The Social Welfare of Price Discrimination

Now that we’ve learned a little about price discrimination, we can begin to think about whether or not price discrimination is bad for society. How does price discrimination affect output, and what is this effect on social welfare? If price discrimination increases output, it is likely beneficial for society. If output isn’t increased, social welfare is reduced. What are some examples of perfect price discrimination? Universities practice perfect price discrimination all the time. Students pay different amounts for their education based on many different factors surrounding each student’s ability to pay. This practice increases profits and also increases the number of students able to attend college. For this reason, price discrimination by universities likely increases social welfare.

Microeconomics Course:http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomic

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/price-discrimination-social-welfare#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/tying-economics-example

♪ [zene] ♪

- [Tyler] A legutóbbi videóban láthattuk, hogy az árdiszkrimináció jó a monopolistának.

Növeli a nyereséget, de mi a helyzet a társadalom egészével, az árdiszkrimináció vajon növeli

a társadalmi jólétet? Ez lesz a mai előadásunk témája.

Ez bonyolult, de íme az ökölszabály - ha az árdiszkrimináció növeli a

termelést, akkor valószínűleg jótékony és növeli a társadalmi jólétet is. Ha viszont nem

növeli a termelést, akkor a társadalmi jólét valószínűleg csökken. Nézzünk egy általános

példát arról, amikor az árdiszkrimináció növeli a közjólétet. Gondolj az

előző példánkra a gyógyszerészeti cégről, a GSK-ról, aki magas árat határozott meg

a gyógyszerért Európában és alacsonyabbat Afrikában. Feltételezzük, hogy a GSK-t arra

kényszerítik, hogy csak egyetlen árat szabhat mindenkinek. Mit gondolsz, az európai árhoz, a $12.50-es

pirulánkénti árhoz közelebb fogja megszabni, vagy az afrikai 50 centes pirulánkénti

árhoz közelebb? Melyik a valószínűbb, hogy megtörténik, ha a GSK-tól ezt várnák el? Ha nem

tudna árdiszkriminálni, a GSK valószínűleg egyszerűen elhagyná az afrikai piacot

ami egyébként sem hozott nagy nyereséget és meghatározna egyetlen globális árat,

ami közel állna az európai szinthez. Az emberek néha azt gondolják, hogy bárcsak mindenki

importálhatna gyógyszereket az USA-ba Kanadából, Mexikóból vagy Afrikából,

ahol olcsóbbak és akkor mindenki élvezhetné az alacsonyabb árakat, de valószínűleg ez nem így lenne.

Ha a gyógyszerek csempészete vagy az illegális újra-importálása még jobban elterjedne,

akkor a gyógyszergyártók felhagynának az árdiszkrimációval és mindenkinek magasabb

árakat szabnának. Kinek lenne jobb az így megvalósuló egyenár? Nos,

a európaiaknak nem, mert ők még mindig magas árat fizetnek az egyenár

miatt, az afrikaiaknak viszont sokkal rosszabb lenne, mert

számukra már nem állna fent az olcsó hozzájutás lehetősége a fontos

gyógyszerekhez. Ebben az esetben az árdiszkrimináció jótékony, mert növeli

a termelést. Megadja néhány afrikainak a lehetőséget, hogy olcsón vásároljanak,

míg árdiszkrimináció nélkül erre esélyük sem lett volna.

A magas állandó kiadásokkal rendelkező gyárak számára az árdiszkrimináció egy másik előnnyel is bír.

az extra nyereség, amelyet az árdiszkrimináció biztosít számukra azt jelenti, hogy

nyereségesebb a vállalatnak kutatásba és fejlesztésbe befektetnie, például új

gyógyszerek gyártásába. Ha az extra nyereség az afrikai piacról nyereségesebbé teszi

a kutatás-fejlesztést, az az európaiaknak is előnyös.

Amikor új gyógyszerekről beszélünk, esetleg mondhatod, hogy a szenvedés szereti a társaságot. Tehát, minél

nagyobb egy lehetséges gyógyszer piaca, annál több kutatást és fejlesztést fognak

rászánni. Az árdiszkrimináció ehhez hasonlóan azt is eredményezi, hogy a légitársaságok több járatot

több helyre és jobb időben tudnak kínálni és ez segíti az üzletembereket. Még ha magasabb

összeget fizetnek is, nagyobb esélyük van odaérni

időben és első osztályon. Amikor szoftverről beszélünk, a diákoknak szánt alacsony árak szintén

támogatják a szoftver kutatás és fejlesztés részlegét. Ha a diákok egyáltalán

nem vásárolnák meg a szoftvert a magasabb áron, akkor az árdiszkrimináció

egy nettó előnyt jelentene nagyjából mindenkinek. Még általánosabban, az árdiszkrimináció segít
abban, hogy

a kutatás-fejlesztés állandó költségeit egy szélesebb körű csoport viselje,

ami több innovációt jelent, ami tulajdonképpen mindenki hasznára van. Az árdiszkrimináció

végső formája az, amikor minden személynek a saját fizetési hajlandóságához képest

van az ár megszabva. A közgazdászok ezt a "tökéletes árdiszkriminációnak" hívják. A tökéletes

árdiszkrimináció folyamán a fogyasztók fogyasztói többlete nulla. Minden nyereség

a kereskedelemből a monopolistához kerül, de az optimális mennyiség kerül legyártásra.

