-
♪ [zene] ♪
-
- [Alex] A nemzetközi kereskedelemről
fogunk beszélni és arról,
-
hogyan modellezzük a nemzetközi kereske-
delmet a kereslet és kínálat segítségével.
-
Azt is megnézzük,
hogyan modellezzük a vám,
-
a kereskedelmet sújtó
adó következményeit.
-
Megnézzük a vám következményeit
és költségét is,
-
valamint a protekcionizmus
költségét általában.
-
Amúgy emlékeznek rá, hogy amikor
a keresletet és kínálatot vettük, mondtam,
-
hogy ezek a fogalmak
nagyon-nagyon fontosak?
-
Most látják, miért:
mert egyszerűen ugyanezeket az eszközöket
-
alkalmazzuk újra és újra.
-
Tehát ha értik az alapokat,
-
akkor az alkalmazásuk
sokkal-sokkal könnyebb.
-
Tehát igyekezzenek megérteni az alapokat.
-
Kezdjük is el.
-
Először néhány gyors meghatározás.
-
Protekcionizmus: ez a gazdasági politika
-
korlátozza a kereskedelmet vámok, kvóták
-
vagy más szabályozások révén,
amelyek a külföldi termelőket sújtják,
-
de a belföldi termelőket nem.
-
Konkrétan a vám egyszerűen
egy importra kivetett adó,
-
a kvóta pedig az import
mennyiségi korlátozása.
-
Egy kvóta például azt mondhatja,
-
hogy csak 10 000 gépkocsit
szabad importálni Japánból.
-
Oké, vágjunk a közepébe.
-
Itt a belföldi kínálati görbe.
-
Ez az anyaország cégeinek
kínálati görbéje.
-
Ha az USA-ra gondolunk,
-
ez az amerikai cégek kínálati görbéje.
-
Itt a keresleti görbe,
a belföldi keresleté,
-
az amerikai fogyasztók kereslete.
-
Ha nem lenne nemzetközi kereskedelem,
akkor szokásos módon
-
ott találnánk az egyensúlyt,
ahol a keresett mennyiség
-
egyenlő a kínált mennyiséggel.
-
Ez megadná a nemzetközi
kereskedelem nélküli árat,
-
és a legyártott,
illetve elfogyasztott mennyiséget,
-
ha nincs itt lent nemzetközi kereskedelem.
-
Tegyük fel, hogy ebben az országban
-
a fogyasztók kimehetnek a világba,
-
és annyi félvezetőt vehetnek,
amennyit csak akarnak a világpiaci áron.
-
Ebben az esetben,
ha teljesen szabad lenne a kereskedelem,
-
a fogyasztók annyit tudnának vásárolni,
amennyit csak akarnak
-
a világpiaci áron, ahogy ez
a világszintű kínálati görbe mutatja.
-
A szabadpiaci egyensúly tehát
nagyobb fogyasztást vonna magával.
-
Vagyis a magas áron,
-
nemzetközi kereskedelem nélkül,
a keresett mennyiség itt van.
-
Nemzetközi kereskedelemmel
-
a fogyasztók az alacsonyabb
világpiaci áron vásárolhatnak,
-
tehát a keresett mennyiség nő.
-
A diagram szerint
-
a keresett mennyiség
a szabadpiaci QD-ig nő.
-
Tehát a belföldi fogyasztás
egyenlő ezzel a szakasszal
-
vagy a belföldi fogyasztás egyenlő
-
a szabadpiaci keresett mennyiséggel.
-
Mi lesz a termeléssel?
-
A belföldi termelők
csak olyan árat szabhatnak,
-
mint a világ többi termelője.
-
Nem szabhatnak magasabb árat.
-
Tehát amikor a világpiaci ár esik,
-
ha a belföldi fogyasztók
a világpiaci áron tudnak vásárolni,
-
a belföldi termelők is
csak a világpiaci áron tudnak eladni,
-
és ők lesznek
a legkevésbé hajlandók eladni.
-
Tehát a belföldi termelés esni fog,
-
a belföldi termelés eddig
a kisebb mennyiségig fog esni itt.
-
Alacsonyabb áron
-
a belföldi szállítók
termelési hajlandósága
-
egy kisebb mennyiség,
ahogy azt a szabadpiaci QS mutatja.
