Return to Video

Commodity Taxes

  • 0:00 - 0:05
    ♪ [zene] ♪
  • 0:09 - 0:11
    - [Tyler] Ma elkezdünk
    egy többrészes sorozatot
  • 0:11 - 0:13
    az adókról és segélyekről.
  • 0:13 - 0:15
    Nem fogunk beszélünk a jövedelemadókról
  • 0:15 - 0:17
    és a jövedelemi támogatásokról.
  • 0:17 - 0:20
    Ezek általában makroökonómiai témák.
  • 0:20 - 0:23
    Ehelyett inkább a javakra kivetett
    adókról és támogatásokról lesz szó,
  • 0:23 - 0:26
    mint a forgalmi adó
    vagy a búza támogatása.
  • 0:26 - 0:30
    Ezeket úgy is nevezik,
    hogy árucikkek adója és támogatásai.
  • 0:30 - 0:32
    Kezdjünk neki.
  • 0:35 - 0:38
    Három fontos témakört hangsúlyozunk
  • 0:38 - 0:40
    az árucikkek adózásán belül.
  • 0:40 - 0:43
    Először is, hogy ki fizeti az adót,
    nem attól függ,
  • 0:43 - 0:45
    hogy ki fizet a kormánynak.
  • 0:45 - 0:49
    Tegyük fel például,
    hogy a kormány megadóztatja az almát.
  • 0:49 - 0:51
    A kormány kényszeríthetné az almavásárlót,
  • 0:51 - 0:53
    hogy fizessen
    minden egyes megvásárolt almáért.
  • 0:53 - 0:57
    Vagy kérhetné az almák eladóit,
    hogy fizessenek minden egyes
  • 0:57 - 0:58
    eladott alma után.
  • 0:58 - 1:01
    Ki fogjuk mutatni,
  • 1:01 - 1:04
    hogy a vásárlók vagy eladók
    szempontjából valójában mindegy,
  • 1:04 - 1:05
    hogy az adót kire vetik ki.
  • 1:05 - 1:08
    A valós végeredmény ugyanaz lesz.
  • 1:08 - 1:12
    Másképp fogalmazva az,
    hogy gazdasági értelemben
  • 1:12 - 1:15
    ki fizeti ténylegesen az adót, nem függ
  • 1:15 - 1:19
    a jogi értelemben vett adózástól,
    vagyis attól, hogy jogilag ki köteles
  • 1:19 - 1:20
    fizetni a kormánynak.
  • 1:20 - 1:23
    Ez idővel érthetőbbé válik,
    ahogy tovább haladunk.
  • 1:23 - 1:26
    Ne aggódjon, ha még nem világos.
  • 1:26 - 1:29
    A második kulcsfontosságú pont:
    az, hogy ki fizeti az adót,
  • 1:29 - 1:33
    függ a kereslet és kínálat
    viszonylagos rugalmasságától.
  • 1:33 - 1:37
    Tulajdonképpen összefoglalhatjuk
    az első és a második pontot úgy,
  • 1:37 - 1:41
    hogy az, hogy ki fizeti az adót,
    nem a jogszabályoktól függ,
  • 1:41 - 1:44
    hanem a kereslet és kínálat törvényétől.
  • 1:44 - 1:47
    A harmadik pont az,
    hogy az árucikkek adózása
  • 1:47 - 1:49
    növeli a bevételt, de el is vesz
  • 1:49 - 1:53
    valamennyi kereskedelmi hasznot,
    azaz holtteher-veszteséget okoz.
  • 1:53 - 1:56
    Ebben a részben az első pontról beszélünk,
  • 1:56 - 1:58
    majd továbbhaladunk a kettes,
    majd hármas ponthoz
  • 1:58 - 1:59
    a későbbiekben.
  • 1:59 - 2:01
    Kezdjük tehát az első ponttal.
  • 2:01 - 2:04
    Kezdjük az árucikkek adózásának elemzését
  • 2:04 - 2:07
    azzal a feltételezéssel,
    hogy a szállítóknak kell kifizessék
  • 2:07 - 2:09
    a kormánynak az adót.
  • 2:09 - 2:12
    Vagyis az adó jogi terhe
    a szállítóra hárul.
  • 2:13 - 2:16
    Mit okoz a szállítók adóztatása?
