Return to Video

A hangyák leckéi az agyműködésről, a rákról és az internetről

  • 0:01 - 0:03
    Hangyákat tanulmányozok
  • 0:03 - 0:06
    a sivatagban, az esőerdőkben,
  • 0:06 - 0:08
    a saját konyhámban,
  • 0:08 - 0:12
    és a Szilícum-völgy környéki
    dombok közt, ahol élek.
  • 0:12 - 0:13
    Nemrég fedeztem fel,
  • 0:13 - 0:16
    hogy a hangyák az adott környezethez
  • 0:16 - 0:17
    igazítják interakcióikat.
  • 0:17 - 0:19
    Emiatt jutott eszembe,
    hogy talán más rendszerek
  • 0:19 - 0:21
    is hasonlóan működhetnek.
  • 0:21 - 0:26
    Pl. az agy, vagy az adathálózataink,
  • 0:26 - 0:29
    s talán még a rákos megbetegedések is.
  • 0:29 - 0:31
    Ezen rendszerek közös vonása,
  • 0:31 - 0:34
    hogy nincs központi irányításuk.
  • 0:34 - 0:38
    Egy hangyakolónia meddő
    nőstény munkásokból áll.
  • 0:38 - 0:40
    Ezeket látjuk a felszínen sündörögni.
  • 0:40 - 0:42
    Ezenfelül van még pár termékeny nőstény,
  • 0:42 - 0:44
    akik csak petét raknak.
  • 0:44 - 0:46
    Bár királynőnek nevezzük őket,
  • 0:46 - 0:48
    nem adnak ki parancsokat,
  • 0:48 - 0:51
    nem mondják meg senkinek, mit csináljon.
  • 0:51 - 0:54
    Egy hangyakolóniában nincs uralkodó.
  • 0:54 - 0:57
    Mint minden központi
    irányítás nélküli rendszert,
  • 0:57 - 1:01
    a hangyakolóniát is rendkívül
    egyszerű interakciók szabályozzák.
  • 1:01 - 1:03
    Ezek szag révén jönnek létre.
  • 1:03 - 1:05
    Páros csápjaikkal érzékelik a szagokat,
  • 1:05 - 1:08
    így jön létre köztük interakció.
  • 1:08 - 1:11
    Ha két hangya összeérinti csápjait,
  • 1:11 - 1:13
    megtudják egymásról,
  • 1:13 - 1:15
    hogy azonos fészekből származnak-e,
  • 1:15 - 1:19
    s milyen feladatot végez a másik éppen.
  • 1:19 - 1:22
    A felvételen sok-sok hangya futkos
  • 1:22 - 1:24
    ide-oda egy laboratóriumi arénában,
  • 1:24 - 1:27
    melyet csövekkel két másikhoz csatoltunk.
  • 1:27 - 1:30
    Ha egy hangya találkozik társával,
  • 1:30 - 1:32
    lényegtelen, hogy melyikkel,
  • 1:32 - 1:34
    nem küldenek egymásnak
  • 1:34 - 1:37
    semmiféle bonyolult jelet vagy üzenetet.
  • 1:37 - 1:39
    Igazán csak az fontos nekik,
  • 1:39 - 1:42
    hogy milyen gyakran találkoznak másokkal.
  • 1:42 - 1:45
    Az interakciók összessége
  • 1:45 - 1:47
    kialakít egy hálózatot.
  • 1:47 - 1:50
    Ezt a hálózatot az előző felvételen
  • 1:50 - 1:52
    látható hangyák hozták létre.
  • 1:52 - 1:56
    Ez az állandóan változó hálózat
  • 1:56 - 1:58
    szabályozza a kolónia viselkedését.
  • 1:58 - 2:01
    Pl. meghatározza, mennyi
    hangya pihen a fészekben,
  • 2:01 - 2:04
    s hogy mennyien
    indulnak táplálékot keresni.
  • 2:04 - 2:05
    Az agyműködés rendkívül hasonló.
  • 2:05 - 2:07
    A hangyák esete azért kedvező,
  • 2:07 - 2:12
    mert itt pontosan megfigyelhetjük,
    hogyan jön létre egy hálózat.
  • 2:12 - 2:15
    Több mint 12000 hangyafaj létezik
  • 2:15 - 2:17
    minden elképzelhető élőhelyen.
  • 2:17 - 2:20
    Az interakciókat más-másféleképpen,
  • 2:20 - 2:22
    a környezetüknek megfelelően használják.
  • 2:22 - 2:25
    Egy fontos környezeti kihívás,
  • 2:25 - 2:27
    amellyel minden rendszer megküzd,
  • 2:27 - 2:29
    a működési költségek,
  • 2:29 - 2:31
    tehát a rendszer működtetésének ára.
  • 2:31 - 2:33
    Egy másik kihívás az erőforrások
  • 2:33 - 2:36
    megtalálása és összegyűjtése.
  • 2:36 - 2:39
    A sivatagban, mivel kevés a víz,
  • 2:39 - 2:40
    magasak a működési költségek.
  • 2:40 - 2:43
    A sivatagi maggyűjtő hangyáknak
  • 2:43 - 2:46
    vizet kell használniuk a vízszerzéshez.
  • 2:46 - 2:48
    Egy hangya, amely a kinti forróságban
  • 2:48 - 2:50
    magvakat keres,
  • 2:50 - 2:52
    sok vizet párologtat.
  • 2:52 - 2:54
    A kolónia úgy jut vízhez,
  • 2:54 - 2:55
    hogy a megevett magvak zsírját
  • 2:55 - 2:57
    anyagcserével átalakítja.
  • 2:57 - 3:00
    Ebben a környezetben az interakciók
  • 3:00 - 3:02
    serkentik a táplálékszerzést.
  • 3:02 - 3:04
    Egy dolgozó nem indul el,
    ha nincs közte
  • 3:04 - 3:07
    és a visszatérők közt elég interakció.
  • 3:07 - 3:09
    A felvételen pár dolgozó
  • 3:09 - 3:11
    épp visszatér a fészek járataiba,
  • 3:11 - 3:13
    s találkoznak a kifelé tartó dolgozókkal.
  • 3:13 - 3:15
    Ez kifizetődő a kolóniának.
  • 3:15 - 3:17
    Minél több odakinn az élelem, a dolgozók
  • 3:17 - 3:19
    annál gyorsabban találnak rá,
  • 3:19 - 3:20
    s térnek vissza,
  • 3:20 - 3:23
    s annál több indul ismét útnak.
  • 3:23 - 3:26
    A rendszer nyugalomban marad,
  • 3:26 - 3:28
    hacsak nincs egy pozitív esemény.
  • 3:28 - 3:32
    Ebben az esetben az interakciók
    munkára serkentik a dolgozókat.
  • 3:32 - 3:34
    Mi a rendszer evolúciójával foglalkozunk.
  • 3:34 - 3:36
    Pl. az eltérésekkel.
  • 3:36 - 3:38
    Mint kiderült, minden kolónia más.
  • 3:38 - 3:41
    Száraz napokon némely kolónia
    kevesebb táplálékot szerez.
  • 3:41 - 3:42
    Mindegyik kolónia másképp
  • 3:42 - 3:44
    állítja elő az egyensúlyt
  • 3:44 - 3:47
    a táplálékszerzésre kiadott
  • 3:47 - 3:50
    és magokban visszanyert víz között.
  • 3:50 - 3:52
    Mi azt kutatjuk, hogy egyes kolóniák
  • 3:52 - 3:54
    miért érik be másoknál kevesebb
    táplálékkal.
  • 3:54 - 3:56
    Ehhez a hangyákat neuronoknak tekintjük,
  • 3:56 - 3:59
    és az idegtudománytól átvett
    modelleket használunk.
  • 3:59 - 4:01
    Ahogy a neuron összegzi,
    mielőtt továbbadná,
  • 4:01 - 4:03
    a más neuronoktól kapott ingerületeket,
  • 4:03 - 4:06
    a hangya is összegzi
    a többiektől kapott ingerületeket,
  • 4:06 - 4:08
    mielőtt elindulna táplálékért.
  • 4:08 - 4:10
    Arra voltunk kíváncsiak,
  • 4:10 - 4:12
    hogy vannak-e a kolóniák közt eltérések.
  • 4:12 - 4:15
    Pl. hány interakció szükséges ahhoz,
  • 4:15 - 4:17
    hogy egy hangya elinduljon táplálékért?
  • 4:17 - 4:21
    Magas szám esetén a kolónia "lustább".
  • 4:21 - 4:24
    Ez az agyról is hasonló kérdést vet fel.
  • 4:24 - 4:25
    "Az" agyról beszélünk,
  • 4:25 - 4:28
    de nyilván minden agy egyedi,
  • 4:28 - 4:30
    s lehetnek olyan példányok,
  • 4:30 - 4:31
    illetve olyan körülmények,
  • 4:31 - 4:34
    amelyekben a neuronok
    elektromos tulajdonságai miatt
  • 4:34 - 4:38
    egy neuron több ingerületet igényel
    egy ingerület továbbadásához.
  • 4:38 - 4:42
    Emiatt különbségek jelennek meg
    az egyének agyműködése közt.
  • 4:42 - 4:44
    Hogy evolucíós kérdéseket tehessünk fel,
  • 4:44 - 4:47
    ismernünk kell a reprodukció sikerességét.
  • 4:47 - 4:50
    Ez a kutatási hely térképe,
  • 4:50 - 4:52
    ahol 28 éve követek nyomon
  • 4:52 - 4:55
    maggyűjtő hangyakolóniákat.
  • 4:55 - 4:57
    Kb. ennyi ideig él egy kolónia.
  • 4:57 - 4:59
    Mindegyik jel egy kolóniát jelképez,
  • 4:59 - 5:03
    a jelkép mérete pedig azt,
    hány utódkolóniája van.
  • 5:03 - 5:05
    A genetikai variációkból kiderült,
  • 5:05 - 5:07
    hogy melyek a szülő-,
    s melyek az utódkolóniák.
  • 5:07 - 5:11
    Más szóval azt, hogy melyik kolóniát
  • 5:11 - 5:12
    alapította olyan királynő,
  • 5:12 - 5:15
    amely egy szülőkolóniából származott.
  • 5:15 - 5:17
    Lélegzetelállító felfedezés volt számomra,
  • 5:17 - 5:20
    hogy a 154-es kolónia,
  • 5:20 - 5:22
    amelyet már sok éve jól ismerek,
  • 5:22 - 5:24
    dédanya.
  • 5:24 - 5:25
    Ez a kolónia a "leánya",
  • 5:25 - 5:28
    ez a kolónia az unokája,
  • 5:28 - 5:30
    ezek pedig a dédunokái.
  • 5:30 - 5:32
    Így figyeltem fel a szülő-
  • 5:32 - 5:36
    és utódkolóniák közti hasonlóságokra.
  • 5:36 - 5:38
    Pl. hasonlóan döntenek arról, mely napok
  • 5:38 - 5:40
    túl forrók táplálékszerzésre.
  • 5:40 - 5:42
    A kolóniák olyan messze vannak egymástól,
  • 5:42 - 5:44
    hogy a hangyák sosem találkoznak.
  • 5:44 - 5:46
    Így nem tanulhatják el
  • 5:46 - 5:49
    a viselkedést az anyakolóniától.
  • 5:49 - 5:50
    A következő logikus lépés
  • 5:50 - 5:55
    megkeresni a hasonlóság alapjául
    szolgáló genetikai variációt.
  • 5:55 - 5:59
    Ezután arra voltam kíváncsi,
    melyik kolónia sikeresebb.
  • 5:59 - 6:01
    A kutatás idején
  • 6:01 - 6:02
    s főleg az utóbbi évtizedben
  • 6:02 - 6:06
    egyre komolyabb aszály sújtotta
  • 6:06 - 6:08
    az USA délnyugati részét.
  • 6:08 - 6:11
    Kutatásunk szerint
    a vizet megőrző kolóniáknak,
  • 6:11 - 6:15
    tehát azoknak, amelyek dolgozói
    hőségben a fészekben maradnak,
  • 6:15 - 6:18
    s így lemondanak a maximális
    táplálékszerzésről,
  • 6:18 - 6:21
    gyakrabban van utódkolóniájuk.
  • 6:21 - 6:23
    Bevallom, úgy véltem,
    hogy a 154-es kolónia
  • 6:23 - 6:26
    nincs a helyzet magaslatán,
    mert igazán száraz napokon
  • 6:26 - 6:28
    csak egy pár dolgozó járt-kelt ki-be,
  • 6:28 - 6:29
    míg a többi kolónia
  • 6:29 - 6:31
    teljes gőzzel gyűjtögetett.
  • 6:31 - 6:34
    Mint kiderült, a 154-es kolónia
    rendkívül sikeres.
  • 6:34 - 6:36
    Királynője matriárka,
  • 6:36 - 6:39
    a helyszínünkön található
    kevés dédanya egyike.
  • 6:39 - 6:42
    Tudomásom szerint ez az első alkalom,
  • 6:42 - 6:43
    hogy figyelemmel követhettük
  • 6:43 - 6:46
    egy kollektív viselkedésforma
    folyamatban levő evolúcióját
  • 6:46 - 6:48
    egy állatfaj természetes populációjában
  • 6:48 - 6:53
    és felfedezhettük, hogy melyik
    a legsikeresebb viselkedésforma.
  • 6:53 - 6:55
    Az internet egy algoritmust használ
  • 6:55 - 6:58
    az adatáramlás szabályozására.
  • 6:58 - 7:00
    Ez nagyon hasonlít a maggyűjtő hangyák
  • 7:00 - 7:03
    algoritmusára, amellyel dolgozóik
  • 7:03 - 7:04
    áramlását szabályozzák.
  • 7:04 - 7:08
    Találják ki, mi a hasonlóság neve?
  • 7:08 - 7:09
    Anternet! [Hangya-net.]
  • 7:09 - 7:11
    (Taps)
  • 7:11 - 7:14
    Az adatok nem hagyják el a forrásgépet
  • 7:14 - 7:17
    amíg nem kap egy jelet,
  • 7:17 - 7:20
    hogy elegendő a sávszélesség.
  • 7:20 - 7:21
    Az internet hajnalán
  • 7:21 - 7:24
    az üzemeltetés költségei
    igen magasak voltak,
  • 7:24 - 7:27
    s fontos volt az adatok pontos megőrzése,
  • 7:27 - 7:29
    akkor építették be
  • 7:29 - 7:32
    az adatáramlást serkentő interakciókat.
  • 7:32 - 7:35
    Érdekes, hogy a hangyák algoritmusa
  • 7:35 - 7:38
    ennyire hasonlít az internet
    adatáramlást irányító protokolljához.
  • 7:38 - 7:41
    De a hangyák algoritmusa
    csak egyike azoknak,
  • 7:41 - 7:43
    amelyeket sikerült leírnunk.
  • 7:43 - 7:46
    A hangyáknak pedig 130 millió évük volt
  • 7:46 - 7:48
    sok ötletes algoritmus kifejlesztésére.
  • 7:48 - 7:50
    Szerintem szinte biztos,
  • 7:50 - 7:52
    hogy a 12,000 másik hangyafaj közül
  • 7:52 - 7:55
    némelyik kirukkolt már
    egy-két hasznos algoritmussal
  • 7:55 - 7:56
    pl. adathálózatokhoz,
  • 7:56 - 7:59
    ami nekünk még álmunkban
    sem jutott eszünkbe.
  • 7:59 - 8:02
    S mi van akkor, ha alacsonyak
    az üzemeltetési költségek?
  • 8:02 - 8:03
    Ez a helyzet pl. a trópusokon,
  • 8:03 - 8:06
    mert ott nagyon párás a levegő,
  • 8:06 - 8:08
    s a hangyák könnyen mászkálhatnak odakinn.
  • 8:08 - 8:10
    A trópusokon olyan nagyszámú
  • 8:10 - 8:12
    és sok fajtájú hangya él,
  • 8:12 - 8:14
    hogy igen komoly versenyhelyzet
    alakul ki köztük.
  • 8:14 - 8:16
    Ha egy faj új erőforrásra bukkan,
  • 8:16 - 8:20
    várható, hogy egy másik faj is
  • 8:20 - 8:22
    használni fogja.
  • 8:22 - 8:25
    Ebben a környezetben ellenkező célt
  • 8:25 - 8:26
    szolgálnak az interakciók.
  • 8:26 - 8:28
    Negatív esemény híján
  • 8:28 - 8:29
    a rendszer tovább működik.
  • 8:29 - 8:32
    Pl. egy faj, melyet megfigyeltem,
  • 8:32 - 8:34
    a fészektől az élelemforrásig vezető,
  • 8:34 - 8:37
    kör alakú utakat alakít ki
    a dolgozó hangyák fáin.
  • 8:37 - 8:38
    Addig köröznek rajtuk,
  • 8:38 - 8:40
    amíg nincsen negatív esemény,
  • 8:40 - 8:41
    pl. egy interakció
  • 8:41 - 8:44
    egy másik faj dolgozóival.
  • 8:44 - 8:47
    Itt a kolóniabiztonság
    egy példáját látjuk.
  • 8:47 - 8:49
    Középen egy hangya betömi
  • 8:49 - 8:51
    a fészek bejáratát a fejével,
  • 8:51 - 8:54
    válaszképpen egy másik faj képviselőivel
    történt interakcióra.
  • 8:54 - 8:56
    Azok ott pici hangyák,
  • 8:56 - 8:59
    amelyek levegőbe meresztett
    potrohhal szaladgálnak.
  • 8:59 - 9:01
    Amint a veszély elhárult,
  • 9:01 - 9:03
    nyitva áll megint a fészek bejárata.
  • 9:03 - 9:05
    Talán a számítógépes biztonságnál
  • 9:05 - 9:06
    is előadódhat,
  • 9:06 - 9:08
    hogy alacsony működési költségek miatt
  • 9:08 - 9:12
    csak ideiglenesen kell
    leszűkíteni a hozzáférést
  • 9:12 - 9:14
    válaszképp egy közvetlen veszélyre,
  • 9:14 - 9:16
    s ezután ismét mehet minden tovább.
  • 9:16 - 9:17
    Nem kell állandó tűzfal
  • 9:17 - 9:21
    vagy erődítmény.
  • 9:21 - 9:23
    Egy másik környezeti kihívás,
  • 9:23 - 9:25
    mellyel minden rendszernek
  • 9:25 - 9:30
    meg kell birkóznia, az erőforrások
    felderítése és begyűjtése.
  • 9:30 - 9:32
    A hangyák megoldották
  • 9:32 - 9:33
    a csoportos keresést.
  • 9:33 - 9:35
    Ma ez a dilemma leginkább
  • 9:35 - 9:36
    a robotika lényeges kérdése.
  • 9:36 - 9:38
    Ma már tudjuk,
  • 9:38 - 9:40
    hogy kevésbé hatékony
  • 9:40 - 9:43
    egyetlen kifinomult, drága robotot
  • 9:43 - 9:45
    egy bolygó felderítésére
  • 9:45 - 9:47
    vagy égő épület átkutatására kiküldeni.
  • 9:47 - 9:50
    Sokkal eredményesebb,
    ha egy csoport olcsó,
  • 9:50 - 9:54
    egymással csak kevés információt közlő
  • 9:54 - 9:57
    robotot vetünk be ezekre a célokra.
  • 9:57 - 9:59
    A hangyák is ezt a megoldást választották.
  • 9:59 - 10:01
    Az argentin hangya például
  • 10:01 - 10:04
    bővíthető keresőhálózatokat hoz létre.
  • 10:04 - 10:06
    Ügyes megoldást találtak pl.
  • 10:06 - 10:07
    a csoportos keresésre.
  • 10:07 - 10:10
    Módszerük kompromisszum
  • 10:10 - 10:11
    az alapos keresés és
  • 10:11 - 10:13
    a nagy terep átkutatása között.
  • 10:13 - 10:14
    Úgy működik ez,
  • 10:14 - 10:16
    hogy mikor sok hangya van kis területen,
  • 10:16 - 10:19
    akkor mindegyikük alaposan keres.
