Return to Video

Milyenek lesznek a jövő foglalkozásai?

  • 0:00 - 0:03
    Az író, George Eliot hívta fel a figyelmünket arra,
  • 0:03 - 0:05
    hogy az összes hibánk közül,
  • 0:05 - 0:08
    a jóslás a legnehezebben indokolható.
  • 0:08 - 0:10
    A sokak által az írónő 20. századi párjának tartott Yogi Berra
  • 0:10 - 0:14
    ugyancsak egyetért ezzel.
  • 0:14 - 0:16
    Ő így fogalmazott: "Jósolni nehéz dolog,
  • 0:16 - 0:18
    különösen a jövőre nézve."
  • 0:18 - 0:20
    Én viszont, figyelmen kívül hagyva
    ezeket a figyelmeztetéseket,
  • 0:20 - 0:22
    most mégis konkrét jóslásba fogok bocsátkozni.
  • 0:22 - 0:25
    A világban, amit egyre gyorsabban építünk,
  • 0:25 - 0:27
    egyre több és több science fictionnak
  • 0:27 - 0:28
    tűnő dolgot fogunk látni,
  • 0:28 - 0:31
    és egyre kevesebb olyat, ami munkalehetőségnek látszik.
  • 0:31 - 0:34
    Hamarosan eljön az autonóm járművek kora,
  • 0:34 - 0:37
    amikor kevesebb teherautó-sofőrre lesz szükség.
  • 0:37 - 0:39
    A Siri alkalmazást az IBM Watson
    számítógéphez fogjuk csatlakoztatni,
  • 0:39 - 0:42
    hogy automatizáljunk vele egy sor munkát,
  • 0:42 - 0:44
    amit jelenleg vevőszolgálati képviselők,
  • 0:44 - 0:47
    hibaelhárítók és diagnosztikusok végeznek,
  • 0:47 - 0:49
    és máris ott tartunk, hogy R2D2-kat
  • 0:49 - 0:52
    festünk sárgára, és állítunk munkába,
  • 0:52 - 0:55
    hogy raktárakban dolgozzanak,
  • 0:55 - 0:57
    elérve ez által, hogy sokkal kevesebb embernek kelljen
  • 0:57 - 0:59
    fel-alá mászkálnia ezeken a folyosókon.
  • 0:59 - 1:03
    Nos, már kb. 200 éve annak,
  • 1:03 - 1:05
    hogy az emberek pontosan azt mondják, amiről beszélek --
  • 1:05 - 1:08
    hogy eljött a technológiai munkanélküliség kora --
  • 1:08 - 1:10
    kezdve a ludditákkal,
    akik szövőszékeket törtek össze Britanniában,
  • 1:10 - 1:12
    pontosan két évszázaddal ezelőtt,
  • 1:12 - 1:14
    és akik hatalmasat tévedtek.
  • 1:14 - 1:17
    A fejlett világ gazdaságai hosszú ideig
  • 1:17 - 1:19
    nagyon közel jártak a teljes foglalkoztatottsághoz.
  • 1:19 - 1:21
    Ami felvet egy lényeges kérdést:
  • 1:21 - 1:24
    miért más a mostani kor, ha egyáltalán az?
  • 1:24 - 1:27
    Hát azért, mert az elmúlt néhány évben
  • 1:27 - 1:29
    a gépeink elkezdtek olyan képességekre szert tenni,
  • 1:29 - 1:31
    mint azelőtt soha, de soha:
  • 1:31 - 1:35
    értenek, beszélnek, hallanak, látnak,
  • 1:35 - 1:39
    válaszolnak, írnak, és egyre újabb és újabb
    képességeket sajátítanak el.