  • 2:16 - 2:18
    Úgy is gondolhatunk a szállítók adójára,
  • 2:18 - 2:20
    mint a költségeik emelésére.
  • 2:20 - 2:22
    Ez el fogja tolni
    a kínálati görbét felfelé
  • 2:22 - 2:25
    az adó összegével, tehát a kínálati görbe
  • 2:25 - 2:27
    felfelé mozdul így.
  • 2:27 - 2:30
    Úgy is gondolkodhatunk erről,
    ha felidézzük,
  • 2:30 - 2:33
    hogy a kínálati görbe elárulja
    azt a minimális összeget,
  • 2:33 - 2:36
    amelyre a szállítóknak szükségük van,
    hogy egy bizonyos mennyiséget
  • 2:36 - 2:38
    kínáljanak a piacon.
  • 2:38 - 2:42
    Az adó megnöveli azt a minimális összeget,
    amelyre a szállítóknak
  • 2:42 - 2:46
    szükségük van, hogy az adott mennyiséget
    kínálják a piacon.
  • 2:46 - 2:50
    Megemeli azt a minimálisan szükséges
    összeget pontosan
  • 2:50 - 2:51
    az adó összegével.
  • 2:52 - 2:55
    Az új kínálati görbével
    új egyensúlyt kapunk.
  • 2:55 - 2:58
    A piaci egyensúly A pontból
    B pontba mozdul el.
  • 2:59 - 3:02
    Természetesen azt látjuk,
    hogy az elcserélt mennyiség
  • 3:02 - 3:05
    csökken, továbbá az ár, amit a
  • 3:05 - 3:07
    vevők fizettek, felmegy.
  • 3:07 - 3:09
    Mennyit kapnak a szállítók?
  • 3:09 - 3:13
    A szállítók beszedik ezt az összeget,
    a vevők által fizetett árat,
  • 3:13 - 3:15
    de most ebből oda kell adniuk
    egy bizonyos mennyiséget,
  • 3:15 - 3:17
    az adót, a kormánynak.
  • 3:17 - 3:21
    A szállítók végül ekkora összeget kapnak
    az adózás után, mint ez.
  • 3:21 - 3:25
    Más szóval az adó azt jelenti,
    hogy a vevők
  • 3:25 - 3:27
    többet fizetnek, mint korábban,
    és az eladók
  • 3:27 - 3:29
    kevesebbet kapnak, mint korábban.
  • 3:29 - 3:32
    Mindenféle adó nélkül az ár,
    amit a vevők fizetnek,
  • 3:32 - 3:35
    megegyezik azzal, amit a szállító kap.
  • 3:35 - 3:38
    Az adóval a vevők
    egy bizonyos árat fizetnek,
  • 3:38 - 3:40
    de az eladók kevesebbet kapnak annál.
  • 3:40 - 3:44
    Annyit kapnak, amennyit a vevők fizetnek,
    mínusz természetesen az adó.
  • 3:44 - 3:47
    Ez a helyzet,
    mikor a szállítók fizetik az adót,
  • 3:47 - 3:50
    vagyis a szállítóknak kell fizetnie
    a kormánynak.
  • 3:50 - 3:53
    Nézzük, mi történik, ha a vevőknek
  • 3:53 - 3:55
    kell fizetnie a kormánynak.
  • 3:55 - 3:58
    Most megnézzük azt az helyzetet,
    amikor a jogi teher
  • 3:58 - 4:00
    a vevőkre hárul.
  • 4:00 - 4:03
    Mint az előbb, most is
    az adók nélküli egyensúllyal kezdünk.
  • 4:03 - 4:06
    Nincs adó sem az eladókon, sem a vevőkön.
  • 4:06 - 4:08
    Az egyensúly ismét az A pontban van.
  • 4:08 - 4:11
    Elhelyeztem itt ezt a kínálati görbét is.
  • 4:11 - 4:14
    Ez az a kínálati görbe,
    amikor az adó a szállítókat terheli.
  • 4:14 - 4:17
    Ez az előző eset kínálati görbéje.
  • 4:17 - 4:19
    Ennél az esetnél nem releváns.
  • 4:19 - 4:21
    Azért tettem ide, hogy emlékeztessen, hol
  • 4:21 - 4:24
    volt az egyensúly az előző esetben.
  • 4:24 - 4:27
    Úgy is gondolhat erre,
    mint egy szellem kínálati görbére.
