Return to Video

Hogyan változtattam egy halálos növényt növekedő üzletté

  • 0:01 - 0:03
    Üdvözöllek Bayekuban,
  • 0:03 - 0:07
    ami egy folyóparti közösség
    Ikoroduban, Lagosban --
  • 0:07 - 0:13
    ami hű képmása számos folyóparti
    közösségnek Nigériában.
  • 0:13 - 0:17
    Olyan közösségeknek,
    melyek vízi útjait elárasztotta
  • 0:17 - 0:20
    egy gyors ütemben terjeszkedő vízi növény.
  • 0:20 - 0:25
    Közösségeknek, ahol a gazdasági
    megélhetés korlátozott:
  • 0:25 - 0:28
    a halászat, a hajóközlekedés
  • 0:28 - 0:30
    és a kereskedelem.
  • 0:30 - 0:34
    Közösségeknek, ahol a halászatból
    befolyó bevétel visszaesett.
  • 0:34 - 0:38
    Közösségeknek, ahol a tanulók
    nem tudnak eljutni az iskolába
  • 0:38 - 0:43
    napokig, néha hetekig.
  • 0:43 - 0:46
    Ki gondolta volna, hogy ez a növény
  • 0:46 - 0:52
    kerek levelekkel, felpuffadt szárakkal,
    és mutatós levendula-virágokkal
  • 0:52 - 0:56
    ilyen pusztítást okozhat
    ezekben a közösségekben.
  • 0:56 - 0:59
    A növény vízi jácintként ismert,
  • 0:59 - 1:02
    és botanikai neve Eichhornia crassipes.
  • 1:02 - 1:07
    Érdekes, hogy Nigériában ez a növény
    más neveken is ismert.
  • 1:07 - 1:10
    Olyan neveken, amelyek történelmi
    eseményekkel
  • 1:10 - 1:12
    és mítoszokkal kapcsolatosak.
  • 1:12 - 1:16
    Néhány helyen,
    a növényt úgy hívják Babangida.
  • 1:16 - 1:21
    Amikor azt hallod, Babangida, akkor a
    katonaság, katonai puccsok jutnak eszedbe.
  • 1:21 - 1:24
    Arra gondolsz: félelem, tilalom.
  • 1:24 - 1:30
    A Niger-deltában Nigéria néhány részén
    a növényt Abiola-nak is nevezik.
  • 1:30 - 1:34
    Amikor azt hallod, Abiola,
    eszedbe jutnak a visszavont választások,
  • 1:34 - 1:37
    és a meghiúsult reményekre gondolsz.
  • 1:37 - 1:39
    Nigéria dél-nyugati részén
  • 1:39 - 1:42
    a növényt Gbe'borun-nak hívják.
  • 1:42 - 1:43
    Gbe'borun egy Yoruba mondás,
  • 1:43 - 1:47
    ami azt jelenti, hogy pletyka
    vagy pletykafészek.
  • 1:47 - 1:53
    Amikor a pletykára gondolsz, eszedbe
    jut a gyors szaporodás, rombolás.
  • 1:53 - 1:56
    Nigéria igala nyelvű részén
  • 1:56 - 1:59
    a növény úgy ismert,
    mint A Kp'iye Kp'oma.
  • 1:59 - 2:01
    Amikor ezt hallod, a halálra gondolsz.
  • 2:01 - 2:06
    A szó szoros értelmében azt jelenti,
    hogy "halál az anyára és gyermekre".
  • 2:06 - 2:11
    Ami engem illet, véletlenül találkoztam
    ezzel a növénnyel 2009-ben.
  • 2:11 - 2:17
    Röviddel azután, hogy elköltöztem
    az Egyesült Államokból Nigériába.
  • 2:17 - 2:19
    Feladtam az állásomat
    a nagyvállalati Amerikában,
  • 2:19 - 2:23
    és úgy döntöttem,
    hogy rábízom magam a hitre.
  • 2:23 - 2:26
    A hitre, ami egy mély meggyőződésből jött,
  • 2:26 - 2:28
    hogy még sok tennivaló van Nigériában
  • 2:28 - 2:31
    a fenntartható fejlődés területén.
  • 2:31 - 2:34
    Szóval itt voltam 2009-ben,
  • 2:34 - 2:36
    pontosabban 2009 végén,
  • 2:36 - 2:39
    Lagosban a Third Mainland Bridge-n.
  • 2:39 - 2:44
    Balra néztem, és láttam
    ezt a megragadó képet.
  • 2:44 - 2:46
    A halászhajók képe volt,
  • 2:46 - 2:51
    amiket körbefogott
    a vízi jácintok sűrű szőnyege.
  • 2:51 - 2:54
    Nagyon megindított, amit láttam,
  • 2:54 - 2:55
    mert arra gondoltam, hogy
  • 2:55 - 2:57
    "Ezek a szegény halászok
  • 2:57 - 3:02
    hogy tudják folytatni a
    mindennapi tevékenységeiket
  • 3:02 - 3:04
    ilyen korlátozásokkal."
  • 3:04 - 3:07
    Akkor azt gondoltam:
    "Kell lennie egy jobb módszernek".
  • 3:07 - 3:12
    Egy mindenki számára előnyös megoldásnak,
    ahol a környezetet megóvjuk azzal,
  • 3:12 - 3:15
    hogy a gyomot eltakarítjuk az útból,
  • 3:15 - 3:18
    majd utána a gyom által
    leginkább fertőzött
  • 3:18 - 3:21
    közösségek számára
  • 3:21 - 3:23
    gazdasági előnnyé alakítjuk.
  • 3:23 - 3:27
    Mondhatom, ez volt számomra
    a megvilágosodás pillanata.
  • 3:27 - 3:30
    Szóval elkezdtem kutatni,
    hogy többet tudjak meg
  • 3:30 - 3:33
    e vízi gyomnövény hasznosíthatóságáról.
  • 3:33 - 3:37
    A sok közül egy ragadott meg leginkább.
  • 3:37 - 3:40
    Ez a növény kézműves-célú
    felhasználása volt.