  • 1:39 - 1:41
    A mobil humanoid robotok például
  • 1:41 - 1:43
    még mindig hihetetlenül primitívek,
  • 1:43 - 1:45
    de a Védelmi Hivatal kutatási részlege
  • 1:45 - 1:47
    nemrégiben indított egy versenyt a célból,
  • 1:47 - 1:49
    hogy ilyen dolgokra tegyük képessé őket,
  • 1:49 - 1:51
    és ha hihetünk a híreknek, akkor
  • 1:51 - 1:53
    a verseny sikeresnek ígérkezik.
  • 1:53 - 1:57
    Amikor körülnézek, úgy érzem,
    egyáltalán nincs messze a nap,
  • 1:57 - 1:59
    amikor androidok fognak végezni
  • 1:59 - 2:02
    sok olyan feladatot, melyeket most mi magunk csinálunk.
  • 2:02 - 2:05
    Egy olyan világot alkotunk, amelyben
  • 2:05 - 2:09
    egyre több és több a technológia,
    és egyre kevesebb a munkalehetőség.
  • 2:09 - 2:11
    Ezt a világot mi, Erik Brynjolfssonnal úgy hívjuk, hogy
  • 2:11 - 2:13
    "az új gépkorszak".
  • 2:13 - 2:15
    Fontos megjegyezni, hogy
  • 2:15 - 2:18
    ez egy abszolút remek hír.
  • 2:18 - 2:21
    Ez a létező legjobb gazdasági hír a bolygón manapság.
  • 2:21 - 2:24
    Nem az, hogy milyen hatalmas a verseny, ugye?
  • 2:24 - 2:26
    Ez napjaink legjobb gazdasági híre,
  • 2:26 - 2:28
    mégpedig két fő ok miatt.
  • 2:28 - 2:31
    Az első, hogy a technológiai fejlődés teszi számunkra lehetővé,
  • 2:31 - 2:35
    hogy folytatódjon az a lenyűgöző jelenlegi tendencia,
  • 2:35 - 2:37
    amelyben a termelés volumene egyre nő,
  • 2:37 - 2:41
    miközben -- ezzel egy időben -- az árak csökkennek,
  • 2:41 - 2:45
    és amelyben a volumen és a minőség
    robbanásszerű növekedést mutat.
  • 2:45 - 2:47
    Némelyek ennek hallatán azt mondhatják, hogy
  • 2:47 - 2:48
    ez csak sekélyes anyagiasság,
  • 2:48 - 2:51
    ám ez teljességgel téves megközelítése a dolgoknak.
  • 2:51 - 2:53
    A gazdasági rendszerünktől pontosan azt várjuk,
  • 2:53 - 2:56
    hogy bőséget biztosítson számunkra.
  • 2:56 - 3:00
    A másik ok, amiért az új gépkorszakot
  • 3:00 - 3:02
    remek dolognak tartom, az az, hogy amint androidok
  • 3:02 - 3:05
    kezdik végezni a különböző munkákat,
    nem nekünk kell végeznünk többé,
  • 3:05 - 3:09
    így megszabadulunk a rabszolgamunkától és a fáradtságtól.
  • 3:09 - 3:11
    Amikor erről beszélgetek a barátaimmal
  • 3:11 - 3:14
    Cambridge-ben és a Szilícium-völgyben, azt mondják:
  • 3:14 - 3:16
    "Fantasztikus! Nincs több robotolás, nincs több küszködés!
  • 3:16 - 3:18
    Ez lehetőséget ad arra, hogy elképzeljünk
  • 3:18 - 3:20
    egy teljesen másfajta társadalmat,
  • 3:20 - 3:23
    egy társadalmat, amiben az alkotók, a felfedezők,
  • 3:23 - 3:25
    az előadók és az újítók
  • 3:25 - 3:28
    azért találkoznak szellemi és pénzügyi támogatóikkal,
  • 3:28 - 3:31
    hogy beszélgessenek, szórakoztassák, felvilágosítsák,
  • 3:31 - 3:33
    és inspirálják egymást."
  • 3:33 - 3:38
    Ez egy olyan társadalom,
    amely nagyon emlékeztet egy TED Konferenciára.
