Applications Using Elasticity

♪ [zene] ♪

- [Alex] A legutóbbi videóban
Tyler bevezette

a rabszolgák megváltásának témáját

és azt, hogyan segíthet a rugalmasság
megérteni a következményeit.

Ebben a videóban mélyebben
foglalkozunk a problémával,

és bemutatjuk, hogyan elemezzük a kínálat,
kereslet és rugalmasság felhasználásával.

Megnézzük még a rugalmasság néhány más

alkalmazását a való világban.

Lássunk hozzá!

- [Tyler] Rendben, kezdjük el az elemzést.

A rabszolgák árát
a függőleges tengelyen jelöljük,

a mennyiséget
pedig a vízszintes tengelyen.

Ez a rabszolgák iránti kereslet
a potenciális rabszolgatartók részéről.

tehát ez, ha úgy tetszik,
a "rossz fiúk" kereslete.

Ilyen esetben gyakran segít,
ha egy sarkított példával kezdünk.

Feltételezzük tehát kezdésként,
hogy a rabszolgák kínálata

teljesen rugalmatlan,
azaz egyáltalán nem reagál,

a rabszolgák kínált mennyisége
nem reagál az árra.

Az adott feltevésekkel
az egyensúly az A pontban található,

a rabszolgák 15 dolláros ára mellett,

ahol 1000 ember rabszolga,

azaz került rabszolgaságba

minden időszakban,
minden évben ebben az esetben.

Nos...

mit is csinál valójában
a megváltási program?

A megváltási program azt teszi,
hogy növeli

a rabszolgák iránti keresletet.

Tehát a rabszolgák iránti kereslet

eltolódik (elfordul) a piros görbéig.

És ez lesz a kereslet a lehetséges
rabszolgatartók (vásárlók) részéről

plusz a felszabadítók kereslete.

Ez tehát a rabszolgák iránti
teljes kereslet.

És a megnövekedett teljes kereslettel

azt látjuk, hogy az egyensúly
már a B pontban van,

ahol a rabszolgák ára 50 dollár/fõ.

Most ez a megnõtt ár elõnyös

a program szempontjából,

mert pontosan a magas ár az,

ami el fogja bátortalanítani
a potenciális rabszolgatartókat

a rabszolgák vásárlástól.

Ez a magas ár az,
ami kitaszítja õket a piacról.

Így a megváltók valójában azt teszik,

hogy túl drágává teszik a rabszolgákat,

hogy a potenciális rabszolgatartók
ne tudják megvásárolni.

Tehát a potenciális rabszolgatartók

kezdetben $15-os áron
1000 rabszolgát vásárolnak.

A magasabb $50-os áron

a potenciális rabszolgatartók
csak 200 rabszolgát vásárolnak.

Tehát évente 200 rabszolga marad fogságban

a megváltási program eredményeképpen,

szemben a korábbi 1000 fõvel.

Tehát a megváltó program
800 rabszolga felszabadításával zárul.

Ebben a helyzetben,

ahol a kínálati görbe
teljesen rugalmatlan,

program meglehetősen jól működik,

abban az értelemben,
hogy minden felszabadított rabszolga

rabszolga lett volna,

ha nincs a megváltási program.

Azaz a 800 felszabadított rabszolga közül

mindegyik fogságban lenne,

ha nem lett volna megváltó program.

Mindjárt azt fogjuk látni,

hogy ha a kínálati görbe rugalmasabb,
más lesz a helyzet.

Ha a kínálati görbe rugalmasabb,

maga a megváltó program
növelheti a rabszolgaságba vitt

emberek számát, legalábbis egy időre.

Nézzük most tehát

azt az esetet,
amikor a kínálati görbe rugalmasabb.

Most tehát gyakorlatilag
meg fogjuk ismételni az elemzést,

de egy rugalmasabb kínálati görbével.

Itt a keresleti görbénk,
ugyanolyan, mint korábban.

Itt a rugalmasabb kínálati görbénk.

Figyeljék meg,
hogy úgy rajzoltam a görbéket,

hogy az egyensúly pontosan ott legyen,
ahol korábban,

vagyis az A pontban.

A rabszolgák ára $15/fő,

és 1000 ember van

rabszolgaságban a kezdeti egyensúlyban,

ugyanúgy, pontosan mint azelőtt.

Mit tesz a megváltó program?

Megnöveli a rabszolgák iránti keresletet.

Az új, nagyobb kereslet esetében
a B pontnál vagyunk,

új egyensúlyi pontnál.

A B pontnál

figyeljék meg,
hogy a rabszolgák ára $30/fõ.

Nem $50/fő,

az ár nem növekedett annyira,
mint az elõzõ esetben.

Miért nem?

Az ár azért nem emelkedett annyira,
mint elõzõleg,

mert a jelenlegi magasabb ár
nagyobb kínált mennyiséget idéz elõ.

Most a megváltók azt tették

a rabszolgák iránti kereslet növelésével,

hogy növelték
a rabszolgakereskedõk ösztönzését,

hogy újabb rabszolgákat ejtsenek fogságba.

Valóban, ezelõtt

a rabszolgakereskedõk 1000 embert
fogtak el egy adott időszakban,

most pedig 2200 embert
fognak el egy időszakban.

Tehát megnőtt az emberek száma,

akiket rabszolgává tettek, 1200 fõvel.

A program mégis mûködik
a következő értelemben.

A lehetséges rabszolgatulajdonosok által

keresett rabszolgamennyiség csökken,

nem annyira, mint előzőleg,

mert az ár nem növekedett olyan sokat.

De megnő az ár $15-ról $30-ra,

és ez lecsökkenti a
potenciális rabszolgatartók által

keresett rabszolgamennyiséget 600-ra.

Tehát a program továbbra is sikeres

abból a szempontból,
hogy mielõtt a program elkezdõdött,

1000 ember volt fogságban.

A program után már csak
600 ember volt fogságban.

így 400 ember felszabadult.

Ennek az összesen
400 felszabadítottnak azonban

nagy ára van,

mert most...

további 1200 ember

kerül rabszolgaságba,
legalábbis bizonyos időre.

Sokakat sikerül kivásárolni,

de 1200-an abból az 1600 emberbõl,

akiket megváltottak,
nem is lettek volna rabszolgák,

ha nincs a megváltó program.

Tehát a felszabadító program úgy ér véget,

hogy bizonyos értelemben
több embert szabadít fel,

papíron a felszabadított
emberek száma 1600.

De 1200 közülük

sosem lett volna rabszolga,

ha maga a megváltó program

nem növelte volna a rabszolgák árát,

és nem ösztönözte volna
több rabszolga elfogását.

Tehát nettó értékben valójában
csak 400 ember szabadult fel.

A program tehát kevésbé sikeres,

ha a kínálati görbe rugalmasabb,

valójában két okból kifolyólag.

Elõször is

a felszabadított emberek
nettó száma csökken,

de nem olyan nagy az esés
a keresett rabszolgák mennyiségében,

mert az ár nem emelkedik annyit.

A második ok azonban az,

hogy annak érdekében, hogy ezt
a nettó mennyiséget felszabadítsuk,

valójában még több rabszolgát generáltunk,

valójában még több embert fogtak el.

Végső soron tehát

mégis 400 ember felszabadult.

Összességében végső soron
kevesebb ember kerül rabszolgaságba,

de hogy eljussunk idáig, eleinte

sokkal több embert visznek rabsolgasorba

a rabszolgakereskedõk.

Ez nagyon megnehezíti a helyzetet.

Minél rugalmasabb a kínálati görbe,

annál kevésbé sikeres lehet a program,

és annál több az ilyen szörnyű,
szörnyű kompromisszum van.

És ha visszaemlékezünk
néhány tényre a rugalmasságról,

különösen az jusson eszünkbe,

hogy a kínálati görbék
hosszú távon rugalmasabbá válnak.

pontosan ezt láttuk a szudáni esetben.

Kezdetben

a megváltó program
jelentõsen megnövelte a rabszolgák árát,

de ahogyan a kínálati görbe
idővel egyre rugalmasabbá vált,

a rabszolgák ára ismét csökkenni kezdett,

illetve nem nõtt annyira.

Így ez a megváltó program

idővel kevésbé volt sikeres.

Ez tehát egy nagyon trükkös kérdés,

nagyon ellentmondásos kérdés.