  • 3:40 - 3:42
    Azt gondoltam: "Milyen hatalmas ötlet."
  • 3:42 - 3:45
    Ami engem illet, imádom
    a kézműves termékeket,
  • 3:45 - 3:49
    főleg olyan termékeket,
    amikhez történet kötődik.
  • 3:49 - 3:54
    Ekkor arra gondoltam "Ez könnyedén
    felfejleszthető lenne a közösségekben
  • 3:54 - 3:57
    technikai tudás előírása nélkül."
  • 3:57 - 4:02
    Azt gondoltam: "Három egyszerű
    lépés egy nagy megoldáshoz."
  • 4:03 - 4:08
    Első lépés: menjünk ki a vízi utakra
    és szedjük össze a vízi jácintokat.
  • 4:08 - 4:10
    Így elérhetőséget teremtünk.
  • 4:10 - 4:15
    Másodszor: szárítsuk ki
    a vízijácint-szárakat.
  • 4:15 - 4:21
    És harmadszor: a vízi jácintokból
    szőjünk termékeket.
  • 4:21 - 4:23
    A harmadik lépés volt a kihívás.
  • 4:23 - 4:26
    Nézzék, nekem informatikusi előéletem van,
  • 4:26 - 4:28
    és nem vagyok otthon a képzőművészetben.
  • 4:28 - 4:30
    Ezért elkezdtem a kutatásomat,
  • 4:30 - 4:33
    hogy kitaláljam, hogyan
    tanulhatok meg szőni.
  • 4:33 - 4:37
    Ez a kutatás egy közösségbe
    vitt engem Ibadanban, ahol éltem,
  • 4:37 - 4:39
    amit úgy hívnak, Sabo.
  • 4:39 - 4:41
    Sabo azt jelenti: "idegenek negyede".
  • 4:41 - 4:45
    A közösség többségében
    olyan emberekből áll,
  • 4:45 - 4:47
    akik az ország északi részéről származnak.
  • 4:47 - 4:49
    Szóval szó szerint kezembe
    fogtam a kiszárított növényeimet,
  • 4:49 - 4:51
    még több volt belőlük,
  • 4:51 - 4:55
    és elkezdtem házról házra járni, hogy
    találjak valakit, aki megtanít engem,
  • 4:55 - 4:59
    hogyan kell a vízi jácint
    szárait kötelekké fonni.
  • 4:59 - 5:02
    Malam Yahaya viskójába irányítottak.
  • 5:03 - 5:06
    Bár a probléma az volt, hogy
    Malam Yahaya nem beszél angolul,
  • 5:06 - 5:08
    és én sem beszélek hausa nyelven.
  • 5:08 - 5:10
    De néhány kisgyerek megmentett bennünket,
  • 5:10 - 5:12
    és segítettek fordítani.
  • 5:12 - 5:15
    Ezzel elkezdődött az utazásom,
    melynek során megtanultam,
  • 5:15 - 5:20
    hogyan kell fonni és átalakítani
    ezeket a szárított vízijácint-szárakat
  • 5:20 - 5:23
    hosszú kötelekké.
  • 5:23 - 5:26
    A hosszú kötelekkel a kezemben
  • 5:26 - 5:29
    már készen álltam termékek készítésére.
  • 5:29 - 5:31
    Ez volt a társulások kezdete.
  • 5:31 - 5:35
    Rattankosár-készítőkkel közösen
    találtunk ki termékeket.
  • 5:35 - 5:38
    Szóval ezzel a kezemben
    magabiztosnak éreztem magam,
  • 5:38 - 5:40
    hogy képes vagyok
    visszavinni ezt a tudást
  • 5:40 - 5:43
    a folyó menti közösségekbe
  • 5:43 - 5:48
    és segíteni nekik viszontagságaikat
    felvirágzássá alakítani.
  • 5:48 - 5:51
    Szóval összegyűjteni ezeket a
    növényeket és összeszőni őket
  • 5:51 - 5:54
    értékesíthető termékekké.
  • 5:54 - 5:57
    Vannak tollaink, vannak tányéralátéteink,
  • 5:57 - 6:01
    vannak táskáink,
    vannak papírzsebkendő-tartóink.
  • 6:01 - 6:04
    Mindezek segítik a közösségeket,
  • 6:04 - 6:07
    hogy más megvilágításból
    tekintsenek a vízi jácintokra.
  • 6:07 - 6:10
    Úgy láttatni a vízi jácintokat,
    hogy értékesek,
  • 6:10 - 6:16
    esztétikusak, tartósak,
    erősek, rugalmasak.
  • 6:16 - 6:19
    Változó nevek, változó életek.
  • 6:19 - 6:22
    A Gbe'boruntól, a pletykától
  • 6:22 - 6:25
    az Olusotanig, a mesemondóig.
  • 6:25 - 6:29
    A Kp'iye Kp'oma szótól,
    ami az "anya és gyermek gyilkosa",
  • 6:29 - 6:32
    a Ya du j'ewn w'Iye kp'Oma szóig,
  • 6:32 - 6:35
    ami az "anya és gyermek
    ételéről gondoskodó".
  • 6:35 - 6:39
    Előadásomat Michael Margolis
    egy idézetével fejezném be.
  • 6:39 - 6:44
    Azt mondta: "Ha meg akarsz ismerni
    egy kultúrát, hallgasd a történeteiket.
  • 6:44 - 6:48
    És ha meg akarsz változtatni egy kultúrát,
    változtasd meg a történeteiket".
  • 6:48 - 6:53
    Mi elmondhatjuk, hogy a Makoko,
    az Abobiri, az Ewoi,
  • 6:53 - 6:57
    a Kolo, az Owahwa és Esaba közösségek
  • 6:57 - 6:59
    történetét megváltoztattuk.
  • 6:59 - 7:01
    Köszönöm, hogy meghallgattak.
  • 7:01 - 7:04
    (Taps)
Title:
Hogyan változtattam egy halálos növényt növekedő üzletté
Speaker:
Achenyo Idachaba
Description:

A vízi jácint ártalmatlan, sőt gyönyörű virágzó növénynek tűnhet - de valójában egy gyors ütemben terjeszkedő vízi gyomnövény, ami eltorlaszolja a vízi utakat, megakadályozva ezzel a kereskedelmet, megzavarva a iskolába való eljutást és szétzilálva a mindennapi életet. Ebben a megpróbáltatásban lehetőséget látott egy "zöld" vállalkozó, Achenyo Idachaba. Kövessük végig az útját, ahogy a vízi növényeket szőtt csodákká változtatja!
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
07:17

  • Csaba Lóki

    Szia, Timi!
    Nagyon jó lett, Pár bonyolultabb mondatot kicsit megigazítottam.
    Megnézed, hogy jó tetszik-e így?
    http://amara.org/hu/videos/diffing/3222609/3220959/

  • Tímea Hegyessy

    Szia Csaba!

    Sokat javítottak a változtatások rajta, és lényegesen érthetőbb. Több helyen pont azt javítottad ki, amin sokat gondolkodtam, hogy mit is tegyek bele :) (többek közt pl: gyom - vízi növény, szikra - megvilágosodás).

    Két apró észrevétel:
    5:15-5:20: "hogyan kell fonni" után szerintem nem kell vessző
    5:26-5:39: egy sorba befér esetleg?

    Nagyon köszönöm, hogy ilyen gyorsan átnézted és elkészítetted a review-t! :)

    Timi

  • Csaba Lóki

    OK, javítottam. Hát, a jó munkát könnyű átnézni. :)

  • Tímea Hegyessy

    De örülök ennek, nagyon köszönöm! :)

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.