  • 3:38 - 3:40
    És ebben tényleg rengeteg igazság van.
  • 3:40 - 3:43
    Csodálatos virágzásnak vagyunk szemtanúi.
  • 3:43 - 3:45
    Egy világban, ahol olyan egyszerű
  • 3:45 - 3:49
    egy tárgy létrehozása, mint egy dokumentum kinyomtatása,
  • 3:49 - 3:51
    csodálatos új lehetőségek várnak ránk.
  • 3:51 - 3:54
    Az egykori mesteremberek és amatőrök
  • 3:54 - 3:56
    most alkotókká válnak, akik
  • 3:56 - 3:59
    temérdek innovációért felelősek.
  • 3:59 - 4:01
    A korábban korlátok közé szorított művészek pedig
  • 4:01 - 4:04
    olyan dolgokat csinálhatnak, amelyekre korábban soha,
  • 4:04 - 4:06
    de soha nem volt lehetőségük.
  • 4:06 - 4:08
    Tehát csodálatos virágkorban élünk,
  • 4:08 - 4:11
    és minél többször nézek körbe, annál biztosabb vagyok benne,
  • 4:11 - 4:14
    hogy a fizikus Freeman Dysonnak ez az idézete
  • 4:14 - 4:16
    egyáltalán nem túlzás.
  • 4:16 - 4:19
    Csak egy egyszerű ténymegállapítás.
  • 4:19 - 4:21
    Egy döbbenetes korszak közepén járunk.
  • 4:21 - 4:22
    ["A technológia Isten ajándéka.
    Az élet után ez a legnagyobb ajándék,
    amit az Istentől kaptunk.
    Ez a civilizáció, a művészetek és
    a tudományok szülőanyja." -- Freeman Dyson]
  • 4:22 - 4:25
    És ez egy újabb csodálatos kérdést vet fel:
  • 4:25 - 4:28
    Mi romolhat el egyáltalán ebben az új gépkorszakban?
  • 4:28 - 4:31
    Ugye? Szuper, most hagyjuk abba, kezdődjön a virágzás, irány haza.
  • 4:31 - 4:34
    A kihívások két nagyon kényes csoportjával kell szembenéznünk,
  • 4:34 - 4:36
    ahogy egyre mélyebbre hatolunk az általunk alkotott jövőbe.
  • 4:36 - 4:40
    Az első gazdasági jellegű, és lényegét remekül összefoglalja
  • 4:40 - 4:43
    az a képzeletbeli párbeszéd, ami
  • 4:43 - 4:46
    II. Henry Ford és Walter Reuther,
  • 4:46 - 4:48
    az autóipari munkások szakszervezetének
    vezetője között játszódhatott volna le.
  • 4:48 - 4:51
    Miközben az egyik modern gyárban sétálgatnak,
  • 4:51 - 4:53
    Ford tréfásan Reutherhez fordul, és így szól:
  • 4:53 - 4:56
    Walter, hogy tudnád rávenni ezeket a robotokat,
  • 4:56 - 4:57
    hogy fizessék a szakszervezeti tagdíjat?
  • 4:57 - 4:59
    Mire Reuther hátraszól: "Hát te, Henry,
  • 4:59 - 5:04
    hogy tudnád rávenni őket, hogy autót vásároljanak?"
  • 5:04 - 5:07
    Reuther problémája ebben az anekdotában az,
  • 5:07 - 5:11
    hogy nem egyszerű felajánlani a munkaerőnket
  • 5:11 - 5:13
    egy agyongépesített gazdaságnak,
  • 5:13 - 5:15
    és ez nagyon világosan látható a statisztikákból is.
  • 5:15 - 5:17
    Ha megnézzük az elmúlt évtizedek
  • 5:17 - 5:21
    tőkemegtérülési mutatóit -- más szavakkal a vállalatok profitját, --
  • 5:21 - 5:23
    akkor növekedést látunk,
  • 5:23 - 5:25
    és azt látjuk, hogy soha nem látott magasságokban vannak.