A Nemzetközi Keresztény Szolidaritáshoz
hasonló csoportok

összességében segítségükre voltak?

Szörnyű kompromisszumok vannak.

A közgazdaságtan
nem tudja megválaszolni ezt a kérdést,

de legalább rá tud mutatni
a kínálat reakciójára,

és hogy erkölcsi szempontból
mit jelent ez.

Lássunk egy másik alkalmazást.

Vegyünk egy másik fontos kérdést,

amellyel elemezhetjük
a kereslet és kínálat használatát.

Mi a fegyver-visszavásárlások eredménye?

Ezeket a visszavásárlásokat

gyakran a helyi önkormányzatok
szponzorálják,

vagy a helyi rendõrség,
a polgármester, stb.

Az Oakland-ben tartott visszavásárlásnál

a hivatali képviselõk
$250 készpénzt ajánlottak

minden mûködõ fegyverért, kérdés nélkül.

Begyûjtötték a fegyvereket,
és beolvasztották õket.

Az elképzelés az volt,
hogy a fegyvereket eltüntessék az utcáról.

Végül kb. 500 fegyvert vásároltak vissza.

Ilyen visszavásárlásokat gyakran tartanak.
Volt már Washingtonban,

Rochesterben, New Yorkban,
mindenfelé az Egyesült Államokban.

Elég megszokottak már helyi szinten.

A kérdés az, hogy lehetnek-e hatékonyak
ezek a visszavásárlások?

Hogy ezt megválaszoljuk,
néhány feltételezéssel kell élnünk,

illetve tudnunk kell valamit
a keresletrõl és kínálatról.

Konkrétan

milyen feltételezésnek lenne értelme

a kínálat rugalmasságát illetõen?

A fegyverek kínálati görbéje
egy olyan városban, mint Washington

vagy Oakland, CA

rugalmatlan vagy rugalmas lesz
a kínálati görbe?

Gondoljunk arra, hogy ez mit is jelent.

Szóval vizsgáljuk a

a fegyverek kínálatának

rugalmasságát egy olyan városban,

mint Washington, vagy egy kisvárosban.

Gondoljunk arra is,

hogy az egész Egyesült Államokban

több százmillió fegyver van,

és fegyvereket továbbra is gyártanak,
készítenek,

adnak és vesznek naponta.

Tehát milyen feltételezésekkel élne

a helyi fegyverkínálati görbéről

egy olyan városban, mint Washington?

Gondolja át.

A következõ dián megválaszolom.

A fegyverek kínálata egy helyi réióban

nagyon rugalmas lesz.

Emlékezzünk a korábbi példánkra,

a feltevésre, hogy megnő

a benzin iránti kereslet Washingtonban.

meg fogja ez emelni
a benzin árát Washingtonban?

A válasz: nem,

mert egy kis árnövekedés hatására

rengeteg benzin jön be Virginiából,

Marylandből, és az ország más államaiból.

Emlékezzünk, minél inkább helyi a kínálat,

annál rugalmasabb a kínálati görbe.

Tehát a megnövekedett
benzin iránti kereslet Washingtonban

nem fogja a benzin árát
megnövelni a világpiacon.

Sõt, nem fog még

Washingtonban sem árat növelni,

mert ha így történne,

az emberek elkezdenének
benzint árulni Washingtonban

a szomszédos Virginia
vagy Maryland helyett.

Tehát az árnak
kb. ugyanannak kell lennie

az egész Egyesült Államokban.

Ugyanez igaz a fegyverekre is.

A fegyverek kínálata egy helyi régióban,

mint Oakland vagy Washington,
nagyon rugalmas lesz.

Ez meglepő tényekhez vezet.

Azt jelenti, hogy a helyi visszavásárlások

nem befolyásolják
az utcai fegyverek számát,

sem azok árát.

Vessünk egy pillantást a grafikonra.

Itt a fegyverek iránti keresleti görbénk.

Itt a kínálati görbénk,

amelyet nagyon rugalmasra rajzoltunk,,

mert ez egy helyi piac.

A kezdeti egyensúlypont az A pontban van

a fegyverek egy bizonyos áránál
és egy bizonyos mennyiségénél,

amennyivel egy időszakban kereskednek.

