Hogyan esik agyunk szerelembe? | Dawn Maslar | TEDxBocaRaton

Költők és filozófusok századokon át törték a fejüket, vajon mitől esik két ember egymással szerelembe? Dawn Maslar kutatóbiológus új oldalról világítja meg a régi kérdést. A tudomány már képes megfejteni a szerelem rejtélyét. A modern idegtudománynak hála végül megmagyarázhatjuk, hogyan esik agyunk szerelembe.

Ezt az előadást egy TEDx rendezvényen rögzítették, amelyet a TED konferenciák formájában, de tőlük függetlenül egy helyi közösség szervezett. Bővebben: http://ted.com/tedx

Hogy esik agyunk szerelembe?

Valamilyen varázslat történik vele

vagy valamiféle biológiai folyamat,

amelynek eredményeként szerelmet érzünk?

Ez a kérdés izgatott.

A szerelemről ezt tudjuk:

egyes ingerület-átvivő anyagok
szintje nő, másoké csökken.

A kortizol nevű stresszhormon szintje,
s vele az idegesség növekszik,

a növekvő oxitocinszint miatt pedig
a szerelem érzése fog el minket.

A növekvő tesztoszteronszint miatt
a nők agresszívabbakká válnak,

de a férfiaké csökken,
ezért ők passzívabbak lesznek.

A szerotoninszint esése mindkét nemben
kissé fokozza a megszállottságot.

Noha ismerjük a folyamatot,
fogalmunk sincs az odavezető útról.

Bizonyos kémiai reakciók játszódnak le,

beleértve a szabadenergia-növekedés
ún. inflexiós pontját;

valamint enzimreakció megy végbe,
amelyet követően csökken a szint.

Mindkettő szépen beleillik
a hiányzó részletbe.

Ezen töprengtem szabadságom alatt.

Rokonlátogatásra mentem.

Unokatestvéremnek biokémiából van PhD-ja,

én meg, élve az alkalommal,
kikértem a véleményét.

Elmondtam neki, mit tudok a szerelemről:

"egyes neurotranszmitterek
szintje nő, másoké csökken.

Ez valami biokémia."

Ránéztem, ő meg ilyen
képet vágott: "Meglehet."

Én: "Egyes reakciók jelleggörbéjének
inflexiós pontja lehet."

"Meglehet" – hangzott a válasza,
vagy csak rám hagyta.

"Másoknál enzimreakció játszódhat le,
amelyet visszaesés követ" – tettem hozzá.

Az arcára megint
a "meglehet" kifejezés ült ki.

Elég szófukar, úgyhogy azt hittem,
minden rendben.

(Nevetés)

De mielőtt még következő kérdésemet
megfogalmazhattam volna,

megszólalt az akkor 95 éves nagymamám.

"Ti, fiatalok, semmit sem
tudtok a szerelemről."

Megrökönyödve mondtam:
"Persze, tudom, ezért beszélünk róla."

"Az a baj veletek, lányokkal,
hogy túl hamar adjátok oda magatokat.

(Nevetés)

Szerelembe estek, de a fiúk
nem úgy esnek szerelembe."

Valahogy furcsán nézhettem rá,
és megkérdeztem:

"Jó, és a fiúk hogy esnek szerelembe?"

"Az én időmben a lány tudta,

hogy ha azt akarja,
hogy a fiú belé szeressen,

nem szabad azonnal
ágyba bújni velük" – foglalta össze.

Ilyeneket már hallottam,
pl. a "három randi" szabályt,

és a "90 napos szabály"-t Steve Harvey

Viselkedj hölgyként,
gondolkozz férfiként c. könyvéből,

de mindig úgy voltam vele:
"Á, ez csak duma!"

Nem hittem, hogy tudományos alapja lenne,

úgyhogy kérdőn néztem
az unokatestvéremre.

Arcára már nem a "meglehet" volt írva.

A randikról akartam csevegni a nagyival,

mert a randizás volt a kérdés.

"Mennyit kell kivárni
az első szex előtt?" – tudakoltam.

Azt felelte: "Ó, csak várjatok vele,
míg a fiú szerelembe nem esik!"

"Jó, Nagyi, de honnan tudjam,
mikor esett szerelembe?"

