Return to Video

Az egyensúlyi ár

  • 0:01 - 0:03
    ♪ [zene] ♪
  • 0:12 - 0:14
    - [Narrátor]
    Tudjuk a korábbi előadásokból,
  • 0:14 - 0:17
    hogy a keresleti és
    kínálati görbék megmutatják,
  • 0:17 - 0:19
    hogyan reagálnak a vevők,
    illetve az eladók
  • 0:19 - 0:21
    egy áru árának változására.
  • 0:21 - 0:24
    Ebben az előadásban megmutatjuk,
    hogyan határozzák meg
  • 0:24 - 0:26
    a vevők és eladók interakciói az árat.
  • 0:27 - 0:28
    Kezdjük a csattanóval.
  • 0:28 - 0:31
    Az egyensúlyi ár az az ár,
    amelynél a keresett mennyiség
  • 0:31 - 0:34
    egyenlő a kínált mennyiséggel,
  • 0:34 - 0:38
    éppen itt, és ez az egyensúlyi mennyiség.
  • 0:38 - 0:40
    Miért ez az egyensúlyi ár?
  • 0:40 - 0:43
    Bármely más árnál olyan erők lépnek fel,
  • 0:43 - 0:46
    amelyek az árat
    az egyensúlyi ár felé nyomják.
  • 0:46 - 0:49
    Olyan, mint egy labda a tálban,
  • 0:49 - 0:51
    ahol a labda mindig
    egy stabil pozícióba tér vissza.
  • 0:51 - 0:53
    Az egyensúlyi ár az egyetlen hely,
  • 0:53 - 0:55
    ahol az ár stabil.
  • 0:55 - 0:58
    Ahhoz, hogy meglássuk, miért,
    először meg kell értenünk,
  • 0:58 - 1:00
    hogy a vevők nem versengenek az eladókkal.
  • 1:01 - 1:03
    A vevők a többi vevővel versengenek.
  • 1:03 - 1:07
    Egy vevő úgy szerez javakat,
    hogy felüllicitálja a többi vevőt.
  • 1:08 - 1:10
    Az eladók pedig
    a többi eladóval versengenek,
  • 1:10 - 1:12
    alacsonyabb árakon kínálva az eladást.
  • 1:12 - 1:15
    Gondolják át - egy árverésen
    a legtöbbet licitáló vevő
  • 1:15 - 1:19
    kapja meg a tárgyat,
    és a legkisebb árat kínáló eladó ad el.
  • 1:21 - 1:24
    Tegyük fel tehát, hogy az olaj ára
    jelenleg hordónként $50,
  • 1:24 - 1:27
    ez a hordónkénti $30-os
    egyensúlyi ár felett van.
  • 1:27 - 1:32
    $50-nál a kínált mennyiség nagyobb,
    mint a keresett mennyiség,
  • 1:32 - 1:36
    tehát azt mondjuk, hogy többlet van.
    Mi történik?
  • 1:36 - 1:37
    Itt az idő eladni!
    [hangos bulizaj]
  • 1:37 - 1:40
    Ahol többlet van,
    ott az eladók nem tudnak annyit eladni,
  • 1:40 - 1:42
    amennyit szeretnének a jelenlegi áron,
  • 1:42 - 1:45
    tehát ösztönözve vannak,
    hogy kicsit csökkentsék az áraikat,
  • 1:45 - 1:48
    így felülkerekednek a többi eladón,
    és többet adnak el.
  • 1:48 - 1:51
    Az ár tovább esik addig,
    amíg a keresett mennyiség
  • 1:51 - 1:54
    egyenlő a kínált mennyiséggel,
    és eléri az egyensúlyt.
  • 1:55 - 1:58
    Mondjuk az ár kisebb,
    mint az egyensúlyi ár,
  • 1:58 - 2:00
    legyen hordónként $15.
  • 2:00 - 2:03
    Hordónként $15-nál
    a keresett mennyiség meghaladja
  • 2:03 - 2:06
    a kínált mennyiséget, hiány van.
  • 2:06 - 2:07
    Mi történik most?
  • 2:07 - 2:09
    Amikor hiány van,
    a vevők nem kapnak annyi árut,
  • 2:09 - 2:12
    amennyit szeretnének
    a jelenlegi áron, ezért versengenek,
  • 2:12 - 2:14
    hogy többet vehessenek, felhajtva az árat.
  • 2:14 - 2:16
    Mivel könnyű vevőt találni,
  • 2:16 - 2:19
    az eladók ösztönözve vannak,
    hogy emeljék az árat.
  • 2:20 - 2:23
    Az ár tovább emelkedik addig,
    amíg a keresett mennyiség egyenlő lesz
  • 2:23 - 2:26
    a kínált mennyiséggel,
    és eléri az egyensúlyt.
  • 2:26 - 2:29
    Az egyensúlyi áron kívüli
    bármely más árnál
  • 2:29 - 2:32
    a vevők és eladók ösztönzői az árat
  • 2:32 - 2:34