A visszavásárlás azt éri el,
hogy megnöveli

a fegyverek iránti keresletet,

áthelyezve az egyensúlyt a B pontba.

Tehát a visszavásárlás során
rengeteg fegyvert vesznek,

de az összes visszavásárolt fegyver

a megnövekedett
kínálati mennyiségbõl ered.

Figyeljék meg, hogy a visszavásárlás
nem nyomja fel a fegyverek árát.

Mivel nem nyomja fel a fegyverek árát,

senki sem hagyja abba
a fegyverek vásárlását.

Jusson eszükbe, hogy a visszavásárlás
csak akkor lesz hatékony,

ha megdrágítja a fegyvereket,

csak ha csökkenti a fegyverek
keresett mennyiségét.

Mivel a kínálat növekedését

maga a visszavásárlás generálja,

a visszavásárlás nem emeli
a fegyverek árát Washingtonban,

így nem csökkenti
a fegyverek keresett mennyiségét

Washingtonban,

így nincs hatása
a tartott fegyverek számára.

Konkrétan az fog történni,

hogy ha a polgármester
$250-t kínál egy fegyverért,

az emberek kinyitják a szekrényüket,

találnak egy régi,
rossz minőségű fegyvert,

egy olyat, amilyet nem is akarnak.

Ezt be fogják szolgáltatni,
és talán néhány héten

vagy hónapon belül
vásárolni fognak egy új fegyvert.

Gondoljanak rá így.

Képzeljék el, hogy valamilyen furcsa okból

Washingtonban a kormány

le szeretné szorítani
a tornacipõ-használók számát,

Ezért tornacipő-visszavásárlást ajánlanak.

50 dollárért megvesznek bármilyen pár
tornacipõt - kérdezõsködés nélkül.

Természetesen az emberek
ki fogják nyitni a szekrényüket,

találni fognak régi tornacipőket,

amelyre már nem nagyon tartanak igényt,
és azokat fogják beszolgáltatni.

El fogják adni,

el fogják adni azokat
a tornacipõket a kormánynak.

De lenne olyan Washingtonban,

aki hosszú távon cipő nélkül szaladgálna?

Vagy akár csak tornacipõ nélkül? Nem.

Lehet, hogy beadják a tornacipõiket,

de néhány hét vagy hónap múlva

venni fognak egy új pár tornacipõt.

Nem változtattuk meg a tornacipõk árát,

így nem változtattuk meg a tornacipők
keresett mennyiségét sem,

így maradunk az egyensúlyi pontban.

Amint lezárul a visszavásárlás,

az egyensúlyi pontunk továbbra is A marad.

Tehát a helyi fegyver-visszavásárlások
nem mûködnek.

Véleményem szerint valóban időpazarlás.

Ez nem jelenti azt,
hogy nem tehetünk semmit.

Esetleg több rendõrt helyezünk az utcára,

másképp harcolunk a bûnözés ellen,

de a helyi fegyver-visszavásárlás
nem fog működni.

Még egy gondolat: néhány országban,

például Ausztráliában
volt olyan visszavásárlás,

ami kötelezõ volt,

mert betiltották a fegyvereket,
majd visszavásárolták.

Mivel az a) kötelezõ,
b) az egész országra kiterjed,

lehetséges,
hogy eltünteti a fegyvereket az utcáról.

de itt egy helyi visszavásárlásról
beszélünk.

A kínálat rugalmassága miatt

nem fogja befolyásolni
sem a fegyverek számát

a helyi utcákon, sem azok árát,

így véleményem szerint
teljesen hatástalan.

Igazán elképesztő,
hogy egy kis közgazdaságtan

milyen nagyban segít

a közpolitika megértésében és javításában.

Remélhetõleg értik az érveket

a fegyverek kínálatának
rugalmasságával kapcsolatban,

és mégis azt látjuk, hogy állandóan
ilyen intézkedéseket fogadnak el,

tényleg gyakran léptetnek hatályba
ilyen hatástalan intézkedéseket.

Egy kis közgazdaságtan

sokban hozzájárul
a közpolitika javításához,

ha el tudjuk juttatni az üzenetünket.

Oké, köszönöm szépen.
Találkozunk a következõ fejezetnél.

- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
kattintson a kérdésekre.

Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.

♪ [zene] ♪