  • 10:19 - 10:20
    Azért, mert közeli társai
  • 10:20 - 10:22
    szintén alaposan kutatnak.
  • 10:22 - 10:23
    De mikor csak kevés hangya jut
  • 10:23 - 10:25
    nagy területre,
  • 10:25 - 10:28
    akkor mindegyik
  • 10:28 - 10:29
    igyekszik nagyobb területet lefedni.
  • 10:29 - 10:32
    Az interakciókkal nyilván felmérik
  • 10:32 - 10:34
    a népsűrűséget; tömegben
  • 10:34 - 10:35
    gyakrabban találkoznak,
  • 10:35 - 10:37
    tehát alaposabban keresnek.
  • 10:37 - 10:41
    Minden fajnak más és más
    algoritmust kell használnia,
  • 10:41 - 10:43
    mert másféle erőforrások
  • 10:43 - 10:45
    kiaknázására adaptálódtak.
  • 10:45 - 10:47
    Hasznos lenne ezt felmérni.
  • 10:47 - 10:49
    Nemrég szélsőséges körülmények közt
  • 10:49 - 10:51
    vizsgáltuk a hangyák csoportos
  • 10:51 - 10:53
    keresési viselkedését:
  • 10:53 - 10:54
    a Nemzetközi Űrállomás
  • 10:54 - 10:56
    mikrogravitációs mezőjében.
  • 10:56 - 10:58
    A felvétel láttán megijedtem:
  • 10:58 - 11:01
    "Jaj, függőlegesen
    szerelték be be az élőhelyet",
  • 11:01 - 11:03
    de persze ez édesmindegy.
  • 11:03 - 11:06
    Az alapötlet az volt,
  • 11:06 - 11:08
    hogy a hangyák olyan erővel kapaszkodnak
  • 11:08 - 11:11
    a falba, a padlóba,
    vagy akárhogy is hívjuk,
  • 11:11 - 11:14
    hogy valószínűleg kevesebb
    interakcióra lesz alkalmuk,
  • 11:14 - 11:15
    így a számuk és a találkozásaik
  • 11:15 - 11:17
    gyakorisága közti viszony
  • 11:17 - 11:19
    összezavarodna.
  • 11:19 - 11:21
    Még elemezzük az adatokat,
  • 11:21 - 11:22
    hivatalos eredmény nincs még.
  • 11:22 - 11:24
    De érdekes lenne kideríteni,
  • 11:24 - 11:27
    hogy más fajok hogyan birkóznak meg
  • 11:27 - 11:29
    ezzel a nehézséggel
    a Föld különböző pontjain.
  • 11:29 - 11:30
    Erre programot szervezünk,
  • 11:30 - 11:33
    melynek keretében világszerte
  • 11:33 - 11:35
    gyerekek folytatnák ugyanezt a kísérletet.
  • 11:35 - 11:37
    Nagyon egyszerű az egész.
  • 11:37 - 11:39
    Olcsó alapanyagokkal megoldható.
  • 11:39 - 11:42
    Ily módon készíthetnénk egy világtérképet
  • 11:42 - 11:45
    a hangyák csoportos
    kereső algoritmusairól.
  • 11:45 - 11:48
    Szinte biztos, hogy azok a fajok,
  • 11:48 - 11:50
    amelyek az épületeinkbe is
    bemerészkednek,
  • 11:50 - 11:52
    kitűnő megoldásokat találtak.
  • 11:52 - 11:53
    Azért masíroznak fel-le a konyhában
  • 11:53 - 11:57
    mert tehetséges élelem- és vízfelderítők.
  • 11:57 - 12:01
    A hangyák legismertebb erőforrása
  • 12:01 - 12:02
    a piknikkosár,
  • 12:02 - 12:04
    tehát egy halmozott erőforrás.
  • 12:04 - 12:05
    Ha van ott egy körte,
  • 12:05 - 12:08
    lesz ott talán más gyümölcs is.
  • 12:08 - 12:11
    A halmozott erőforrásokra
    specializálódott hangyák
  • 12:11 - 12:13
    interakcióikat toborzásra használják.
