A technológia eposzba illő története

Ebben az átfogó, gondolatébresztő, a TEDxAmsterdam keretében elhangzott beszédében Kevin Kelly eltűnődik, mi a technológia jelentősége mindennapi életünkben – a ránk gyakorolt hatásától kezdve a kozmoszban elfoglalt helyéig bezárólag.

Kutatásaimról szeretnék beszélni,

hogy mit jelent életünkben a technika,

nem csak arról, hogyan hat
közvetlenül az életünkre,

hanem tágabb kozmikus hatásairól
történelmünk folyamán,

és helyünkről a világban.

Mi ez a dolog?

Mi a jelentősége?

Végigmegyek az én kis történetemen,

hogy mit derítettem ki róla.

Először az elnevezést kutattam,

a technológia kifejezés történetét.

Az USA-ban országértékelő beszédet tart

minden elnök 1790 óta.

Mindegyik egyfajta összegzés

az USA számára fontosabb
dolgokról a tárgyévben.

Ha a technológia szót keressük,
1952-ig nem fordul elő bennük.

A technológia valahogy
hiányzott mindenki gondolataiból

1952-ig, ami történetesen
az én születési évem.

Természetesen, technológia
létezett már előtte is,

de nem tudatosítottuk magunkban.

Egyszer csak ráeszméltünk
erre az erőre az életünkben.

Kerestem, hogy mikor használták
először a technológia szót.

1829-ben történt.

Egy előadássorozat
tantervében használta valaki

mint művészetek, mesterségek
és iparágak összesítő kifejezését.

Technológiának nevezte.

Ez a szó legelső használata.

Mi ez, ami elemészt minket,

s ami mindannyiunkat foglalkoztat?

Alan Kay meghatározása:

a technológia, technika bármi,
amit születésünk óta föltaláltak.

(Nevetés)

Ez az általános elképzelés
a technológiáról.

Minden, ami újdonság.

Nem az utak és a penicillin,

sem a gumikerék. Új dolgok.

Danny Hillis barátom is
hasonlóan fogalmaz:

a technológia az, ami még
nem egészen működik.

(Nevetés)

Ismét újdonságnak értelmezik.

De tudjuk, hogy nem csak erről van szó.

Sokkal régebbre nyúlik vissza.

Hangsúlyozom, hogy sokkal régebbre utal.

A technika egy másik megközelítéséhez

képzeljünk el
egy technika nélküli világot.

Ha minden technikát
eltávolítunk a mai világból –

de tényleg mindent:
a borotvapengétől a szövetig,

akkor fajunk nem sokáig élne.

Milliárdnyian halnánk meg nagyon gyorsan.

A farkasok nyakunkra jönnének:
védtelenek lennénk.

Nem tudnánk elég élelmet termeszteni.

Még a vadászó-gyűjtögető népek is
használtak primitív eszközöket,

volt minimális technikájuk,

nem sok, de volt.

Ha tanulmányozzuk
a vadászó-gyűjtögető törzseket,

az ősemberre hasonlító Neander-völgyit,

akkor érdekes dolog derül ki
a technika nélküli korról:

nézzük az átlagéletkor-görbét.

Nem találtak soha

40 évesnél idősebb Neander-völgyitől
származó csontmaradványt.

A vadászó-gyűjtögetők
átlagéletkora 20-30 év volt.

Kevés volt a gyerek
a nagy halálozási ráta miatt,

és kevesen élték meg az idős kort.

Tehát a profil a mostani San Francisco
lakótelepeihez volt hasonló:

sok volt a fiatal.

Ha közelebbről megnézzük
"Jé, mindenki egészséges!"

Mert fiatalok.

Ez jellemezte a vadászó-gyűjtögető
törzseket is:

az ősemberek várható életkora 30 év volt.

Nagyszülők nélküli világ volt.

Ők pedig nagyon fontosak,

hiszen ők adják át a kulturális
fejlődést s az információt.

Képzeljenek el egy világot,
ahol mindenki 20-30 éves.

Mennyit lehet tanulni?

Egy élet alatt sem lehet eleget tanulni,

mert nagyon rövid,

s nincs ki átadja,
amit mégiscsak megtanulunk.

Ez egy lehetséges nézőpont.

Az élet rövid volt.

Antropológusok szerint

a vadászó-gyűjtögető törzsek zöme

azzal a kevés technikával

sem töltött sok időt
a szükséges élelem beszerzésével:

3-6 órát naponta.

