Tariffs and protectionism

♪ [zene] ♪

- [Alex] A nemzetközi kereskedelemről
fogunk beszélni és arról,

hogyan modellezzük a nemzetközi kereske-
delmet a kereslet és kínálat segítségével.

Azt is megnézzük,
hogyan modellezzük a vám,

a kereskedelmet sújtó
adó következményeit.

Megnézzük a vám következményeit
és költségét is,

valamint a protekcionizmus
költségét általában.

Amúgy emlékeznek rá, hogy amikor
a keresletet és kínálatot vettük, mondtam,

hogy ezek a fogalmak
nagyon-nagyon fontosak?

Most látják, miért:
mert egyszerűen ugyanezeket az eszközöket

alkalmazzuk újra és újra.

Tehát ha értik az alapokat,

akkor az alkalmazásuk
sokkal-sokkal könnyebb.

Tehát igyekezzenek megérteni az alapokat.

Kezdjük is el.

Először néhány gyors meghatározás.

Protekcionizmus: ez a gazdasági politika

korlátozza a kereskedelmet vámok, kvóták

vagy más szabályozások révén,
amelyek a külföldi termelőket sújtják,

de a belföldi termelőket nem.

Konkrétan a vám egyszerűen
egy importra kivetett adó,

a kvóta pedig az import
mennyiségi korlátozása.

Egy kvóta például azt mondhatja,

hogy csak 10 000 gépkocsit
szabad importálni Japánból.

Oké, vágjunk a közepébe.

Itt a belföldi kínálati görbe.

Ez az anyaország cégeinek
kínálati görbéje.

Ha az USA-ra gondolunk,

ez az amerikai cégek kínálati görbéje.

Itt a keresleti görbe,
a belföldi keresleté,

az amerikai fogyasztók kereslete.

Ha nem lenne nemzetközi kereskedelem,
akkor szokásos módon

ott találnánk az egyensúlyt,
ahol a keresett mennyiség

egyenlő a kínált mennyiséggel.

Ez megadná a nemzetközi
kereskedelem nélküli árat,

és a legyártott,
illetve elfogyasztott mennyiséget,

ha nincs itt lent nemzetközi kereskedelem.

Tegyük fel, hogy ebben az országban

a fogyasztók kimehetnek a világba,

és annyi félvezetőt vehetnek,
amennyit csak akarnak a világpiaci áron.

Ebben az esetben,
ha teljesen szabad lenne a kereskedelem,

a fogyasztók annyit tudnának vásárolni,
amennyit csak akarnak

a világpiaci áron, ahogy ez
a világszintű kínálati görbe mutatja.

A szabadpiaci egyensúly tehát
nagyobb fogyasztást vonna magával.

Vagyis a magas áron,

nemzetközi kereskedelem nélkül,
a keresett mennyiség itt van.

Nemzetközi kereskedelemmel

a fogyasztók az alacsonyabb
világpiaci áron vásárolhatnak,

tehát a keresett mennyiség nő.

A diagram szerint

a keresett mennyiség
a szabadpiaci QD-ig nő.

Tehát a belföldi fogyasztás
egyenlő ezzel a szakasszal

vagy a belföldi fogyasztás egyenlő

a szabadpiaci keresett mennyiséggel.

Mi lesz a termeléssel?

A belföldi termelők
csak olyan árat szabhatnak,

mint a világ többi termelője.

Nem szabhatnak magasabb árat.

Tehát amikor a világpiaci ár esik,

ha a belföldi fogyasztók
a világpiaci áron tudnak vásárolni,

a belföldi termelők is
csak a világpiaci áron tudnak eladni,

és ők lesznek
a legkevésbé hajlandók eladni.

Tehát a belföldi termelés esni fog,

a belföldi termelés eddig
a kisebb mennyiségig fog esni itt.

Alacsonyabb áron

a belföldi szállítók
termelési hajlandósága

egy kisebb mennyiség,
ahogy azt a szabadpiaci QS mutatja.