  • 5:25 - 5:27
    A munkajövedelmeket, más szóval
  • 5:27 - 5:29
    a gazdaságban kifizetett bértömeget nézve viszont azt látjuk,
  • 5:29 - 5:32
    hogy minden idők legalacsonyabb szintjén áll,
  • 5:32 - 5:35
    és nagyon gyorsan tart az ellenkező irányba.
  • 5:35 - 5:37
    Hát ezek bizony rossz hírek Reuther számára.
  • 5:37 - 5:40
    Elsőre úgy tűnhet, hogy Fordnak viszont örülhetne nekik,
  • 5:40 - 5:42
    valójában azonban nem. Ha hatalmas mennyiségű
  • 5:42 - 5:46
    és drága terméket akarsz eladni az embereknek,
  • 5:46 - 5:49
    akkor nagy, stabil és prosperáló
    középosztályra van szükség.
  • 5:49 - 5:52
    Nekünk Amerikában egyszer volt ilyenünk,
  • 5:52 - 5:54
    a háború utáni időszakban.
  • 5:54 - 5:59
    Most azonban a középosztály
    hatalmas fenyegetésnek van kitéve.
  • 5:59 - 6:00
    Mindannyian ismerünk ilyen statisztikákat,
  • 6:00 - 6:02
    melyek közül én csak egyet említenék,
  • 6:02 - 6:05
    amely szerint Amerikában az átlagos jövedelem csökkent
  • 6:05 - 6:07
    az elmúlt 15 évben,
  • 6:07 - 6:09
    és fennáll a veszélye annak,
  • 6:09 - 6:13
    hogy az egyenlőtlenség és polarizáció veszélyes ciklusából
  • 6:13 - 6:16
    a következő időszakban sem tudunk kilábalni.
  • 6:16 - 6:18
    Az ezzel a fajta egyenlőtlenséggel együtt járó
  • 6:18 - 6:21
    társadalmi kihívásoknál érdemes egy kicsit elidőznünk.
  • 6:21 - 6:22
    Van egy sor társadalmi kihívás,
  • 6:22 - 6:24
    melyek miatt egyáltalán nem aggódom,
  • 6:24 - 6:27
    például amelyek ezeken a képeken láthatók.
  • 6:27 - 6:28
    Ez nem az a fajta társadalmi probléma,
  • 6:28 - 6:31
    ami miatt aggódnunk kéne.
  • 6:31 - 6:33
    Nem vagyunk híján az antiutópisztikus látomásoknak,
  • 6:33 - 6:37
    amelyekben a gépeink önállósítják magukat,
  • 6:37 - 6:40
    fellázadnak, és összehangolt támadást idítanak ellenünk.
  • 6:40 - 6:41
    Én is kezdek aggódni a miatt,
  • 6:41 - 6:45
    hogy egy napon a számítógépem ráébred a nyomtatóm létezésére.
  • 6:45 - 6:48
    (Nevetés) (Taps)
  • 6:48 - 6:51
    Ez tehát nem az a kihívás,
    ami miatt nagyon nyugtalankodnunk kéne.
  • 6:51 - 6:54
    Hogy megértsék, milyen fajta kihívásokkal
  • 6:54 - 6:56
    kell szembenéznünk az új gépkorszakban,
  • 6:56 - 7:00
    elmondanék egy történetet két sztrereotíp amerikai dolgozóról.
  • 7:00 - 7:02
    Hogy még sablonosabb legyen a történet,
  • 7:02 - 7:04
    legyenek mindketten fehér bőrűek.
  • 7:04 - 7:08
    Az első egy egyetemet végzett szakember,
  • 7:08 - 7:11
    a kreatív fajtából, menedzser,
  • 7:11 - 7:14
    mérnök, orvos, ügyvéd vagy valami hasonló.
  • 7:14 - 7:16
    Őt Tednek fogjuk hívni.
  • 7:16 - 7:18
    Az amerikai felső középosztály tagja.
  • 7:18 - 7:21
    Ellenpárja egyetemi diplomával nem rendelkezik,
  • 7:21 - 7:24
    munkásként vagy hivatalnokként dolgozik,
  • 7:24 - 7:28
    alsó szintű fehérgalléros vagy kékgalléros munkát végez.
  • 7:28 - 7:30
    Őt meg nevezzük Billnek.
  • 7:30 - 7:32
    Ha kb. 50 évet visszamegyünk az időben,
  • 7:32 - 7:36
    akkor azt látjuk, hogy Bill és Ted feltűnően hasonló életet élnek.
  • 7:36 - 7:38
    Például 1960-ban valószínűleg mindketten
  • 7:38 - 7:42
    teljes munkaidőben, legalább heti 40 órában dolgoznak.
  • 7:42 - 7:45
    A társadalomkutató Charles Murray azonban kimutatta,
  • 7:45 - 7:48
    hogy ahogy elkezdtük automatizálni a gazdaságot --
  • 7:48 - 7:52
    és éppen a 60-as években kezdődött
    a számítógépek üzleti célú alkalmazása --,
  • 7:52 - 7:55
    ahogy elkezdtünk fokozott ütemben technológiát,
  • 7:55 - 7:58
    automatizálást és digitális dolgokat bevinni a gazdaságba,
  • 7:58 - 8:01
    Bill és Ted sorsa kezdett határozottan elválni egymástól.
  • 8:01 - 8:03
    Ez alatt az időszak alatt Ted továbbra is
  • 8:03 - 8:06
    megőrizte teljes munkaidős állását. Bill viszont nem.
  • 8:06 - 8:10
    Bill sok esetben teljesen kiszorult a gazdaságból,
  • 8:10 - 8:12
    Ted viszont csak nagyon ritkán.
  • 8:12 - 8:15
    Az idők folyamán Ted továbbra is boldog házasságban élt.
  • 8:15 - 8:17
    Bill viszont nem.
  • 8:17 - 8:20
    Ted gyermekeit két szülő nevelte fel,
  • 8:20 - 8:24
    miközben Bill gyerekeiről ez egyáltalán nem mondható el.
  • 8:24 - 8:26
    És az egyéb dolgok, melyek azt mutatják,
    hogy Bill kiszorult a társadalomból.
  • 8:26 - 8:30
    Egyre kevésbé vett részt az elnökválasztásokon,
  • 8:30 - 8:34
    és elkezdett gyakrabban börtönbe kerülni.
  • 8:34 - 8:38
    Sajnos nem tudok boldog történetet mesélni
    ezekről a társadalmi trendekről,
  • 8:38 - 8:40
    és nem látom, hogy ezek a trendek mitől változnának meg.
  • 8:40 - 8:43
    Ezek a megállapítások igazak, függetlenül a vizsgált
  • 8:43 - 8:45
    etnikai vagy demográfiai csoportoktól,
  • 8:45 - 8:47
    és kezdenek olyannyira súlyossá válni,
  • 8:47 - 8:49
    hogy már veszélyeztetik
  • 8:49 - 8:53
    a Polgárjogi Mozgalommal elért csodálatos eredményeinket is.
  • 8:53 - 8:55
    És szilícium-völgybeli, a Cambridge-i barátaim figyelmét pedig
  • 8:55 - 9:00
    rendre elkerüli a tény, hogy ők a Tedek közé tartoznak.
  • 9:00 - 9:04
    Hogy ők ezt a csodálatosan tartalmas, termékeny életet élik,
  • 9:04 - 9:06
    és hogy ennek minden előnyét élvezhetik,
  • 9:06 - 9:09
    miközben Billnek egy teljesen más élet jutott.
