Meglepő titkokat rejtő növények

A Mauritius-szigeten dolgozó biológus, Ameenah Gurib-Fakim, ritka növényfajokkal ismerteti meg a hallgatóit, melyek Afrikában és az Indiai-óceán szigetein honosak. Találkozhatunk a háromarcú benjoinnal, a "lapos-szigeti balzsamvirággal", ami az asztma gyógyításában válhat fontossá, és az ikonikus baobab fával, ami a jövő élelmiszerellátásának kulcstényezője lehet. A majomkenyéren túl.

Kitüntetett helyzetben vagyok.
A bolygónak egy olyan pontján dolgozom,

amit biodiverzitási forró pontnak neveznek:
páratlanul gazdag az élővilág

a Mascarenhas-szigetcsoporton,
az Indiai-óceánban.

Ezeken a szigeteken: Mauritius,
Rodrigues és Réunion szigetein,

és persze Madagaszkár szigetén,

olyan különleges növények élnek,

amelyek sehol másutt a világon.

Az előadásomban öt ilyen növényt

szeretnék Önöknek bemutatni,

és elmondom azt is, miért különlegesek
ezek a növények.

Elsőként nézzük ezt a fajt.

A helyi nyelven a neve "benjoin",

a botanikai neve Terminalia bentzoe,

bentzoe alfaj.

Ez az alfaj a Mauritius-szigeten
honos,

és van egy különleges tulajdonsága:

a heterofília.

Mit is jelent ez a szó?

Azt jelenti, hogy ugyanazon a növényen

különböző formájú és méretű levelek nőnek.

Ezek a növények az Afrikai kontinenstől

nagyon távol fejlődtek ki,

egy sajátos ökoszisztéma részeként.

Ilyen különös tulajdonságok gyakran

a helyi faunával kölcsönhatásban,

valamilyen fenyegetettségre reagálva
fejlődnek ki.

Jelen esetben ezt a veszélyt
a növényevő teknősök jelentik.

A teknősök rosszul látnak,

és ezért inkább elkerülik
azokat a növényeket,

amelyeket nem ismernek fel.

Így ez az evolúciós találmány
védelmet nyújt ezek ellen

a legelésző fenevadak ellen,
akik egyébként nagyon helyesek,

és biztosítja a növény túlélését.

Bizonyára már mindenki a teremben
feltette magában a kérdést:

mit akar az előadó ezekkel a dolgokkal?

Azt próbálom elmondani Önöknek,
hogy gyakran

nem értékeljük eléggé
a természet sokféleségét.

Ezek az élőhelyek egyediek,

és temérdek fajta növénynek
nyújtanak élőhelyet.

Nem értékeljük, mekkora kincset
jelenthetnek számunkra

ezek a források,

és hogy az emberi nemtörődöm hozzáállás

egyre pusztítja ezeket az értékeket.

Mindnyájan tudjuk,
milyen nagy léptékű hatásai vannak

az urbanizációnak, a klímaváltozásnak,

a természeti források kimerítésének;

de amikor egy növény,

vagy éppenséggel egy állat

utolsó példánya

eltűnik a Föld színéről,

elvész számunkra
a bolygó élővilágának egy teljes szelete,

és ezzel együtt fontos növények is,

amelyek gyógyászati lehetőségeket
rejtenek,

vagy amelyeknek olyan összetevőik vannak,

amelyek hasznosak lehetnek
a kozmetikai ipar,

az élelmiszer- vagy gyógyszeripar,

vagy esetleg az állatgyógyászat számára --

ezek a lehetőségek mind odavesznek.

Minderre a legkifejezőbb példa

a legendás mauritiusi dodó madár,

amely, mint jól tudjuk,
a kihalt fajok szimbóluma.

Közismert tény, hogy milyen fontos
a növények szerepe az életünkben.

Mindenek előtt táplálékot nyújtanak,

és ellátnak minket életadó oxigénnel,

de emellett még tartalmaznak

fontos, biológiailag aktív anyagokat is,

amelyeket érdemes behatóan tanulmányozni,

ahogy hosszú évezredek alatt
az emberi közösségek

fontos tudást halmoztak fel,

kulturális tradíciókat alakítottak ki,

és felhasználták a növények gyógyhatásait.

A következő adatokat
szeretném megmutatni:

a teljes földfelszín 1,4 százaléka
ad otthont

a fejlett növényfajok 40 százalékának,

és a gerinces fajok 35 százalékának.

És ezen a pici 1,4 százaléknyi felszínen
található

a Föld 25, biodiverzitás szempontjából
kiemelkedő jelentőségű területe,

úgynevezett "forró pontja".

A Föld szárazföldjeinek
ez az 1,4 százaléka

biztosítja annak az ökoszisztémának
a 35 százalékát,

amelytől a gyenge és kiszolgáltatott
emberiség függ.

Mint Önök is láthatják,

Mauritius szigete,

ahonnan jöttem, és ahol dolgozom,

az egyik ilyen "forró ponton" található,

és az a munkám, hogy ezeket
a különleges növényeket vizsgálom,

hogy megismerjem
a gyógyászati tulajdonságaikat.

Most térjünk vissza
ahhoz a növényhez,

amit az előbb mutattam,

aminek másmilyen méretűek
és alakúak a levelei.

A Terminalia bentzoe, bentzoe alfaj

olyan növény, melyet

csakis a Mauritius-szigeteken
lehet megtalálni.

Itt a helyi emberek
a növény leveleiből

főzetet készítenek,

amelyet fertőző betegségek
kezelésére használnak.

A kutatásunk tudományosan
alátámasztotta

ezt az ősi tudást:

ennek a levélnek a kivonata
erős hatást gyakorol

nagyon sokféle baktériumra,

olyanokra, amelyek
betegségeket okozhatnak

az emberi szervezetben.

Lehet, hogy épp ez a növény
adja meg a választ

az antibiotikum-rezisztenciára?

Világszerte komoly gondokat okoz,
hogy a baktériumok egy része

ellenállóvá vált
az antibiotikumokkal szemben.

Még nem tudhatjuk, hogy ez a növény
lesz-e a segítségünkre ebben,

de az biztos, hogy nem szeretnénk,
ha kihalna.

Ugyanakkor az a zord valóság,

hogy ez a növény

nagyon is sérülékeny

a természetes élőhelyén.

Ezzel kapcsolatban egy másik példát is
szeretnék bemutatni.

A helyi nyelven ennek a növénynek a neve:

"baume de l'ile plate".

A botanikai neve Psiadia arguta .

Ez egy ritka növény,

és Mauritiuson őshonos.

Valaha a legnagyobb szigeten is
megtalálható volt,

de a lakott terültek
olyan mértékben terjeszkedtek,

hogy onnan kiszorították.

Szerencsére sikerült
a kipusztulás széléről

laboratóriumi munkával megmenteni,

és ma már kezd újra elterjedni

a természetes környezetben is.

Ezen a ponton el kell mondanom azt is,

hogy nem minden növényt lehet

lombikban nevelni.

Ahogy mi emberek is ragaszkodunk

a számunkra kényelmes körülményekhez,

ezek a növények is
a saját ökoszisztémájukban

érzik jól magukat,
és az őshonos növények

rosszul tűrik a környezetváltozást.

Ugyanakkor azt is jól tudjuk,

hogy például a klímaváltozás
és más tényezők is

milyen akadályokat jelentenek
ezeknek a növényeknek.

Ez is egy olyan növény,

amelynek a helyiek felhasználják a levelét

légzőszervi betegségek gyógyítására.

Laboratóriumi kutatásaink azt mutatják,

hogy a levelek kivonata

olyan molekulákat tartalmaz,

amelyeknek a kémiai összetétele

nagyon közel áll azoknak a gyógyszereknek
a hatóanyagához,

amelyek asztma kezelésére

gyógyszertári forgalomban vannak.

Ha ez a növény felfedi számunkra
a titkait,

ki tudja, milyen jótékony hatással lehet

az emberiségre.

Én magam a harmadik világban élek,

ahol a népességrobbanás problémáját

naponta a bőrünkön tapasztaljuk.

Az afrikai kontinens
folyamatosan fiatalodik,

és a népességrobbanástól
elválaszthatatlan

az élelemellátás kérdésköre:

ez az érem másik oldala.

Lehet, hogy ez a fa, a baobab,

hozzájárulhat a probléma megoldásához.

A baobab jelentőségét ezen a téren
kevesen ismerik fel.

Nyugat-Afrikában mindenütt

meghatározó látvány a tájban.

A helyi neve: életfa,

és később azt is elárulom Önöknek, miért.

Ezzel a növénnyel kapcsolatban

sok legenda kering.

A baobab hatalmasra megnő,

amivel a többi növény fölé magasodik.

Az isteneknek nem tetszett
ez a pökhendi magatartás,

kitépték a földből, és fejjel lefelé
tették vissza --

így nyerte ez a különös formát.

Az afrikaiak mást is tudnak erről a fáról:

különös célt szolgál.

Nyugat-Afrikában
perpatvar fának is nevezik,

mert fontos társadalmi célt tölt be.

Ha valakinek a közösségen belül
valamilyen problémája adódik,

a perpatvar fa alatt megbeszélheti

a vezetőkkel vagy az érintettekkel,

mert ez a hely alkalmas arra,
hogy közösen megoldást keressenek

arra az adott problémára, és egyben

fenntartsanak egy bizalmon
és tiszteleten alapuló légkört

a közösség tagjai között.

A tudomány

nyolc baobab fajt tart számon.

Van egy afrikai,

egy ausztrál,

és hat faj

kizárólag Madagaszkár szigetén él.

Az, amit a képen látnak,

az afrikai faj,

az Adansonia digitata.

A fa virága, ez a
csodálatos fehér tünemény,

éjszaka virágzik, és denevérek
porozzák be.

És belőle lesz az a gyümölcs,

aminek a neve, vicces módon,

majomkenyér.

A majmok nem bolondok,

tudják, mi kell nekik.

A baobab termését kettévágva

előtűnik a fehér, lisztes bele,

ami gazdag tápanyagforrás:

magas a fehérjetartalma,

magasabb, mint az anyatejé.

Igen, jól hallották:

több benne a fehérje, mint az anyatejben.

És épp ez az egyik oka annak,

hogy az élelmiszer-feldolgozó ipar

azt vizsgálja, miként használhatja fel

dúsított táplálékként.

A magokból olaj nyerhető,
egy nagyon stabil szerkezetű olaj,

amit a kozmetikai ipar nagy becsben tart,

és többek között testápolók
készítésére használják.

Ha pedig a törzsére nézünk,

nos, könnyű észrevenni,
hogy vizet tárol,

amit a szomjas utasok
gyakran megcsapolnak.

Emellett a leveleket is
fel lehet használni:

a hagyományos gyógyászat
fertőző betegségek ellen használja.

Így könnyen érthető, miért tekintik
Afrika népei ezt a fát

az élet fájának.

A baobab egy sokoldalú növény,

és már csupán a méretei

hatalmas lehetőségeket rejtenek,

nem csupán a gyógyszerészeti,
az élelmiszer- és

a kozmetikai ipar számára.

A képen látható fa ugyanis
csupán az afrikai faj:

az Adansonia digitata.

További hat faj él nálunk Madagaszkáron,

és hogy ezeknek a növénynek
milyen hasznai lehetnek,

még nem derült ki,
de egy dolog teljesen biztos:

hogy a madagaszkári növényvilágot
kihalás veszélyezteti.

Térjünk most vissza Afrikába,

meg szeretném Önöket ismertetni
az egyik kedvencemmel,

a "feltámadásvirággal".

Itt tetten érhető,

hogy még Jézusnak is akad riválisa.