Ezt nevezik eredeti jóléti társadalomnak.

Rövid munkanapjuk volt.

Hozzájutottak elég élelemhez.

Mikor a hiány megjelent –

egyszer hopp, máskor kopp és az aszály –,

akkor az emberek éheztek.

Ezért nem voltak hosszú életűek.

A technikával,

ilyen egyszerű kőszerszámokkal –

akár olyan kicsikkel, mint ez –

az ősember csoportokban
kihalásig irtotta az állatokat.

Kb. 250 nagytestű állatfajt
irtottak ki Észak-Amerikában

megjelenésük után, 10 000 éve.

Jóval az ipari forradalom előtt

az ember globálisan hatott a bolygóra

csekély technikával is.

Az ősember másik felfedezése a tűz volt.

Tűzzel területet tisztítottak meg,

s megint, ez hatott a legelők
és egész kontinensek ökológiájára.

A tüzet főzésre használták,

s ez tette lehetővé,
hogy mindent megegyünk.

Ez mcLuhani értelemben külső gyomor volt;

abban az értelemben,

hogy fogyasztásra alkalmassá váltak
nyersen ehetetlen dolgok.

Tűz nélkül nem tudtunk volna túlélni.

Testünk alkalmazkodott
az új étrendekhez.

A testünk megváltozott
az elmúlt 10 000 évben.

Tehát kezdetleges technikával

egy körülbelül 10 000 fős népesség

– mint a teljes Neander-völgyi népesség –

ugrásszerűen bővülni kezdett.

A nyelvek kb. 50 000 évvel
ezelőtti megjelenésével

a népesség megnőtt,

és hirtelen a bolygó uralkodó faja lett.

Vándoroltak az egész világon

2 km/év sebességgel,

míg több tízezer év után

elfoglaltunk a bolygón
minden vízgyűjtő területet,

és a legdominánsabb faj lettünk

nagyon kevés technológiával.

Már abban az időben,
a mezőgazdaság megjelenésével

8 000–10 000 évvel ezelőtt

észrevettük a klímaváltozást.

A klímaváltozás nem újdonság,
csak a mértéke változott.

Már a mezőgazdaság korában
is volt klímaváltozás.

Tehát már kevés technika bevezetése
is átformálta a világot.

Ez azt jelenti, és ezt próbálom elmondani,

hogy a technológia lett
a legnagyobb erő a világon.

A minket körülvevő dolgok,
melyek alakítják életünket,

visszavezethetők

valamely új technológia bevezetésére.

Tehát a legnagyobb erő,

mely valaha rászabadult e bolygóra,

olyan mértékben,

hogy a technológia vált a lényegünkké.

Mi alkottuk meg az emberiségünket

és minden velünk kapcsolatos gondolatot.

Feltaláltuk önmagunkat.

A háziasított állatok közül

mi magunk vagyunk a legfontosabbak.

Az emberiség a legnagyobb találmányunk.

De még nincs befejezve.

Még fejlesztünk.

A technológia lehetővé teszi,

hogy folyamatosan megújuljunk.

Ez nagyon-nagyon nagy erő.

Az emberiség és a technológiánk,

minden alkotásunk,
életünkben szereplő kütyüink

gyűjtőneve a technika.

Ez a világunk.

Ideiglenes meghatározásom a technológiára:

"minden hasznos dolog,
amit emberi elme alkot".

Nem csak kalapácsok
és kütyük, mint pl. a laptop,

hanem a törvény is.

Persze a városok is,
melyek megkönnyítik életünket.

Ez a dolog elménk alkotása,

ugyanakkor kozmikus eredetű.

Kapcsolódik.

A technológia eredete és gyökerei
az ősrobbanáshoz vezethetők vissza;

olyan értelemben, hogy részei
az önszervező folyamatnak,

mely az ősrobbanással kezdődött,
és galaxisokon és csillagokon át vezet

az életig, önmagunkig.

A korai univerzum három nagy fázisa:

az energia, amikor az energia volt
az uralkodó erő,

később a domináns erő kihűlt,
és megjelent az anyag,

majd négymilliárd évvel ezelőtt
az élet megjelenésével

a domináns erő környezetünkben
az információ lett.

Ez az élet:

információfeldolgozás,

mely átszervezett új rendet hozott létre.

Einstein kimutatta az anyag
és energia lényegi azonosságát,

s a kvantum-számítástechnika új tudománya

szerint az entrópia és az információ,

az anyag és az energia mind összefüggnek.

Egy hosszú kontinuumot alkotnak.

Ha a megfelelő rendszerbe
energiát viszünk be,

akkor hőveszteség, entrópia,
és extrópia keletkezik,

ez pedig rend.

Fokozott rend.

Honnan származik ez a rend?

Mélyen a múltból.

Tulajdonképp nem tudjuk.

Tudjuk, hogy az univerzum önszerveződése

hosszan tartó folyamat,

és a galaxisokkal kezdődött.

Megtartották e rendet milliárd évekig.

A csillagok atommaghasadással
működő gépek,

melyek önszerveződők és több
milliárd éve tartják fenn magukat.

Rend a világ extrópiája ellen.

A virágok és a növények azonosak,

a technológia pedig valójában
az élet kiterjesztése.

A megfigyelhető tendencia a következő:

az egy grammra és másodpercre vetített

átfolyó energiamennyiség

folyamatosan nő.

Az energia nő e kis szekvencián.

Az életen áthaladó energia
egy grammra és másodpercre vetítve

nagyobb, mint egy csillag –

a csillag hosszú élettartama miatt.

Az életenergia sűrűsége nagyobb,
mint a csillag esetében.

A legnagyobb energiasűrűség,

melyet az univerzumban találunk

a PC csipjében van.

Az ott folyó energia grammra
és másodpercre vetítve nagyobb

a bárhol máshol tapasztaltnál.

Ezzel arra utalok,

hogy ha a technika fejlődését
szeretnénk látni,

akkor ezt a pályát követve kijelenthetjük:

"Az energia sűrűbb lesz, arra fejlődik."

Vettem pár hasonló dolgot,

és tanulmányoztam fejlődésük görbéjét.

"Mik az általános trendek a fejlődésben?"

A dolgok a komplexitás fele tartanak,

nő a sokrétűség, a szakosodás,
az érzelem, a mindenhol jelenlét,

és legfontosabb az elmozdulás
a fejlődés felé.

Ugyanez van a technológiában is.

Erre tart a technológia.

Tkp. a technológia gyorsítja
az élet minden területét.

Ez történik előttünk.

Az élet sokrétűsége tükröződik
a teremtett dolgok sokféleségén.

Az élet egy általános sejttel kezdődik,

amely majd szakosodik.

Szövet-, izom- és agysejtjeink vannak.

Ugyanez történik a kalapáccsal is,

először általános, majd célszerszám lesz.

Az életnek hat birodalma létezik:

a technológiára gondolhatunk,
mint hetedik életbirodalomra.

Kitörés a humán formából.

A technológiának megvan a saját folyamata,
mint mindennek, mint az életnek.

Pl. most a felhasznált energia 3/4-ét

a technika fenntartására fordítjuk.

A szállításra, nem a személyszállításra,

hanem a gyártott és vásárolt dolgokéra.

Az "akar" szót használom.
A technológia akar.

Ez egy robot, amelyik energiaforrásra
akar csatlakozni.

A cica több élelmet akar.

A baktérium, melynek nincs tudata,

a fényre akar menni.

Valami ösztönzi.
A technológiát is hajtja valami.

Ugyanakkor adni akar nekünk valamit,

ez pedig a haladás.

Vehetünk bármilyen görbét,
mind felfele mutat.

Nem vitatott a haladás,

ha leszámítjuk a költségeit.

Ez sok mindenkit zavar,

a fejlődés valóság, de kíváncsiak
vagyunk és kérdezzük:

mi ennek a környezeti ára?

Megszámoltam a házamban
a műszaki cikkek fajtáit,

és 6 000-et találtam,

másoknál 10 000 található.

VIII. Henrik angol királynak halálakor

18 000 cikke volt a háztartásában,

de az egész Anglia vagyona volt.

(Nevetés)

Ezzel az egész Angliányi vagyonából

Henrik király nem tudott venni
semmi antibiotikumot,

nem vehetett hűtőgépet,

sem ezer mérföldes kirándulást.

Míg ez a riksás ember Indiában
spórolhat, és vehet antibiotikumot,

és vehet hűtőt.

Megveheti azokat a dolgokat, amiket Henry
király egész vagyonával nem tehetett.

Ez a fejlődés.

