Hogyan hat a stressz az agyunkra? - Madhumita Murgia

A stressz nem mindig egy rossz dolog; hasznos is lehet az az extra energialöket és koncentráció, például sportolás közben vagy ha nyilvánosság előtt kell szerepelnünk. De ha állandósul, elkezd változásokat okozni az agyunkban. Madhumita Murgia bemutatja, hogyan befolyásolja a krónikus stressz az agyunk méretét, szerkezetét, működését a genetikai szintünkig.

Alvás után nem érzed magad kipihentnek,

ingerült vagy és ingadozik a hangulatod,

elfelejtesz apróságokat,

túlterheltnek és elszigeteltnek
érzed magad?

Ne aggódj, ez mindannyiunkkal megesik.

Valószínűleg csak kimerült vagy.

A stressz nem mindig rossz dolog.

Növelheti az energiánkat
és a koncentrációnkat,

például mint amikor versenyzünk valakivel,

vagy amikor hallgatóság
előtt kell beszélnünk.

Ám mikor folyamatosan jelen van,

és az életünk mindennapos részévé válik,

az valóban elkezdi megváltoztatni
az agyunkat.

A krónikus stressz,

amit okozhat akár a túlórázás
vagy éppen az otthoni viták,

hatással lehet az agy méretére,

a szerkezetére,

arra ahogyan működik,

egészen a genetika szintjéig.

A stressz egy interakció-sorozattal
kezdődik

a hipotalamus hipofízis
mellékvese tengelyen (HPA tengely)

aminek során az agy és a mellékvesék

mirigyei olyan hormonokat termelnek,

amik szabályozzák a stressz
testi tüneteit.

Ha a szervezetünk stresszt érzékel,

azonnal aktiválódik a HPA tengely,

és felszabadítja a kortizol nevű hormont,
a testet azonnali cselekvésre késztetve.

Ám a kortizol tartós és magas szintje

pusztítást végez az agyban.

A krónikus stressz például növeli
az idegi összeköttetések számát

és azok aktivitási szintjét
az amygdalában,

ami az agyunk félelem központja.

És ahogyan a kortizol szintje emelkedik,

az elektromos jelek a hippokampuszban,
az agyunk azon részében

ami a tanulással, a memóriával
és a stressz kezelésével áll kapcsolatban,

gyengülni kezdenek.

A hippokampusz gátolja
a HPA tengely aktivitását

és ahogy az csökken,

úgy csökken a stressz-szabályozó
képességünk.

És ez nem minden.

Egészen konkrétan a kortizol
az agyméret csökkenését eredményezheti.

Nagymértékű jelenléte az idegsejtek közti
kapcsolatok elvesztéséhez vezet,

és a prefrontális kéreg
méretének csökkenéséhez.

Ez az agy azon területe,
ami felel a koncentrációért,

a döntéshozásért,

az ítélőképességért,

és a társas kapcsolatokért.

Ez ahhoz is vezet, hogy kevesebb agysejt
jön újonnan létre a hippokampuszban.

Ez azt jelenti, hogy a krónikus stressz
hatására nehezebbé válhat a

tanulás és az emlékezés,

és ezáltal teret adhat komolyabb
mentális problémák kialakulásának,

mint a depresszió,
vagy későbbiekben az Alzheimer kór.

A stressz a DNS állományunkra
is hatással lehet.

Egy kutatás azt bizonyította, hogy az,

hogy egy anyapatkány
mennyit foglalkozik az újszülöttjével,

befolyásolja, hogy a kicsinye később
hogyan reagál a stresszre.

A törődő anyukák kicsinyei kevésbé
mutatkoztak érzékenynek a stresszre,

mert az agyukban több kortizolreceptor
keletkezett,

melyek a kortizolhoz tapadva
tompítják a stressszreakciót.

A hanyag anyák kicsinyeinél
éppen az ellenkezője történt,

későbbi életük során érzékenyebbé váltak
a stresszhatásokra.

Ezeket nevezzük epigenetikus
változásoknak,

amik befolyásolják,
hogy melyik gének hatása érvényesül,

anélkül, hogy megváltoztatnák
genetikai állományunkat.

Ezeket a változásokat meg lehet fordítani,
ha az anyákat kicseréljük.

De született egy meglepő eredmény is.

Az epigenetikai változásokat,
amiket az anyapatkány okozott,

sok generáción keresztül
adták tovább az utódai.

Másként fogalmazva, a viselkedésének
eredményei örökölhetőek voltak.

Azért ez nem feltétlenül rossz hír.

Sokféleképpen vissza tudjuk fordítani,
ahogy a kortizol hat a stresszes agyunkra.

Leghatékonyabb fegyvereink
a sportolás és a meditáció.

Ide tartozik a mély belégzés,

a tudatos jelenlét,
és a minket körül vevő világ figyelése.

A sport és a meditálás is
csökkenti a stresszt,

növeli a hippokampusz méretét,

ezáltal javítja a memóriánkat.

Szóval ne hagyd,
hogy legyőzzön a mindennapi stressz!

Tanuld meg kezelni a stresszt, mielőtt
átveszi feletted az irányítást!