  • 4:27 - 4:30
    Ez, az előző eset kínálati görbéje,
  • 4:30 - 4:32
    visszatér, hogy kísértsen bennünket.
  • 4:32 - 4:35
    Hogyan hat tehát az adó az igénylőkre?
  • 4:35 - 4:37
    Gondolkodjunk így:
  • 4:37 - 4:40
    tegyük fel, hogy a legtöbb,
    amit fizetne egy almáért, $1.
  • 4:40 - 4:43
    Még egyszer: a legtöbb,
    amit fizetne azért az almáért,
  • 4:43 - 4:44
    egy dollár, nem több.
  • 4:44 - 4:47
    Tegyük fel, hogy megtudja,
    hogy a kormány bevezetett
  • 4:47 - 4:48
    egy új adót.
  • 4:48 - 4:52
    Minden megvett alma után
    most fizetnie kell 25 centet
  • 4:52 - 4:53
    a kormánynak.
  • 4:53 - 4:54
    Most mennyit hajlandó fizetni
  • 4:54 - 4:57
    a szállítóknak azért az almáért?
  • 4:57 - 5:00
    Csak ennyit hajlandó fizetni,
    a maximális összeg,
  • 5:00 - 5:02
    amit hajlandó lesz fizetni a szállítóknak,
  • 5:02 - 5:04
    most 75 cent.
  • 5:04 - 5:07
    A maximális összeg,
    amennyit az alma ért önnek,
  • 5:07 - 5:08
    egy dollár.
  • 5:08 - 5:10
    Ha tudja, hogy meg lesz adóztatva
    25 centtel,
  • 5:10 - 5:11
    ha megveszi azt az almát,
  • 5:11 - 5:14
    akkor a legtöbb,
    amit hajlandó lesz fizetni a szállítónak,
  • 5:14 - 5:19
    az 75 cent,
    mert 75 cent plusz a 25 cent adó
  • 5:19 - 5:21
    a kormánynak, az $1.
  • 5:21 - 5:23
    Ez a legtöbb,
    amit hajlandó fizetni az almáért.
  • 5:23 - 5:26
    Más szóval
    az adó azt teszi az igénylőkkel,
  • 5:26 - 5:28
    hogy csökkenti a fizetési hajlandóságukat,
  • 5:28 - 5:31
    és ez azt jelenti,
    hogy a keresleti görbe elmozdul.
  • 5:31 - 5:34
    Milyen irányba? A keresleti görbe
    lefelé mozdul el az adó összegével.
  • 5:35 - 5:36
    Toljuk el tehát.
  • 5:36 - 5:40
    Az adó pontosan ugyanaz az összeg,
    mint korábban volt.
  • 5:40 - 5:43
    Toljuk el a keresleti görbét
    lefelé az adó összegével.
  • 5:44 - 5:46
    Azt találjuk most, hogy az új egyensúly
  • 5:46 - 5:47
    a B pontnál van.
  • 5:47 - 5:50
    Vegyük észre először is,
    hogy a mennyiség csökkent.
  • 5:50 - 5:54
    Az elcserélt mennyiség
    pont olyan mértékben csökkent,
  • 5:54 - 5:56
    mint korábban, az előző esetben.
  • 5:57 - 6:00
    Mi a helyzet az árral,
    amit az eladók kapnak?
  • 6:00 - 6:02
    Az eladók most ennyit keresnek.
  • 6:02 - 6:05
    Lássuk csak: ez ugyanaz az összeg,
  • 6:05 - 6:07
    mint azelőtt.
  • 6:07 - 6:10
    Mi a helyzet a vevők által fizetett árral?
  • 6:10 - 6:13
    A vevők most annyit fizetnek,
    amennyit a szállítóknak fizettek,
  • 6:13 - 6:15
    plusz adót kell fizetniük a kormánynak.
  • 6:15 - 6:17
    Ez a távolság az adó.
  • 6:17 - 6:21
    Lám a vevők által fizetett adó után az ár
  • 6:21 - 6:24
    ismét pontosan ugyanaz, mint amikor az adó
  • 6:24 - 6:26
    a szállítókat terhelte.
  • 6:26 - 6:30
    Ha az adó a vevőket terheli,
    a vevők többet fizetnek a korábbinál.
  • 6:30 - 6:32
    Az eladók kevesebbet kapnak a korábbinál
  • 6:32 - 6:34
    pontosan ugyanannyival.
