♪ [zene] ♪ - [Narrátor] Tudjuk a korábbi előadásokból, hogy a keresleti és kínálati görbék megmutatják, hogyan reagálnak a vevők, illetve az eladók egy áru árának változására. Ebben az előadásban megmutatjuk, hogyan határozzák meg a vevők és eladók interakciói az árat. Kezdjük a csattanóval. Az egyensúlyi ár az az ár, amelynél a keresett mennyiség egyenlő a kínált mennyiséggel, éppen itt, és ez az egyensúlyi mennyiség. Miért ez az egyensúlyi ár? Bármely más árnál olyan erők lépnek fel, amelyek az árat az egyensúlyi ár felé nyomják. Olyan, mint egy labda a tálban, ahol a labda mindig egy stabil pozícióba tér vissza. Az egyensúlyi ár az egyetlen hely, ahol az ár stabil. Ahhoz, hogy meglássuk, miért, először meg kell értenünk, hogy a vevők nem versengenek az eladókkal. A vevők a többi vevővel versengenek. Egy vevő úgy szerez javakat, hogy felüllicitálja a többi vevőt. Az eladók pedig a többi eladóval versengenek, alacsonyabb árakon kínálva az eladást. Gondolják át - egy árverésen a legtöbbet licitáló vevő kapja meg a tárgyat, és a legkisebb árat kínáló eladó ad el. Tegyük fel tehát, hogy az olaj ára jelenleg hordónként $50, ez a hordónkénti $30-os egyensúlyi ár felett van. $50-nál a kínált mennyiség nagyobb, mint a keresett mennyiség, tehát azt mondjuk, hogy többlet van. Mi történik? Itt az idő eladni! [hangos bulizaj] Ahol többlet van, ott az eladók nem tudnak annyit eladni, amennyit szeretnének a jelenlegi áron, tehát ösztönözve vannak, hogy kicsit csökkentsék az áraikat, így felülkerekednek a többi eladón, és többet adnak el. Az ár tovább esik addig, amíg a keresett mennyiség egyenlő a kínált mennyiséggel, és eléri az egyensúlyt. Mondjuk az ár kisebb, mint az egyensúlyi ár, legyen hordónként $15. Hordónként $15-nál a keresett mennyiség meghaladja a kínált mennyiséget, hiány van. Mi történik most? Amikor hiány van, a vevők nem kapnak annyi árut, amennyit szeretnének a jelenlegi áron, ezért versengenek, hogy többet vehessenek, felhajtva az árat. Mivel könnyű vevőt találni, az eladók ösztönözve vannak, hogy emeljék az árat. Az ár tovább emelkedik addig, amíg a keresett mennyiség egyenlő lesz a kínált mennyiséggel, és eléri az egyensúlyt. Az egyensúlyi áron kívüli bármely más árnál a vevők és eladók ösztönzői az árat az egyensúlyi ár felé nyomják. Csak az egyensúlyi ár stabil. Nézzük meg alaposabban a piaci egyensúlyt és néhány tulajdonságát. Emlékezzünk, hogy az olajnak sok különböző felhasználója van, és sok különböző felhasználási módja, mindegyiknek vannak helyettesítői, alternatívái és értéke. Bármely konkrét olajárnál van a vevőknek egy csoportja, amely elég sokra értékeli az olajat ahhoz, hogy azon az áron keresse. És ahogy az ár változik, úgy változnak a vevők és a felhasználások is. A kínálati oldalon a kínálati görbe minden áránál találunk egy szállítói csoportot, akiknek a kitermelési költsége eléggé alacsony ahhoz, hogy nyereséges legyen annál az árnál. Az egyensúlyi árnál ezek a nagyobb értékű csoportok a vevők, ezek a kisebb értékű csoportok pedig nem vevők. [játék sípol] Figyeljük meg azt is, hogy mindegyik eladónak kisebbek a költségei, mint a nem eladóknak. Mivel a legnagyobb értékű vevők vásárolnak, és a legkisebb költségű eladók adnak el, a kereskedelmi haszon - az áru által létrehozott érték és a költsége közötti különbség - a maximális. Ezenfelül az egyensúlyi mennyiségnél minden ügylet, amely értéket generálhat, valóban értéket generál egészen a legutolsó ügyletig, ahol az érték a vevő számára pont egyenlő az eladók költségével. - [halkan] Ez az! - [Narrátor] Egy szabad piacon nincsenek kihasználatlan kereskedelmi hasznok, és nincsenek pazarló ügyletek. Ha az elcserélt mennyiség nagyobb lenne, mint például az egyensúlyi mennyiség, mély és drága olajkutakat fúrnánk, csak hogy több gumikacsát gyártsunk, és az pazarlás lenne. - [nyafogós hang] Ó, ne! - [Narrátor] Egy szabad piacon a saját érdekeik szerint cselekvő vevők és eladók olyan árnál és mennyiségnél kötnek ki, amelyek a legnagyobb értékű vevőkhöz allokálják azt az olajat, amelyet a legkisebb költségű eladók ter- meltek, oly módon, hogy az maximalizálja a kereskedelmi hasznot - a vevők és eladók hasznainak összegét. [ünneplő tömeg] Ez az egyik oka annak, hogy Adam Smith azt mondta, hogy a piaci folyamat úgy működik, mint egy láthatatlan kéz a társadalom jólétének előmozdításáért. - [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni, kattintson a kérdésekre. Ha pedig készen áll a folytatásra, kattintson a következő videóra. ♪ [zene] ♪