Figyeljük meg, hogy a belföldi fogyasztás
a szabadpiaci QD,

a belföldi termelés a szabadpiaci QS,

tehát az igénylők többet igényelnek,

mint amennyit a belföldi szállítók
szállítani hajlandók.

A különbséget természetesen
az import teszi ki.

Tehát kereskedelemmel
a belföldi fogyasztás a szabadpiaci QD.

Egy része importból származik,

egy része pedig belföldi szállítóktól.

Ennyi.
Ez a nemzetközi kereskedelem elemzése

a kereslet és kínálat segítségével.

Gondoskodjanak róla,
hogy megértsék a diagram minden lépését,

mert a következő dián,

amikor hozzá fogjuk adni a vámokat,

az bonyolultabbá fogja tenni a diagramot.

Mindegyik lépés valójában egyszerű,

egyik lépés sem különbözik valójában

azoktól, amelyeket már vettünk,

de a diagram rendetlenebbnek fog kinézni.

Tehát ha még egyszer
végig kell mennie ezen a dián,

bizonyosodjon meg,
hogy érti mindegyik lépést.

Vegyük ugyanazt a diagramot,

de most hozzá fogunk tenni
egy adót vagy egy vámot.

Emlékezzünk rá, itt a keresett mennyiség

a szabadpiacon,

itt a kínált mennyiség a szabadpiacon.

A különbség a keresett mennyiség

és a belföldön kínált mennyiség között

természetesen az import,
tehát ez az import a szabadpiacon,

ez a távolság itt.

A vám egyszerűen az import adója.

A vám azt teszi,
hogy megemeli a világpiaci árat

a vám vagy adó mértékével.

Tehát a világszintű kínálati görbe
vagy a világpiaci ár eltolódik felfelé,

amíg új egyensúlyhoz érünk.

Ez természetesen azt jelenti,
hogy magasabb áron

a belföldi fogyasztók
kisebb mennyiséget fognak igényelni.

A belföldi fogyasztás leesik
a Q szabadpiacról

a Q vámmal együtt keresett mennyiségre.

A belföldi termelés
ezzel a mértékkel esik,

adjuk is hozzá a diagramhoz,

a belföldi fogyasztás innen ide esik.

Mi lesz a belföldi termeléssel?

A magasabb áron a belföldi szállítók

most többet hajlandók szállítani.

Itt a világpiaci ár ára,

itt a világpiaci ár.

Magasabb világpiaci áron
a belföldi szállítók

többet hajlandók szállítani
egészen eddig a pontig.

Adjuk ezt hozzá a diagramhoz.

A belföldi termelés növekedni fog

a szabadpiaci kínált mennyiségtől

a vámmal kínált mennyiségig

vagy újra a diagramhoz adva ezt

meg fog növekedni innen ide

a belföldi kínálati görbe mentén.

Mi lesz az importtal?

Az import, emlékezzünk rá, a különbség

a keresett mennyiség
és a kínált mennyiség között.

A vámmal a keresett mennyiség itt van,

a kínált mennyiség pedig itt,

tehát az import a különbség,
ami ez a távolság itt.

Figyeljük meg, hogy az import csökkent.

Végül adjuk még hozzá,
hogy a vám csak az import adója,

ez az import mennyisége,

ez az adó vagy vám mértéke.

Tehát a vám is generál némi bevételt.

Ez a vámbevétel,

ami a kormányzaté lesz.

Ez az adó vagy vám mértéke

szorozva a megvámolt import mennyiségével,

ez a bevétel a kormányzathoz folyik be.

Oké, ennyi volt, ez a vámok elemzése,

most azt szeretném átvenni,

hogy mondjuk mi ennek
a következménye a jólétre?

A jóléti következmények
ezektől a tényezőktől

függnek majd:
a belföldi termelés csökkenése

és a belföldi fogyasztás növekedése.

Nézzük meg közelebbről.

Nézzük meg a jóléti költségeket,

és itt a nettó költségeket fogom nézni.

Ez alatt azt értem,
hogy a költségeket tulajdonképpen

két különböző módon vehetnénk.

Nézhetnénk a fogyasztók
költségét és hasznát,

a termelők költségét és hasznát,

a kormányzat költségét és hasznát.

Ezeket mindet összeadhatnánk,
ez megadná a nettó költséget.

Egyenesen a protekcionizmus
nettó jóléti költségeihez

szeretnék ugrani, és ezt úgy fogom tenni,

hogy azokra a valódi tényezőkre
összpontosítok, amelyek változnak,

és két ilyen van:

először a belföldi fogyasztás
- ahogy mondtam - csökken,

másodszor a belföldi termelés nő.

Figyeljük meg, hogy semmit nem mondtam itt

a vámbevételről,

mert az a fogyasztóknak egy költség,

többet kell fizetniük,

de a kormányzatnak haszon,

övék ez a bevétel, ami kiegyenlítődik,

tehát nem fog kihatni a nettó jólétre.

Ehelyett a nettó jólét

ettől a két valódi változástól függ majd.

Azt fogom kimutatni, hogy mindkét hatás,

valamelyest meglepő módon,
csökkenti a jólétet.

Miért van ez?
A belföldi fogyasztás csökken,

ez azért csökkenti a jólétet,

mert elveszett kereskedelmi
hasznok vannak,

erről többet mondok majd egy perc múlva.

Másodszor a belföldi termelés növekszik,

azt gondolhatnánk, hogy ez jó dolog,

kivéve, hogy elpazarolunk erőforrásokat.

mert a belföldi termelőknek
nagyobbak a költségeik,

mint a világpiaci termelőknek.

Nettó szinten az lesz,

hogy a szükségesnél
több erőforrás megy el a termelésre,

elpazaroljuk az erőforrásokat.

Meg tudjuk mérni ezeknek
a veszteségeknek az értékét?

Tulajdonképpen igen,
és megmutatom a következő dián

kicsit részletesebben.

Ahhoz, hogy a jóléti költségekre
összpontosítsunk,

két egyszerűsítő feltételezéssel élek.

Először feltételezem,
hogy a világpiaci ár annyira alacsony,

hogyha teljesen szabad lenne a piac,

akkor egyáltalán nem lenne
belföldi kínálat.

Gondoljon egy olyan árura, mint a cukor,

ha teljesen szabad lenne a cukor piaca,

az Egyesült Államok

valószínűleg az összes cukrot importálná.

Egyszerűen sokkal drágább
Floridában termelni cukrot,

mint egy olyan országban termelni cukrot,
mint Brazília.

Az a probléma, hogy Floridában

a föld alternatív költsége nagyon magas,

és a floridai klíma nem ideális
a cukor termesztésére,

tehát több valódi erőforrást
kell befektetni,

hogy Floridában termeljünk cukrot,

mint ha Brazíliában termelnénk cukrot.

Tehát ha teljesen szabad lenne a piac,
nem lenne belföldi kínálat.

Azt is feltételezni fogom,
hogy a vám vagy az adó

annyira megemeli az import költségét,

hogy nincs import,

hogy egyszerűen túl drága
az árut importálni.

Ez ismét valójában elég pontos
vagy eléggé hasonló

a cukor esetéhez.

A nagyon magas vámmal

a teljes belföldi fogyasztást
belföldi szállítók termelik.

A vámegyensúlyt ez a pont adja,

és figyeljük meg,
hogy a belföldi fogyasztás kisebb.

Oké, tehát mik a vám költségei?

Kettő van.

Először is minden elveszett
kereskedelmi haszon.

A keresleti görbét úgy lehet értelmezni,
mint a fizetési hajlandóság.

Ez a fizetési hajlandóság a cukor esetén

a belföldi fogyasztóknál.

A világszintű kínálati görbét értelmez-
hetjük a cukortermelés költségeként.

Ez az az ár, amennyiért a világ szállítói

hajlandók cukrot szállítani.

Tehát itt sok a kereskedelmi haszon.