  • 9:09 - 9:11
    Ők valójában mindketten azt bizonyítják, mennyire igaza volt Voltaire-nek,
  • 9:11 - 9:13
    amikor a munka előnyeiről beszélt,
  • 9:13 - 9:17
    és azt a tényt, hogy a munka nem is egy,
    de három gonosztól ment meg bennünket.
  • 9:17 - 9:18
    ["A munka megmenti az embert három gonosztól:
    az unalomtól, a bűntől és a szükségtől." -- Voltaire]
  • 9:18 - 9:21
    Mit kezdhetünk hát ezekkel a kihívásokkal?
  • 9:21 - 9:24
    A gazdasági forgatókönyvek meglepően világosak,
  • 9:24 - 9:27
    meglepően egyértelműek, legalábbis rövid távon.
  • 9:27 - 9:30
    A robotok nem fogják elvenni a munkánkat a következő egy-két évben,
  • 9:30 - 9:34
    így a klasszikus Econ 101 forgatókönyv még kiválóan fog működni:
  • 9:34 - 9:36
    Ösztönözd a vállalkozásokat,
  • 9:36 - 9:38
    duplázd meg az infrastruktúrát,
  • 9:38 - 9:40
    és biztosítsd, hogy megfelelő szakértelemmel rendelkező
  • 9:40 - 9:44
    emberek kerüljenek ki az oktatási rendszerből.
  • 9:44 - 9:47
    Hosszabb távon viszont egy olyan gazdaság irányába haladunk,
  • 9:47 - 9:50
    amely nagyobb részt technológiából,
    és csak kisebb részt emberi munkából áll,
  • 9:50 - 9:52
    és ezért komolyan fontolóra kell vennünk
  • 9:52 - 9:54
    néhány gyökeres beavatkozást,
  • 9:54 - 9:57
    például mint a garantált minimális jövedelem bevezetését.
  • 9:57 - 10:01
    Bizonyára ülnek itt olyanok,
    akiket ezek a dolgok kellemetlenül érintenek,
  • 10:01 - 10:05
    mert a gondolatnak van egyfajta szélsőbaloldali felhangja,
  • 10:05 - 10:08
    és mert a vagyon újrafelosztásának radikális módjaira utal.
  • 10:08 - 10:10
    Végeztem egy kis kutatást ezzel kapcsolatban,
  • 10:10 - 10:12
    aminek eredménye talán megnyugtatja az aggódókat,
  • 10:12 - 10:15
    mivel a garantált minimális jövedelem legnagyobb hirdetői
  • 10:15 - 10:18
    olyan, habzó szájú szocialisták voltak, mint
  • 10:18 - 10:24
    Friedrich Hayek, Richard Nixon és Milton Friedman.
  • 10:24 - 10:25
    És ha aggódni kezdenének amiatt,
  • 10:25 - 10:29
    hogy egy ilyen garantált jövedelem
  • 10:29 - 10:31
    esetleg elfojtaná a siker utáni vágyunkat,
  • 10:31 - 10:33
    és önteltté tenne bennünket,
  • 10:33 - 10:36
    akkor érdekelheti önöket, hogy a társadalmi mobilitás,
  • 10:36 - 10:38
    amire annyira büszkék vagyunk az Egyesült Államokban,
  • 10:38 - 10:42
    jelenleg alacsonyabb, mint az észak-európai országokban,
  • 10:42 - 10:45
    melyek, mint tudjuk, rendkívül nagyvonalú
    szociális hálóval rendelkeznek.
  • 10:45 - 10:48
    A gazdasági forgatókönyv tehát tényleg tiszta és világos.
  • 10:48 - 10:51
    A társadalmi forgatókönyv viszont komoly kihívásokat tartogat.
  • 10:51 - 10:53
    Nem tudom, milyen forgatókönyv alapján lehetne például
  • 10:53 - 10:57
    Billt visszaszerezni, és egész életén keresztül megtartani.
  • 10:57 - 10:59
    Azt viszont tudom, hogy az oktatás egy fontos fejezete lesz.
  • 10:59 - 11:01
    Ezt volt alkalmam közvetlenül is megtapasztalni.
  • 11:01 - 11:05
    Iskoláim első éveiben a Montessori-módszer szerint tanultam,
  • 11:05 - 11:06
    és ez a módszer arra tanított,
  • 11:06 - 11:08
    hogy a világ érdekes hely,
  • 11:08 - 11:11
    az én dolgom pedig ennek a helynek a felfedezése.
  • 11:11 - 11:13
    Ez az iskola csak három évig tartott,
  • 11:13 - 11:15
    utána a közoktatási rendszerben folytattam,
  • 11:15 - 11:19
    ahol úgy éreztem magam, mintha a Gulagba kerültem volna.
  • 11:19 - 11:22
    Utólag már tudom, hogy ennek a feladata az volt,
  • 11:22 - 11:24
    hogy felkészítsen a hivatalnoki vagy munkáséletre,
  • 11:24 - 11:27
    de akkoriban úgy éreztem, az egész arra megy ki,
  • 11:27 - 11:31
    hogy ne érdekeljen, mi folyik körülöttem.
  • 11:31 - 11:32
    Ennél jobban kell csinálnunk!
  • 11:32 - 11:36
    Nem folytathatjuk tovább a Billek kirekesztését.
  • 11:36 - 11:38
    Van már néhány bíztató jel, ami azt mutatja,
    hogy a dolgok kezdenek jobbra fordulni.
  • 11:38 - 11:41
    Látjuk, amint a technológia
    egyre mélyebben van jelen az oktatásban,
  • 11:41 - 11:43
    és magával ragadja az embereket a legfialatabb tanulóinktól
  • 11:43 - 11:45
    a legidősebbekig.
  • 11:45 - 11:48
    Az üzleti élet prominens személyiségeitől azt halljuk,
  • 11:48 - 11:51
    hogy újra kell gondolnunk dolgokat,
    amelyekhez jó ideje már megszokásból ragaszkodunk.
  • 11:51 - 11:53
    Látunk igen komoly, kitartó
  • 11:53 - 11:56
    és tényeken alapuló erőfeszítéseket annak megértésére,
  • 11:56 - 11:59
    hogy miként lehetne beavatkozni
    a legproblémásabb közösségek életébe.
  • 11:59 - 12:02
    Már dereng valami fény az alagút végén.
  • 12:02 - 12:03
    Egy percig sem akarnám azt állítani,
  • 12:03 - 12:05
    hogy mindez elég lenne.
  • 12:05 - 12:07
    Nagyon kemény kihívások várnak még ránk.
  • 12:07 - 12:10
    Csak hogy nézzünk egy példát:
    jelenleg is van mintegy ötmillió amerikai,
  • 12:10 - 12:13
    aki legalább hat hónapja munkanélküli.
  • 12:13 - 12:14
    Nem úgy fogunk rajtuk segíteni,
  • 12:14 - 12:17
    hogy visszaküldjük őket a Montessoriba.
  • 12:17 - 12:19
    Engem leginkább az aggaszt, hogy olyan világot építünk,
  • 12:19 - 12:22
    amelyben a csillogó-villogó technológiákat
  • 12:22 - 12:24
    egy ütött-kopott társadalomba ágyazzuk be,
  • 12:24 - 12:27
    egy olyan gazdasági környezetbe,
    ami egyenlőtlenséget generál
  • 12:27 - 12:29
    lehetőségek helyett.
  • 12:29 - 12:31
    De én egyáltalán nem hiszem, hogy ezt fogjuk tenni.
  • 12:31 - 12:33
    Azt hiszem, ennél sokkal okosabban fogunk cselekedni,
  • 12:33 - 12:35
    mégpedig egy igen nyilvánvaló ok miatt:
  • 12:35 - 12:37
    a tények már itt vannak a nyakunkon.
