Moral Hazard

♪ [zene] ♪

- [Tyler] Korábban beszéltünk
az aszimmetrikus információkról,

és arról, hogyan okozhat ez
kontraszelekciót a piacokon.

Ebben a videóban azzal foglalkozunk,
hogyan okozhat

az aszimmetrikus információ
erkölcsi kockázatot.

Kezdjük egy példával.

Képzelje el,
hogy vásárol egy palack vizet.

Valószínűleg elég pontos
elképzelése van arról,

mit kap, H2O-t,
különösen,

ha korábban már vásárolt
olyan márkájú vizet.

Az eladó és a vevő információi

elég közel vannak az egyenlőséghez.

De a dolgok bonyolultabbá válnak,
ha olyasmivel foglalkozunk,

mint az autójavítás.

A szerelők azt mondják,
egy Johnson rúdra van szüksége.

Tényleg? Tudja egyáltalán,
mi az a Johnson rúd?

A szerelő sokkal többet tud
az autójavításról, mint ön,

így nehéz megtudni,
hogy a szerelő korrekt-e

vagy egyáltalán igazat mond-e.

Lehet, hogy végül egy csomó pénzt
fizet olyan autójavításokra,

amikre nincs igazán szüksége.

Ez egy másik példa
aszimmetrikus információkra,

ahol a cserében részt vevő egyik félnek
több vagy jobb információja van,

mint a másik félnek.

Ahogy látni fogjuk,
az aszimmetrikus információk

nehézségek elé állítják a piacokat,
amik néha kudarcot is mondanak.

Ha a cserében részt vevő egyik félnek
információs előnye van,

ösztönözve lehet,
hogy kihasználja azt az előnyt,

hogy kihasználja a másik felet,
és ezt a kísértést nevezik

erkölcsi kockázatnak.

Az autójavítás problémája csak egy példa

az aszimmetrikus információkra
és az erkölcsi kockázatra.

Egy taxisofőrnek több
információja van az utakról,

mint a turistának.

Választhat egy hosszabb útvonalat,
hogy több viteldíjat kapjon.

Egy étteremtulajdonos többet tud
az étterme biztonságáról,

mint a biztosítótársaság.

Dönthet úgy, hogy spórol a szórófejeken,

ha van tűzbiztosítása.

Egy alkalmazott tudja,
min dolgozott egész nap,

míg a menedzser lehet, hogy nem tudja.

Az alkalmazott dönthet úgy,
hogy lustálkodik dolgozás helyett.

Ezek a példák az ún. megbízó-ügynök
problémára világítanak rá.

Ha megbízunk valakit, annak a személynek
gyakran több információja van,

mint nekünk.

Valóban, gyakran ezért fizetünk,
és bízzuk meg őket.

Az autó esetében ön a megbízó

és a szerelő az ügynöke.

Ön arra van ösztönözve,
hogy megjavíttassa az autóját,

és ne költsön túlságosan sok pénzt.

Lehet, hogy ő arra van ösztönözve,

hogy annyi pénzt szedjen ki önből,
amennyit csak lehet.

Mivel ő olyan információkkal rendelkezik
az autókról, amikkel ön nem,

ő hazudhat, hogy nagyobb árat szabhasson.

Ebben az esetben ütköznek az ösztönzők,

és önnek nincs információja,
hogy meg tudjon különböztetni

egy jó üzletet egy rossztól.

Ideális esetben össze szeretné
hangolni az ösztönzéseket,

a szerelőét és az önét,
hogy ne verjék át.

Elvben legalábbis így lehet megoldani

a megbízó-ügynök problémát.

Senki sem szereti, ha átverik,
de az erkölcsi kockázat problémája

mélyebben szántó, mint csupán az átverés.

A nagyobbik probléma az,

hogy az átverés lehetősége azt jelenti,

hogy az ügylet eleve
kisebb valószínűséggel jön létre.

Ha tudja, hogy a szerelő esetleg
több szervizt javasolhat,

mint szükséges, lehet,

hogy például kihagy
néhány javasolt megelőző javítást,

és megvárja, míg az autója elromlik.

Természetesen ez lehet, hogy nem hatékony.

Az is lehet, hogy elvégezteti
a megelőző karbantartást,

és az autó nem romlik el váratlanul.

De az aszimmetrikus információk miatt

nem bízhat az ügynökében, a szerelőben,

így kihagyja azokat a javításokat
az átveréstől való félelmében.

Láthatjuk hát, hogy az aszimmetrikus
információk akadályozhatják

a kereskedelmet, és korlátozhatják
a piaci specializáció nagyszerű hasznát.

Mit tehetünk tehát?

Gondolkodjanak ezen egy pillanatig,

lehet, hogy megsejtenek néhány megoldást,

amit a következő videóban beszélünk meg.

- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,

kattintson a kérdésekre.

Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.

♪ [zene] ♪