"Hát ez egyszerű: abból tudod,
hogy elkötelezi magát."

Az unokatestvéremre néztem:
"Szerinted?",

de ő lehorgasztotta s csóválta a fejét.

(Nevetés)

"Jó, Nagyi, ideje hazamennünk" – mondta.

Rájöttem, egy szót sem hitt el belőle,

és másnap folytatnom kell a kutatást.

Hazatértem, és bevetettem
magam a kutatói könyvtárba.

Az a bökkenő,

hogy kevés kutatási eredmény szól
az emberek szerelembe eséséről,

főként a kutatás módszertana miatt.

Képzeljék el a szerelmet
valló fiút: "Szeretlek!"

Szerelmes, és a tudós odalép hozzá:

"Gratulálok! Berakhatom ezt az agyába,
hogy kiderítsem, van-e hatása?"

Nem lesz túl sok jelentkező.

Ezért állatkísérletekre
kellett szorítkoznom.

De mely állatok esnek szerelembe?

Tudjuk, mikor ember esik szerelembe,
akkor "csak egy kislány van a világon",

ezért monogám párzó lényeket
kezdtek vizsgálni.

Így esett a választás
a monogám préripocokra.

Amikor a préripocok
neki tetsző párt talál,

párválasztása többnyire életre szóló.

Kezdték figyelni az ingerület-átvivőket,

hogy lássák, mi történik velük.

Megfigyelték, hogy elsőként

a dopaminszint növekszik.

Ha legátolták a dopamint, a pockok
elvesztették szerelmi érzésüket.

Azt gondolták: "Megvan, a dopamin!",
de korai volt az örömük.

Dopamin ugyanis nem okozhat
embernél romantikus szerelmi érzést,

mert a dopaminszint
sok mindentől emelkedhet:

szerencsejátéktól, csokoládétól,
Candy Crush játéktól,

(Nevetés)

ezért valószínűleg nem dopamin okozza.

Erre azt mondták:
"Tudjuk, hogy létezik másik hormon,

amely kötődést vált ki, az oxitocin."

Az oxitocinszint emelkedik anyákban
és újszülöttjeikben, ami kötődést vált ki.

Azt mondták: "Nézzük meg!",
és meg is nézték.

Megfigyelték, hogy ha valamely férfi
a nő érdeklődését fölkelti,

az oxitocinszintje 51%-kal emelkedik,

és ha legátolják,
a nő szerelmi érzése elillan.

"Hát, akkor ez nyilván a dopamin
és az oxitocin!" – állapították meg.

De ismét volt egy bökkenő.

Mert férfiaknál a tesztoszteron miatt
nem lehet az oxitocin.

A tesztoszteron gátolja
az oxitocin hatását.

Erre azt mondták:
"Valami másnak kell lennie."

Megvizsgálták az oxitocinhoz
hasonló összetételű másik hormont,

az antidiuretikus hormont, az ADH-t,
régi nevén vazopresszint.

Ismét elvégezték a vizsgálatot.

A pockok találkoztak,
és antidiuretikus hormont választottak ki.

Befecskendezték nekik az antagonistáját,
az az ADH kémiai gátlószerét;

és a pockok szerelmi érzése megszűnt.

"Világos – mondták a tudósok –,
a hímeknél dopamin és az ADH,

és tán némi tesztoszteron,
mivel tudjuk, hogy szintje megemelkedik."

Fölsóhajtottak: "Hát akkor megvan."

Milyen hasznosítható következtetést
vonhatunk le ebből?

Hogy megtudjam, kérdést írtam

a Floridai Állami Egyetem
tanulmányi vezetőjének:

"A pockokról tett megállapítások
emberre is érvényesek?"

"Hát persze, Dawn!" – szólt
a kissé zavarba ejtő válasza.

A felkiáltójelet ő írta oda.

További magyarázatért
nem akartam neki újból írni.

Kínosan éreztem magam,
de újabb levélre nem volt szükség.

Szerencsémre Tiffany Love
a Michigani Egyetemről

hivatalosan közölte: álláspontja szerint

a pocok és az ember szerelme hasonló.

Pompás. Mit jelent ez?

A mechanizmus szempontjából
azt jelenti, hogy a nőstényekben

nőni fog a dopamin- és oxitocinszint.

A dopamin akkor nő, mikor randizunk,
mikor nyerésre állunk,

mikor izgulunk: épp a szerelmi
nagydíj elnyerésére készülünk.

Randi alatt és míg boldogok vagyunk,
a dopaminszint nő.

Az oxitocin nő; ezt hívják öleléshormonnak
vagy bizalomhormonnak;

csókolózás, ölelkezés közben vagy ha
kedvünket töltjük, az oxitocin nő.

Miközben férfival randizunk,
s tanuljuk, hogy bízzunk benne,

oxitocinszintünk nő.

De van itt egy csapda.

Ilyenkor az oxitocinszint lassan nő,
ám orgazmuskor hirtelen felszökik.

Azaz lehet, hogy a nagymamám
fején találta a szöget.

Emlékeznek?

"Ti, lányok, túl korán
adjátok oda magatokat; szerelembe estek."

Kezdett úgy festeni a dolog,

hogy a tudomány ugyanazt
mondja, amit a nagyim.

Megnéztem a fonákját is:
hogyan esik a férfi szerelembe?

Ha megnézzük a dopamint...

Ha a férfi jól érzi magát,
dopaminszintje nő,

de hogyan nő az ADH-szintje?

Amikor a férfit szexuálisan ingerlik,
az ADH-szintje növekszik.

Ha őt szexuálisan érdeklő nővel randizik,

az ADH-szint növekszik.

De itt van a csapda:

az oxitocinétól eltérően
az ADH-szint szex közben csökken.

Mennyiben fontos ez?

Beleástam magam a témába:
a Floridai Állami Egyetem kiderítette,

hogy nemcsak az ingerület-átvivő anyagok
fontosak: receptorok is kellenek.

De honnan kerülnek receptorok?

Receptorok ingerület-átvivő anyagok
jelenlétében keletkeznek.

Ők közlik testünkkel:
"Termelj receptorokat!",

ezért nagy mennyiségű
ingerület-átvivő anyag kell

a receptortermeléshez;
majd azok feltöltéséhez.

Ez némi időt vesz igénybe.

De mondott valamit a nagyi, emlékeznek?

"Abból tudod, a férfi szerelmes beléd,
hogy valamire elkötelezi magát."

Van-e ennek köze az elköteleződéshez?

Ennek eldöntéséhez átnéztem
az USA Légierő egyik kutatását.

A Légierő több mint 10 éven át
több mint 2 000 katonát

különböző tesztekkel vizsgált.

Az egyikkel a tesztoszteront figyelték.

Kiderült, hogy egyedülálló férfiak
tesztoszteronszintje viszonylag magas,

de nősülés után csökken.

Emlékeznek, mit mondtam
a tesztoszteronról?

Gátolja az oxitocin hatását.

Az oxitocin a kötődéshormon,

ezért úgy látszik, köze lehet hozzá,

ám ezt még alaposabban kellett tisztázni.

A nősülés okozza?
Vagy az elköteleződés?

Kutatás készült a Harvardon.

Házasokat, egyedülállókat és tartós
kapcsolatban élőket vizsgáltak.

Nézték a tesztoszteronszintjüket.

Az lett az eredmény,

mint a Légierő vizsgálatában:

az egyedülállók tesztoszteronszintje
magas volt,

a házasoké viszont alacsony.

De van itt is egy csapda:

a házasok s a tartós kapcsolatban
élők tesztoszteronszintje

nem különbözött.

Ez azt jelenti, hogy a nősüléssel
nem csökken a tesztoszteronszint.

Akkor csökken,
amikor elköteleződnek.

Úgy néz ki, hogy a nagyimnak igaza volt.

A nők többet kockáztatnak, és hajlamosak
szerelembe esni, amikor szexelnek;

a férfiak hajlamosak szerelembe esni,
amikor elköteleződnek.

Ez pedig megerősítette bennem,
amit mindig is sejtettem:

nemcsak azt, hogy a nők szexeléskor
hajlamosak szerelembe esni,

a férfiak pedig elköteleződéskor,

hanem ennél fontosabbat is,

ez pedig: a nagymamám lángész!

(Nevetés)

(Taps)