  • 12:13 - 12:14
    Mikor két hangya összefut,
  • 12:14 - 12:16
    vagy belebotlik egy társa
  • 12:16 - 12:18
    talajon hagyott feromonjaiba,
  • 12:18 - 12:19
    rögvest irányt változtat,
  • 12:19 - 12:21
    s már megy is az interakció felé.
  • 12:21 - 12:23
    Így lesz egy kíváncsiskodóból
  • 12:23 - 12:24
    seregnyi falatozó hangya.
  • 12:24 - 12:26
    Itt akár a rákkezeléshez hasznos
  • 12:26 - 12:30
    dolgokat is elleshetnénk a hangyáktól.
  • 12:30 - 12:32
    Persze a legtöbbet úgy tehetnénk
  • 12:32 - 12:33
    a rák megelőzése érdekében,
  • 12:33 - 12:36
    ha nem engedélyeznénk
  • 12:36 - 12:38
    a rákkeltő anyagok széleskörű
  • 12:38 - 12:41
    terjesztését illetve eladását.
  • 12:41 - 12:43
    A hangyák itt nem tudnak segíteni,
  • 12:43 - 12:46
    ugyanis sosem mérgezik a kolóniáikat.
  • 12:46 - 12:48
    De talán mégis elleshetnénk
  • 12:48 - 12:50
    rákkezeléshez hasznos dolgokat tőlük.
  • 12:50 - 12:52
    Sokféle rákmegbetegedés létezik.
  • 12:52 - 12:55
    A test más-más részére specializálódtak.
  • 12:55 - 12:58
    Van olyan rákos megbetegedés is,
  • 12:58 - 13:01
    amely a test távoli
    szöveteiben áttétesedik,
  • 13:01 - 13:03
    ahol nyilván létfontosságú
    erőforrásokhoz jut.
  • 13:03 - 13:05
    Az áttétesedő ráksejtek
  • 13:05 - 13:07
    kicsit mintha a számukra létfontosságú
  • 13:07 - 13:09
    erőforrásokat fürkésznék,
  • 13:09 - 13:11
    s ha valahol ezekre
  • 13:11 - 13:13
    halmozottan bukkannak rá,
    akkor alighanem
  • 13:13 - 13:16
    toborzásra használják interakciókat.
  • 13:16 - 13:19
    Ha kiderítjük, hogyan
    toborozzák az új ráksejteket,
  • 13:19 - 13:22
    akkor talán csapdába csalhatjuk őket,
  • 13:22 - 13:26
    s kialakulása előtt
    elcsíphetnénk az áttétet.
  • 13:26 - 13:29
    A hangyák környezetüktől függően
  • 13:29 - 13:31
    más-más célra vetik be az interakcióikat.
  • 13:31 - 13:33
    Ebből sokat tanulhatnánk
  • 13:33 - 13:35
    más központi irányítás
  • 13:35 - 13:37
    nélküli rendszerekről.
  • 13:37 - 13:39
    Egyszerű interakciók felhasználásával
  • 13:39 - 13:41
    a hangyakolóniák
  • 13:41 - 13:45
    hihetetlen eredményeket értek el
    az utóbbi 130 millió évben.
  • 13:45 - 13:47
    Érdemes őket figyelemmel kísérni.
  • 13:47 - 13:50
    Köszönöm a figyelmüket.
  • 13:50 - 13:52
    (Taps)
Title:
A hangyák leckéi az agyműködésről, a rákról és az internetről
Speaker:
Deborah Gordon
Description:

Deborah Gordon ökológus ahol csak tud, hangyákat tanulmányoz: a sivatagban, a trópusokon, de még a saját konyhájában is. Érdekfeszítő előadásában elmagyarázza, miért érdeklik ennyire ezek a rovarok, melyeket legtöbbünk minden lelkiismeret-furdalás nélkül eltaposna. Érvelése szerint a hangyák élete hasznos modellt kínál sok más jelenség, többek közt bizonyos megbetegedések, technológiák és az agyműködés tanulmányozására.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
14:09

  • Csaba Lóki

    Kiváló szerzőpáros és magyar felirat. :) Gratulálok!

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.