Létezik olyan betegség, mely miatt szeretnünk kell a macskákat? - Jaap de Roode

A teljes lecke megtekinthető itt: http://ed.ted.com/lessons/is-there-a-disease-that-makes-us-love-cats-jaap-de-roode

Ma a világ népességének egyharmada fertőzött egy furcsa betegséggel, amit toxoplazmózisnak nevezünk - és többségük nem is tud róla. Míg a parazita bármilyen gazdában sokszorozódhat, csak a macska beleiben tud szexuális úton szaporodni. Lehet ez a betegség az oka annak, hogy ennyien tartanak macskát? Jaap de Roode osztja meg velünk, hogy mit tudunk a toxoplazmózisról.

A leckét Jaap de Roode, az animációt Anton Bogaty készítette.

Létezik olyan betegség, mely miatt
szeretnünk kell a macskákat,

és téged megfertőzött már?

Talán,

és nagyobb az esély rá, mint gondolnád.

A toxoplazmózisról beszélünk,

egy betegségről,
amit a Toxoplasma gondii okoz.

Mint minden parazita,
ezek is a gazda kárán élnek,

és szükségük van a gazdára,
hogy szaporodjanak.

Ennek érdekében a toxo létrehoz
egy agymanipuláló rendszert,

amiben közrejátszanak macskák,

a rágcsáló prédáik

és szinte minden más madár és emlős,

az embert is beleértve.

Az első feljegyzett emberi fertőzések
az ókori Egyiptomig nyúlnak vissza.

A múmiákban találtunk mintákat.

Ma a világ népességének
egyharmada fertőzött,

és többségük egyáltalán nem is tud róla.

Egészséges embereknél a tünetek
gyakran meg sem jelennek.

Ha mégis, akkor csak enyhe lefutásúak
és megfázásra hasonlítanak.

De azok csak a fizikai tünetek.

A toxoplazmózis az agyunkba is fészkel,

és a színfalak mögött
babrálja meg a viselkedésünket.

Hogy ezt megértsük,
vizsgáljuk meg a parazita életciklusát.

Míg ez a parazita szinte bármilyen
gazdatestben meg tud sokszorozódni,

csak a macska beleiben tud
szexuális úton szaporodni.

Az utódokat oocisztáknak nevezik,
és macskák ürülékében találhatók.

Egy macskánál akár százmillió
oociszta is megjelenhet.

Ha egy másik állat, például egy egér
szervezetébe kerülnek,

elárasztják az egér szöveteit, és mikor
megérnek, szövet cisztákat formálnak.

Ha az egeret megeszi egy macska,

a szövet ciszták aktívakká válnak
és szabadon bocsájtják az utódokat,

melyek párosodnak,
hogy új oociszták alakuljanak ki

ezzel befejezve a körfolyamatot.

De van egy probléma.

Megnehezíti ezt, hogy az egér természetes
ösztöneként elkerüli a macskákat.

A toxoplazmának van erre megoldása.

Paraziták megszállják a fehér vérsejteket,
hogy eljussanak az agyba,

ahol látszólag felülírják a ragadozóktól
való ösztönös félelemet.

A fertőzött rágcsálók vakmerőbbek
és reakcióidejük lelassul.

Ami pedig a legfurább, egyenesen
vonzódnak a macskafélék vizeletéhez,

ami valószínűbbé teszi,
hogy macskával fussanak össze,

és segíti a parazitát
ciklusának teljesítésében.

Hogyan sikerül ezt
a parazitának véghez vinnie?

Habár a pontos folyamat ismeretlen,
de elvileg a toxo emeli a dopaminszintet,

egy neurotranszmittert az agyban, ami az
újdonság-kereső viselkedéshez szükséges.

Ezért az egyik ötlet az, hogy a toxo
megbütyköli a neurotranszmittereket,

a vegyi jelzéseket,
melyek módosítják az érzéseket.

Az eredmény?

Végzetes vonzerő.

De nem csak az egerek sorsa
végződik ezzel a parazitával,

és itt jönnek képbe az emberek
és minden más toxo gazda.

Véletlenül belélegezhetünk
oocisztákat szennyezett vízből

vagy mosatlan zöldségekről,

vagy ha homokozókban játszunk,

vagy ha macskaalmot pucolunk.

Ezért nem ajánlott rendszerint,
hogy várandós nők cseréljenek macskaalmot.

A toxo komoly születési
rendellenességeket okozhat.

Akkor is megfertőződhetünk,
ha olyan nem kellőképp átsült húst eszünk,

ami oocisztákat tartalmazó
állatból származik.

Úgy tűnik, a toxo a mi agyunkba
is belekontárkodhat.

Kutatások szerint kapcsolat van
a toxo és a skizofrénia,

a bipoláris zavar,

az obszesszív-kompulzív megbetegedés,

és az agresszió között.

Lassítja a reakciót, és csökkenti
a koncentrációt is,

talán ezért fedezte fel egy kutatás,
hogy a közlekedési balesetek

okozói és áldozatai háromszor
akkora eséllyel voltak fertőzöttek.

Szóval a toxo evolúciós stratégiaként
manipulálja az agyunkat,

hogy a ragadozó macskák
meg tudjanak minket enni?

Vagy az agyunk csak eléggé
hasonlít a rágcsálókéhoz,

hogy ugyanazok a neurológiai trükkök
minket is a hálóba csalnak?

És a toxo az oka annak, hogy sokan
szeretik és tartanak macskákat?

Nos a bíróság még elnapolta a döntést.

Néhány újabb kutatás még
ellent is mond az ötletnek.

Attól függetlenül a toxoplazma számára
még mindig hasznosak vagyunk,

és általunk lett a világ egyik
legsikeresebb parazitája.

Nem csak a hajlandóságunk miatt,
hogy felengedjük macskákat

az ebédlőasztalunkra vagy az ágyunkba.

Az állattenyésztés és a városok építése,
melyek vonzzák a rágcsálókat,

több milliárd gazdát biztosított számukra,

és lehet, hogy te és a macskád,
kettő vagytok közülük.