Price Ceilings: Rent Controls

Rent controls are a type of price ceiling. We’ll use our diagram to show how rent controls create shortages by reducing the supply of apartments available on the market. Rent controls also result in reduced product quality, since they reduce the returns to landlords from renting apartments. Landlords respond by cutting costs or performing less maintenance, leading to lower quality. There are search costs associated with rent controls, and they also lead to a misallocation of resources since apartments are not allocated to renters who value them the most.

Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/rent-controls-economics#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/price-floor-example-minimum-wage

- [Alex] Ma megnézzük a bérletidíj-szabályozásokat, egy alkalmazást, amilyent

már vettünk, mert a bérletidíj-szabályozás egyszerűen az egyik típusa a plafonárnak.

Kezdjünk neki.

Itt a lista a plafonárak hatásáról, amit már sokszor

láttál. Beszélni fogok mindegyikről a bérletidíj-szabályozás összefüggésében,

kivéve a kereskedelemben elért nyereség-veszteségéről. Ez nem igazán vet fel

új kérdéseket, ezért nem fogok erről beszélni. Beszéljünk azonban a többi dologról.

Oké. A bérletidíj-szabályozások hiányt okoznak. Nézzük a szokásos diagramunkat, kivételesen ez

alkalommal, a vízszintes tengelyen van a bérelhető ingatlanok mennyisége - a

függőleges tengelyen van az ár. Itt van a keresletünk és itt van a kínálatunk. A legfontosabb

dolog, amit szeretnénk hozzátenni itt, hogy az ingatlanok kínálata rövid távon

nagyon rugalmatlan lesz. Miért? Nos, rövidtávon az ingatlanok egyszerűen

ott vannak. Már megépültek, nem sok mindent tehetsz, hogy megváltoztasd a kínálatát

az ingatlanoknak. Ez nem teljesen igaz. Vehetsz egy olyan lakást, ami hamarosan

piacon lesz és átalakíthatod társasházzá. Válthatsz

néhány felhasználást - esetleg lebonthatsz egy ingatlant idejekorán, ilyen dolgokat. De

alapvetően a kínálat meglehetősen rugalmatlan lesz rövidtávon. Tehát van egy

szabályozott bérleti díjunk. Ez azt jelenti, hogy hiány lesz rövidtávon, és ez

az összeg van megadva a diagramon. Jegyezd meg, hogy a legnagyobb része a hiánynak

a kereslet mennyiségének a növekedéséből ered, mert a bérleti díjat a piac

egyensúlyi szintje alá nyomtad, amikor csökkentetted a bérleti díjat. Csak egy kis része ered a hiánynak

a kínálat mennyiségének a csökkenéséből. Hosszútávon, azonban,

a hosszútávú kínálat sokkal rugalmasabb lesz, mint a rövidtávú kínálat. Tehát

hosszútávon a hiány sokkal rosszabb lesz. Hosszútávon az történik,

hogy kevesebb ingatlant fognak építeni, több lakást engednek lecsengeni, hogy

tönkremenjenek, lassan kilépve a piacról. A lakásokat

társasházakká alakítják. Ahelyett, hogy ingatlanokat építenének, az emberek parkolóházakat építenek,

az emberek más típusú házakat fognak építeni, és így tovább. Szóval hosszútávon

a hiány a bérleti díj szabályozásból következően, sokkal rosszabb lesz, mint rövidtávon. Itt van egy

érdekes grafikon Ontario, Kanadáról, amely bemutatja, hogy a bérletidíj-szabályozása csökkenti

az újonnan épülő egységek számát. Tehát még mielőtt a bérletidíj-szabályozását vitatták volna,

mintegy 30-40 ezer új egység épült évente Ontario-ban, Kanadában.

Miután bevezették a bérletidíj-szabályozást 1975-ben, kevesebb, mint 10 ezer

új egység épült évente. Figyeld meg azt is, hogy az újonnan épített lakások száma,

amelyek bérleti díj szabályozottak voltak, már hanyatlani kezdett mielőtt

bevezették volna a bérleti díj szabályozást, és ez tökéletesen érthető. Egy ingatlannak kifizetődőnek kell

lennie 30-40 éven át. Nagyon tartósak, hosszú élettartamú befektetések. Tehát, ha

azt hallod ma, hogy a következő egy-két évben a bérletidíjakat-szabályozni fogják, azt fogod

mondani, hogy "Nos, nem akarom felépíteni ezt a lakásegységet. Tudod, ez már nem

lesz nyereséges. Még sok bérletidíjra számítottam a következő 30-40 évben -

ez most már vissza lett vágva. Ez az egység már nem lesz nyereséges, nem akarom

már ezt építeni. És pontosan ez az, amit láttunk. Egy vita a bérletidíjak-szabályozásáról

lecsökkentette az építeni szándékozott ingatlanok számát. Egyébként, szintén

pirosba tettük a számot, a számát a nem bérbe adott házaknak, amelyek

akkoriban épültek. És láthatod, hogy nem változott nagyon. Tehát ez azt

szemlélteti, hogy a bérletidíj-szabályozás maga, és nem más tényezők a piacon,

mint például a gazdaság helyzete, azok, amelyek lecsökkentik a bérletidíj-szabályozott

ingatlanok építésének a számát minden évben. Tehát ez szemlélteti, hogy a bérletidíj-szabályozása létrehozhat

egy hiányt azáltal, hogy csökkenti a kínálatot. A többi árszabályozás-típushoz hasonlóan, a bérletidíj-

szabályozása csökkenést okoz a termék minőségében. Tehát a bérletidíjak-szabályozása csökkenti

a bérbeadók ingatlankiadási költségeinek a megtérülését, és így a tulajdonosok

költségcsökkentéssel fognak reagálni az árellenőrzésre. Tehát csökkenteni fogják

a karbantartást, lassítani fogják a felvonók javítását, nem fogják

olyan gyakran lenyírni a pázsitot. Végül is, még mindig eladhatsz annyi egységet,

mint korábban. Minden bérelt egységüket meg tudják tartani az ellenőrzött bérleti

áron, még akkor is, ha elhagyják a karbantartás, javítás költségeit, a kényelmet, és nem

helyezik be az új medencét, vagy nem helyezik el a játszótéren, és így tovább. Már nincsenek

egy versenyképes piacon. Rengeteg ember van, akik bérelni szeretnék

a lakásaikat piaci ár alatt, így nem szükséges túl sokat költeni a

a karbantartásra, javításokra és egyéb juttatásokra. És, amióta a nyereségük

esik, megpróbálják a költségeiket csökkenteni amennyire csak lehet. Valóban, amikor a bérleti

szabályozások nagyon erősek, a használható lakóépületek gyorsan válnak

nyomortanyákká, és a nyomortanyák elhagyatott és az ürességtől kongó épületekké. Ez történt

New Yorkban és Párizsban, és történik több városban szerte a világon,

ahol erős bérleti ellenőrzést vezettek be. A bérleti ellenőrzések pazarló

sorokat és egyéb keresési kiadásokat okoznak. Tehát, megtalálni egy lakást New Yorkban gyakran

sok időt vesz igénybe, és sok pénzt kell költeni egy szabályozott-bérletidíjas ingatlanért.

Egy híres példában, a Seinfield epizódjában, George lakást keres

felkeresve a ravatalozókat, és lerohanja az ingatlanost, abban az esetben, ha

meghal valaki, akinek takaros ingatlanja volt. Ez valójában egy olyan módszer, amelyet a

new-yorkiak használnak, hogy ellenőrzött béringatlanhoz jussanak. A bérleti árellenőrzés

másik hatása a diszkrimináció növekedése, mert a bérleti szabályozás

csökkenti a diszkrimináció árát. Egy szabad piacon, az ingatlanosok diszkriminálhatnak.

És aztán, ezért nagy árat fizetnek, mert tovább tart kiadni

a lakást. De pontosan azért, mert a bérleti szabályozások következtében a szükséges mennyiség meghaladja

a kínált mennyiségét. Egyre több ember áll sorban, szeretne lakást bérelni,

mint amennyi kiadó lakás van. Így a bérbeadók könnyebben tudnak alacsonyabb áron, gondosan

kiválasztani, hogy kit akarnak bérlőnek. Ezért a kisebbségieknek vagy azoknak, akiknek gyerekük van vagy

azok az emberek, akiket a bérbeadó kevésbe szeretné, hogy kivegyék a lakást,

nekik az ár, hogy hozzájussanak egy lakáshoz, még magasabb lesz, mint

az átlagos embereknek. Egy másik hatása a bérletidíj-korlátozásnak, mely nagyon gyakori, a

kenőpénz fizetése azért, hogy bérlakáshoz jussanak.
A kenőpénz természetesen illegális. Illegális,

de vannak módjai, hogy hogyan leplezhető. Az egyik, például az lenne,

ha extra árat fizetnél egy bútorozott lakásért. Hogy néz ki egy berendezett lakás

New Yorkban, szabályozott bérbeadott lakásként? Így néz ki. Ez

egy bútorozott lakás. Kaptál egy ötletet - ez a módja annak, hogy kenőpénzt fizess,

fű alatt. Mint a plafonár más típusai, a szabályozott bérlés

az erőforrások helytelen eloszlását okozza. Ezért a lakásokat nem azok a bérlők kapják,

akik a leginkább értéklik. Ha egyszer ellenőrzésed alá kerül egy bérletidíj-szabályozott

lakás New Yorkban, soha, de soha ne add fel. Tehát,

ismertem pár embert, aki csupán hétvégi házként tartotta fenn new-yorki lakását,

csak nyáron, és alkalmanként. Nem igazán volt

értékes számukra, de az ár alacsony, ez érthetővé teszi a lakás megtartását.

Ha meg kellene fizetniük a piaci árat, akkor egy magas értékű ajánlattevő, aki

igazán értékeli a lakást, felül licitálná és a jószágot ő kapná.

Ehelyett, a helyzet az, hogy vannak emberek, akik csak alkalmanként használják a lakást, megtartva azt

miközben más nagycsaládos emberek összezsúfolódnak
98
00:08:32,360 --> 00:08:37,460
számukra túl kicsi lakásokban. Egy másik klasszikus példa: idősebb

pár, akik hatalmas szabályozott bérelt lakásban laknak, még akkor is,

ha a gyerekek már elköltöztek. Nem éri meg nekik elköltözni, mert

nem fizetik a teljes árat, nem fizetik a tényleges értéket. Szóval vannak lakások,

amelyeket idősebb pároknak juttattak, akiknek tényleg alacsony értéket jelent

a lakás, míg vannak emberek, akik ugyanazért a lakásért jóval magasabb összeget fizetnének

és mégsem képesek lakást találni. Egy tanulmány erről azt találta, hogy

a new yorki bérlők 21%-a él olyan lakásban, ahol több vagy kevesebb szoba van,

mint amennyit választanának, ha városban élnének, ahol nincs bérlés árelleneőrzés. Így

a lakások helytelenül vannak kihelyezve. Oké.
Ez a plafonárakra vonatkozik. Legközelebb,

a küszöbárnak járunk utána, ami egy alacsony ár, ami alá menni törvénytelenség.

- [Bemondó] Ha szeretnéd magad tesztelni, kattints a kvízre vagy, ha készen állsz

a továbbhaladásra, kattins a következő videóra.

Felirat: amara.org közösség
Fordította: Kökény Judit, Balogh Barbara Mária, Gál Zoltán
Ellenőrizte: Sebestyén Ágnes
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna