Liverpool: Back to the Roots of Harm Reduction (Sub: ENG, RUS, SPA, HUN)

FACEBOOK: http://www.facebook.com/drugreporter
WEB: http://www.drugreporter.net

20 years ago service providers in Liverpool started to experience with innovative approaches to drug problems. They distributed sterile needles for drug users to protect them from HIV, and provided heroin users with a substitute drug called methadone to prevent crime and overdoses. Later this approach was named harm reduction. 20 years later at the International Harm reduction conference, we asked the pioneers of Liverpool about the beginnings.
For more information visit: www.drogriporter.hu/en/liverpool

Liverpool: Volver a las raíces de la reducción de daños
Hace 20 años los proveedores de servicios en Liverpool comenzaron a experimentar con enfoques innovadores para los problemas de drogas. Se distribuyen agujas estériles para los usuarios de drogas para protegerse del VIH, y a los consumidores de heroína se les atiende con un medicamento substituto llamado metadona para prevenir la delincuencia y las sobredosis. Al final, este enfoque fue denominado 'reducción de daños'. Veinte años más tarde, en la conferencia internacional de reducción de daños, entrevistamos a los pioneros de Liverpool sobre los comienzos.
Para más información visite:
www.drogriporter.hu/en/liverpool

Liverpool – Vissza az ártalomcsökkentés gyökereihez

20 évvel ezelőtt a liverpooli egészségügyi ellátóhelyek innovatív kísérlettel közelítettek a drogproblémákhoz.

Steril tűket osztottak a droghasználóknak, hogy megóvják őket a HIV-től

és egy metadonnak nevezett, helyettesítő szert adtak a heroinhasználóknak, hogy csökkentsék a bűnözést és a túladagolás kockázatát.
5
00:00:23,903 --> 00:00:26,457
Ezt a megközelítést ártalomcsökkentésnek nevezték el.

20 évvel később a Nemzetközi Ártalomcsökkentő Konferencián,

a liverpooli úttörőket a kezdetekről kérdeztük.

A 80-as években, egyértelműen a magas munkanélküliség miatt

nem mentek túl jól a dolgok a Tory kormányzatban abban az időszakban,

sokan elhidegültek a társadalomtól és heroint kezdtek használni.

A fő problémánk az volt az első időkben, Liverpoolban,

hogy az ártalomcsökkentés előtt, nem volt igazán semmi.

Volt egy drogklinika, ahol évente úgy 5 ember fordult meg.

Nem nagyon volt semmi a droghasználóknak.

A 80-as évek közepén a szakértők kezdtek rájönni,

hogy a HIV és az AIDS hamarosan súlyos problémává fog válni.

Eleinte a melegek problémájának tartották.

Aztán hamarosan felismerték, hogy a tűket megosztó, injektáló droghasználók

egymás között fogják terjeszteni a vírust, majd szexuális úton a heteroszexuális népességben is.

Az első tűcsere Liverpoolban nyílt meg

a Mersey Drug Training és Információs Centrumban Liverpool város központjában

1986 októberében és egy Wc-ben kellett működtetnünk.

Volt két WC-nk az épületben és az egyikből tűcsere szobát csináltunk.

Olyan emberek jöttek, akik már 25 éve injektáltak heroint

és soha életükben nem vettek részt drog ellátásban - soha.

Bekerülhettünk két ember közé,

akik éppen megosztották volna egymás között a tűt,

így kiemelhettük a fertőző fecskendőt a körforgásból

és egy tisztával cserélhettük fel.

De ennél többé vált;

egy olyan móddá, ahogyan foglalkozhattunk a marginalizált, jogfosztott és megalázott emberekkel,

akik önmagukat a társadalmon kívül látták.

Egy igen sikeres hídnak találtuk - behozni az embereket az utcáról a kezelésre.

Elkezdtük ezeket a szolgáltatásokat nyújtani az embereknek és bizalmat építettünk ki.

