Mi az epigenetika? - Carlos Guerrero-Bosagna

Nézd meg a teljes leckét itt: http://ed.ted.com/lessons/how-the-choices-you-make-can-affect-your-genes-carlos-guerrero-bosagna

Van itt egy rejtély: az egypetéjű ikrek ugyanabból a DNS- ből származnak, akkor hogy lehetnek annyira különbözőek még azok a vonásaik is, amelyek öröklődőek? Carlos Guerrero-Bosagna elmagyarázza, hogy az öröklés kontra környezet vitának ugyan sok köze van hozzá, a mélyebben kapcsolódó választ azonban
az epigenetikában találjuk meg.

A leckét Carlos Guerrero-Bosagna, az animációt Chris Bishop készítette.

Van itt egy rejtély:

az egypetéjű ikrek ugyanabból
a DNS- ből származnak,

akkor hogy lehetnek annyira különbözőek

még jelentős mértékben
genetikai összetevőjű vonásaikban is?

Például, miért lesz
az egyik iker szívbeteg 55 évesen,

míg a testvére maratonokat fut
tökéletes egészségben?

Az öröklés kontra környezet
vitának sok köze van ehhez,

de a mélyebben kapcsolódó választ
az epigenetikában találhatjuk meg.

Ez ezt tanulmányozza,
hogy a DNS hogyan viselkedik

a sejtekben található
kisebb molekulák sokaságával,

amelyek aktiválják illetve
deaktiválják a géneket.

Ha úgy gondolunk a DNS-re,
mint egy szakácskönyvre,

főképp ezek a molekulák határozzák meg,
mi mikor fől majd meg.

Nem hoznak tudatos döntéseket,

inkább a sejtekben való jelenlétük
és sűrűségük okoz változást.

Szóval hogyan működik ez?

A gének a DNS-ben akkor mutatkoznak
meg amikor átíródnak az RNS-be,

ami fehérjékké alakul, s amelyeket
szerkezetük szerint riboszómáknak hívnak.

A sejtek tulajdonságait és funkcióit
nagy részben a fehérjék határozzák meg.

Az epigenetikai változások fellendíthetik
vagy akadályozhatják egyes gének átírását.

Ennek az akadályozásnak
a leggyakoribb módja, hogy a DNS,

vagy a fehérje, ami köré tekeredik,

kicsi kémiai címkével lesz megjelölve.

Ezt a sor kémiai címkét,
amely a genomhoz,

vagy egy adott sejthez van csatolva,

epigenomnak nevezik.

Ezek közül néhány, mint a metilcsport is,
gátolják a génexpressziót azzal,

hogy eltérítik a sejt átíró gépezetét,

vagy a DNS szorosabb csavarodását okozzák,

és így elérhetetlenné teszik.

A gén még mindig ott van, de csendes.

Az átírás fellendítése
pedig ennek az ellentéte.

Egyes kémiai címkék kitekerik
a DNS-t, és megkönnyítik az átírást,

ami serkenti az adott fehérje termelését.

Az epigenetikai változások
túlélhetik a sejtosztódást,

ami azt jelenti, hogy hatással lehetnek
a szervezetre egy egész életen át.

Néha ez egy jó dolog.

Az epigenetikai változások
a normális fejlődés részei.

A sejtek az embrióban
egy fő genommal indulnak.

Ahogy a sejtek osztódnak egyes
genomok aktívvá válnak,

míg mások korlátozottá.

Idővel ezen epigenetikai
újraprogramozással

egyes sejtek szívsejtekké válnak,

mások pedig májsejtekké.

A testben található
kb. 200 fajta sejt mindegyikének

alapjában ugyanaz a genomja,

de különböző epigenommal rendelkeznek.

Ez az epigenom egy egész életen
át tartó párbeszédben közvetít

a gének és a környezet között.

A kémiai címkékre, melyek
ki-, és bekapcsolják a géneket,

hatással lehetnek olyan tényezők,
mint az étrend,

vegyi anyagoknak való kitettség,

és gyógyszerek.

Az ezek által kiváltott epigenetikai
változások idővel betegséget okozhatnak.

Például, ha kikapcsolnak egy gént,
amely daganatelnyomó fehérjét termel.

Részben a környezet miatt bekövetkező
epigenetikai változások az okai annak,

hogy az egypetéjű ikrek felnőttként
teljesen különböző életet élnek.

Ahogy az ikrek idősebbek lesznek
az epigenomok elágaznak,

ami hatással van az öregedésükre
és betegséghajlamaikra.

Még a szociális tapasztalatok is
okozhatnak epigenetikus változást.

Egy híres kísérletben,

amikor az anyapatkány
nem figyelt eléggé a kicsinyeire,

azok a gének amelyek a stresszoldásért
voltak felelősek, metilálódtak

és kikapcsoltak.

És ez lehet, hogy nem áll meg
ennél a generációnál.

A legtöbb epigenetikai jel kitörlődik,
amikor a tojás és spermiumok létrejönnek.

De a kutatók azt gyanítják,
hogy egyes lenyomatok túlélhetik ezt,

továbbadva ezáltal azokat az epigenetikai
vonásokat következő generációnak.

A szüleid gyermekkori tapasztalatai,

vagy felnőttkor választásaik

hatással lehetnek a te saját
epigenomodra.

De még ha ezek a változások ragadósak is,

nem feltétlenül tartanak örökké.

Kiegyensúlyozott élet,
egészséges étrenddel,

testmozgás,

és a szennyezőanyagokkal való
kapcsolat elkerülése

hosszútávon egészséges
epigenom kialakulásához vezethet.

Izgalmas időszakot élünk,
hogy ezt tanulmányozhatjuk.

A tudósok épp csak kezdik megérteni,

hogyan magyarázhatja az epigenetika
az emberi fejlődést és öregedést,

valamint a rák,

a szívbetegség,

a mentális betegség,

a függőség

és sok más betegség eredetét.

Közben pedig, új genom-módosító
technikák könnyebbé teszik

az egészség szempontjából tényleg fontos
epigenetikai változások azonosítását.

Amint megértjük,
hogyan hat ránk az epigenom,

mi is képesek leszünk befolyásolni azt.