♪ [zene] ♪ - [Alex] Oké, ez az előadás egy kicsit bonyolultabb lesz. Azt fogjuk megmutatni, hogy egy állandó költségű ipar hogyan idéz elő lapos kínálati görbét. Kezdjük el! Az állandó költségű ipar az, amelynek esetében nagyon könnyű bővíteni a termelést a kiadások növelése nélkül. Tehát például ceruza, répa, doménnév-regisztráció – ezek mind állandó költségű iparágak. Gondoljunk a ceruzákra. Könnyen növelhetjük a ceruzák kínálatát komoly mértékben anélkül, hogy növelnénk a ceruzagyártás költségét. Miért ne? Mire van szükségünk, hogy több ceruzát gyárthassunk? Több fára, több grafitra, több radírra. Azonban csak nagyon kicsivel több fára volna szükségünk a világ teljes fakínálatához viszonyítva. Csak nagyon kicsivel több grafitra a világ grafitkínálatához viszonyítva. És csak egy nagyon kicsivel több radírra a világ radírkínálatához viszonyítva. Más szóval növelhetjük a legyártott ceruzák számát úgy, hogy a felhasznált anyag keresletét csak kis, nem észrevehető mértékben növeljük. Nem fogjuk felnyomni a fa árát például, amikor több ceruzát gyártunk. Más lenne a történet, ha házépítésre kellene. Ha több házat szeretnénk építeni, az nagy keresletet jelentene a fára nézve. Az sokkal több fát igényelne, és esetleg felvihetné a fa árát. Látni fogjuk, hogy az a növekedő költségű iparnak felelne meg. Mi a helyzet a répával? Még egyszer, az ötlet ugyanaz. Könnyen növelhetjük a répakínálatot sokkal, az anyag árának növelése nélkül, mint például a föld vagy a trágya. A répa egyszerűen túl kicsi szelete a föld piacának vagy a trágyapiacnak ahhoz, hogy észrevehető hatással legyen ezen nyersanyagok árára, még akkor is, ha jelentősen megnöveljük a répakínálatot. Ugyanez a helyzet a doménnév-regisztrációval. Az internet bármennyire elképesztően terjeszkedik, még mindig körülbelül hat vagy hét dollárba kerül doménnevet regisztrálni, mert olcsó elvégezni, csak néhány plusz számítógép kell. Egy kicsivel több számítógépes erőforrás - nagyon kis részlete a teljes számítógépkészletnek – és növelhetjük a doménnév-regisztrálók kínálatát nagyon-nagyon egyszerűen. Mindennek az a következménye, hogy ezeknek az árucikkeknek a hosszú távú kínálati görbéje, mint például a ceruza, a répa, és a doménnév-regisztráció, a hosszú távú kínálati görbe vízszintes lesz. Nézzük meg ezt közelebbről diagrammal. Tehát ezen a diagramon meg fogjuk mutatjni, hogyan igazodik egy állandó költségű iparág az elmozduláshoz a kereslet növekedésében. És valójában azt is megmutatjuk, hogy ez miért állandó költségű iparág. Ezáltal két dolgot nézünk egyszerre: a piacot és egy reprezentatív céget. Tehát nagyon sok cég van ebben az iparágban, és mi most kiemelünk egyet közülük, hogy képviselje a többi céget. A piaci oldallal kezdjük, amit jól ismerünk. Itt van a keresleti görbénk és itt van a rövid távú kínálati görbénk. A keresett mennyiség egyenlő a kínálati mennyiséggel – ez meghatározza a kiindulási vagy rövid távú egyensúlyi pontunkat. Valójában ez lesz a hosszú távú egyensúlyi pont is, aminek az oka hamarosan érthető lesz. Azt szeretnénk, hogy a mintacégünk is egyensúlyban legyen. Tehát a cég profitmaximalizáló, ami azt jelenti, hogy az ár azonos lesz a határköltséggel. Továbbá, az ár azonos az átlagköltséggel, mert a cég normál vagy zéró gazdasági profitot termel. Normál profit. Szóval ez a kiinduló egyensúlyi pontunk a piaci oldalon – a keresett mennyiség azonos a kínálati mennyiséggel. És a cég oldalán az ár azonos a határköltséggel, tehát a cég profitmaximalizáló, és az ár egyenlő az átlagköltséggel, tehát a nyereség normál vagy nulla. Oké, most nézzük meg, mi történik ha növeljük a keresletet. Két dolog fog történni a piaci oldalon – természetesen a keresleti görbe ki fog mozdulni, feltolva az árat egy új egyensúlyi pontra. A cég oldalán, ahogy az ár felmegy, a cég a határköltség-görbéje mentén fog terjeszkedni. Vessünk egy pillantást a piacra – mindkét dolog egyidejűleg fog történni – nézzük meg, mi történik a piacon, és újra megtesszük ezt, a mintacégünkre összpontosítva. Tehát itt vagyunk – keresleti növekedés – az ár feljebb megy, elérünk egy új egyensúlyi ponthoz a B pontnál a piaci oldalon, és ahogy mondtam, minden cég terjeszkedik a határköltség göbéje mentén, tehát új egyensúlyi pontunk lesz a mintacégnél, szintén a B pontnál. Ha lemaradt volna, hadd mutassam meg újra. A reprezentatív cégre, nézzünk a reprezentatív cégre. Most nézve a reprezentatív céget, itt van kereslet növekedése – ez feltolja az árat, emiatt minden cég a határköltség-görbéje mentén terjeszkedik. Valójában az ok, hogy a kínálati görbe miért felfelé ívelő rövid távon, az, hogy mindegyik cég, amelyik jelenleg az iparágban van, terjeszkedik az ár növekedésével, a saját határköltség-görbéje mentén. Rövid időn tulajdonképpen azt az időszakot értjük, mielőtt új cégeknek esélye lenne belépni az iparágba. Tehát az egész kínálati növekedést rövid távon az aktuálisan létező cégek megnövekedett termelése irányítja, ahogyan terjeszkednek, hogy kihasználják az ár növekedését. Figyeljük meg, hogy kezdetben a mintacég nullás gazdasági profitot, normál nyereséget termelt. A kereslet növekedésévél pozitív, átlagon felüli nyereséget termelnek. Emlékezzünk, a nyereség az ár mínusz átlagköltség szorozva a mennyiséggel. Tehát a nyereség itt pozitív, normális feletti. És ezek a normál feletti profitok más cégeket is vonzanak. Más cégek azt mondják: „Akarok egy részt az akcióból, akarok egy szeletet a tortából.” Emlékezzünk, hogy amikor az ár az átlagköltség felett van, akkor lépnek be az új cégek az iparágba. Tehát milyen hatása lesz ennek a belépésnek? Két dolgot tesz. A piaci oldalon kimozdítja a rövid távú kínálati görbét. Jobbra fogja elmozdítani a rövid távú kínálatú görbét, és amint az megtörténik, az árat le fogja nyomni. Amint az ár lemegy, minden cég összehúzódik a határköltség-görbéje mentén, a nyereség zuhan egészen addig, amíg elérünk egy normál gazdasági profitpontot még egyszer. Tehát hadd mutassam meg újra, kétszer mutatom, először megnézhetjük a piaci oldalt, majd a mintacéget nézzük meg. Tehát a profit rövid távon új belépést vonz. Amint van új belépés, a kínálati görbe rövid távon kiterjed, kifelé mozdul, lenyomva az árat, addig, amíg elérünk egy új hosszútávú egyensúlyt, ami itt van, és amíg a profit nullás, itt. Újra, most nézzük meg ezt a mintacégnél. Oké, itt van a mintacég a jobb oldalon. Ahogy a profit belépést vonz, a belépés lenyomja az árat, és itt vagyunk, nézzük meg, mi történik. Ahogy az ár lemegy, minden cég összezsugorodik a határköltség-görbéje mentén. Valójában most már láthatjuk, hogy a hosszú távú költséggörbe miért lapos. Mert az A pontnál kezdünk, az átlagköltség-görbe minimum pontjánál, és a C pontnál végzünk, itt van a C pont, ami szintén az átlagköltség-görbe minimum pontjánál van. Tehát a hosszú távú kínálati görbe lapos az átlagköltség-görbe minimum pontjánál. Hol lép be az állandó költségű iparág feltételezésünk? Itt jön, pont itt. Mert az elképzelés az, hogy amikor az iparág bővül az új belépéssel, az nem növeli meg a mintacég költségét. És ennek az oka az, hogy ez az ipar kicsi a nyersanyagpiachoz képest. Tehát mikor ez az ipar bővül, nem viszi fel az felhasznált nyersanyagai árát. Ez azt jelenti, hogy ez az átlagköltség-görbe nem változik, ahogyan az iparág bővül vagy szűkül. Mivel a mintacég költséggörbéje nem változik, az egyetlen egyensúly nullás gazdasági profittal a minimum ponton van, amikor az ár megegyezik az átlagköltséggel. Tehát ez mindig így lesz, az árat hosszú távon lehozza ezen az átlagköltség-görbén a minimumra, arra a pontra, ahol nullás a gazdasági profit. Tehát az A és a C egy hosszú távú iparági kínálati görbén helyezkedik el, ami lapos. Rendben, ez hatalmas mennyiség befogadni. Vegyük át röviden ezt a diagramot használva. Egy kezdeti egyensúlyi ponttal kezdtünk az A pontnál, a kereslet növekedése feltol minket rövid távon a B ponthoz, ahol minden cég pozitív profitot termel. Azok a nyereségek új cégeket vonzottak be az iparágba. Azok az új cégek elmozdították jobbra a rövid távú kínálati görbét, lenyomva az árakat, amíg elérünk egy új hosszú távú egyensúlyi pontot. Ez az új hosszú távú egyensúlyi pont éppen akkor van, amikor visszatérünk a nullás vagy normál gazdasági profithoz az átlagköltség-görbe minimum pontjánál. Az átlagköltség-görbe nem mozdul el, mert a felhasznált nyersanyagok árai nem változnak, amikor az iparág bővül vagy szűkül, és ezért a hosszú távú kínálati görbe lapos. Ejha! Rendben. Ez sok volt. Mi van még? Tehát most már megmutattuk, hogy egy növekedő költségű iparág hogyan vezet egy felfelé ívelő kínálati görbéhez. Egy állandó költségű iparág lapos vagy vízszintes kínálati görbéhez vezet. És most azon vagyunk, hogy megmutassuk, hogy egy csökkenő költségű iparág, a rendkívüli eset, hogyan vezet lefelé ívelő kínálati görbéhez, legalábbis valamilyen távon. Ez lesz a következő. - [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni, kattintson a kérdésekre. Ha pedig készen áll a folytatásra, kattintson a következő videóra. ♪ [zene] ♪