A fogyasztók hajlandók többet fizetni,
mint amennyit a szállítók kérnek,

hogy termeljék az árut.

Tehát ha összejönnek,

a fogyasztók és a világ szállítói

hozzájuthatnak
ehhez a kereskedelmi haszonhoz.

A vámmal azonban ez nem lehetséges.

A vámmal csökken a fogyasztás,

és a csökkenő fogyasztással
elvesznek kereskedelmi hasznok,

ezt a bíborszínű terület adja meg.

Mi más?

Az USA kínálati görbéjét értelmezhetjük
USA költségekként is.

Tehát a vámmal az történik,

hogy ahelyett,
hogy Brazíliában termelnek cukrot,

ahol olcsó cukrot termelni,

Floridában termelünk cukrot,

ahol drága cukrot termelni,

ahol több valódi erőforrást

kell befektetni a cukortermelésbe.

Többet kell befektetni az öntözésbe,

többet az értékes földbe,
többet a trágyába.

Ezek elpazarolt erőforrások,
amikor a belföldi ipar terjeszkedik.

A vámok miatt több erőforrást fektetünk

a cukortermelésbe, mint szükséges.

Olcsóbb lenne,

több cukrot tudnánk importálni
kevesebb erőforrással.

Meg tudnánk termelni
azt a cukrot nemzetközileg

kevesebb erőforrást használva,

mint az Egyesült Államokban.

A vám azt teszi, hogy átviszi a termelést

az alacsony költségű
termelőktől világszerte

a magas költségű belföldi termelőkhöz,

és ez elpazarolt erőforrásokhoz vezet.

Valójában ezekkel a számokkal
ki tudjuk számolni a méreteket,

az elpazarolt erőforrások mértékét.

A közgazdászok gyakran azt csinálják,
hogy feltételezésekkel élnek

ezekről a kínálati görbékről
és keresleti görbékről,

és elvégzik ezeknek a számításoknak
egy részét.

Vessünk rá egy gyors pillantást.

Ezekkel a számokkal
ki tudjuk számítani ezeket a területeket.

Ez a háromszög például
alapszor magasság per kettő.

Az alap 20, ez egy 20-as alap.

A magasság 20 mínusz 9, ez a 20, ez a 9.

Tehát a háromszög területe
alapszor magasság per kettő,

az 1,1 milliárd.

Mi van a holtteher-veszteség háromszöggel?

Ugyanazt a számítást elvégezve
ez 0,22 milliárd.

Tehát ezekkel a számokkal

kiszámíthatjuk a cukorvám költségét,

és az $1,32 milliárd,

és a közgazdászok folyton
ilyen számításokat végeznek.

Oké, foglaljuk össze, és jelöljünk ki
néhány további olvasnivalót.

Először is a vámok növelik
a fogyasztói árakat,

így a belföldi fogyasztás csökken,
és ez holtteher-veszteséget generál.

Másodszor a vámok eltérítik a termelést az
alacsony költségű termelőktől világszerte

a magas költségű belföldi termelőkhöz,
ez pedig erőforrásokat pazarol.

Most nem meséltem itt sokat

a veszteségek és hasznok eloszlásáról,

hogy pontosan ki húz hasznot és ki veszít.

Hadd mondjak el egy rövid történetet.

A vámok rosszak a fogyasztóknak,
akiknek többet kell fizetniük,

és jók a belföldi termelőknek,
akik bővíthetik a termelést.

Összességében rosszak,
pontosan amiatt a két ok miatt,

amit az előbb leírtam.

Ha a részletekre kíváncsiak, én a rosszra
összességében összpontosítottam,

ha több részletre kíváncsiak az
eloszlásról fogyasztók és termelők között

és a politikai gazdaságtanról,

sok különböző tankönyvet megnézhetnek,

de az egy, amit természetesen ajánlanék:

Cowan és Tabarok
"A közgazdaságtan modern elvei",

ez jobban részletezi az eloszlást.

Köszönöm.

- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,

kattintson a kérdésekre.

Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.

♪ [zene] ♪