-
♪ [zene] ♪
-
- [Alex] Az előző videókban elmagyaráztuk
a kereskedelem előnyeit.
-
Ma ki fogunk értékelni néhány érvet,
-
amelyet gyakran hallani a nemzetközi
kereskedelem korlátozásáról.
-
A nemzetközi kereskedelem vitatott téma.
-
Sok vita övezi.
-
Nem fogjuk sorra venni őket
semmi esetre sem.
-
De itt a néhány leggyakoribb.
-
A kereskedelem csökkenti a munkahelyek
számát az Egyesült Államokban.
-
Helytelen olyan országokkal kereskedni,
amelyekben gyerekeket dolgoztatnak.
-
Bizonyos munkahelyeket itthon kell tartani
nemzetbiztonsági okokból.
-
Bizonyos kulcsiparágakat
itthon kell tartani,
-
mert jótékony kihatásuk van
a gazdaság más ágazataira.
-
És növelhetjük az USA jólétét,
szól az érvelés,
-
a kereskedelem stratégiai
protekcionizmusával.
-
Értékelni fogjuk
-
ezen érvek egyes elemeit.
-
Tekintsük a kereskedelmet
és a munkahelyeket.
-
Mi történik, ha csökkentenek egy vámot?
-
Növekszik az import,
és kevesebb munkahely lesz
-
az importtal versengő iparágban.
-
Ha például vám van a cipőkön,
és csökkentjük a vámot,
-
több cipőt fogunk importálni
Kínából és Vietnámból,
-
és ez kevesebb munkahelyet jelent
-
az amerikai cipőgyártó iparban.
-
Ezt látják az emberek,
amikor a vám csökkentésére gondolnak.
-
Aggódnak az állások elvesztéséért
az amerikai iparban.
-
Mi azonban mélyebben és alaposabban
szeretnénk értelmezni a problémát.
-
A kulcskérdés, amit fel kell tennünk:
-
"Miért küldenek nekünk az emberek árukat?
Miért hajlandók túlórázni
-
Kínában és Vietnámban,
hogy cipőket küldjenek nekünk?"
-
Bizosan nem szívjóságból.
-
Végső soron árukat akarnak cserébe,
árukat vagy szolgáltatásokat.
-
Dolgoznak, termelnek,
hogy fogyaszthassanak.
-
Árukat küldenek nekünk,
mert árukat akarnak cserébe.
-
Nem szívjóságból teszik,
-
hanem önérdekből,
ahogy Adam Smith mondta.
-
Ez a nemzetközi kereskedelem
egy alapvető tulajdonságára vet fényt,
-
miszerint az importért exporttal fizetünk.
-
Ha többet importálunk,
végső soron többet fogunk exportálni,
-
mert az importunkért
az exportunkkal fizetünk.
-
Ez azt jelenti, hogy a kereskedelem
egyáltalán nem tesz tönkre munkahelyeket.
-
A kereskedelem munkahelyeket mozgat
az importtal versengő iparágakból
-
az export-iparágakba,
és összességében az átlagbérek növekednek
-
a viszonylagos versenyelőny miatt.
-
Mivel az importjainkért
exporttal fizetünk,
-
ha többet importálunk,
többet fogunk exportálni.
-
A munkahelyek száma csökken az importtal
versengő iparágakban,
-
és növekszik az export-iparágakban.
-
Ez a folyamat nem mindig könnyű.
-
Problémák adódhatnak, amikor állások
vesznek el az alacsony képzettségű,
-
importtal versengő szektorban, és állások
nyílnak a képzettebb export-szektorban.
-
Összességében, mikor az USA
javakat importál,
-
azokat jellemzően alacsony képzettségűek
termelték, mert Amerika átlagban
-
magas képzettségű gazdaság,
világviszonylatban magasan képzett
-
dolgozókkal, de vannak
alacsonyan képzett dolgozóink is,
-
és az import jellemzően
az alacsony képzettségű
-
dolgozók által termelt
termékekkel versenyez.
-
Minden jó lesz, ha az oktatási rendszerünk
-
jól működik, és az alacsonyan képzettek
-
növelni tudják képzettségüket,
és a csúcstechnológia felé mozdulnak,
-
vagy nem feltétlenül csúcstechnológiai,
de magas képzettségű iparágak felé.
-
Természetesen ez egy nagy "ha",
és az átállás nehéz lehet.
-
Ezt kontextusba kell azonban helyezni.
-
Növekvő gazdaságban a munkahelyek
folyton megjelennek és eltűnnek,
-
nem csak, illetve alapvetően nem
-
a nemzetközi kereskedelem miatt,
hanem a preferenciák
-
és a technológia változása miatt.
-
Vessünk erre egy pillantást.
-
Fontos, amikor kereskedelemről
-
és munkahelyekről gondolkodunk általában,
-
hogy az amerikai gazdaság pontosan
azért sikeres,
-
mert a munkahelyek folyton
létrejönnek és tönkremennek.
-
A munkahely tönkremenése
gyakran a haladás és a növekedés jele.
-
Gondoljanak Thomas Edisonra.
-
Tönkretette a bálnavadász iparágat
a villanykörte feltalálásával.
-
A CD-k, önök közül egyesek talán már
nem is emlékeznek a kompakt lemezekre,
-
tönkretették a munkahelyeket
a lemezgyártó iparágban.
-
Az MP3-ak tönkretették
a munkahelyeket a CD-iparágban.
-
Gyakran ezen a módon
következik be a haladás.
-
Összességében a foglalkoztatás
és az életszínvonal
-
idővel folyamatosan nő,
és a növekedésnek pontosan az az oka,
-
hogy a régi munkahelyeket tönkreteszik,
új munkahelyeket hoznak létre.
-
Ebben az állandó kavarodásban
a trend a gazdagabb munkahelyek,
-
jobban fizető állások,
magasabb bérek irányába mutat.
-
Végül is a technológia és a kereskedelem
előnyösek az USA gazdaságának.
-
A gyerekmunka olyasmi,
amit senki sem akar,
-
de fontos megérteni,
hogy a gyerekmunka olyasmi,
-
ami akkor történik,
ha az emberek szegények.
-
A gyerekmunka megszokott volt a
XIX. századi Nagy-Britanniában
-
és az Egyesült Államokban.
-
A gyerekmunka letűnt a fejlett világban,
-
ahogy az emberek gazdagabbak lettek.
-
Azok az erők, amelyek csökkentették
a gyerekmunkát a fejlett világban,
-
a fejlődő országokban is működnek.
-
Ahogy az országok gazdagabbá válnak,
a gyerekmunka letűnik.
-
A grafikon azt mutatja,
hogy ahogy a valós GDP per fő növekszik,
-
a 10 és 14 év közötti gyerekek százalékos
aránya a munkaerőben csökken.
-
Tehát a valós GDP növekedése csökkenti
-
a gyerekek százalékos arányát
a munkaerőben.
-
A körök arányosak a gyerekek
abszolút számával a munkaerőn belül,
-
tehát pl. Kínában a munkaerőn belül
-
a gyerekek aránya kb. 12%,
-
de mivel olyan sok kínai gyerek van,
-
abszolút értékben ez egy nagy szám.
-
Még egyszer: a kulcs itt tényleg az,
-
hogy a gazdasági növekedés
csökkenti a gyerekmunkát.
-
Tehát ha csökkenteni szeretnénk
a gyerekmunkát,
-
azt kell elérnünk, hogy az ország
meggazdagodjon.
-
A kérdés az, hogy felgyorsíthatjuk-e
ezt a folyamatot
-
a gyerekmunka betiltásával,
-
vagy ha visszautasítjuk a kereskedést
a gyerekmunkát használó országokkal?"
-
Ez valójában a legszegényebb
országokkal való kereskedés elutasítása.
-
Tényleg ezt akarjuk tenni?
Azt akarjuk mondani a szegény országoknak:
-
"Veletek nem fogunk kereskedni."
-
Sokféle nem szándékolt következménye
lehet azoknak a törvényeknek,
-
amelyek jó dolgot próbálnak tenni,
de visszaütnek.
-
Amikor például India
betiltotta a gyerekmunkát,
-
az egyik hatás az volt,
hogy csökkent a gyerekek bére,
-
mert most már titokban
kellett őket alkalmazni.
-
Mivel a bérük alacsonyabb volt,
a családok szegényebbek lettek,
-
és mivel a családok szegényebbek lettek,
-
még több gyerekmunkára volt szükségük.
-
Tehát nagyon könnyű olyan
szabályt hozni, amely visszaüt.
-
Véleményem szerint nem jó ötlet
a nemzetközi kereskedelmet
-
fegyvernek használni vagy eszközként
a gyerekmunka ellen.
-
Sokkal jobb ötlet lenne
segíteni a szegény országoknak,
-
ingyenes oktatást kínálni
a szegény országoknak,
-
iskolai ebédet kínálni
a szegény országoknak.
-
Ez növeli az ösztönzést,
hogy iskolába küldjék a gyerekeket,
-
mert akkor kapnak enni.
-
Tehát egy csomó dolgot tehetünk
a gyerekmunka csökkentéséért
-
a szegényebb országokban, de
hogy azt mondjuk azoknak az országoknak,
-
"Nem fogunk kereskedni veletek,
mert szegények vagytok,
-
és gyerekmunkát használtok, pontosan úgy,
-
ahogy mi tettük a XIX. században."
-
Véleményem szerint ez
tényleg nem hatásos politika.
-
Kereskedelem és nemzetbiztonság.
Igen, egyes iparágakat valószínűleg
-
védeni kellene
a nemzetbiztonság érdekében.
-
Az a probléma ezzel az érveléssel,
hogy nagy visszaélésekre ad lehetőséget.
-
Szinte minden iparág
állíthatja és állítja is,
-
hogy lényegesek
a nemzetbiztonság szempontjából.
-
Adjunk néhány példát. Oltások gyártása?
-
Igen, valószínűleg jó ötlet,
hogy legyen némi belföldi kapacitásunk is.
-
Nem mindig akarjuk külföldről vásárolni
az oltásainkat, biztos ami biztos.
-
Angórakecske gyapjú? Komolyan?
-
Igen. Akár hiszik, akár nem,
azzal az érvvel védtük az angórakecskéket
-
hogy a gyapjuk szükséges
-
a katonai egyenruhák gyártásához.
-
Igen, egyesek szerint a kecskék
létfontosságúak a nemzetbiztonsághoz.
-
Nem viccelek.
-
A kulcsfontosságú iparág elve nagyon
népszerű a csúcstechnológiában.
-
Azzal érvelnek, hogy a nemzet számára
egyes iparágak számos okból
-
különösen fontosak,
hogy megvessék a lábukat.
-
"A biológia, a mikrobiológia lesz a jövő,
-
ezért szükségünk van erre az iparágra."
-
Vagy "A számítógépek a jövő,
-
ezért szükségünk van erre az iparágra."
-
Azzal is érvelnek, hogy ezek az iparágak
kihatnak más iparágakra.
-
Tudást hoznak létre, kutatást
hoznak létre, dolgozókat hoznak létre,
-
high-tech dolgozókat, akik szétszóródnak
a gazdaság más területeire,
-
és olyannyira hasznosak a gazdaságnak,
-
hogy az már túlmutat az adott iparág
által termelt GDP-n.
-
Ross Perot híres érve volt ez,
azt mondta, hogy:
-
"Számítógépes chipet gyártani jobb,
mint burgonya-chipset."
-
Bizonyos értelemben ez igaz lehet,
-
de összességében nem meggyőző érv.
-
Ma például a legtöbb számítógépes chip
-
olcsó tömeggyártott termék.
-
Nem olyasmi, amit egyáltalán
gyártani akarnánk.
-
Nem is kell sok munkaerő a gyártáshoz.
-
Leginkább nagy gyárakban gyártják,
-
melyek igazából nem sok pénzt termelnek.
-
Sokkal jobb nagy nyereséggel megtervezni
a terméket, ahogy az Apple teszi,
-
mint megvenni a csipeket,
amelyeket az Apple
-
az iPhone-okban használ,
és amik nem is termelnek sok pénzt.
-
1990-ben a Walmart többel járult hozzá
a termelékenység fellendítéséhez,
-
mint a Szilícium-völgy.
-
Tehát mindig nehéz megmondani,
-
pontosan mik is a legfontosabb iparágak.
-
Nem gondolnánk, hogy a Walmart kereskedés
óriási fontosságú iparág,
-
mégis a Walmart a világ legnagyobb cége,
és rengeteget tett azért,
-
hogy termelékenyebbé tegye
az amerikai gazdaságot.
-
Tehát senki sem tudja igazán,
-
melyik iparágaknak van
igazán fontos kihatása,
-
és ha hozzávesszük
a politikai gazdaságtant,
-
miszerint a politika gyakran
-
rossz indokokra alapozva hoz döntéseket,
-
ez az érv tényleg nem nagyon meggyőző.
-
Még egy érv, ami elméletben működik,
-
de nem valószínű,
hogy működjön a gyakorlatban.
-
Lehetséges, hogy egy ország vámokat
és kvótákat használjon,
-
hogy nagyobb részt kapjon
a kereskedelmi haszonból.
-
Itt az az érv, hogy ha korlátozni
vagy adóztatni tudjuk az exportot,
-
nem az importot, hanem az exportot,
-
akkor megengedhetjük a belföldi cégeknek,
hogy kartellként lépjenek fel,
-
ez egy módja annak,
hogy segítsünk a belföldi cégeknek
-
monopóliumként, kartellként fellépni.
-
Tehát a kormányzat és a belföldi cégek,
-
kivetnek egy adót vagy korlátozzák
az exportot,
-
hogy emeljék az exportáruk
árát a világpiacon,
-
és többet markoljanak
a kereskedelmi haszonból.
-
Működhet, különösen,
ha kevés helyettesítője van
-
az amerikai gyártású áruknak.
-
Másrészt, ha vannak helyettesítői
az amerikai gyártású áruknak,
-
vagy túl magasra nyomjuk fel
az áruink árát,
-
és az hozza létre a helyettesítőket,
-
hosszú távon valójában
csökkentjük a piacainkat.
-
Sőt, a kereskedelem stratégiai
protekcionizmusa mellett érvelni
-
nem is olyan jó ötlet,
ha más országok visszavághatnak.
-
Ha minden ország megpróbálja ezt tenni,
akkor a világkereskedelem egésze
-
összezsugorodik,
és egyik országnak sem lesz jobb.
-
Tehát mikor megpróbálunk
nagyobb szeletet kihasítani a tortából,
-
mindig aggódnunk kell amiatt,
hogy kisebbé tesszük a tortát.
-
Még egyszer, az érv elméletben működik.
-
Egy nagyon ügyes kormányzat lehet,
hogy meg tudja csinálni,
-
de a gyakorlatban az nem nagyon jó ok
a kereskedelem korlátozására.
-
Összegzésképpen a kereskedelem
korlátozása erőforrásokat pazarol
-
azáltal, hogy átviszi a termelést alacsony
költségű külföldi termelőktől
-
magas költségű belföldi termelőkhöz.
-
A kereskedelem korlátozásai
megakadályozzák a belföldi fogyasztókat,
-
hogy minden kereskedelmi
hasznot kiaknázhassanak.
-
Van néhány jó érv is
a kereskedelem korlátozása mellett.
-
Néhány érv helytálló,
-
de általában korlátozottan alkalmazható.
-
Összességében azt gondolom,
hogy a szabadpiac szilárd politika
-
abban az értelemben,
hogy a legtöbb esetben jól működik,
-
a protekcionizmus viszont
csak korlátozott számú
-
körülmény között fog jól működni.
-
Köszönöm.
-
- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
kattintson a kérdésekre.
-
Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.
-
♪ [zene] ♪