Merjük-e megenni az esztétikai hibás élelmiszereket? - Elizabeth Brauer

Teljes videó: http://ed.ted.com/lessons/are-spotty-fruits-and-vegetables-safe-to-eat-elizabeth-brauer

2010-ben 30 milliárd dollár értékű gyümölcsöt és zöldséget pocsékoltak el az amerikai kereskedők és a vásárlók, részben esztétikai hibák és látható sérülések miatt. Mik ezek a foltok? Egyébként ehetőek? Elizabeth Brauer elmagyarázza, miért nem kell visszariadni a fura megjelenésű gyümölcsöktől a zöldségesnél.

Tananyag: Elizabeth Brauer, animáció: TED-Ed.

2010-ben 30 milliárd dollár értékű
gyümölcsöt és zöldséget

pocsékoltak el az amerikai
kereskedők és a vásárlók,

mert esztétikai hibásak voltak,
és romlottnak tűntek.

A termelt áru harminc százalékát
pazarolták el,

hogy ne említsük a termelésükhöz és
szállításukhoz használt vizet és energiát,

valamint a rothadó gyümölcs
borította szeméttelepeket.

Melyek ezek az esztétikai hibák?

Valószínűleg láttak az üzletben
pecsétes almát,

vagy tévedésből benyúltak
egy paradicsom puha foltjába.

Ezek a hibák a szemétkosárba
juttatták a termékeket.

De mik ezek tulajdonképpen?

Vajon valóban ártalmasak?

Ezek a foltok a növény és a mikrobák
közötti hősies harcok bizonyítékai.

A növények is gombák és baktériumok
milliárdjaival élnek együtt, akárcsak mi.

A mikrobák egy része
hasznos a növényeknek:

betegség ellen védenek,
és elősegítik a tápanyag-kivonást.

Mások kórokozók,
és megtámadják a terméket.

Akkor is aktívak, amikor a polcon
vagy már a hűtőnkben vannak.

Kivonják a számukra szükséges molekulákat.

De nem kell aggódni, ezek
szinte soha sem ártalmasak.

Ezeknek a gombáknak és baktériumoknak
évmilliókra volt szükségük,

hogy legyőzzék a növények immunrendszerét.

Az egészséges emberi immunrendszer
viszont teljesen más,

úgy hogy ezek a stratégiák nem működnek.

Tehát hogyan játszódik le
ez a folyamat a növényeknél?

A mikrobák sokféleképpen
juthatnak el a növényekhez.

Például, mikor rájuk fröccsen
öntözéskor vagy trágyázáskor.

Kedvező feltételek között

a mikrobák elég nagy
kolóniákba fejlődnek ahhoz,

hogy megtámadják a gyümölcs
vagy a levelek külső viaszrétegét.

A célpontjuk: az ízletes cukor
és a tápanyagok a belsejében.

Ezek a kórokozók gyakran
hagynak ilyen foltot.

Egyes baktériumok kivonják a tápanyagot
és a színt a gyümölcs sejtjeiből,

sárga foltokat hagynak.

Aztán továbbterjednek,

elhalt sejtek fekete foltja marad utánuk.

Minden folt mikrobák
százezreit tartalmazhatja,

ezek jelzik a mikroba-támadás

és a növény védekezési
próbálkozásának eredményét.

Például ez a baktériumos levélfoltosság
[Pseudomonas syringae].

Ahogy egy paradicsomra kerül,
behatol a termésbe és a levelekbe,

elszaporodik a sejt közötti térben,

toxinokat és proteinokat termel,

amik megzavarják a növény
immunrendszerének működését.

A koronatin toxin hatására
a növény bőre felreped,

így a baktériumok könnyebben bejutnak.

A koronatin aktiválja
a klorofill lebontását,

melynek eredményeként
sárga foltok jelennek meg.

Miközben a baktériumok
táplálkoznak és szaporodnak,

kezdik tönkretenni a növény sejtjeit.

Ez megmagyarázza a foltokat,
de mi a helyzet a megpuhulással?

Ez akkor jelenik meg,
amikor a gyümölcsöt mikrobák támadják meg,

miután leszedik a szárról.

Ha a termés megsérül a szállításkor,

a nekrotizáló gombák megtelepedhetnek
a sérülésben,

tönkreteszik a sejteket,

kivonják a tápanyagot,

és a gyümölcs kásás és barna marad.

Ezek a foltok általában elég rosszízűek.

Tulajdonképpen elpusztult
és bomló szövetet eszünk.

De általában megmenthető
a gyümölcs többi része.

A nem puha foltok, melyek jellemzőek
az almán és a paradicsomon,

általában csak a felszínt érintik,
az ízét nem rontják el.

Persze a számunkra káros mikrobák,
mint az E.coli és a szalmonella

megszállhatják a zöldségeket is.

Ezek azonban nem növényi kórokozók,
ezért nem hagynak foltokat.

Ezek láthatatlanul tanyáznak a felszínen.

Tehát nem a foltos gyümölcsök
és zöldségek elkerülése, hanem megmosásuk

segít elkerülni a betegségeket.

Úgyhogy ha legközelebb boltba mennek,

ne féljenek furcsa kinézetű
gyümölcsöt választani.

Egyes boltokban ezeket le is árazzák.

Mossák meg jól,
és tárolják megfelelően.

Némelyek, például az alma vagy a káposzta,
hetekig elállnak a hűtőben.

Lehet, hogy a foltosak nem túl csábítóak,
de biztonságosak és finomak.