(Nevetés)

Ez a növény képes volt

páratlan módon alkalmazkodni
a szárazsághoz,

ami azt jelenti, hogy elviseli

a 98%-os vízveszteséget
egy év során,

és nem szenved károsodást,

sőt, szinte teljes mértékben képes
helyreállítani a szöveteit

24 óra leforgása alatt,
sőt virágba is borul.

Mi emberek folyton

az örök ifjúság elixírjét keressük.

Nem akarunk megöregedni,
miért akarnánk?

Nem is kell, főként ha megvannak
erre az eszközeink.

Ezen a képen az láthatják,

hogy néz ki ez a növény kiszáradva.

Egy tapasztalatlan kertész

azonnal kitépné a földből,

hiszen halottnak látszik.

De csak egy öntözés kell neki,

és erre a csodára képes.

Ha az öregedés folyamatát vizsgáljuk,

azt látjuk, hogy nagymértékű
vízveszteséggel jár együtt,

főként a bőr felső rétegéből,
ami a ráncok kialakulásához vezet --

ezt a jelenséget, főleg mi, nők,

nagyon jól ismerjük.

Valójában ez a növény
fontos anyagokat rejt

a kozmetikai ipar vegyészei számára,

akik azt kutatják, hogyan lehetne

lelassítani az öregedés folyamatát,

és védekezőképessé tenni a sejteket

a külvilágból folyamatosan érkező
toxinok ellen.

Nos, az előbbi négy példa,

amit itt bemutattam,

csak apró emlékeztető arra vonatkozólag,

hogy az emberi egészség,

sőt a túlélésünk mennyire
szoros kapcsolatban van azzal,

hogy mennyire egészséges és ellenálló

a Föld ökoszisztémája,

és hogy miért kell
akkora figyelmet fordítanunk

a biodiverzitás megőrzésére.

Mikor kivágnak egy erdőt,

vagy amikor feltöltenek egy mocsarat,

egy kész biológiai laboratórium
megy veszendőbe,

amit soha többé nem lehet helyreállítani.

Nekem igazán elhihetik:

Mauritius szigetén
fájó veszteség a dodó hiánya.

Szeretnék még egy utolsó példát hozni.

A természetvédelmi erőfeszítések
középpontjában

a ritka, őshonos fajok állnak,

de azok a növények, melyeket
egzotikusnak nevezünk,

amelyek a föld legkülönfélébb élőhelyein
otthonosan érzik magukat,

szintén fontosak lehetnek.

De vajon miért? Mert a környezet

erősen befolyásolja

minden növény kémiai összetételét.

Nézzük tehát meg ezt a növénykét.

A neve Centella asiatica. Gyomnövény.

Mi, emberek legalábbis
gyomnövénynek nevezzük.

Ez a növény a földön
szinte mindenütt megtalálható

a legkülönbözőbb élőhelyeken.

És ez a kis növény megoldást hozott

egy rettenetes betegség,

a lepra gyógyításában
Madagaszkáron az 1940-es években.

És bár a Centella a világon mindenfelé nő

-- Afrikában és Ázsiában --
a legjobb Centella madagaszkári,

mert az a növény, ami itt nő

három lényeges alkotóelemet tartalmaz,

amelyek értékesek a gyógyszerészet

és a kozmetikai ipar számára.

És valóban, ma már fel is használják

regeneráló krémek gyártására.

Egy ősi mondás azt tartja,

hogy minden egyes betegségre

van megfelelő gyógynövény.

Lehet, hogy Önök nem hisznek
a régi bölcsességekben.

Talán elavultnak tartják őket
a mai világban,

mikor a tudomány és a technika
annyi kérdést megold.

És talán a Centellára is úgy tekintenek,

mint egy jelentéktelen, szerény gyomra,

ami, ha végképp eltűnne,
senkinek sem hiányozna.

De azt kell mondjam,
gyomnövények nincsenek.

Csak növények vannak.

Mindegyikük egy élő biológiai vegykonyha,

és könnyen lehet,
hogy megoldásokat rejtenek

még megoldatlan problémáinkra.

Csak annyit kell tennünk,

hogy megőrizzük mindnek
az élethez való jogát.

Köszönöm.

(Taps)