  • 6:34 - 6:37
    A mennyiség is ugyanannyival csökken.
  • 6:38 - 6:40
    A nettó ár, illetve a teljes ár,
  • 6:40 - 6:42
    amit a vásárlók fizetnek, ugyanaz.
  • 6:42 - 6:45
    A teljes ár, amit az eladók kapnak,
    ugyanaz.
  • 6:46 - 6:49
    Most, hogy ismerik az elvet,
    meg fogok mutatni egy egyszerűbb módot
  • 6:49 - 6:50
    a bizonyításra.
  • 6:50 - 6:53
    Az előbb kimutattuk, hogy nem számít,
  • 6:53 - 6:54
    hogy a szállítók kell befizessék
  • 6:54 - 6:57
    a kormánynak,
    vagy az igénylők kell befizessék
  • 6:57 - 7:00
    a kormánynak az adót.
  • 7:00 - 7:02
    Más szóval elemezhetjük az adót
  • 7:02 - 7:05
    a kínálat görbét feljebb tolva vagy
  • 7:05 - 7:06
    a keresleti görbét lejjebb tolva.
  • 7:07 - 7:09
    Amíg ugyanakkora összegű adót elemzünk,
  • 7:09 - 7:12
    ugyanazt a végeredményt kapjuk.
  • 7:12 - 7:15
    Ugyanaz lesz az eredmény,
    bármilyen adófajtát választunk.
  • 7:16 - 7:18
    Egyszerűbben is értelmezhetjük mindezt.
  • 7:19 - 7:21
    Úgy is gondolhatunk erre,
    hogy mit tesz egy ilyen adó,
  • 7:21 - 7:24
    hogy éket ver aközé, amit a vevő fizet
  • 7:24 - 7:26
    és amit az eladók kapnak.
  • 7:26 - 7:28
    Ha nincs adó, amennyit a vevők fizetnek,
  • 7:28 - 7:31
    annyit kapnak az eladók, de ha van adó,
  • 7:31 - 7:34
    akkor a vevők többet fizetnek,
    mint amennyit az eladók kapnak.
  • 7:34 - 7:36
    A különbséget kapja a kormány.
  • 7:36 - 7:38
    A különbség az adó összege.
  • 7:38 - 7:41
    Tehát gondoljunk erre úgy,
    mint egy adóékre.
  • 7:41 - 7:45
    Mondjuk ez az adóék, ez az oldal,
    mondjuk egy dollár.
  • 7:45 - 7:48
    Az adó elemzésének másik módja,
    hogy berajzoljuk ezt az éket
  • 7:48 - 7:51
    a diagramba, amíg az ék teteje
  • 7:51 - 7:53
    eléri a keresleti görbét, és az ék alja
  • 7:53 - 7:55
    éppen érinti a kínálati görbét.
  • 7:55 - 7:57
    Nézzük meg.
  • 7:57 - 7:58
    Be fogom rajzolni az éket.
  • 7:58 - 8:01
    Ez azt mondja nekünk,
    hogy a vevő által fizetett ár
  • 8:01 - 8:03
    itt lesz, a B pontnál.
  • 8:03 - 8:06
    A szállítók által kapott ár lesz a D pont.
  • 8:06 - 8:08
    A különbség az adó.
  • 8:08 - 8:12
    Például,
    ha a vevők végül $2,65-t fizetnek,
  • 8:12 - 8:16
    akkor az eladóknak $1,65-t kell kapniuk,
    ha az adó egy dollár.
  • 8:17 - 8:22
    Hasonlóképpen, ha az eladók
    $1.65-t kapnak, és az adó egy dollár,
  • 8:22 - 8:25
    a vevőknek $2,65-t kell fizetniük.
  • 8:25 - 8:28
    Ezzel az ékkel leolvashatjuk a diagramról
  • 8:28 - 8:31
    a vevő által fizetett árat,
    az eladó által kapott árat,
  • 8:31 - 8:33
    és az elcserélt mennyiséget.
  • 8:33 - 8:35
    Még a görbéket sem kell elmozgatni.
  • 8:35 - 8:38
    Csak beillesztjük az éket a diagramba.
  • 8:38 - 8:40
    Végezzünk egy alkalmazást.
