Return to Video

Mit tanítottak nekünk a kutyák a diabéteszről? – Duncan C. Ferguson

  • 0:06 - 0:10
    A diabétesz a fejlett világ csapása:
  • 0:10 - 0:15
    becslések szerint világszerte mintegy
    400 millióan szenvednek a betegségben,
  • 0:15 - 0:18
    20 éven belül pedig
    50%-kal magasabb szám várható.
  • 0:18 - 0:19
    Kezdeti tüneteit,
  • 0:19 - 0:22
    mint a fokozott szomjúságot
    és a nagy mennyiségű vizeletet,
  • 0:22 - 0:26
    már i.e. 1500-ban felfedezték Egyiptomban.
  • 0:27 - 0:29
    Míg a diabétesz kifejezést,
    melynek jelentése "áthaladás",
  • 0:29 - 0:32
    először i. e. 250-ben használta
  • 0:32 - 0:35
    a memphiszi Apollóniusz görög orvos,
  • 0:35 - 0:38
    az 1-es és 2-es típusú diabéteszt,
  • 0:38 - 0:41
    melyek a fiatalkorral, illetve
    az elhízással vannak összefüggésben,
  • 0:41 - 0:43
    külön betegségként azonosították
  • 0:43 - 0:46
    indiai orvosok valamikor az 5. században.
  • 0:46 - 0:48
    A betegség ismerete ellenére azonban
  • 0:48 - 0:51
    a diabéteszes páciensek diagnózisa
  • 0:51 - 0:54
    halálos ítélettel volt egyenlő
  • 0:54 - 0:56
    a 20. század elejéig,
    hiszen az okát nem ismerték.
  • 0:57 - 0:59
    Ezen a szörnyű helyzeten
  • 0:59 - 1:01
    az ember régi hű társa segített:
  • 1:01 - 1:04
    a Canis lupus familiaris,
  • 1:04 - 1:07
    melyet több ezer évvel ezelőtt
    a szürke farkasból háziasítottak.
  • 1:07 - 1:11
    1890-ben von Mering és Minkowski
    német tudósok bebizonyították,
  • 1:11 - 1:13
    hogy a kutya
    hasnyálmirigyének eltávolítása
  • 1:13 - 1:16
    a diabétesz összes tünetének
    kialakulásához vezet,
  • 1:16 - 1:19
    ezáltal megállapították a szerv
    központi szerepét a betegségben.
  • 1:20 - 1:22
    Az egésznek a mechanizmusa azonban
  • 1:22 - 1:24
    rejtély maradt egészen 1920-ig,
  • 1:24 - 1:27
    amikor Frederick Banting kanadai sebész
  • 1:27 - 1:29
    és tanítványa, Charles Best
  • 1:29 - 1:31
    továbbvitték német kollégáik felfedezését.
  • 1:31 - 1:35
    A torontói egyetemen
    Macleod professzor alatt dolgozva
  • 1:35 - 1:39
    megerősítették, hogy a hasnyálmirigy
    szabályozza a vércukorszintet,
  • 1:39 - 1:42
    hiszen kezelni tudtak diabéteszes kutyákat
  • 1:42 - 1:45
    hasnyálmirigy-szövetből készített
    kivonatot tartalmazó injekcióval.
  • 1:45 - 1:49
    1922-re a James Collip
    biokémikussal dolgozó kutatók
  • 1:49 - 1:52
    képesek voltak hasonló kivonatot
    készíteni marhahasnyálmirigyből
  • 1:52 - 1:55
    és elsőként kezelni
    egy 14 éves diabéteszes fiút,
  • 1:55 - 1:58
    majd hat további pácienst.
  • 1:58 - 2:01
    A ma már inzulinként ismert
    kivonat gyártását
  • 2:01 - 2:05
    végül átadták egy gyógyszeripari cégnek,
  • 2:05 - 2:08
    amely a mai napig különböző
    típusú inzulininjekciókat készít.
  • 2:08 - 2:09
    Banting és Macleod
  • 2:09 - 2:13
    1923-ban orvostudományi
    Nobel-díjat kaptak felfedezésükért.
  • 2:13 - 2:16
    De Banting úgy döntött,
    megosztja részét Charles Besttel
  • 2:16 - 2:19
    a kutyákon végzett vizsgálatokban
    nyújtott segítségéért.
  • 2:19 - 2:23
    Bár az állatokon végzett
    orvosi kísérletek továbbra is vitatottak,
  • 2:23 - 2:25
    ez esetben legalábbis
  • 2:25 - 2:28
    nem csak a kutyák emberi igényekre
    való felhasználásáról volt szó.
  • 2:28 - 2:32
    1000 kutyából kettőnél
    alakul ki diabétesz,
  • 2:32 - 2:35
    ami majdnem ugyanannyi,
    mint a 20 év alatti emberek esetében.
  • 2:35 - 2:38
    A legtöbb kutya diabétesze 1-es típusú,
  • 2:38 - 2:40
    a gyermekekéhez hasonló,
  • 2:40 - 2:43
    amely a hasnyálmirigy immunrendszerének
    károsodása miatt alakul ki,
  • 2:43 - 2:45
    genetikai tanulmányok pedig kimutatták,
  • 2:45 - 2:49
    hogy a kutyák és emberek
    betegségében sok hasonlóság van.
  • 2:49 - 2:52
    Emiatt az állatorvosoknál fordult a kocka,
  • 2:52 - 2:54
    így az inzulint már
    több mint 60 éve használják
  • 2:54 - 2:57
    az ember legjobb barátja
    diabéteszének kezelésére.
  • 2:57 - 3:00
    Sok gazdi elkötelezetten
    kezeli kutyája diabéteszét
  • 3:00 - 3:03
    napi két inzulininjekcióval,
    szabályozott etetéssel
  • 3:03 - 3:05
    és vércukorszint-mérésekkel,
  • 3:05 - 3:09
    ugyanolyan vércukormérő-készülékkel,
    amilyet embereken használnak.
  • 3:09 - 3:12
    És ha a kutyákon használt
    tisztított sertésinzulin
  • 3:12 - 3:15
    nem használ egy adott kutyának,
  • 3:15 - 3:18
    az állatorvos akár emberi
    inzulinkészítményt is alkalmazhat,
  • 3:18 - 3:20
    hogy a folyamat körbeérjen.
  • 3:20 - 3:23
    Mindazok után, amit a kutyák
    tettek értünk az idők során,
  • 3:23 - 3:26
    beleértve olyan orvosi
    felfedezésben betöltött szerepüket,
  • 3:26 - 3:28
    amely számtalan emberi életet mentett meg,
  • 3:28 - 3:31
    a legkevesebb, amit tehetünk,
    hogy e tudásunkkal segítünk rajtuk.
Title:
Mit tanítottak nekünk a kutyák a diabéteszről? – Duncan C. Ferguson
Description:

Teljes oktatóanyag: http://ed.ted.com/lessons/what-did-dogs-teach-humans-about-diabetes-duncan-c-ferguson

A diabétesz története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Az emberek kezelése azonban újabb keletű, és eredetileg az ember legjobb barátjának segítsége tette lehetővé. Az emberekkel közös fiziológiai tulajdonságaik miatt a kutyák számtalan életet mentettek meg az inzulin felfedezésén keresztül. Duncan C. Ferguson elmondja, hogyan járultak hozzá a kutyák emberek életéhez, és azt, hogyan válik ez hasznunkra az orvoslásban.

Oktatóvideó: Duncan C. Ferguson. Animáció: Augenblick Studios.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
03:48

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.