Miért csatlakoznak az emberek szektákhoz? - Janja Lalich

A teljes leckét angol nyelven ezen a linket található: http://ed.ted.com/lessons/why-do-people-join-cults-janja-lalich

Manapság több ezer szekta van a világon. Tágabb értelemben a szekta egy olyan csoport vagy mozgalom, amely elkötelezi magát egy általában szélsőséges ideológia mellett, és jellemzően egy karizmatikus vezető a megtestesítője. De pontosan mi különbözteti meg a szektákat más csoportoktól, és az emberek miért csatlakoznak hozzájuk? Janja Lalich ismerteti, hogy a szekták hogyan szereznek új tagokat, és hogyan manipulálják őket.

Lecke: Janja Lalich
Animáció: Globizco.

Amikor Jim Jones lelkész 1955-ben
megalapította a Népek Templomát,

még kevesen sejthették,
milyen borzalmasan fog végződni.

Ennek a haladó vallási mozgalomnak
egyre nőtt a népszerűsége,

és San Francisco néhány kiemelkedő
politikusának a támogatását is élvezte.

De 1977-ben, miután fény derült
az agymosásra és a visszaélésekre,

Jones több száz követőjével
együtt továbbállt,

és megalapította közösségét
a guyanai Jonestownban.

Utópisztikus paradicsomként hirdették,
de inkább börtöntábor volt,

és mikor egy kongresszusi delegáció
érkezett, hogy körülményeit megvizsgálják,

Jones véghez vitte végső tervét.

1978 november 18-án
909 férfi, nő és gyermek halt meg,

miután kényszerítették őket,
hogy mérgezett italból igyanak.

Ezt a komor képet azóta
egy szállóige örökítette meg,

amelyet szűk látókörű,
szektaszerű gondolkodásra használnak:

"Kiitta a Kool-aides poharat."

Ma több ezer szekta van a világon.

Két dolgot fontos tudni róluk.

Először is, nem minden szekta vallásos.

Van pár politikai,

terápiás célzatú is,

néhány önfejlesztésre fókuszál,

vagy más érdeklődésű.

Más oldalról viszont,

nem minden új vallási mozgalmat
könyvelünk el szektaként.

Tehát mi pontosan a szekta
modern kori meghatározása,

és miért csatlakoznak hozzájuk az emberek?

Tágabb értelemben a szekta
egy olyan csoport vagy mozgalom,

amely elkötelezi magát általában
szélsőséges ideológia mellett,

és jellemzően egy karizmatikus
vezető a megtestesítője.

És míg nem mindegyik olyan halálos,
mint Jonestown vagy a Menny kapuja,

amely 39 ember csoportos
öngyilkosságába torkollott 1997-ben,

a legtöbb szektának
van néhány közös jellemzője.

Egy tipikus szekta magas szintű
elkötelezettséget vár el követőitől,

szigorú hierarchiát követ,

gyanútlan támogatóit
és újoncait pedig elkülöníti

a belső munkáktól.

Azt állítja, doktrínája megválaszolja

az élet nagy kérdéseit,

és tartalmazza
a változáshoz szükséges receptet,

amely egy új tagot igaz hívővé formál.

És ami a legfontosabb,
a befolyásolás és irányítás

formális és informális rendszereit
veti be, hogy tagjai engedelmeskedjenek,

kevés toleranciát mutatva külső
ellenőrzésre vagy véleménykülönbségre.

Lehet eltűnődsz azon,
hogy a leírások közül néhány

végül is államvallásokra is illik.

Valójában a "kultusz" szó eredetileg

olyan embereket írt le,
akik bizonyos isteneket imádtak

rituálék végrehajtásával
és templomok fenntartásával.

Idővel viszont túlzott imádatot jelentett.

Sok vallás szektaként kezdte,

de ahogy nőttek, integrálódtak
a nagyobb társadalom szerkezetébe.

Egy modern szekta viszont
elszigeteli tagjait a többiektől.

Ahelyett, hogy jobb életet célzó
iránymutatást adna tagjainak,

egy szekta közvetlenül
akarja irányítani őket,

a személyes és családi
kapcsolatoktól kezdve,

pénzügyi eszközökön át
az életkörülményekig.

A szekta engedelmességet is elvár
emberi vezetője iránt,

aki általában egy nagyon meggyőző ember

tekintélyelvű és narcisztikus vonásokkal,

akit a pénz, szex, hatalom
vagy épp mindhárom motivál.

Míg egy szektavezető személyes karizmáját
használja, hogy bevonzza első követőit,

később a szekta
piramisszerűen terjeszkedik,

a régi tagok szervezik be az újakat.

A szekták jól tudják,
kiket célozzanak meg.

Gyakran arra fókuszálnak,
aki új a környéken,

vagy nemrég szenvedett
személyes vagy szakmai veszteséget.

A magány,
és az élet értelmének keresése

fogékonnyá tesz minket közösséget
felajánló, barátságos emberekre.

A toborzási eljárás aprólékos munka,

néha hónapokig is eltarthat,
míg kiépül egy kapcsolat.

A szektatagok több
mint két harmadát egy barát,

családtag

vagy kolléga toborozta,

akiknek a meghívását
nehezebb visszautasítani.

Amint bekerülnek a szektába, a tagokba
több módon is sulykolják a tanításokat.

Némelyik a természetes utánzási vagy
utasításkövetési hajlandóságunkra játszik.

Más módszerek intenzívebbek lehetnek,
mert a kényszerítő meggyőzés

technikáit alkalmazzák, beleértve
a bűntudatot, szégyent vagy félelmet.

Sokszor a tagok a hovatartozás vágya
miatt készségesen engedelmeskednek,

vagy hogy elnyerjék az ígért jutalmat.

A szekta környezete gátolja
a kritikus gondolkodást,

és megnehezíti,
hogy hangot adjunk kétségeinknek,

mikor mindenki körülöttünk
az abszolút hit megtestesítője.

Az ebből eredő belső konfliktus,
a kognitív disszonancia

csapdában tart,

mivel minden kompromisszummal fájdalmasabb
beismerni, hogy félrevezettek minket.

És jóllehet a legtöbb szekta
nem vezeti tagjait a halálba,

mégis károsak lehetnek.

A gondolat-, egyesülési és szólásszabadság
alapvető jogainak megvonásával

a szekták akadályozzák tagjaik
pszichés és érzelmi fejlődését,

ami különösen gyerekek esetében probléma,

akiket normális fejlődési tevékenységektől
és mérföldkövektől fosztanak meg.

Azonban sok szektatag talál végül kiutat,

vagy saját felismerésből,

vagy a család és barátok segítségével,

vagy mikor a szekta felbomlik
külső nyomás vagy botrányok hatására.

Sok szektát bonyolult beazonosítani,

és hitük legyen bármennyire
is különös pár ember számára,

a vallási szabadság védelme alatt állnak.

De mikor gyakorlataik közé zaklatás,

fenyegetés,

illegális tevékenységek

vagy bántalmazás tartoznak,

a törvény közbeléphet.

Nem kellene valamiben
a családod vagy barátaid kárára hinni,

és ha valaki azt mondja,

hogy áldozd fel kapcsolataid
vagy erkölcsöd a nagyobb jó érdekében,

akkor valószínűleg
csak saját javukra használnak ki.