  • 8:40 - 8:42
    Az Egyesült Államokban
  • 8:42 - 8:45
    az Államközi Biztosítási
    Hozzájárulási Határozat (FICA) szerint
  • 8:45 - 8:49
    a megszerzett jövedelem 12,4%-át
    (egy bizonyos éves limitig)
  • 8:49 - 8:55
    be kell fizetni a társadalombiztosításnak,
    és 2,9%-ot, további 2,9%-ot
  • 8:55 - 8:57
    be kell fizetni a Medicare-be.
  • 8:57 - 9:00
    Ennek az összegnek a felét
    közvetlenül az alkalmazott fizeti.
  • 9:00 - 9:02
    A saját fizetési kimutatásán
    is látható ez.
  • 9:02 - 9:05
    Ez a FICA adó, és az összeg fele
  • 9:05 - 9:07
    a munkaadótól jön.
  • 9:07 - 9:10
    A kérdés az: az a tény,
    hogy két félbe van osztva,
  • 9:10 - 9:13
    számít-e valamit?
  • 9:13 - 9:15
    Jelenti-e például azt, hogy mivel a felét
  • 9:15 - 9:20
    a munkaadó fizeti, ez szükségszerűen
    jó üzlet a munkavállalónak?
  • 9:20 - 9:22
    Nem, nem jelenti azt.
  • 9:22 - 9:26
    Most már tudjuk, hogy fizethetné
  • 9:26 - 9:30
    az adó 100%-át a munkavállaló vagy 100%-át
  • 9:30 - 9:32
    a munkaadó.
  • 9:32 - 9:35
    Ez nem változtatna semmin,
    sem a béreken, sem az árakon,
  • 9:35 - 9:37
    semmin sem.
  • 9:37 - 9:40
    Megváltoztatná az adó jogi esedékességét,
  • 9:40 - 9:43
    de nem változtatna a végső gazdaságin.
  • 9:44 - 9:47
    Még nem mondtam itt,
    hogy ténylegesen ki fizeti az adót.
  • 9:47 - 9:48
    Erről fogunk beszélni
  • 9:48 - 9:50
    a következő előadásban.
  • 9:50 - 9:52
    Itt azt mondtam, hogy nem számít,
  • 9:52 - 9:55
    ki fizeti az adót jogi szempontból,
  • 9:55 - 9:57
    illetve ki köteles a pénzt eljuttatni.
  • 9:57 - 10:00
    Tehát a jogi esedékességnek,
    ismét, nincs köze ahhoz,
  • 10:00 - 10:03
    hogy gazdaságilag ki viseli az adóterhet.
  • 10:03 - 10:06
    A következő előadásban
    arról fogunk beszélni,
  • 10:06 - 10:09
    hogy mi határozza meg
    az adó gazdasági esedékességét.
  • 10:09 - 10:13
    Kiderül hogy
    a kereslet és kínálat rugalmassága,
  • 10:13 - 10:16
    és ezt vesszük a következő előadásban.
  • 10:16 - 10:17
    Köszönöm még egyszer a figyelmet.
  • 10:19 - 10:22
    [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
    kattintson a kérdésekre.
  • 10:22 - 10:26
    Ha pedig készen áll a folytatásra,
    kattintson a következő videóra.
  • 10:26 - 10:31
    ♪ [zene] ♪
Title:
Commodity Taxes
Description:

In this video we cover taxes and tax revenue and subsidies on goods. We discuss commodity taxes, including who pays the tax and lost gains from trade, also called deadweight loss. We’ll take a look at the tax wedge and apply what we learn to the example of Social Security taxes.

Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/taxes-subsidies-definition-tax-wedge#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/tax-burden-elasticity-affordable-care-act-health-insurance-mandate
more » « less
Video Language:
English
Team:
Marginal Revolution University
Project:
Micro
Duration:
10:31
Peter Balla edited Hungarian subtitles for Commodity Taxes
Peter Balla edited Hungarian subtitles for Commodity Taxes
Peter Balla edited Hungarian subtitles for Commodity Taxes
Peter Balla edited Hungarian subtitles for Commodity Taxes
Peter Balla edited Hungarian subtitles for Commodity Taxes
Peter Balla edited Hungarian subtitles for Commodity Taxes
Peter Balla edited Hungarian subtitles for Commodity Taxes
Peter Balla edited Hungarian subtitles for Commodity Taxes
Show all

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.