Allan és én voltunk azok, akik megalkották az ártalomcsökkentés fogalmát

és a koncepció az, hogy legjobb az ártalmakat és nem a droghasználatot csökkenteni.

Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretnénk, hogy az emberek abbahagyják a droghasználatot - ezt akarjuk!

Szükséges megelőznünk, hogy az emberek drogokat kezdjenek használni.

Segítenünk kell a drogokról való lejövetelben is.

Ezt hívjuk absztinencia-orientált irányelvnek, vagy absztinencionizmusnak.

És az ártalomcsökkentés és az absztinencionizmus ugyanannak az éremnek a két oldala.

Nincs semmi bizonyíték arra, hogy az ártalomcsökkentés az embereket droghasználatra sarkallja.

Sőt, a tapasztalat épp ennek az ellentéte.

Az ártalomcsökkentés az emberi jogokról szól, mindenki emberi jogainak tiszteletéről.

A fő probléma a droghasználattal, különösen az opiátokkal az, hogy pénzt kell szerezned hozzá.

Nem tudhatod, hogy a fogyasztott drog tiszta vagy szennyezett.

Bevonódsz az egyéb drogok teljes körébe és az egész negatív drogszcénába.

A metadon az opiátok hatását nyújtja anélkül,

hogy bűncselekményt kellene érte tenni.

Úgyhogy ez egy útja a droghasználók védelmének és egyben a társadalmat is védi a droghasználók által elkövetett bűntényektől.

A metadonprogramok eleinte rövidek voltak,

majd később hosszabbakra kezdték nyújtani őket,

hogy mindennél jobban visszaszorítsák a bűntényeket.

Volt egy srác, akit különösen jól ismertünk - elmondom a keresztnevét, Tommynak híták.

Először eljuttattuk a tűcserébe, hogy biztosak lehessünk, hogy tiszta tűket használ.

Amikor stabilizálta magát az orvos által felírt heroinon, áttértünk a metadonra.

Ezután lecsökkentette a metadonhasználatát egy hosszú, 10-15 éves periódus alatt.

Épp most hallottam a konferencián, hogy még életben van és minden drogproblémát maga mögött hagyott.

Ha nem adtunk volna neki tűt és orvos által drogokat, teljesen biztos vagyok benne, hogy Tommy már halott lenne.

Az ország többi része, amely az absztinencia modell szerint működik, nem tudott semmit nyújtani a droghasználóknak.

Úgyhogy érdeklődni kezdtek a tevékenységünkkel kapcsolatban, és így terjedt tovább.

Ahogyan az ártalomcsökkentés fejlődött, meghaladta a tűcserét és a helyettesítő drog felírását,

az olyan új beavatkozásokkal, mint például a drogfogyasztói szoba, néhány orszában.

Úgy gondolom, hogy hatalmasat fejlődtünk, mert már 92 ország van,

amelyik használja az ártalomcsökkentés kifejezést a politikájában.

Természetesen jó tudni, hogy hány ország használja ezt a kifejezést,

de ez nem mutatja meg igazán, hogy ezek a programok a valóságban

megfelelően támogatottak-e, és mennyire lehet őket valóban igénybe venni.

Csupán az intravénás droghasználók 4%-ának jut HIV gyógyszer (Antiretrovirális kezelés).

A globális átlag szerint egy intravénás droghasználó évi 22 darab tűt kap.

Azt hiszem, a legfontosabb üggyel szembesülünk, ez pedig az anyagi támogatás,

a kiterjesztés, és az, hogy olyan lefedettséget érjünk el, amely tényleg képes változtatni a helyzeten.

Végül is mindnyájan emberi lények vagyunk és mindenkinek joga van egészségesnek maradni

és tájékozott választásokat hozni, hogy megőrizze a jóllétét.

Mert ha egyszer meghalsz, nem tudsz felépülni és nem tudod abbahagyni, amit csinálsz.

Feliratok: Arielle Reid, Kardos Tamás