Commodity Taxes

In this video we cover taxes and tax revenue and subsidies on goods. We discuss commodity taxes, including who pays the tax and lost gains from trade, also called deadweight loss. We’ll take a look at the tax wedge and apply what we learn to the example of Social Security taxes.

Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/taxes-subsidies-definition-tax-wedge#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/tax-burden-elasticity-affordable-care-act-health-insurance-mandate

♪ [zene] ♪

- [Tyler] Ma elkezdünk egy többrészes sorozatot

az adókról és segélyekről.

Nem fogunk beszélünk a jövedelemadókról

és a jövedelemi támogatásokról.

Ezek általában makroökonómiai témák.

Ehelyett inkább a javakra kivetett adókról és támogatásokról lesz szó,

mint a forgalmi adó vagy a búza támogatása.

Ezeket úgy is nevezik, hogy árucikkek adója és támogatásai.

Kezdjünk neki.

Három fontos témakört hangsúlyozunk

az árucikkek adózásán belül.

Először is, hogy ki fizeti az adót, nem attól függ,

hogy ki fizet a kormánynak.

Tegyük fel például, hogy a kormány megadóztatja az almát.

A kormány kényszeríthetné az almavásárlót,

hogy fizessen minden egyes megvásárolt almáért.

Vagy kérhetné az almák eladóit, hogy fizessenek minden egyes

eladott alma után.

Ki fogjuk mutatni,

hogy a vásárlók vagy eladók szempontjából valójában mindegy,

hogy az adót kire vetik ki.

A valós végeredmény ugyanaz lesz.

Másképp fogalmazva az, hogy gazdasági értelemben

ki fizeti ténylegesen az adót, nem függ

a jogi értelemben vett adózástól, vagyis attól, hogy jogilag ki köteles

fizetni a kormánynak.

Ez idővel érthetőbbé válik, ahogy tovább haladunk.

Ne aggódjon, ha még nem világos.

A második kulcsfontosságú pont: az, hogy ki fizeti az adót,

függ a kereslet és kínálat viszonylagos rugalmasságától.

Tulajdonképpen összefoglalhatjuk az első és a második pontot úgy,

hogy az, hogy ki fizeti az adót, nem a jogszabályoktól függ,

hanem a kereslet és kínálat törvényétől.

A harmadik pont az, hogy az árucikkek adózása

növeli a bevételt, de el is vesz

valamennyi kereskedelmi hasznot, azaz holtteher-veszteséget okoz.

Ebben a részben az első pontról beszélünk, majd

továbbhaladunk a kettes ponthoz, majd később a hármashoz. Lássunk is neki

az első pontnak. Kezdjük az árucikkek adózásának elemzését

azzal a feltételezéssel, hogy a termelőnek kell kifizetni a adót

a kormánynak. Ami azt jelenti, hogy az adó jogi kötelezettség a termelőre esik. Mit jelent az, hogy

az eladók adóznak? Úgy is gondolhatunk az eladók adójára, mint ami megemeli a

költségeiket. Ez megemeli a kínálati görbét az adó összegével,

tehát a kínálati görbe felfele mozdul, mint ez. Egy másik mód, ahogy gondolkozhatunk, ha felidézzük,

hogy a kínálat görbe elárulja, mennyi az a minimum összeg, melyre az eladónak szüksége van,

hogy egy bizonyos mennyiséget kínáljon a piacon. Az adó megemeli

azt a minimum mennyiséget, melyre az eladónak szüksége van, hogy az adott mennyiséget

kínálja a piacon. Megemeli a minimum szükséges mennyiséget az

adóval. Az új kínálati görbével új egyensúlyt kapunk. A piaci egyensúly

A pontból B pontba mozdul el. Természetesen, azt látjuk, hogy az

elcserélt mennyiség csökken, továbbá az ár, amit a vásárlók fizettek, felmegy. Mennyit

kapnak az eladók? Az eladók beszedik ezt az összeget, amit a vásárlók

fizetnek, de most ebből egy adott mennyiséget, jelen esetben az adót, oda kell adni a

kormánynak. Az eladók ekkora összeget kapnak az adózás után, mint ez. Más

szavakkal, az adózás azt jelenti, hogy a vásárló többet fizet, mint korábban és

az eladó kevesebbet keres, mint korábban. Mindenféle adó nélkül, az összeg, amit a vásárló fizet

megegyezik azzal, amit a beszállító kap. Az adóval a vásárló egy bizonyos

összeget fizet, de az eladó kevesebbet kap annál az összegnél. Annyit kapnak, amennyit a vásárló

fizet, mínusz természetesen az adó. Ez a helyzet, mikor a eladó fizeti az adót,

vagy a eladónak kell fizetnie a kormánynak. Nézzük, mi történik, ha

a vásárlónak kell fizetnie a kormánynak. Most lássuk

azt az esetet, amikor a jogi teher a vásárlóra hárul. Mint az előbb, most is az

adók nélküli egyensúllyal kezdünk. Nincs adó sem az eladón, sem a vásárlón. Ismét ez

az egyensúlyi helyzet "A", amit a kínálat görbén is elhelyeztem. Ez az a

kínálat görbe, mikor az adó az eladót terheli. Ez a kínálat görbe

az előző problémához. Jelen példához nem releváns. Azért tettem ide, hogy

emlékeztessen, hol helyezkedett el az egyensúly az előző probléma esetében. Úgy is gondolhatsz

erre, mint egy szellem kínálati görbére. Ez a kínálati görbe, ami az előző példából visszatért, hogy

kísértsen bennünket. Akkor hogyan hat az adó a vásárlókra? Képzeljük

el így. Feltételezzük, hogy a legtöbb, amit fizetnél egy almáért egy

dollár. Ismét, a legtöbb, amit szeretnél fizetni azért az almáért, egy dollár, nem több. Most

feltételezzük, hogy tudomásodra jutott, hogy a kormány új adót vezetett be. Minden alma után,

amit megveszel, most 25 centet a kormánynak kell fizess. Most mennyit vagy hajlandó fizetni

az eladónak az almáért?
Csak azt a maximum összeget,

amit hajlandóak vagyunk kifizetni az eladónak, ami most 75 cent. A maximum

összeg, amennyit az alma ér nekünk, egy dollár. Ha tudjuk, hogy meg leszünk adóztatva

25 centtel, ha megvesszük azt az almát, akkor a legtöbb, amit hajlandók leszünk kifizetni

az eladóknak az 75 cent, mert 75 cent plusz a 25 cent adó a kormánynak

az egy dollár. Ez a legtöbb, amit hajlandók vagyunk fizetni az almáért. Másképpen,

amit az adó tesz a vásárlókkal, nem más, mint csökkenti a fizetési kedvet és ez

azt jelenti, hogy a keresleti görbe elmozdul. Milyen irányba? A keresleti görbe lefele mozdul el

az adó összegével. Akkor mozdítsuk. Az adó ugyanannyi, mint volt korábban.

Változtassuk meg a keresleti görbét lefele az adó összegével. Azt találjuk most, hogy az

új egyensúly a B pontnál van. Vegyük észre először is, hogy a mennyiség

csökkent. Az elcserélt mennyiség pont olyan mértékben csökkent,

mint korábban az előző problémában. Mi a helyzet az árral, amit az eladók kapnak? Az

eladók most ennyit keresnek. Lássuk csak: ugyanaz az összeg

ami azelőtt volt. Mi a helyzet a vásárlók által fizetett összeggel? A vásárlók

annyit fizetnek amennyit az eladóknak fizettek, plusz az adót a kormánynak.

Ez a távolság az adó. Alacsony és íme az ár, miután a vásárlók kifizették az adót,

ismét pontosan ugyanaz, mint, amikor az adót az eladóknak kellett fizetni. Ha az adót

a vásárlóknak kell fizetni, akkor a vásárlók fizetnek többet. Az eladók pontosan

ugyanannyival kevesebbet kapnak, mint korábban. A mennyiség is ugyanannyival csökken.

A nettó ár, vagy a teljes ár, amit a vásárlók fizetnek, ugyanannyi. A teljes ár,

amit az eladók kapnak ugyanannyi. Most, hogy nagyjából ismeritek az elképzelést,
82
00:06:47,710 --> 00:06:51,760
megmutatom egy kicsit egyszerűbben. Amit most megmutattunk az volt, hogy

nem számít, hogy az eladóknak kell fizetni a kormánynak, vagy

a vásárlóknak kell adózni. Más

szavakkal, elemezhetjük az adót úgy, hogy a kínálat görbét feljebb toljuk, vagy

a kereslet görbét le. Amíg ugyanakkora összegű adót elemzünk, ugyanazt

a végeredményt kapjuk. Ugyanaz lesz az eredmény, bármilyen adófajtát

választunk. Egyszerűbben is értelmezhetjük mindezt. Úgy is gondolhatunk erre, hogy

az adó, különbséget tesz a között, hogy mennyit fizet a vásárló és hogy

mennyit keres az eladó. Amikor nincs adó, amennyit a vásárló fizet annyit kap

az eladó, de ha van, akkor a vásárló többet fizet, mint amennyit az eladó

kap. A különbséget kapja a kormány. A különbség

az adó összege. Képzeld ezt el, mint egy adóéket. Mondjuk ez az adóék

ez az oldal, mondjuk egy dollár. Másik módja, hogy elemezzük az adót, hogy

berajzoljuk ezt az éket a diagrammba, amíg az ék teteje hozzáér a keresleti

görbéhez, és az alja éppen érinti a kínálati görbét. Nézzük

meg. Berajzolom az éket. Amit ez elárul nekünk az, hogy az ár, amit

a vásárló fizet itt lesz, a B pontnál. Az ár, amit az eladók kapnak,

D pontnál lesz. A különbség az adó. Például, ha a vásárló végül 2.65-öt fizet,

akkor az eladónak 1.65-öt kell kapnia, ha az adó egy dollár. Hasonlóképpen, ha az

eladók keresnek 1.65-öt és az adó egy dollár, a vásárlóknak 2.65-öt kell fizetniük.

Ezzel az ékkel, leolvasható a diagramról, hogy mennyit fizet a vásárló, hogy

mennyit kap az eladó, és a mennyiség, amit elcseréltek. Még a görbéket sem

kell elmozgatni. Csak beillesztjük az éket a diagrammba. Végezzünk egy

alkalmazást. Amerikában, az Államközi Biztosítási Hozzájárulási Határozat szerint

(FICA) 12.4%-át az évi jövedelemnek társadalombiztosításra és

és 2.9%-át, még további 2.9%-át egészségügyre kell költeni. Ennek az összegnek a

felét az alkalmazott fizeti.
A saját fizetési kimutatásodon is látható ez. Ez

a FICA adó, melynek a másik fele a munkaadótól jön. A kérdés az, a tény

hogy 50/50-ben fizetik, számít? Jelenti-e ez azt,

például, hogy mivel a munkaadó felét fizeti, ez egy szükségszerűen jó üzlet

a munkavállalónak? Nem, nem jelenti azt.
Amit tudunk, az, hogy fizethetné

az összeg 100%-át a munkavállaló, vagy a 100%-át ennek az adónak

a munkaadó. Ez nem változtatna semmin,
a béreken, az árakon, vagy

bármin. Megváltoztatná az adó jogi esedékességét, de nem,

változtatna a gazdaságin. Még nem mondtam itt, hogy tulajdonképpen ki fizeti

az adót. E az, amiről a következő videóban lesz szó. Amit itt mondtam

az az, hogy mindegy, hogy ki fizeti az adót jogi szempontból, vagy ki az

akinek a pénzt az álamnak ki kell fizetni. A jogi esedékességnek, ismét,

nincs köze ahhoz, hogy gazdaságilag ki viseli a terhet.

A következő előadásban arról fogunk beszélni, hogyan határozható meg az

adó gazdasági esedékessége. A kereslet és kínálat rugalmasságáról lesz szó

a következő videóban. Köszönöm a figyelmüket!

- Ha tesztelnéd magad, kattins a kvízkérdésekre. Amennyiben készen állsz

továbbhaladni kattints a következő videóra.

♪ [zene] ♪

Felirat: amara.org közösség
Fordította: Szertaridisz Jorgosz
Ellenőrizte, lektorálta: Mandel Kinga Magdolna