-
Figyeljük meg, hogy a belföldi fogyasztás
a szabadpiaci QD,
-
a belföldi termelés a szabadpiaci QS,
-
tehát az igénylők többet igényelnek,
-
mint amennyit a belföldi szállítók
szállítani hajlandók.
-
A különbséget természetesen
az import teszi ki.
-
Tehát kereskedelemmel
a belföldi fogyasztás a szabadpiaci QD.
-
Egy része importból származik,
-
egy része pedig belföldi szállítóktól.
-
Ennyi.
Ez a nemzetközi kereskedelem elemzése
-
a kereslet és kínálat segítségével.
-
Gondoskodjanak róla,
hogy megértsék a diagram minden lépését,
-
mert a következő dián,
-
amikor hozzá fogjuk adni a vámokat,
-
az bonyolultabbá fogja tenni a diagramot.
-
Mindegyik lépés valójában egyszerű,
-
egyik lépés sem különbözik valójában
-
azoktól, amelyeket már vettünk,
-
de a diagram rendetlenebbnek fog kinézni.
-
Tehát ha még egyszer
végig kell mennie ezen a dián,
-
bizonyosodjon meg,
hogy érti mindegyik lépést.
-
Vegyük ugyanazt a diagramot,
-
de most hozzá fogunk tenni
egy adót vagy egy vámot.
-
Emlékezzünk rá, itt a keresett mennyiség
-
a szabadpiacon,
-
itt a kínált mennyiség a szabadpiacon.
-
A különbség a keresett mennyiség
-
és a belföldön kínált mennyiség között
-
természetesen az import,
tehát ez az import a szabadpiacon,
-
ez a távolság itt.
-
A vám egyszerűen az import adója.
-
A vám azt teszi,
hogy megemeli a világpiaci árat
-
a vám vagy adó mértékével.
-
Tehát a világszintű kínálati görbe
vagy a világpiaci ár eltolódik felfelé,
-
amíg új egyensúlyhoz érünk.
-
Ez természetesen azt jelenti,
hogy magasabb áron
-
a belföldi fogyasztók
kisebb mennyiséget fognak igényelni.
-
A belföldi fogyasztás leesik
a Q szabadpiacról
-
a Q vámmal együtt keresett mennyiségre.
-
A belföldi termelés
ezzel a mértékkel esik,
-
adjuk is hozzá a diagramhoz,
-
a belföldi fogyasztás innen ide esik.
-
Mi lesz a belföldi termeléssel?
-
A magasabb áron a belföldi szállítók
-
most többet hajlandók szállítani.
-
Itt a világpiaci ár ára,
-
itt a világpiaci ár.
-
Magasabb világpiaci áron
a belföldi szállítók
-
többet hajlandók szállítani
egészen eddig a pontig.
-
Adjuk ezt hozzá a diagramhoz.
-
A belföldi termelés növekedni fog
-
a szabadpiaci kínált mennyiségtől
-
a vámmal kínált mennyiségig
-
vagy újra a diagramhoz adva ezt
-
meg fog növekedni innen ide
-
a belföldi kínálati görbe mentén.
-
Mi lesz az importtal?
-
Az import, emlékezzünk rá, a különbség
-
a keresett mennyiség
és a kínált mennyiség között.
-
A vámmal a keresett mennyiség itt van,
-
a kínált mennyiség pedig itt,
-
tehát az import a különbség,
ami ez a távolság itt.
-
Figyeljük meg, hogy az import csökkent.
-
Végül adjuk még hozzá,
hogy a vám csak az import adója,
-
ez az import mennyisége,
-
ez az adó vagy vám mértéke.
-
Tehát a vám is generál némi bevételt.
-
Ez a vámbevétel,
-
ami a kormányzaté lesz.
-
Ez az adó vagy vám mértéke
-
szorozva a megvámolt import mennyiségével,
-
ez a bevétel a kormányzathoz folyik be.
-
Oké, ennyi volt, ez a vámok elemzése,
-
most azt szeretném átvenni,
-
hogy mondjuk mi ennek
a következménye a jólétre?
-
A jóléti következmények
ezektől a tényezőktől
-
függnek majd:
a belföldi termelés csökkenése
-
és a belföldi fogyasztás növekedése.
-
Nézzük meg közelebbről.
-
Nézzük meg a jóléti költségeket,
-
és itt a nettó költségeket fogom nézni.
-
Ez alatt azt értem,
hogy a költségeket tulajdonképpen
-
két különböző módon vehetnénk.
-
Nézhetnénk a fogyasztók
költségét és hasznát,
-
a termelők költségét és hasznát,
-
a kormányzat költségét és hasznát.
-
Ezeket mindet összeadhatnánk,
ez megadná a nettó költséget.
-
Egyenesen a protekcionizmus
nettó jóléti költségeihez
-
szeretnék ugrani, és ezt úgy fogom tenni,
-
hogy azokra a valódi tényezőkre
összpontosítok, amelyek változnak,
-
és két ilyen van:
-
először a belföldi fogyasztás
- ahogy mondtam - csökken,
-
másodszor a belföldi termelés nő.
-
Figyeljük meg, hogy semmit nem mondtam itt
-
a vámbevételről,
-
mert az a fogyasztóknak egy költség,
-
többet kell fizetniük,
-
de a kormányzatnak haszon,
-
övék ez a bevétel, ami kiegyenlítődik,
-
tehát nem fog kihatni a nettó jólétre.
-
Ehelyett a nettó jólét
-
ettől a két valódi változástól függ majd.
-
Azt fogom kimutatni, hogy mindkét hatás,
-
valamelyest meglepő módon,
csökkenti a jólétet.
-
Miért van ez?
A belföldi fogyasztás csökken,
-
ez azért csökkenti a jólétet,
-
mert elveszett kereskedelmi
hasznok vannak,
-
erről többet mondok majd egy perc múlva.
-
Másodszor a belföldi termelés növekszik,
-
azt gondolhatnánk, hogy ez jó dolog,
-
kivéve, hogy elpazarolunk erőforrásokat.
-
mert a belföldi termelőknek
nagyobbak a költségeik,
-
mint a világpiaci termelőknek.
-
Nettó szinten az lesz,
-
hogy a szükségesnél
több erőforrás megy el a termelésre,
-
elpazaroljuk az erőforrásokat.
-
Meg tudjuk mérni ezeknek
a veszteségeknek az értékét?
-
Tulajdonképpen igen,
és megmutatom a következő dián
-
kicsit részletesebben.
-
Ahhoz, hogy a jóléti költségekre
összpontosítsunk,
-
két egyszerűsítő feltételezéssel élek.
-
Először feltételezem,
hogy a világpiaci ár annyira alacsony,
-
hogyha teljesen szabad lenne a piac,
-
akkor egyáltalán nem lenne
belföldi kínálat.
-
Gondoljon egy olyan árura, mint a cukor,
-
ha teljesen szabad lenne a cukor piaca,
-
az Egyesült Államok
-
valószínűleg az összes cukrot importálná.
-
Egyszerűen sokkal drágább
Floridában termelni cukrot,
-
mint egy olyan országban termelni cukrot,
mint Brazília.
-
Az a probléma, hogy Floridában
-
a föld alternatív költsége nagyon magas,
-
és a floridai klíma nem ideális
a cukor termesztésére,
-
tehát több valódi erőforrást
kell befektetni,
-
hogy Floridában termeljünk cukrot,
-
mint ha Brazíliában termelnénk cukrot.
-
Tehát ha teljesen szabad lenne a piac,
nem lenne belföldi kínálat.
-
Azt is feltételezni fogom,
hogy a vám vagy az adó
-
annyira megemeli az import költségét,
-
hogy nincs import,
-
hogy egyszerűen túl drága
az árut importálni.
-
Ez ismét valójában elég pontos
vagy eléggé hasonló
-
a cukor esetéhez.
-
A nagyon magas vámmal
-
a teljes belföldi fogyasztást
belföldi szállítók termelik.
-
A vámegyensúlyt ez a pont adja,
-
és figyeljük meg,
hogy a belföldi fogyasztás kisebb.
-
Oké, tehát mik a vám költségei?
-
Kettő van.
-
Először is minden elveszett
kereskedelmi haszon.
-
A keresleti görbét úgy lehet értelmezni,
mint a fizetési hajlandóság.
-
Ez a fizetési hajlandóság a cukor esetén
-
a belföldi fogyasztóknál.
-
A világszintű kínálati görbét értelmez-
hetjük a cukortermelés költségeként.
-
Ez az az ár, amennyiért a világ szállítói
-
hajlandók cukrot szállítani.
-
Tehát itt sok a kereskedelmi haszon.
-
A fogyasztók hajlandók többet fizetni,
mint amennyit a szállítók kérnek,
-
hogy termeljék az árut.
-
Tehát ha összejönnek,
-
a fogyasztók és a világ szállítói
-
hozzájuthatnak
ehhez a kereskedelmi haszonhoz.
-
A vámmal azonban ez nem lehetséges.
-
A vámmal csökken a fogyasztás,
-
és a csökkenő fogyasztással
elvesznek kereskedelmi hasznok,
-
ezt a bíborszínű terület adja meg.
-
Mi más?
-
Az USA kínálati görbéjét értelmezhetjük
USA költségekként is.
-
Tehát a vámmal az történik,
-
hogy ahelyett,
hogy Brazíliában termelnek cukrot,
-
ahol olcsó cukrot termelni,
-
Floridában termelünk cukrot,
-
ahol drága cukrot termelni,
-
ahol több valódi erőforrást
-
kell befektetni a cukortermelésbe.
-
Többet kell befektetni az öntözésbe,
-
többet az értékes földbe,
többet a trágyába.
-
Ezek elpazarolt erőforrások,
amikor a belföldi ipar terjeszkedik.
-
A vámok miatt több erőforrást fektetünk
-
a cukortermelésbe, mint szükséges.
-
Olcsóbb lenne,
-
több cukrot tudnánk importálni
kevesebb erőforrással.
-
Meg tudnánk termelni
azt a cukrot nemzetközileg
-
kevesebb erőforrást használva,
-
mint az Egyesült Államokban.
-
A vám azt teszi, hogy átviszi a termelést
-
az alacsony költségű
termelőktől világszerte
-
a magas költségű belföldi termelőkhöz,
-
és ez elpazarolt erőforrásokhoz vezet.
-
Valójában ezekkel a számokkal
ki tudjuk számolni a méreteket,
-
az elpazarolt erőforrások mértékét.
-
A közgazdászok gyakran azt csinálják,
hogy feltételezésekkel élnek
-
ezekről a kínálati görbékről
és keresleti görbékről,
-
és elvégzik ezeknek a számításoknak
egy részét.
-
Vessünk rá egy gyors pillantást.
-
Ezekkel a számokkal
ki tudjuk számítani ezeket a területeket.
-
Ez a háromszög például
alapszor magasság per kettő.
-
Az alap 20, ez egy 20-as alap.
-
A magasság 20 mínusz 9, ez a 20, ez a 9.
-
Tehát a háromszög területe
alapszor magasság per kettő,
-
az 1,1 milliárd.
-
Mi van a holtteher-veszteség háromszöggel?
-
Ugyanazt a számítást elvégezve
ez 0,22 milliárd.
-
Tehát ezekkel a számokkal
-
kiszámíthatjuk a cukorvám költségét,
-
és az $1,32 milliárd,
-
és a közgazdászok folyton
ilyen számításokat végeznek.
-
Oké, foglaljuk össze, és jelöljünk ki
néhány további olvasnivalót.
-
Először is a vámok növelik
a fogyasztói árakat,
-
így a belföldi fogyasztás csökken,
és ez holtteher-veszteséget generál.
-
Másodszor a vámok eltérítik a termelést az
alacsony költségű termelőktől világszerte
-
a magas költségű belföldi termelőkhöz,
ez pedig erőforrásokat pazarol.
-
Most nem meséltem itt sokat
-
a veszteségek és hasznok eloszlásáról,
-
hogy pontosan ki húz hasznot és ki veszít.
-
Hadd mondjak el egy rövid történetet.
-
A vámok rosszak a fogyasztóknak,
akiknek többet kell fizetniük,
-
és jók a belföldi termelőknek,
akik bővíthetik a termelést.
-
Összességében rosszak,
pontosan amiatt a két ok miatt,
-
amit az előbb leírtam.
-
Ha a részletekre kíváncsiak, én a rosszra
összességében összpontosítottam,
-
ha több részletre kíváncsiak az
eloszlásról fogyasztók és termelők között
-
és a politikai gazdaságtanról,
-
sok különböző tankönyvet megnézhetnek,
-
de az egy, amit természetesen ajánlanék:
-
Cowan és Tabarok
"A közgazdaságtan modern elvei",
-
ez jobban részletezi az eloszlást.
-
Köszönöm.
-
- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
-
kattintson a kérdésekre.
-
Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.
-
♪ [zene] ♪