Nincs holtteher veszteség. Vizsgáljuk meg ezt egy diagram segítségével. Gondoljunk a keresleti

görbére úgy, mint ami a maximum fizetési hajlandóságot mutatja különböző egyének szempontjából hogy egy

egységnyi árut vásároljanak. Itt van, például, Alex fizetési hajlandósága. Itt van

Tyler fizetési hajlandósága, Robiné és így tovább, egészen Brian fizetési

hajlandóságáig. Ha a monopolista mindenkit a saját maximum fizetési hajlandóságának megfelelően tudna

terhelni, akkor a monopolista végig-sétálna a keresleti görbén úgy, hogy

minden egység árut úgy gyárt le, hogy a fizetési hajlandóság éppen csak túlmenjen a határköltségen.

Más szóval, a monopolista minden egység árut a hatékony termelési mennyiségig gyárt,

ugyanabban a mennyiségben, amennyiben egy versengő iparág gyártaná. A különbség az,

hogy a versengő iparban a haszon

a fogyasztóké. A tökéletes árdiszkrimináció esetében minden haszon a

monopolistáé. Ez a fajta árdiszkrimináció megkívánja, hogy

a monopolista sok információval rendelkezzen minden fogyasztóról. Van erre példa

a gyakorlatban? Valójában van néhány és még ismerős is lehet a egyik.

Az egyetemek mesés árdiszkriminátorok. Még a légitársaságoknál is jobbak,

főleg, hogy csak kevés embernek tűnik fel, mi is folyik ténylegesen.

Az egyetemek sok diáknak anyagi segítséget nyújtanak, másképp mondva néhány diákjuknak

többet kell fizetniük, mint a többieknek. Az anyagi segély egy módja annak, hogy jól

teljesítsenek, miközben jót tesznek, mert ez egy formája az árdiszkriminációnak. Növeli

az egyetemek nyereségét. Sőt, hogy megkapják a segélyt, a diákok és a szüleik kénytelenek

megadni hihetetlen mennyiségű pénzügyi információt, többek között az adó

papírjaikat, az adóbevallásukat, információt bankszámlákról, az otthonukról satöbbi.

Mindez az információ azt jelenti, hogy az egyetemek sok-sok különböző árat tudnak megállapítani,

olyan módon, hogy az már megközelíti a tökéletes árdiszkriminációt.

A William's Főiskolán például a diákok fele teljes árat fizet, ami kb.

$32,000 évente. A másik fele valamilyen pénzügyi segélyt kap, de ennek a mértéke

nagyon változó. Azoknak a diákoknak, akiknek a szülei kb.$91,000-et keresnek évente, vagy

többet, nagyjából $22,000 tandíjat kell fizetniük évente. Ezzel szemben előfordulhat, hogy

a nagyon szegény családból jött diákoknak csak $1,600-t kell fizetniük évente. Ez

azt jelenti, hogy az egyik ár hússzorosa lehet a másiknak. Ez bizony jelentős

árdiszkrimináció. Az árdiszkrimináció nagyon megéri az

egyetemeknek, mert a határköltségük alacsony, míg a fix költségük elég

magas. Ha egy professzor amúgy is közgazdaságtant tanít, akkor a határköltsége

annak, hogy még egy diákot beteszünk az osztályteremben, szinte nulla. Még egy

alacsonyabb tandíjat fizető diák is valószínűleg több nyereséget, mint

költséget jelent. Ez segít az egyetemnek a fix kiadásaikat fedezni, mint például a fizetések

és az épületek, amelyek az egyetem működéséhez szükségesek. Tehát,

az egyetem árdiszkriminációja növeli a nyereséget, de valószínűleg növeli

a termelést is. Több diák jár így egyetemre, mint amennyi egyébként tenné.

Ne feledjük azt sem, hogy az árdiszkrimáció segít a fix

költségek viselését a fogyasztók egy nagyobb csoportja között eloszlatni. Mindezek miatt,

az egyetemek árdiszkriminációja valószínűleg növeli a társadalmi jólétet. Ennyit az

árdiszkrimináció legnyilvánvalóbb formáiról. A következő videóban néhány

gyakori árképzési statégiát fogunk megvizsgálni, úgymint az árukapcsolás és a csomagban történő értékesítés,

amelyeket az árdiszkrimináció egy kisebb formájának is felfoghatunk.

- [Narrátor] Ha szeretnéd magad tesztelni, kattints a kvízkérdésekre.

Vagy ha készen állsz továbblépni, csak válaszd a következő videót.

♪ [zene] ♪

Felirat: amara.org
Fordította: Sipos Petra
Ellenőrizte: Szever Mónika
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna