Return to Video

Miért énekelnek a bálnák?

  • 0:08 - 0:11
    Víz alatt kommunikálni nem egyszerű.
  • 0:11 - 0:16
    A fény és a szagok sem terjednek itt jól,
    így az állatok látása és szaglása sem jó.
  • 0:17 - 0:22
    A hang viszont négyszer olyan gyorsan
    terjed vízben, mint levegőben.
  • 0:22 - 0:23
    Ebben a sötétségben tehát
  • 0:23 - 0:28
    a tengeri emlősök gyakran
    kommunikálnak hangokkal.
  • 0:28 - 0:32
    Hangok kórusa tölti be az óceánt:
  • 0:32 - 0:33
    kattogás,
  • 0:33 - 0:33
    lüktetés,
  • 0:33 - 0:34
    fütty,
  • 0:34 - 0:35
    nyögés,
  • 0:35 - 0:36
    buggyanás,
  • 0:36 - 0:37
    sikkantás
  • 0:37 - 0:39
    és trilla – csak hogy néhányat említsünk.
  • 0:40 - 0:42
    A víz alatti szimfónia legismertebb elemét
  • 0:42 - 0:48
    azok a jellegzetes dallamok adják,
    melyeket a világ legnagyobb emlősei,
  • 0:48 - 0:50
    a bálnák komponálnak.
  • 0:51 - 0:54
    A bálnák éneke az egyik
    legkifinomultabb kommunikációs eszköz
  • 0:54 - 0:56
    az állatvilágban.
  • 0:56 - 0:59
    De a bálnák közül is
    csak néhány faj énekel:
  • 0:59 - 1:00
    a kék bálna,
  • 1:00 - 1:01
    a barázdásbálna,
  • 1:01 - 1:02
    a grönlandi bálna,
  • 1:02 - 1:03
    a csukabálna
  • 1:03 - 1:06
    és természetesen a hosszúszárnyú bálna.
  • 1:06 - 1:08
    Ők mindannyian sziláscetek,
  • 1:08 - 1:13
    vagyis táplálékukat fogak helyett
    bolyhos szarulemezekkel ejtik el.
  • 1:13 - 1:16
    A fogascetek hanghullámokkal tájékozódnak,
  • 1:16 - 1:19
    és a sziláscetek különböző
    fajaihoz hasonlóan
  • 1:19 - 1:24
    az egyedek egymás közt hangokkal:
    sikkantásokkal, füttyökkel kommunikálnak.
  • 1:24 - 1:27
    Az ő hangadásuk azonban nem olyan
    összetett, mint a bálnák éneke.
  • 1:28 - 1:30
    De hogyan énekelnek a bálnák?
  • 1:30 - 1:35
    A szárazföldi emlősök, ahogy az ember is,
    hangszalagok segítségével adnak hangot,
  • 1:35 - 1:38
    a szalagokat kilélegzéskor
    a levegő hozza rezgésbe.
  • 1:38 - 1:42
    A sziláscetek hangadásáért a tüdőlebenyek
    közt található U-alakú szövetredő,
  • 1:42 - 1:47
    valamint egy gégezsáknak nevezett
    nagy, felfújható szerv felel.
  • 1:47 - 1:50
    Ezt persze nem tudjuk biztosan:
  • 1:50 - 1:53
    egy élő, éneklő bálna belső szerveit
  • 1:53 - 1:55
    tulajdonképpen lehetetlen megvizsgálni.
  • 1:55 - 1:57
    Úgy gondoljuk, hogy
    mikor a bálnák énekelnek,
  • 1:57 - 2:00
    a torkukban és a mellkasukban
    történő izomösszehúzódások
  • 2:00 - 2:06
    viszik a levegőt az U-alakú
    szövetredőhöz és a gégezsákhoz,
  • 2:06 - 2:08
    amitől a szövetredő rezegni kezd.
  • 2:08 - 2:13
    Az így keletkezett hang úgy zeng
    a gégezsákban, mint egy egyházi kórus:
  • 2:14 - 2:19
    ettől lesz a hang olyan erős, hogy
    több ezer kilométerre is elhallatszik.
  • 2:19 - 2:21
    A hangadáshoz a bálnáknak
    nem kell kilélegezniük.
  • 2:22 - 2:25
    A felhasznált levegő
    visszakerül a tüdőbe,
  • 2:25 - 2:27
    ahol újra hangot képezhet.
  • 2:28 - 2:32
    A bálnák éneke azért rendkívüli,
    mert ismétlődő mintázata van.
  • 2:32 - 2:36
    A nyögésekből és sikkantásokból
    álló egységek motívumokat képeznek.
  • 2:36 - 2:39
    Az ismétlődő motívumok pedig
    témákká állnak össze.
  • 2:40 - 2:44
    A bálnák éneke a témák együttesének
    szabályszerű ismétlődése.
  • 2:44 - 2:48
    Ez a hierarchikusan egymásra épülő
    rendszer pedig a bálnaének nyelvtana.
  • 2:48 - 2:51
    A bálnák énekének hossza
    rendkívül változó.
  • 2:51 - 2:54
    A bálnák ugyanazt a dalt
    többször is el tudják ismételni.
  • 2:54 - 2:59
    Egy alkalommal egy hosszúszárnyú bálna
    22 órát énekelt egyvégtében.
  • 3:00 - 3:01
    De miért énekelnek a bálnák?
  • 3:01 - 3:05
    Bár a pontos okot még nem tudjuk,
    vannak elképzeléseink.
  • 3:05 - 3:09
    Mivel csak a hím bálnák énekelnek,
    és ők is főleg párzási időszakban,
  • 3:09 - 3:12
    a dalok valószínűleg arra szolgálnak,
    hogy odavonzzák a nőstényeket.
  • 3:12 - 3:16
    De lehet, hogy a területüket jelölik így,
    és más hímek elriasztására szolgálnak.
  • 3:17 - 3:21
    A bálnák évente ugyanoda térnek vissza
    táplálékot szerezni és párosodni,
  • 3:21 - 3:24
    és minden populációnak saját éneke van.
  • 3:25 - 3:31
    A dalok változnak: motívumok jelennek meg,
    cserélődnek vagy maradnak el.
  • 3:31 - 3:35
    Ha különböző populációkhoz tartozó bálnák
    hallótávolságon belül táplálkoznak,
  • 3:35 - 3:37
    gyakran énekelnek el egymásnak
    egy-egy motívumot:
  • 3:37 - 3:41
    talán azért, mert az új ének vonzóbbá
    teheti őket a nőstények számára.
  • 3:42 - 3:45
    Kiváló példa ez arra,
    hogyan adnak át egymásnak
  • 3:45 - 3:47
    tanult viselkedési mintát
  • 3:47 - 3:51
    egyazon faj különböző egyedei.
  • 3:51 - 3:55
    A bálnák énekét víz alatti mikrofonok,
    úgynevezett hidrofonok
  • 3:55 - 3:56
    segítségével hallgathatjuk meg.
  • 3:56 - 4:01
    Így megfigyelhetjük a bálnákat akkor is,
    ha nem láthatóak és genetikai minta sincs.
  • 4:02 - 4:05
    A tudósok meg tudják például különböztetni
  • 4:05 - 4:10
    a világ különböző pontjain élő kékbálna
    populációkat pusztán az énekük alapján.
  • 4:10 - 4:14
    Az emberi tevékenységnek köszönhetően
    azonban az óceánok egyre zajosabbak:
  • 4:15 - 4:15
    a hajózás,
  • 4:15 - 4:16
    a katonai szonárok,
  • 4:16 - 4:18
    a víz alatti építkezések,
  • 4:18 - 4:22
    az olajkutatók szeizmikus mérései
    egyre gyakoribbak,
  • 4:22 - 4:25
    mindez zavarja a bálnák kommunikációját.
  • 4:25 - 4:29
    Egyes bálnák kerülik a kulcsfontosságú
    szaporodó és táplálkozó helyeket,
  • 4:29 - 4:31
    ha túl nagy ott
    az emberek által keltett zaj.
  • 4:31 - 4:35
    Megfigyelték, hogy a hosszúszárnyú bálnák
    már akkor is kevesebbet énekelnek,
  • 4:35 - 4:38
    ha a zajforrás 200 kilométerre van tőlük.
  • 4:39 - 4:42
    Ha korlátoznánk az emberi tevékenységet
    a fő vonulási útvonalakon
  • 4:42 - 4:43
    és a fontos élőhelyeken,
  • 4:43 - 4:46
    ha az egész óceánban
    csökkentenénk a zajszennyezést,
  • 4:46 - 4:49
    növelhetnénk
    a bálnák túlélési esélyeit.
  • 4:50 - 4:53
    Ha a bálnák tovább énekelnek,
    és mi tovább hallgathatjuk őket,
  • 4:53 - 4:57
    egy nap talán megértjük,
    miről is szól a bálnaének.
Title:
Miért énekelnek a bálnák?
Speaker:
Stephanie Sardelis
Description:

A teljes tananyag itt található:
http://ed.ted.com/lessons/how-do-whales-sing-stephanie-sardelis

A víz alatti kommunikáció nem egyszerű. A fény és a szagok vízben nem terjednek jól, de a hang négyszer olyan gyorsan terjed vízben, mint a levegőben. Ezért van az, hogy a tengeri emlősök többnyire hangokkal kommunikálnak. A legismertebb ilyen víz alatti kommunikációs forma a bálnák éneke. Stephanie Sardelis megkísérli megfejteni, miről szólnak a világ legnagyobb emlősei által komponált dallamok.

Előadó: Stephanie Sardelis
Animáció: Boniato Studio.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
05:13

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.