Másképp kéne adakozni?

A technológia lehetővé teszi számunkra, hogy közvetlenül adhassunk készpénzt a legszegényebb embereknek a bolygón. Nem ezt kéne tennünk? Ebben a gondolatébresztő előadásban, veterán segélyező Joy Sun, két fajta módját tárja fel a szegényeken való segítésnek.

Gyanítom, hogy a legtöbb

segítő munkatárs Afrikában

megéli a pillanatot karrierjében,

amikor azt akarja, hogy minden pénzzel
az ő projektjét támogassák--

lehet az egy iskolai vagy
egy képzési program --

tehát becsomagolja a bőröndjét,

felszáll egy gépre, és elrepül
az ország legszegényebb falvaihoz,

és máris elkezdi kidobálni
a pénzt az ablakon.

Mivel egy veterán
segélyező munkatárs számára

az az ötlet, hogy a rideg,
valódi készpénzt tegye

a legszegényebb ember tenyerébe a Földön,

nem hangzik őrültségnek,

inkább nagyon is kielégítőnek.

Ez a pillanat kb a 10. éves
évfordulómra tehető,

és szerencsére ez akkor volt,
amikor megtudtam,

hogy ez a gondolat valójában létezik

és ez lehet az, amire a támogatási
rendszernek szüksége van.

Közgazdászok ezt feltétel nélküli
pénzátutalásnak hívják,

és pontosan az is: Ez a pénzadomány

elkötelezettség nélküli.

A fejlődő országok kormányai

már évtizedek óta ezt teszik.

és ez csak most, bizonyítékokkal

és az új technológiával vált lehetővé

ezt a modellt a segélynyújtás
módjává tenni.

Egy egyszerű ötlet, nem igaz?

Nos, miért tettem egy évtizeden keresztül

más dolgokat a szegényekért?

Őszintén szólva,azt hittem,
hogy több jót tehetek

a pénzzel a szegényeknek,

mint amit ők tehetnek magukért.

Két feltételezésem volt:

Egy: a szegény emberek azért szegények,

mert iskolázatlanok,

és nem hoznak jó döntéseket;

Kettő: szükség van
olyan emberekre, mint én,

akik kitalálják, mire van szükségük,
és azt el is juttatja hozzájuk.

Kiderült, hogy a tények
mást mondanak.

Az utóbbi években,
kutatók már tanulmányozzák,

mi történik, ha a szegényeknek
készpénzt adunk.

Több tucat tanulmány támasztja alá,

hogy az emberek pénzátutalásokat
használnak,

hogy javítsanak az életükön.

Terhes nők Uruguayban jobb
élelmiszereket vásárolnak

és így egészségesebb babákat
hoznak a világra.

Sri Lanka-i férfiak
befektetnek vállalkozásaikba.

A kutatók, akik tanulmányozták
a munkánkat Kenyában

megállapították, hogy különböző
eszközökbe fektettek be az emberek

a haszonállatoktól, az otthonaik
felújítására való berendezésekig,

és látták a vállalkozásból
és földművelésből

származó jövedelmük növekedését,

egy évre rá, hogy megkapták a pénzüket.

Egyik tanulmány sem találta úgy,
hogy az emberek

többet költenek ivászatra,
vagy dohányzásra,

vagy hogy az emberek
kevesebbet dolgoznának.

Valójában többet dolgoznak.

Nos, ezek mind anyagi szükségletek.

Vietnamban, az idős kedvezményezettek

az átutalt összegeket
koporsóik kifizetésére használták.

Mint aki azon töpreng, hogy
vajon Maslow rosszul gondolta-e,

Úgy találom ez a választás
előtérbe teszi lelki szükségleteiket,

ami mélyen alázatos.

Nem tudom, hogy én adtam-e
volna ételt,

szerszámot, vagy koporsót,

ami felveti a kérdést:

Mennyire vagyunk jók
az erőforrásoknak a szegények nevében

történő kihelyezésében?

Kiérdemeljük-e a ránk költötteket?

Megnézhetjük a
gyakorlati bizonyítékokat,

hogy mi történik, amikor mi választjuk meg

az embereknek való dolgokat.

Egy jelentős tanulmány
vizsgálta ezt Indiában,

ahol a legszegényebbeknek
állatokat adtak

és rájöttek, hogy a kedvezményezettek
30 százaléka esetében

a visszájára fordult, mert eladták

készpénzért.

Az igazi irónia az,

hogy minden 100 dollár értékű eszköz,

amit ez a program adott valakinek,

egy másik 99 dollárba került,
hogy megvalósuljon.

Mi lenne, ha a technológia
használatával adnánk készpénzt,

vagy segélyszervezetektől,
vagy bármelyikünktől

közvetlenül a szegény ember kezébe.

Ma négy kenyaiból három,
mobil pénzt használ,

ami alapvetően egy bankszámla,

és bármilyen mobilról használható.

A feladó fizeti a 1,6 % díjat

és egy gombkattintással

pénzt küld közvetlenül a
kedvezményezett számlájára,

közvetítők nélkül.

Mint az iparágakat felforgató
technológiák

a saját életünkben,

a kifizetési technológiák
a szegény országokban is

megzavarhatják a támogatást.

Ez olyan gyorsan terjed,
hogy elképzelhető,

hogy emberek milliárdjait,
a világ szegényeit

ilyen módon érhetjük el.

Ez az, amit már elkezdtünk
a "Közvetlen Adakozás"-ban.

Mi vagyunk az első olyan szervezet,

aki elkötelezett a pénzátutalások
mellett, a szegényeknek.

35 000 embernek küldtünk pénzt
Kenya vidéki területeire

és Ugandába,

egy egyszeri, 1000 dolláros kifizetéssel

családonként.

Eddig megkerestük a legszegényebbeket

a legelmaradottabb falvakban,
és a világ ezen részein,

Ők azok, akik sárból tapasztott,

zsúpfedeles kunyhókban,

nem pedig cementből
és vasból készültekben élnek.

Szóval mondjuk azt, hogy ez a te családod.

Megérkezünk a kapudhoz
egy Android telefonnal.

Megkérdezzük a nevedet,
és készítünk egy fotót

rólad meg a kunyhódról,

és levesszük a GPS koordinátákat.

Éjszaka elküldjük az adatokat a felhőbe,

és egy független csapat

minden egyes darabot elhelyez,

például a műholdképeken.

Aztán visszajövünk,

el fogunk adni egy egyszerű mobiltelefont

ha még nem rendelkezel ilyennel,

és néhány héttel később,

küldünk pénzt a mobilodra.

Valami, ami öt évvel ezelőtt

lehetetlennek tűnt volna,

most már hatékonyan,

korrupciótól mentesen tehetjük.

Minél több pénzt adunk a szegényeknek,

és minél több bizonyíték
van arra, hogy működik,

annál inkább újra kell gondolnunk

hogy mi minden mást adunk.

Ma a támogatás logikája
mögött túl gyakran van az,

hogy legalább valami jót teszünk.

Amikor önteltek vagyunk,

megelégszünk ezzel a szinttel,

amikor azt mondjuk,
hogy támogatást adni jobb,

mint a semmi,

akkor elkezdünk hatástalanul befektetni

saját, innovatívnak tűnő ötleteinkbe,

beszámolók írásába,

repülőjegyekbe és terepjárókba.

Mi lenne, ha az volna a logika,

hogy jobban fogjuk-e majd csinálni,
mintha pénzt adnánk közvetlenül?

A szervezeteknek bizonyítani kéne,

hogy még több jót tesznek a szegényekért,

mint azt ők tehetnék saját magukért.

Persze a készpénzes adakozás
nem hoz létre közjavakat.

mint például a betegségek felszámolása,
vagy erős intézmények megépítése,

de magasabbra tehetné a lécet,

ahogyan megsegítjük az egyes családokat

életkörülményeik javításában.

Hiszek a támogatásban.

Hiszem, hogy a legtöbb támogatás jobb,

mint csak a repülőről kidobált pénz.

Teljes bizonyossággal mondhatom,

hogy sok támogatás ma nem jobb,

mint közvetlenül a szegényeknek adni.

Remélem, hogy egy nap majd az lesz.

Köszönöm.