  • 12:37 - 12:39
    Ennek az új gépkorszaknak a létezése
  • 12:39 - 12:42
    és a gazdasági változások
    egyre szélesebb körben válnak ismertté.
  • 12:42 - 12:45
    Ha fel akarjuk gyorsítani ezt a folyamatot, akkor például
  • 12:45 - 12:48
    legjobb közgazdászaink és politikusaink
  • 12:48 - 12:50
    Watson ellen játszhatnának "Jeopardy"-t.
  • 12:50 - 12:54
    Elküldhetnénk a Kongresszust egy autonóm járműves utazásra.
  • 12:54 - 12:56
    És ha elég sok ilyen dolgot teszünk,
  • 12:56 - 12:59
    azzal egyre inkább erősítjük azt a hitet, hogy a dolgok megváltozhatnak.
  • 12:59 - 13:01
    És akkor a verseny elkezdődik,
  • 13:01 - 13:03
    mert egy másodpercig sem hiszem,
  • 13:03 - 13:06
    hogy elfelejtettük volna, hogyan kell kemény kihívásokkal megküzdeni,
  • 13:06 - 13:11
    vagy hogy túlságosan fásultak,
    vagy érzéketlenek lennénk a próbálkozáshoz.
  • 13:11 - 13:13
    A beszédemet a szavak két olyan mesterétől vett idézettel kezdtem,
  • 13:13 - 13:16
    akiket egy óceán és egy évszázad választott el egymástól.
  • 13:16 - 13:18
    Hadd zárjam két, egymástól hasonlóan távoli
  • 13:18 - 13:20
    politikus szavaival.
  • 13:20 - 13:23
    Winston Churchill 1949-ben eljött MIT-beli otthonomba,
  • 13:23 - 13:25
    és azt mondta: "Csak úgy hozhatjuk a széles tömegeket
  • 13:25 - 13:29
    minden országban a bőség asztalához,
  • 13:29 - 13:32
    ha fáradhatatlanul javítjuk
  • 13:32 - 13:35
    technológiai termelésünk eszközeit."
  • 13:35 - 13:37
    Abraham Lincoln ismerte fel, hogy van még egy fontos összetevő.
  • 13:37 - 13:40
    Ő azt mondta: "Én szilárdan hiszek az emberekben.
  • 13:40 - 13:43
    Ha az igazságot hallják, képesek megbirkózni
  • 13:43 - 13:45
    bármilyen országos válsággal.
  • 13:45 - 13:48
    A lényeg, hogy a tényeket kell eléjük tárni."
  • 13:48 - 13:51
    Az optimista gondolat, a lényeg,
    amit búcsúzóul itt akarok önöknek hagyni, az,
  • 13:51 - 13:54
    hogy az új gépkorszak tényei egyre nyilvánvalóbbak,
  • 13:54 - 13:57
    és meggyőződésem, hogy arra fogjuk őket használni,
  • 13:57 - 13:59
    hogy kijelöljük a megfelelő utat a kihívásokkal teli,
  • 13:59 - 14:02
    bőséges gazdaságba, amelyet együtt építünk.
  • 14:02 - 14:04
    Köszönöm.
  • 14:04 - 14:08
    (Taps)
Title:
Milyenek lesznek a jövő foglalkozásai?
Speaker:
Andrew McAfee
Description:

A közgazdász Andrew McAfee szerint igen, valószínű, hogy, robotok fogják átvenni a munkát tőlünk -- vagy legalábbis a jelenleg ismert munkákat. Ebben a jövőbe tekintő előadásban arról elmélkedik, hogy vajon milyenek lesznek a jövő foglalkozásai, és milyen oktatás szükséges a következő generációknak,hogy ezekre a munkákra alkalmassá váljanak.

more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
14:15

Hungarian subtitles

Revisions