A technológia önző és nagylelkű.

Ez a konfliktus, feszültség
mindig velünk lesz.

Néha azt teszi, amit akar,

máskor nekünk dolgozik.

Összezavarodunk, mit gondoljunk

az új technológiától.

Ma a szokásos álláspont
új technológia megjelenésekor,

hogy megbeszéljük
az elővigyázatosság elvét,

ami nagyon elterjedt Európában.

Azt mondja: "ÁLLJ".

Mikor találkozol
új technológiával, állj meg,

míg meg nem győződsz
róla, hogy nem káros."

Ez nem vezet sehova.

Én a pro-aktivitás híve vagyok,

ami azt jelenti: alkalmazd a technikát.

Próbáld ki.

Természetesen az elővigyázatosságot

betartva előzd meg a kockázatot.

Mérlegeld mindig, ne csak egyszer,

hanem mindig.

Mikor eltér a várttól,

akkor vizsgáld meg a kockázatot,

nem csak az új,
hanem a régi dolgok esetében is.

Meg kell javítani, de valószínűbb,

át kell helyezni.

Keresni egy új alkalmazást neki.

Az atomenergia,
a maghasadás rossz dolog,

ha bombát gyártunk belőle.

De nagyon jó dolog, ha átalakítjuk

a fenntartható atomenergiát

villamos energiává,
és nem szenet égetünk.

Ha van egy rossz ötletünk,

akkor nem az ötletelést szüntetjük meg,

és nem a gondolkozást állítjuk le.

A válasz egy rossz ötletre –

pl. a volfrámizzós égő –

egy jobb ötlet.

Tehát mindig a jobb ötlet a válasz

a nem kedvelt technológiára;

az alapjában véve jobb technológia.

Bizonyos értelemben a technológia

jobb ötleteket generál,

ha ilyen értelemben gondolhatunk rá.

DDT kiszórása rossz ötlet,

de házakra permetezve

semmi nem véd jobban malária ellen –,

esetleg a DDT-vel átitatott szúnyogháló.

Ez valóban jó ötlet
a technológiának köszönhetően.

Emberként a feladatunk,
hogy gondozzuk gondolatainkat,

találjunk nekik barátokat,

jó feladatot.

Minden technológia kreatív erő,

mely keresi a legjobb lehetőséget.

Ez itt a fiam.

(Nevetés)

Nincsenek rossz technológiák,

mint ahogy rossz gyerekek sincsenek.

Nem mondjuk, hogy a gyerekek
semlegesek vagy pozitívak.

Meg kell találni a megfelelő helyüket.

Tehát a technológia hosszú távon

kiterjesztett fejlődést jelent
az idők kezdetétől,

növények és állatok felfedezésével,

az élet és az elme fejlődésével –

folyamatosan növekvő
változatosságot jelent:

nagyobb sokrétűséget, több lehetőséget ad,

nő a választás, az esély,
a lehetőség és a szabadság.

Ezt nyújtja állandóan a technológia.

Ezért költöznek az emberek
faluról városba,

mert mindig vonzódnak
a nagyobb választékhoz

és lehetőségekhez.

Tudatában vagyunk az árának.

Fizetünk ezért, tudatában vagyunk ennek,

megfizetjük a nagyobb szabadságot,

választékot és lehetőséget.

Még a technológia is
igényli a tiszta vizet.

Lehet a technológia
teljesen ellentétes a természettel?

A technológia az élet kiterjesztése,

párhuzamos, és hozzáidomul

az élethez szükséges dolgokhoz.

Ezért szerintem a technológia
szereti a biológiát,

ha engedélyezzük.

Az egymilliárd évvel ezelőtt indult
hatalmas mozgalom

halad általunk és folytatódik.

Lehetőségünk van

hozzáigazodni a technikához,

ehhez a nálunk sokkal nagyobb erőhöz.

A technológia több mint a zsebekben
levő dolgok összessége.

Több mint a kütyüink,

többet jelent, mint csak az emberi
elme találmányait.

Része egy igazán nagyszerű történetnek,

mely évmilliárdokkal ezelőtt kezdődött.

Általunk valósul meg ez az önszerveződés.

Mi terjesztjük ki és gyorsítjuk.

Részesei lehetünk, ha hozzáigazodunk
az általunk alkotott technikához.

Köszönöm a mai megtisztelő figyelmet.

(Taps)