A hangszeres zene jótékony hatása az agyműködésre - Anita Collins

Mikor zenét hallgatunk, az agyunk több területe is működésbe lép. Ha viszont hangszeren játszunk, az olyan az agynak, mint egy egész testet átmozgató edzés. Mi is történik ilyenkor? Anita Collins-tól megtudjuk, hogyan jönnek létre kész tűzijátékok a zenészek fejében, mikor játszanak. A szerző azt is megvizsgálja milyen jótékony hatása van hosszútávon ennek a mentális edzésnek.

Tudták, hogy mindig, mikor a zenészek
kezükbe veszik a hangszerüket,

valóságos kis tűzijáték
indul be a fejükben?

Lehet, hogy kívülről nézve
nyugodtak és összeszedettek,

nézik a kottát, és pontos, jól begyakorolt
mozdulatokat hajtanak végre,

de a fejükben buli van.

Honnan tudjuk mindezt?

Az elmúlt néhány évtizedben,

az agykutatók hatalmas áttörést értek el
annak megértésében,

hogy hogyan működik az agy.

Ehhez fMRI és PET szkenner segítségével
valós időben figyelték meg az agyműködést.

Mikor az embereket
felteszik ezekre a gépekre,

az olvasás vagy a matematikai
feladatok megoldása

az agy bizonyos területein jelennek meg.

Mikor a kutatók a résztvevőket
arra kérték, hogy hallgassanak zenét,

a készülékeken kész tűzijátékokat láttak.

Az agy különböző területei
egyszerre aktiválódtak,

mikor a hangokat feldolgozták.

A zenét elemeire, például dallamra
és ritmusra bontották,

majd újra egységes
zenei élményként rakták össze.

Az agyunk mindezt
a másodperc törtrésze alatt végzi el:

a hang észlelése és aközött,
hogy a lábunk megmozdul a ritmusra.

A tudósok később úgy döntöttek,
hogy a zenehallgatók után

a zenészek agyműködését is megfigyelik.

A kis házi tűzijátékokból ekkor
hatalmas fesztivál lett.

Míg a zenehallgatás megmozgatja az agyat,

és egészen érdekes
tevékenységekre veszi rá,

a hangszeres játék olyan,
mint egy egész testet átmozgató edzés.

Az agykutatók látták, hogyan aktiválódnak
az agy különböző területei,

mikor egy időben dolgoznak fel
különféle információkat

bonyolult, egymással összefüggő
és elképesztően gyors sorban.

De mi van a zenélésben,
ami ennyire beindítja az agyat?

Bár a kutatás még gyerekcipőben jár,

az agykutatóknak
van már elképzelésük erről.

A hangszeres játék

gyakorlatilag az agy minden részét
egy időben mozgatja meg:

különösen az agykéreg vizuális, auditív
és motoros funkcióiért felelős területeit,

és ahogy minden más edzésre igaz,

a rendszeres hangszeres gyakorlás
erősíti az agy ezen funkcióit,

amit aztán más tevékenységekben
is kamatoztathatunk.

A zenehallgatás és a zenélés között
a legszembetűnőbb különbség az,

hogy az utóbbihoz finommotoros
készségeinkre is szükség van,

ebben viszont
mindkét agyfélteke részt vesz.

Vagyis a zenélés összeköti

az inkább bal agyféltekés
nyelvi és matematikai pontosságot,

az újító és kreatív
jobb agyféltekés tulajdonságokkal.

Ezért is van, hogy a zenélés növeli

a két agyféltekét összekötő
kéregtest aktivitását

és ezen aktivitás intenzitását,
lehetővé téve azt,

hogy az ingerület gyorsabban és változatos
módon juthasson el egyikből a másikba.

Talán ez az, ami miatt a zenészek
problémamegoldása,

mind tudományos mind társas helyzetekben,
hatékonyabb és kreatívabb.

Ha az ember zenél,

egy időben próbálja feldolgozni
a zene formai és érzelmi üzenetét,

ezért a zenészek gyakran
hatékonyabban tudják elvégezi

az olyan összetett feladatokat,

mint a stratégiai tervezés
és a részletek megfigyelése,

melyekhez egyidejűleg kell
kognitív és érzelmi elemzést végezni.

Ez a képesség
a memória működését is befolyásolja.

Igaz az is, hogy a zenészeknek
különösen jó a memóriája:

gyorsabban és hatékonyabban tudnak
emlékeket létrehozni, tárolni és előhívni.

Tanulmányok bizonyítják, hogy a zenészek
egyetlen emlékképet

több címkével is el tudnak látni.

Ez a címke lehet fogalmi, érzelmi,

de lehet hang vagy utalhat
a szövegösszefüggésre is.

Úgy működik ez, mint egy jó
internetes böngésző.

Honnan tudjuk, hogy mindez
kimondottan a zenének köszönhető,

és mondjuk a sportnak
vagy a festésnek viszont nem?

Lehetséges esetleg,
hogy azok, akik zenélnek,

már eleve okosabbak?

Az agykutatók
ezeket a kérdéseket is vizsgálták,

és egyelőre arra jutottak,
hogy művészi és esztétikai szempontból

a hangszeres zenetanulás

különbözik minden más tevékenységtől,
ide értve az egyéb művészeteket is.

Több véletlenszerűen kiválasztott
alanyon végeztek vizsgálatot.

A vizsgálat kezdetén az alanyok

kognitív és információ feldolgozó
képessége egyforma volt.

A kutatás bebizonyította, hogy azok,
akik életük bizonyos szakában zenéltek,

több agyi tevékenységben is
jobban teljesítettek, mint a többiek.

Ez az új tanulmány, ami a hangszeres játék
agyműködésre tett hatását vizsgálta,

segített, hogy még jobban megértsük
az agy olyan funkcióit,

mint a belső ritmus
és a komplex agyi kapcsolatok,

melyek agyunk zenekarának
fantasztikus játékát adják.