Return to Video

Hogyan alakítják át az adatok az üzletet?

  • 0:01 - 0:03
    A stratégiáról, és a stratégiának
  • 0:03 - 0:07
    a technológiával való kapcsolatáról
    fogok beszélni.
  • 0:07 - 0:10
    Hajlamosak az üzleti stratégiára,
  • 0:10 - 0:12
    mint egy alapvetően gazdasági jellegű
  • 0:12 - 0:13
    meglehetősen időtlen,
  • 0:13 - 0:15
    elvont dologra gondolni.
  • 0:15 - 0:17
    Az én véleményem szerint viszont
  • 0:17 - 0:20
    az üzleti stratégiát mindig is
  • 0:20 - 0:22
    a technológiára vonatkozó feltevések
    határozták meg,
  • 0:22 - 0:24
    és hogy ezek a feltevések változnak,
  • 0:24 - 0:27
    drámai sebességgel változnak,
  • 0:27 - 0:30
    és mindez el fog vezetni bennünket oda,
  • 0:30 - 0:33
    hogy újraértékeljük mindazt, amit jelenleg
  • 0:33 - 0:35
    az üzleti stratégiáról gondolunk.
  • 0:35 - 0:37
    Ha megengedik,
  • 0:37 - 0:39
    egy kis történelemmel kezdeném.
  • 0:39 - 0:41
    Az üzleti stratégia gondolata
  • 0:41 - 0:44
    két szellemi óriástól eredeztethető:
  • 0:44 - 0:46
    az egyik Bruce Henderson, a BCG alapítója,
  • 0:46 - 0:50
    a másik pedig Michael Porter,
    a Harvard Business School professzora.
  • 0:50 - 0:53
    Henderson alapgondolatát talán
  • 0:53 - 0:56
    Napóleonnak a mindent legyőző, koncentrált
  • 0:56 - 0:59
    tömegek gondolatához lehetne hasonlítani.
  • 0:59 - 1:01
    Henderson azt ismerte fel,
  • 1:01 - 1:02
    hogy az üzleti világban
  • 1:02 - 1:05
    számos jelenséget jellemez
    a közgazdászol által
  • 1:05 - 1:07
    növekvő hozamnak nevezett dolog --
  • 1:07 - 1:08
    a volumen és a tapasztalat.
    Minél többet
  • 1:08 - 1:10
    foglalkozunk egy adott dologgal,
  • 1:10 - 1:12
    ugrásszerűen egyre jobbak leszünk benne.
  • 1:12 - 1:15
    Ő tehát úgy találta, hogy érdemes
  • 1:15 - 1:18
    az effajta mindent legyőző tömegbe
    fektetni
  • 1:18 - 1:21
    a versenyelőny érdekében.
  • 1:21 - 1:23
    Ez volt az első átültetése a stratégia
  • 1:23 - 1:25
    eredetileg katonai koncepciójának
  • 1:25 - 1:28
    az üzleti világba.
  • 1:28 - 1:31
    Porter egyetértett ezzel a gondolattal,
  • 1:31 - 1:33
    és elkezdte tovább finomítani.
  • 1:33 - 1:36
    Rámutatott - helyesen, - hogy mindez igaz,
  • 1:36 - 1:40
    de a vállalkozások több lépésben
    tudják elérni.
  • 1:40 - 1:41
    Ezek különböző részekből állnak,
  • 1:41 - 1:44
    és meglehet, hogy ezeket a részeket
  • 1:44 - 1:45
    különböző stratégiák mozgatják.
  • 1:45 - 1:48
    Egy vállalkozás egyes tevékenységei szerint
  • 1:48 - 1:51
    előnyben, mások szerint viszont
    hátrányban lehet.
  • 1:51 - 1:53
    Megalkotta az értéklánc fogalmát,
  • 1:53 - 1:56
    ami lényegében azon lépések sorozata,
  • 1:56 - 2:00
    amelyek eredményeként egy nyersanyag
  • 2:00 - 2:01
    alkatrésszé, majd végtermékké válik,
  • 2:01 - 2:04
    ésvégül eljut a vevőkhöz.
  • 2:04 - 2:06
    Állítása szerint az előny a lánc egyes
  • 2:06 - 2:08
    lépéseinél jelentkezik,
  • 2:08 - 2:09
    és hogy az előny végső soron
  • 2:09 - 2:11
    a lépések előnyének összegeként,
  • 2:11 - 2:14
    vagy átlagaként áll elő.
  • 2:14 - 2:16
    Az értékláncnak ez az ötlete
  • 2:16 - 2:19
    azon a felismerésen alapult,
  • 2:19 - 2:23
    hogy a vállalkozás összetartó erői
    a tranzakciós költségek,
  • 2:23 - 2:25
    amelyeket kézben kell tartani.
  • 2:25 - 2:27
    A szervezetek gyakran sokkal hatékonyabbak
  • 2:27 - 2:29
    ezek kézben tartásában, mint a piacok,
  • 2:29 - 2:32
    így az együttműködés természetét,
    szerepét és határait
  • 2:32 - 2:36
    a tranzakciós költségek határozzák meg.
  • 2:36 - 2:39
    Ez volt az a két gondolat,
  • 2:39 - 2:42
    Henderson elmélete a volumen és
  • 2:42 - 2:43
    tapasztalat miatti növekvő hozamról,
  • 2:43 - 2:46
    és Porter elmélete a különféle elemeken
  • 2:46 - 2:48
    átnyúló értékláncról,
  • 2:48 - 2:51
    melyekből az üzleti stratégia
    egész fogalomrendszere
  • 2:51 - 2:54
    végül kibontakozott.
  • 2:54 - 2:56
    Én pedig most azt állítom,
  • 2:56 - 3:02
    hogy ezek az alapok idejétmúltak.
  • 3:02 - 3:05
    Először is, nézzük a tranzakciós
    költségeket.
  • 3:05 - 3:07
    Ezek két fő részből állnak.
  • 3:07 - 3:09
    Az egyik az információ feldolgozása,
  • 3:09 - 3:11
    a másik a kommunikáció.
  • 3:11 - 3:13
    Itt a feldolgozás és a kommunikáció
    mutatói láthatók
  • 3:13 - 3:16
    egy hosszabb idő távlatában.
  • 3:16 - 3:19
    Ahogy azt számos példából tudjuk,
  • 3:19 - 3:21
    gyökeresen átalakultak azóta, hogy
  • 3:21 - 3:23
    Porter és Henderson először
  • 3:23 - 3:25
    megfogalmazták elméleteiket.
  • 3:25 - 3:27
    Konkrétan, a 90-es évek közepe óta
  • 3:27 - 3:29
    a kommunikációs költségek még gyorsabban
  • 3:29 - 3:31
    zuhantak, mint a tranzakciós költségek,
  • 3:31 - 3:34
    aminek köszönhetően a kommunikáció,
    az internet
  • 3:34 - 3:38
    robbanásszerű növekedésnek indult.
  • 3:38 - 3:41
    A tranzakciós költségek ilyen zuhanása
  • 3:41 - 3:43
    komoly következményekkel járt,
  • 3:43 - 3:44
    mivel ha az értékláncot összetartó
  • 3:44 - 3:47
    tranzakciós költségek csökkennek,
    akkor csökkennek
  • 3:47 - 3:48
    a megtakarítási lehetőségek is.
  • 3:48 - 3:51
    Kevésbé van szükség a vertikálisan
    integrált szervezetre,
  • 3:51 - 3:54
    az értékláncok pedig meg tudnak szakadni.
  • 3:54 - 3:57
    Ez nem szükségszerű, de bekövetkezhet.
  • 3:57 - 3:59
    Így például lehetővé válik,
    hogy egy üzletág
  • 3:59 - 4:01
    egy bizonyos versenyzője,
  • 4:01 - 4:04
    kihasználva az értéklánc egy adott
    lépésében elfoglalt pozícióját,
  • 4:04 - 4:06
    megtámadjon vagy kiiktasson
  • 4:06 - 4:09
    versenytársakat egy másikban.
  • 4:09 - 4:12
    És ez nem egy elvont elképzelés.
  • 4:12 - 4:13
    Számos konkrét példa bizonyítja,
  • 4:13 - 4:15
    hogy ez tényleg megtörténhet.
  • 4:15 - 4:19
    Az iskolapélda az enciklopédia-üzletág.
  • 4:19 - 4:20
    Az enciklopédia-üzletág
  • 4:20 - 4:22
    a bőrkötésű könyvek korában alapvetően
  • 4:22 - 4:24
    a terjesztési üzletről szólt.
  • 4:24 - 4:26
    A költségek zömét az értékesítők
    jutaléka tette ki.
  • 4:26 - 4:29
    Aztán jött a CD-ROM és az internet,
  • 4:29 - 4:32
    és az új technológiák révén
    az ismeretek terjesztése
  • 4:32 - 4:35
    több nagyságrenddel olcsóbbá vált,
  • 4:35 - 4:37
    mígnem az egész
    enciklopédia-üzletág összeomlott.
  • 4:37 - 4:40
    Ez ma már egy mindenki számára
    ismerős történet.
  • 4:40 - 4:42
    Azt is mondhatjuk, hogy ez az
  • 4:42 - 4:45
    első generációs internetgazdaság története.
  • 4:45 - 4:47
    Ez arról szól, hogy a zuhanó
    tranzakciós költségek miként
  • 4:47 - 4:48
    szakítják meg az értékláncot,
  • 4:48 - 4:51
    teszik lehetővé a közvetítők kiiktatását,
  • 4:51 - 4:53
    azaz a lánc lebontását.
  • 4:53 - 4:56
    Az egyik kérdés,
    amit többször feltettek nekem,
  • 4:56 - 4:58
    hogy mi fog az enciklopédia helyére lépni,
  • 4:58 - 5:01
    amikor a Britannica-nak
    már nem lesz üzleti modellje.
  • 5:01 - 5:03
    Ez egészen addig tartott,
    amíg a válasz nyilvánvalóvá nem vált.
  • 5:03 - 5:06
    Nos, már mindannyian tudjuk: a Wikipédia.
  • 5:06 - 5:09
    A Wikipédia nem
    a terjesztés módjában különleges.
  • 5:09 - 5:11
    Amiben különleges, az az előállítás módja.
  • 5:11 - 5:14
    A Wikipédia egy olyan enciklopédia,
  • 5:14 - 5:16
    amit az olvasói hoznak létre.
  • 5:16 - 5:18
    Ez pedig meghatározza azt, amit
  • 5:18 - 5:21
    az internetgazdaság második
    évtizedének hívhatunk,
  • 5:21 - 5:24
    annak az évtizednek, amelyben
    az "internet" főnévből
  • 5:24 - 5:26
    "internet" ige lesz.
  • 5:26 - 5:28
    Párbeszédek tömegévé alakul,
  • 5:28 - 5:32
    egy olyan korszakká, amely
    a felhasználói tartalmakról
  • 5:32 - 5:34
    és közösségi hálózatokról szól.
  • 5:34 - 5:36
    Nekem az a véleményem, hogy --
  • 5:36 - 5:40
    a Porter-Henderson modell
    szavaival élve --
  • 5:40 - 5:43
    bizonyos dolgok méretgazdaságossága
    összeomlott.
  • 5:43 - 5:45
    Kiderült, hogy több tízezer
  • 5:45 - 5:48
    független enciklopédia-szerző
  • 5:48 - 5:50
    képes legalább olyan jól
  • 5:50 - 5:52
    és nyilvánvalóan sokkal olcsóbban
    elvégezni a munkát,
  • 5:52 - 5:55
    mint a hierarchikus szervezetben dolgozó
    profik.
  • 5:55 - 5:57
    Tehát valójában ennek az értékláncnak
  • 5:57 - 6:00
    egyik rétege felaprózódik,
  • 6:00 - 6:02
    ahogy az egyének átveszik a szerepet ott,
  • 6:02 - 6:05
    ahol a szervezetekre már nincs szükség.
  • 6:05 - 6:08
    De van egy másik kérdés is,
    amit ez a diagram mutat,
  • 6:08 - 6:10
    mégpedig az, hogy most túl vagyunk
    két évtizeden --
  • 6:10 - 6:13
    de különbözni fog-e ezektől a harmadik?
  • 6:13 - 6:15
    Én azt állítom, hogy igen,
  • 6:15 - 6:16
    valamiben más lesz a harmadik,
  • 6:16 - 6:19
    mégpedig valami olyasmiben,
  • 6:19 - 6:21
    ami az említett Porter-Henderson
    logikára emlékeztet.
  • 6:21 - 6:24
    Ez pedig az adatokkal függ össze.
  • 6:24 - 6:26
    Az ezredforduló környékén
  • 6:26 - 6:28
    sokan információs forradalomról beszéltek,
  • 6:28 - 6:30
    és valóban, a világ adatvagyona gyorsan,
  • 6:30 - 6:33
    rendkívül gyorsan növekedett.
  • 6:33 - 6:35
    Ám addig a pontig ezt többnyire
    analóg tartalomról szólt.
  • 6:35 - 6:37
    2007-ben viszont már azt látjuk,
  • 6:37 - 6:40
    hogy nem csak az adattömeg növekedett,
  • 6:40 - 6:43
    de a digitális tartalom
    kezdett többségbe kerülni
  • 6:43 - 6:45
    az analóggal szemben.
  • 6:45 - 6:47
    De még ennél is fontosabb,
  • 6:47 - 6:49
    hogy alaposan megnézve a diagramot
  • 6:49 - 6:51
    láthatjuk, hogy e digitális adatok
  • 6:51 - 6:52
    több mint fele olyan információ,
  • 6:52 - 6:55
    amelyhez IP-cím tartozik!
  • 6:55 - 6:57
    Azaz valamilyen szerveren
    vagy PC-n találhatók.
  • 6:57 - 6:59
    És hogy IP-címük van, azt is jelenti,
  • 6:59 - 7:01
    hogy összekapcsolhatók bármely más
  • 7:01 - 7:03
    IP-címmel rendelkező adattal.
  • 7:03 - 7:05
    Így lehetővé válik
  • 7:05 - 7:08
    a világ tudását úgy összekapcsolni,
  • 7:08 - 7:10
    hogy új minták, teljesen új dolgok
  • 7:10 - 7:12
    szülessenek, váljanak láthatóvá.
  • 7:12 - 7:14
    Ha a számokat előre vetítjük napjainkig,
  • 7:14 - 7:15
    akkor valami ilyet fogunk látni.
  • 7:15 - 7:17
    Ebben van egy kis bizonytalanság.
  • 7:17 - 7:19
    Ha előre megyünk 2020-ig, akkor
  • 7:19 - 7:21
    természetesen van egy egzakt számunk,
    hála az IDC-nek.
  • 7:21 - 7:26
    Érdekes, hogy a jövő megjósolhatóbb,
    mint a jelen. (Nevetés)
  • 7:26 - 7:30
    Ebből azt látjuk, hogy az IP-címek révén
  • 7:30 - 7:33
    összekapcsolt információtömeg
  • 7:33 - 7:35
    megszázszorozódik.
  • 7:35 - 7:39
    A létrehozható kapcsolatok száma
  • 7:39 - 7:42
    arányos az adatpont-párok számával.
  • 7:42 - 7:44
    Így az adatmennyiség százszoros növekedése
  • 7:44 - 7:47
    tízezerszeres növekedést jelent
  • 7:47 - 7:48
    az adatokban felismerhető
  • 7:48 - 7:50
    minták számában,
  • 7:50 - 7:53
    csak az utóbbi 10-11 évben!
  • 7:53 - 7:56
    Véleményem szerint ez változások lavináját
  • 7:56 - 7:58
    fogja elindítani a világ
  • 7:58 - 8:00
    gazdaságában is.
  • 8:00 - 8:01
    Az első emberi géntérkép,
  • 8:01 - 8:02
    James Watson kezdeményezésére,
  • 8:02 - 8:06
    a Human Genome projekt eredményeként
    született meg 2000-ben,
  • 8:06 - 8:09
    200 millió dollárba került,
  • 8:09 - 8:11
    és 10 évig tartott, mindössze egyetlen
  • 8:11 - 8:13
    személy génjeinek feltérképezése.
  • 8:13 - 8:16
    Azóta a géntérképezés költsége
    jelentősen csökkent.
  • 8:16 - 8:17
    Az elmúlt években
  • 8:17 - 8:19
    drámaian zuhant,
  • 8:19 - 8:22
    és jelenleg kb.1000 dollárnál tart.
  • 8:22 - 8:25
    Nagy biztonsággal állítható, hogy 2015-re
  • 8:25 - 8:26
    100 dollár alatt lesz --
  • 8:26 - 8:29
    ez 5-6 nagyságrendes csökkenés
  • 8:29 - 8:31
    a géntérképezés árában,
  • 8:31 - 8:34
    mindössze 15 év alatt,
  • 8:34 - 8:36
    ami egy rendkívüli jelenség.
  • 8:36 - 8:41
    Azokban az időkben, amikor a géntérképezés
  • 8:41 - 8:44
    dollármilliókba vagy tízezrekbe került,
  • 8:44 - 8:46
    ez lényegében egy kutató vállalkozás volt.
  • 8:46 - 8:48
    A tudósok reprezentatívan választott
    személyek génjeiben
  • 8:48 - 8:49
    próbáltak mintákat felismerni,
  • 8:49 - 8:52
    és igyekeztek a kiválasztott
    egyénekben talált
  • 8:52 - 8:54
    absztrakt mintákból az emberi természetre
  • 8:54 - 8:57
    és betegségekre vonatkozóan
    általánosítani.
  • 8:57 - 9:00
    A 100 dolláros géntérkép korában azonban
  • 9:00 - 9:02
    99 dollár a folyamat során
  • 9:02 - 9:05
    a kiskereskedelemben jelenik meg.
  • 9:05 - 9:07
    Végső soron klinikai szintre kerül.
  • 9:07 - 9:08
    Megfázással orvoshoz megyünk,
  • 9:08 - 9:10
    aki - ha még korábban nem csinálta -
  • 9:10 - 9:12
    először elkészíti a géntérképünket,
  • 9:12 - 9:14
    amikor is nem valamiféle absztrakt
  • 9:14 - 9:18
    genetikai adatokat
  • 9:18 - 9:20
    próbál ránk értelmezni,
  • 9:20 - 9:23
    hanem a mi konkrét géntérképünkből
    indul ki.
  • 9:23 - 9:24
    Képzeljék csak el, mekkora dolog ez!
  • 9:24 - 9:26
    Képzeljék el azt a lehetőséget,
  • 9:26 - 9:29
    hogy a genetikai adatokat kombinálhatjuk
  • 9:29 - 9:30
    klinikai adatokkal,
  • 9:30 - 9:32
    gyógyszerek hatásadataival,
  • 9:32 - 9:35
    vagy telefonunk vagy más érzékelők
  • 9:35 - 9:36
    által folyamatosan gyűjtött
  • 9:36 - 9:38
    környezeti adatokkal.
  • 9:38 - 9:41
    Képzeljék el, hogy mindezeket az adatokat
  • 9:41 - 9:42
    összegyűjtjük, összekapcsoljuk,
  • 9:42 - 9:45
    és soha nem látott mintákra bukkanunk.
  • 9:45 - 9:48
    Erre valószínűleg még
    egy kicsit várni kell,
  • 9:48 - 9:50
    de ha bekövetkezik, forradalmasítja
    az orvostudományt.
  • 9:50 - 9:52
    Elképesztő. Rengeteget hallunk
    manapság erről.
  • 9:52 - 9:55
    Egy dolog felett azonban rendre elsiklunk.
  • 9:55 - 9:58
    Hogyan fog ez a gigantikus méretű,
  • 9:58 - 10:01
    adatbázisok közti adatmegosztás
  • 10:01 - 10:03
    illeszkedni az ezekben
    az üzletágakban érintett
  • 10:03 - 10:06
    intézmények, szervezetek, vállalatok
  • 10:06 - 10:08
    üzleti modelljébe?
  • 10:08 - 10:11
    Ha egy cég üzlete az adatvagyonra épül,
  • 10:11 - 10:14
    ha a versenyelőny
    a saját adataiban rejlik,
  • 10:14 - 10:17
    akkor hogy a csudába tud
    egy cég vagy egy társaság
  • 10:17 - 10:20
    olyan értéket megszerezni,
  • 10:20 - 10:23
    ami maga a technológia hordoz?
    Sehogy.
  • 10:23 - 10:25
    Ami valójában itt zajlik --
  • 10:25 - 10:27
    és a géntérképezés csupán
    egy példája ennek --
  • 10:27 - 10:30
    az az, hogy a technológia hatására
  • 10:30 - 10:32
    a tevékenységek kezdenek túlterjedni
  • 10:32 - 10:35
    az általunk megszokott
  • 10:35 - 10:37
    intézményi határokon,
  • 10:37 - 10:39
    és különösen azokon
    az intézményi határokon,
  • 10:39 - 10:42
    amelyekben az üzleti stratégia
  • 10:42 - 10:45
    mint tudományterület kialakult.
  • 10:45 - 10:49
    Az alapgondolat az, hogy a korábban
  • 10:49 - 10:52
    vertikálisan integrált,
    alapvetően hasonló jellegű
  • 10:52 - 10:55
    versenytársak közötti oligopól verseny
  • 10:55 - 10:57
    kezd átalakulni
  • 10:57 - 11:01
    vertikálisból horizontálissá.
  • 11:01 - 11:03
    Miért történik mindez?
  • 11:03 - 11:05
    Azért, mert a tranzakciós költségek
    zuhannak,
  • 11:05 - 11:07
    és mert a méretek polarizálódnak.
  • 11:07 - 11:09
    A tranzakciós költségek zuhanása
  • 11:09 - 11:11
    fellazítja az értékláncon belüli
    kapcsolatokat,
  • 11:11 - 11:13
    és lehetővé teszi a szétszakadásukat.
  • 11:13 - 11:15
    A méretgazdaságosság eltolódása
  • 11:15 - 11:18
    a nagyon kicsi felé -- a kicsi szép --
  • 11:18 - 11:21
    lehetővé teszi a skálázható közösségeknek,
  • 11:21 - 11:24
    hogy átvegyék
    a nagyvállalati termelés szerepét.
  • 11:24 - 11:26
    A méret elmozdulása az ellenkező irányba,
  • 11:26 - 11:28
    az olyan dolgok,
    mint a "nagy adat" irányába,
  • 11:28 - 11:29
    az üzleti struktúrákat olyan újfajta
  • 11:29 - 11:32
    intézmények létrehozása irányába
    mozdítja el,
  • 11:32 - 11:34
    amelyek képesek ezt a méretet elérni.
  • 11:34 - 11:37
    De akárhogy is,
    a jellemzően vertikális struktúra
  • 11:37 - 11:40
    egyre inkább horizontálissá válik.
  • 11:40 - 11:42
    Ez a logika nem csak
    a "nagy adat"-ra érvényes.
  • 11:42 - 11:46
    A távközlési iparágban hasonló történet
  • 11:46 - 11:48
    mondható el az optikai szálas
    technológiáról.
  • 11:48 - 11:50
    Ha a gyógyszeripart nézzük, vagy például
  • 11:50 - 11:52
    az egyetemi kutatást,
  • 11:52 - 11:54
    ugyanez mondható el
  • 11:54 - 11:55
    az úgynevezett "nagy tudomány"-ról.
  • 11:55 - 11:57
    Ellenkező irányban indulva,
  • 11:57 - 11:59
    ha mondjuk az energiaszektort nézzük,
  • 11:59 - 12:02
    ahol arról beszélünk, hogy miként válnak
  • 12:02 - 12:06
    a háztartások hatékony
    zöldenergia-termelőkké
  • 12:06 - 12:08
    és hatékony energiatárolókká,
  • 12:08 - 12:10
    éppen ellentétes jelenség figyelhető meg.
  • 12:10 - 12:12
    Itt egy felaprózódás játszódik le,
  • 12:12 - 12:14
    mert a nagyon kicsik képesek felváltani
  • 12:14 - 12:17
    a hagyományos nagyvállalati méretet.
  • 12:17 - 12:19
    Akárhogy is, mindez az iparági struktúrák
  • 12:19 - 12:22
    horizontálissá alakulása irányába mutat,
  • 12:22 - 12:25
    és gyökeresen meg fogja változtatni
  • 12:25 - 12:27
    a stratégiáról alkotott elképzelésünket.
  • 12:27 - 12:29
    Ez azt jelenti például, hogy a stratégiát
  • 12:29 - 12:31
    úgy kell tekintenünk, mint ezeknek a
  • 12:31 - 12:34
    horizontális struktúráknak a rendszerezője,
  • 12:34 - 12:36
    ahol az olyan dolgok, mint az üzlet,
  • 12:36 - 12:37
    vagy az iparág definíciója
  • 12:37 - 12:40
    a stratégia következménye,
  • 12:40 - 12:43
    nem pedig előfeltétele.
  • 12:43 - 12:46
    Így például ki kell dolgoznunk,
  • 12:46 - 12:49
    hogyan lehet egyidejűleg versenyezni is
  • 12:49 - 12:50
    és együttműködni is. Gondoljunk csak
  • 12:50 - 12:52
    a géntérképezésre!
  • 12:52 - 12:53
    Egyszerre kell kezelnünk a nagyon nagyot
  • 12:53 - 12:55
    és a nagyon kicsit.
  • 12:55 - 12:57
    Olyan iparági struktúrákra van szükség,
  • 12:57 - 13:00
    amelyek képes kezelni
    nagyon eltérő motivációkat,
  • 13:00 - 13:03
    a közösségeket fenntartó
    önkéntes motivációktól,
  • 13:03 - 13:05
    akár a kormányok által felépített
    infrastruktúrák
  • 13:05 - 13:07
    társadalmi motivációjáig,
  • 13:07 - 13:10
    vagy akár az egyébként egymással versenyző
  • 13:10 - 13:12
    vállalatok által létrehozott
    közös intézményekig,
  • 13:12 - 13:15
    mivel ez az egyetlen módja
    a megfelelő méretezésnek.
  • 13:15 - 13:17
    Mindezek az átalakulások
    az üzleti stratégia
  • 13:17 - 13:21
    hagyományos előfeltételeit
    túlhaladottá teszik.
  • 13:21 - 13:24
    Ezek egy teljesen új világba
    vezetnek bennünket.
  • 13:24 - 13:26
    Ehhez nekünk, akár az állami,
  • 13:26 - 13:28
    akár a magánszektorban dolgozunk,
  • 13:28 - 13:30
    alapvetően meg kell változtatnunk
  • 13:30 - 13:32
    az üzlet szerkezetéről
    alkotott elképzeléseinket,
  • 13:32 - 13:35
    és ez az, amitől a stratégia
    újra érdekessé válik.
  • 13:35 - 13:38
    Köszönöm.
  • 13:38 - 13:41
    (Taps)
Title:
Hogyan alakítják át az adatok az üzletet?
Speaker:
Philip Evans
Description:

Hogy fog kinézni a jövő vállalkozása? Tartalmas előadásában Philip Evans gyors áttekintést ad két, régóta meghatározó stratégiai elméletről - és megvilágítja, miért gondolja úgy, hogy ezek már túlhaladottak.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
17:45

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.