Entry, Exit, and Supply Curves: Constant Costs

Some industries have a flat supply curve. These are called constant cost industries. Take domain name registration, to increase the supply of domain names, we must only increase the inputs by a negligible amount. That is why even as the internet expands so rapidly, it still costs only about $6 or $7 dollars to register a new domain name. By showing you how these industries respond to an increase in demand, we can explain why it’s a constant cost industry.

Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/supply-curve-constant-cost-industry#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/supply-curve-decreasing-cost-industry

♪ [zene] ♪

- [Alex] Oké, ez az előadás
egy kicsit bonyolultabb lesz.

Azt fogjuk megmutatni,
hogy egy állandó költségű ipar

hogyan idéz elő lapos kínálati görbét.

Kezdjük el!

Az állandó költségű ipar az,
amelynek esetében nagyon könnyű

bővíteni a termelést a kiadások
növelése nélkül.

Tehát például ceruza, répa,
doménnév-regisztráció –

ezek mind állandó költségű iparágak.

Gondoljunk a ceruzákra.

Könnyen növelhetjük a ceruzák kínálatát

komoly mértékben anélkül, hogy növelnénk
a ceruzagyártás költségét.

Miért ne? Mire van szükségünk, hogy
több ceruzát gyárthassunk?

Több fára, több grafitra,

több radírra.

Azonban csak nagyon kicsivel több fára
volna szükségünk

a világ teljes fakínálatához viszonyítva.

Csak nagyon kicsivel több grafitra a világ

grafitkínálatához viszonyítva.

És csak egy nagyon kicsivel
több radírra a világ

radírkínálatához viszonyítva.

Más szóval növelhetjük a legyártott
ceruzák számát

úgy, hogy a felhasznált anyag
keresletét csak kis,

nem észrevehető mértékben növeljük.

Nem fogjuk felnyomni a fa árát például,

amikor több ceruzát gyártunk.

Más lenne a történet,
ha házépítésre kellene.

Ha több házat szeretnénk építeni,
az nagy keresletet jelentene a fára nézve.

Az sokkal több fát igényelne,
és esetleg felvihetné

a fa árát.

Látni fogjuk, hogy az a növekedő költségű
iparnak felelne meg.

Mi a helyzet a répával?
Még egyszer, az ötlet ugyanaz.

Könnyen növelhetjük
a répakínálatot sokkal,

az anyag árának növelése nélkül,

mint például a föld vagy a trágya.

A répa egyszerűen túl kicsi szelete a föld

piacának vagy a trágyapiacnak ahhoz,

hogy észrevehető hatással legyen
ezen nyersanyagok árára,

még akkor is, ha jelentősen
megnöveljük a répakínálatot.

Ugyanez a helyzet
a doménnév-regisztrációval.

Az internet bármennyire elképesztően
terjeszkedik, még mindig

körülbelül hat vagy hét dollárba kerül
doménnevet regisztrálni,

mert olcsó elvégezni,

csak néhány plusz számítógép kell.

Egy kicsivel több számítógépes erőforrás -

nagyon kis részlete a teljes
számítógépkészletnek –

és növelhetjük a
doménnév-regisztrálók kínálatát

nagyon-nagyon egyszerűen.

Mindennek az a következménye,
hogy ezeknek az árucikkeknek

a hosszú távú kínálati görbéje,
mint például a ceruza, a répa,

és a doménnév-regisztráció,
a hosszú távú kínálati görbe

vízszintes lesz.

Nézzük meg ezt közelebbről diagrammal.

Tehát ezen a diagramon
meg fogjuk mutatjni,

hogyan igazodik egy állandó költségű
iparág az elmozduláshoz

a kereslet növekedésében.

És valójában azt is megmutatjuk,
hogy ez miért állandó költségű iparág.

Ezáltal két dolgot nézünk egyszerre:

a piacot és egy reprezentatív céget.

Tehát nagyon sok cég van
ebben az iparágban,

és mi most kiemelünk egyet közülük,

hogy képviselje a többi céget.

A piaci oldallal kezdjük,

amit jól ismerünk.

Itt van a keresleti görbénk és itt van
a rövid távú kínálati görbénk.

A keresett mennyiség egyenlő
a kínálati mennyiséggel –

ez meghatározza a kiindulási vagy
rövid távú egyensúlyi pontunkat.

Valójában ez lesz a hosszú távú
egyensúlyi pont is,

aminek az oka hamarosan érthető lesz.

Azt szeretnénk, hogy a mintacégünk

is egyensúlyban legyen.

Tehát a cég profitmaximalizáló,
ami azt jelenti, hogy az ár

azonos lesz a határköltséggel.

Továbbá, az ár azonos

az átlagköltséggel, mert a cég normál

vagy zéró gazdasági profitot termel.

Normál profit.

Szóval ez a kiinduló egyensúlyi pontunk
a piaci oldalon –

a keresett mennyiség azonos
a kínálati mennyiséggel.

És a cég oldalán az ár azonos
a határköltséggel,

tehát a cég profitmaximalizáló,
és az ár egyenlő

az átlagköltséggel, tehát a nyereség
normál vagy nulla.

Oké, most nézzük meg, mi történik

ha növeljük a keresletet.

Két dolog fog történni a piaci oldalon –

természetesen a keresleti görbe
ki fog mozdulni, feltolva az árat

egy új egyensúlyi pontra.

A cég oldalán, ahogy az ár felmegy,

a cég a határköltség-görbéje mentén
fog terjeszkedni.

Vessünk egy pillantást a piacra –
mindkét dolog

egyidejűleg fog történni –

nézzük meg, mi történik a piacon,

és újra megtesszük ezt,
a mintacégünkre összpontosítva.

Tehát itt vagyunk – keresleti növekedés –

az ár feljebb megy, elérünk
egy új egyensúlyi ponthoz

a B pontnál a piaci oldalon, és
ahogy mondtam, minden cég terjeszkedik

a határköltség göbéje mentén, tehát
új egyensúlyi pontunk lesz

a mintacégnél, szintén a B pontnál.

Ha lemaradt volna, hadd mutassam meg újra.

A reprezentatív cégre, nézzünk

a reprezentatív cégre.

Most nézve a reprezentatív céget,

itt van kereslet növekedése –
ez feltolja az árat,

emiatt minden cég a határköltség-görbéje
mentén terjeszkedik.

Valójában az ok, hogy a kínálati görbe

miért felfelé ívelő rövid távon,
az, hogy mindegyik cég,

amelyik jelenleg az iparágban van,
terjeszkedik

az ár növekedésével, a saját
határköltség-görbéje mentén.

Rövid időn tulajdonképpen

azt az időszakot értjük, mielőtt
új cégeknek esélye lenne belépni

az iparágba.

Tehát az egész kínálati növekedést
rövid távon

az aktuálisan létező cégek
megnövekedett termelése irányítja,

ahogyan terjeszkednek, hogy kihasználják
az ár növekedését.

Figyeljük meg, hogy kezdetben a mintacég

nullás gazdasági profitot,
normál nyereséget termelt.

A kereslet növekedésévél pozitív,

átlagon felüli nyereséget termelnek.

Emlékezzünk, a nyereség az ár mínusz
átlagköltség szorozva a mennyiséggel.

Tehát a nyereség itt pozitív,
normális feletti.

És ezek a normál feletti profitok
más cégeket is vonzanak.

Más cégek azt mondják:
„Akarok egy részt az akcióból,

akarok egy szeletet a tortából.”

Emlékezzünk, hogy amikor az ár
az átlagköltség felett van,

akkor lépnek be az új cégek az iparágba.

Tehát milyen hatása lesz
ennek a belépésnek?

Két dolgot tesz.

A piaci oldalon kimozdítja

a rövid távú kínálati görbét.

Jobbra fogja elmozdítani a rövid távú
kínálatú görbét,

és amint az megtörténik,
az árat le fogja nyomni.

Amint az ár lemegy,
minden cég összehúzódik

a határköltség-görbéje mentén,
a nyereség zuhan egészen addig,

amíg elérünk egy normál

gazdasági profitpontot még egyszer.

Tehát hadd mutassam meg újra,
kétszer mutatom,

először megnézhetjük a piaci oldalt,

majd a mintacéget nézzük meg.

Tehát a profit rövid távon
új belépést vonz.

Amint van új belépés, a kínálati görbe

rövid távon kiterjed, kifelé mozdul,

lenyomva az árat, addig, amíg elérünk

egy új hosszútávú egyensúlyt, ami itt van,

és amíg a profit nullás, itt.

Újra, most nézzük meg ezt a mintacégnél.

Oké, itt van a mintacég a jobb oldalon.

Ahogy a profit belépést vonz,

a belépés lenyomja az árat,
és itt vagyunk,

nézzük meg, mi történik.

Ahogy az ár lemegy, minden cég
összezsugorodik

a határköltség-görbéje mentén.

Valójában most már láthatjuk, hogy
a hosszú távú költséggörbe miért lapos.

Mert az A pontnál kezdünk,
az átlagköltség-görbe

minimum pontjánál, és a C pontnál végzünk,

itt van a C pont, ami szintén
az átlagköltség-görbe

minimum pontjánál van.

Tehát a hosszú távú kínálati görbe lapos
az átlagköltség-görbe

minimum pontjánál.

Hol lép be az állandó költségű
iparág feltételezésünk?

Itt jön, pont itt.

Mert az elképzelés az, hogy
amikor az iparág bővül

az új belépéssel, az nem növeli meg

a mintacég költségét.

És ennek az oka az, hogy ez az ipar kicsi

a nyersanyagpiachoz képest.

Tehát mikor ez az ipar bővül,
nem viszi fel az felhasznált

nyersanyagai árát.

Ez azt jelenti, hogy ez az
átlagköltség-görbe nem változik,

ahogyan az iparág bővül vagy szűkül.

Mivel a mintacég költséggörbéje

nem változik, az egyetlen egyensúly

nullás gazdasági profittal
a minimum ponton van,

amikor az ár megegyezik
az átlagköltséggel.

Tehát ez mindig így lesz,
az árat hosszú távon

lehozza ezen az átlagköltség-görbén
a minimumra,

arra a pontra, ahol nullás
a gazdasági profit.

Tehát az A és a C egy hosszú távú
iparági kínálati görbén helyezkedik el,

ami lapos.

Rendben, ez hatalmas mennyiség befogadni.

Vegyük át röviden
ezt a diagramot használva.

Egy kezdeti egyensúlyi ponttal
kezdtünk az A pontnál,

a kereslet növekedése
feltol minket rövid távon

a B ponthoz, ahol minden cég
pozitív profitot termel.

Azok a nyereségek új cégeket
vonzottak be az iparágba.

Azok az új cégek elmozdították jobbra

a rövid távú kínálati görbét,
lenyomva az árakat,

amíg elérünk egy új hosszú távú
egyensúlyi pontot.

Ez az új hosszú távú egyensúlyi pont

éppen akkor van, amikor
visszatérünk a nullás

vagy normál gazdasági profithoz
az átlagköltség-görbe

minimum pontjánál.

Az átlagköltség-görbe nem mozdul el,
mert a felhasznált nyersanyagok árai

nem változnak, amikor az iparág
bővül vagy szűkül,

és ezért a hosszú távú
kínálati görbe lapos.

Ejha! Rendben. Ez sok volt. Mi van még?

Tehát most már megmutattuk,
hogy egy növekedő költségű iparág

hogyan vezet egy felfelé ívelő
kínálati görbéhez.

Egy állandó költségű iparág

lapos vagy vízszintes
kínálati görbéhez vezet.

És most azon vagyunk, hogy megmutassuk,
hogy egy csökkenő költségű iparág,

a rendkívüli eset, hogyan vezet
lefelé ívelő kínálati görbéhez,

legalábbis valamilyen távon.

Ez lesz a következő.

- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,

kattintson a kérdésekre.

Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.

♪ [zene] ♪