    az egyensúlyi ár felé nyomják.
  • 2:34 - 2:36
    Csak az egyensúlyi ár stabil.
  • 2:37 - 2:39
    Nézzük meg alaposabban a piaci egyensúlyt
  • 2:39 - 2:41
    és néhány tulajdonságát.
  • 2:41 - 2:44
    Emlékezzünk, hogy az olajnak
    sok különböző felhasználója van,
  • 2:44 - 2:46
    és sok különböző felhasználási módja,
  • 2:46 - 2:48
    mindegyiknek vannak helyettesítői,
    alternatívái és értéke.
  • 2:48 - 2:51
    Bármely konkrét olajárnál
    van a vevőknek egy csoportja,
  • 2:51 - 2:55
    amely elég sokra értékeli az olajat ahhoz,
    hogy azon az áron keresse.
  • 2:56 - 2:59
    És ahogy az ár változik, úgy változnak
    a vevők és a felhasználások is.
  • 2:59 - 3:03
    A kínálati oldalon a kínálati görbe
    minden áránál találunk
  • 3:03 - 3:06
    egy szállítói csoportot, akiknek
    a kitermelési költsége eléggé alacsony
  • 3:06 - 3:09
    ahhoz, hogy nyereséges legyen
    annál az árnál.
  • 3:09 - 3:14
    Az egyensúlyi árnál ezek
    a nagyobb értékű csoportok a vevők,
  • 3:14 - 3:17
    ezek a kisebb értékű csoportok
    pedig nem vevők.
  • 3:17 - 3:18
    [játék sípol]
  • 3:19 - 3:21
    Figyeljük meg azt is,
    hogy mindegyik eladónak
  • 3:21 - 3:24
    kisebbek a költségei,
    mint a nem eladóknak.
  • 3:28 - 3:31
    Mivel a legnagyobb értékű
    vevők vásárolnak,
  • 3:31 - 3:33
    és a legkisebb költségű eladók adnak el,
  • 3:33 - 3:36
    a kereskedelmi haszon -
    az áru által létrehozott érték
  • 3:36 - 3:40
    és a költsége közötti különbség -
    a maximális.
  • 3:40 - 3:43
    Ezenfelül az egyensúlyi mennyiségnél
    minden ügylet, amely
  • 3:43 - 3:47
    értéket generálhat, valóban értéket
    generál egészen a legutolsó ügyletig,
  • 3:47 - 3:51
    ahol az érték a vevő számára
    pont egyenlő az eladók költségével.
  • 3:51 - 3:52
    - [halkan] Ez az!
  • 3:52 - 3:53
    - [Narrátor] Egy szabad piacon
  • 3:53 - 3:55
    nincsenek kihasználatlan
    kereskedelmi hasznok,
  • 3:55 - 3:58
    és nincsenek pazarló ügyletek.
  • 3:58 - 4:00
    Ha az elcserélt mennyiség
    nagyobb lenne, mint
  • 4:00 - 4:01
    például az egyensúlyi mennyiség,
  • 4:01 - 4:04
    mély és drága olajkutakat fúrnánk,
  • 4:04 - 4:07
    csak hogy több gumikacsát gyártsunk,
    és az pazarlás lenne.
  • 4:07 - 4:08
    - [nyafogós hang] Ó, ne!
  • 4:08 - 4:11
    - [Narrátor] Egy szabad piacon
    a saját érdekeik szerint
  • 4:11 - 4:14
    cselekvő vevők és eladók olyan árnál
    és mennyiségnél kötnek ki,
  • 4:14 - 4:18
    amelyek a legnagyobb értékű
    vevőkhöz allokálják azt az olajat,
  • 4:18 - 4:22
    amelyet a legkisebb költségű eladók ter-
    meltek, oly módon, hogy az maximalizálja
  • 4:22 - 4:26
    a kereskedelmi hasznot - a vevők
    és eladók hasznainak összegét.
  • 4:26 - 4:27
    [ünneplő tömeg]
  • 4:27 - 4:29
    Ez az egyik oka annak,
    hogy Adam Smith azt mondta,
  • 4:29 - 4:32
    hogy a piaci folyamat úgy működik,
    mint egy láthatatlan kéz
  • 4:32 - 4:34
    a társadalom jólétének előmozdításáért.
  • 4:36 - 4:39
    - [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
    kattintson a kérdésekre.
  • 4:39 - 4:43
    Ha pedig készen áll a folytatásra,
    kattintson a következő videóra.
  • 4:44 - 4:45
    ♪ [zene] ♪
Title:
Az egyensúlyi ár
Description:

more » « less
Video Language:
English
Team:
Marginal Revolution University
Project:
Micro
Duration:
04:51

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions