Return to Video

Egyszerű találmányom nagypapám biztonságának védelmére

  • 0:01 - 0:04
    Mi a leggyorsabban
    terjedő betegség az USA-ban?
  • 0:04 - 0:07
    Talán a rák? Szívroham? Cukorbetegség?
  • 0:08 - 0:09
    A helyes válasz: egyik sem.
  • 0:10 - 0:11
    Az Alzheimer-kór.
  • 0:11 - 0:13
    Az USA-ban 67 másodpercenként
  • 0:13 - 0:16
    diagnosztizálnak új
    Alzheimer-kóros pácienst.
  • 0:17 - 0:20
    2050-re megháromszorozódik
    az Alzheimer-kóros páciensek száma.
  • 0:20 - 0:23
    A gondozásuk, valamint
    az öregedő népesség ellátása
  • 0:23 - 0:26
    a legnagyobb társadalmi
    gonddá válik majd.
  • 0:27 - 0:28
    Családom saját bőrén tapasztalta,
  • 0:28 - 0:31
    mennyire nehéz Alzheimer-kóros
    beteget gondozni.
  • 0:31 - 0:33
    Szüleimmel s nagyszüleimmel nőttem fel,
  • 0:33 - 0:35
    s mindig nagyon közel álltam nagyapámhoz.
  • 0:35 - 0:37
    Négyéves koromban
  • 0:37 - 0:39
    egy parkban sétáltunk
    Japánban, nagyapa és én,
  • 0:39 - 0:40
    s egyszer csak eltévedt.
  • 0:40 - 0:44
    Életem egyik legijesztőbb pillanata volt.
  • 0:44 - 0:46
    Ekkor figyeltünk fel először arra is,
  • 0:46 - 0:48
    hogy nagyapámnak Alzheimer-kórja lehet.
  • 0:49 - 0:52
    Az utóbbi 12 évben egyre
    rosszabbodott az állapota.
  • 0:52 - 0:56
    A családomat leginkább az
    aggasztotta, hogy nagyapa elkószál.
  • 0:56 - 0:57
    Nagynéném gondozza őt főleg,
  • 0:57 - 1:00
    s éjjelente iparkodott ébren
    maradni, hogy vigyázhasson rá.
  • 1:00 - 1:03
    De még így sem vette mindig észre,
    ha nagyapa útra kelt.
  • 1:03 - 1:06
    Nyugtalanított nagynéném lelkiállapota
  • 1:06 - 1:08
    és nagyapa biztonsága.
  • 1:08 - 1:11
    Sokat törtem a fejem,
    miként lehetne rajtuk segíteni,
  • 1:11 - 1:12
    de nem találtam megoldást.
  • 1:13 - 1:16
    Két évvel ezelőtt egy éjszaka
  • 1:16 - 1:19
    nagyapámra vigyáztam,
    mikor láttam, hogy felkel.
  • 1:19 - 1:21
    Ahogy a padlóra tette a lábát,
  • 1:21 - 1:24
    eszembe jutott: "Miért is ne tennénk
    egy nyomásérzékelőt a sarkára?"
  • 1:24 - 1:27
    Amint a padlóra teszi a lábát, és rááll,
  • 1:27 - 1:31
    a nyomásérzékelő rögtön jelezné
    a testsúlya miatti nyomásváltozást,
  • 1:31 - 1:34
    majd hangriasztást küldene
    a gondozó okostelefonjára.
  • 1:34 - 1:36
    Így a nagynénim jobban alhatna éjjel,
  • 1:36 - 1:39
    mert nem kellene nagyapa
    miatt nyugtalankodnia.
  • 1:39 - 1:42
    Most pedig szeretném bemutatni
    nektek a zokni működését.
  • 1:45 - 1:48
    Zokni modell,
    légy szíves, fáradj be a színpadra.
  • 1:49 - 1:51
    Nagyszerű!
  • 1:52 - 1:56
    Tehát amint a páciens a padlóra lép –
  • 1:56 - 1:58
    (Csengés)
  • 1:58 - 2:00
    az érzékelő azonnal riasztja
    a gondozó okostelefonját.
  • 2:05 - 2:06
    Köszönjük! (Taps)
  • 2:06 - 2:09
    Köszi szépen a segítséget, zokni modell!
  • 2:12 - 2:15
    Itt egy előzetes tervrajzot láthattok.
  • 2:16 - 2:18
    Azért választottam
    ezt az érzékelős megoldást,
  • 2:18 - 2:22
    mert mindig is érdekelt
    az érzékelők technológiája.
  • 2:22 - 2:23
    Mikor hat éves voltam,
  • 2:23 - 2:26
    a család idős barátja
    elcsúszott a fürdőszobában,
  • 2:26 - 2:28
    és súlyosan megsérült.
  • 2:28 - 2:30
    Féltettem a nagyszüleimet,
  • 2:30 - 2:32
    és egy "okosfürdőszobát" akartam tervezni.
  • 2:32 - 2:36
    Mozgásérzékelőkkel ellátott járólapok
  • 2:36 - 2:39
    azonnal jeleznék, ha egy idős ember
    elesett a fürdőben.
  • 2:39 - 2:41
    Mivel ekkor még csak hat éves voltam,
  • 2:41 - 2:44
    és még az óvodából sem ballagtam el,
  • 2:44 - 2:48
    erőforrások és eszközök nélkül
    nem tudtam megvalósítani az elképzelésem.
  • 2:48 - 2:51
    Azonban a kutatási tapasztalatom
  • 2:51 - 2:55
    felkeltette bennem a vágyat,
    hogy érzékelőkkel segítsek az időseken.
  • 2:55 - 3:00
    Úgy vélem, az érzékelők jelentősen
    javíthatnák az idősek életminőségét.
  • 3:01 - 3:04
    Mikor kész lett a tervem,
    kiderült, három feladatom van:
  • 3:04 - 3:06
    1) az érzékelő megalkotása,
  • 3:06 - 3:08
    2) az áramkör megtervezése,
  • 3:08 - 3:10
    3) az app programozása.
  • 3:10 - 3:13
    Rájöttem, hogy a vártnál nehezebb lesz
  • 3:13 - 3:15
    megvalósítani a terveim.
  • 3:15 - 3:18
    Először is egy vékony és
    rugalmas érzékelő kellett hozzá,
  • 3:18 - 3:21
    amely a talpon kényelmesen viselhető.
  • 3:21 - 3:25
    Alapos kutatás, különböző anyagok
    mint pl. a gumi tesztelése után,
  • 3:25 - 3:28
    amely, mint kiderült, vastagsága
    miatt nem simul a talphoz,
  • 3:28 - 3:30
    végül fóliaérzékelőt választottam,
  • 3:30 - 3:33
    amiben áramvezető, nyomásra
    érzékeny tintarészecskék vannak.
  • 3:33 - 3:36
    Nyomás fellépése esetén nő a részecskék
    közti vezetőképesség.
  • 3:36 - 3:38
    Tehát olyan áramkört tudtam tervezni,
  • 3:38 - 3:41
    mely az elektromos ellenállás
    mérésével állapította meg a nyomást.
  • 3:41 - 3:44
    Ezután egy viselhető, vezeték
    nélküli áramkört terveztem.
  • 3:44 - 3:47
    Azonban a vezeték nélküli jelátvitel
    rengeteg áramot fogyaszt,
  • 3:47 - 3:49
    és nehéz, ormótlan elemekkel működik.
  • 3:49 - 3:53
    Itt kapóra jöttek a Bluetooth
    alacsony fogyasztású megoldásai.
  • 3:53 - 3:56
    Keveset fogyasztanak, és mindössze
    érme nagyságú elemmel üzemelnek.
  • 3:56 - 4:00
    Így nem merülne le a rendszer
    váratlanul az éj közepén.
  • 4:00 - 4:03
    Végül egy app-et kellett programozni.
    A gondozó okostelefonja így
  • 4:03 - 4:06
    távolról figyelné az illetőt.
  • 4:06 - 4:09
    Kellett hozzá egy kis továbbképzés,
    mert a Javán és az XCode-on felül
  • 4:09 - 4:13
    a Bluetoothos készülékek
    programozását is ismernem kellett.
  • 4:13 - 4:16
    YouTube-os leckéket néztem,
    s persze tankönyveket is bújtam.
  • 4:17 - 4:21
    Az elemek integrálásával
    sikerült két mintapéldányt előállítani.
  • 4:21 - 4:23
    Egyikük egy érzékelős zokni volt,
  • 4:23 - 4:26
    a másik pedig egy olyan érzékelő,
  • 4:26 - 4:28
    amelyet az illető talpán bárhova
  • 4:28 - 4:30
    fel lehetett erősíteni.
  • 4:30 - 4:33
    Ezt a készüléket a nagyapámon
    tesztelem kb. egy éve,
  • 4:33 - 4:35
    és idáig 100%-ban észlelte
  • 4:35 - 4:38
    több mint 900 elkószálási kísérletét.
  • 4:39 - 4:42
    Tavaly nyáron béta-teszteltük
  • 4:42 - 4:44
    kaliforniai idősek otthonaiban.
  • 4:44 - 4:46
    Most a visszajelzések alapján
  • 4:46 - 4:49
    tökéletesítem a készüléket,
    hogy hamarosan piacra dobhassuk.
  • 4:49 - 4:51
    A sok tesztből rájöttem,
  • 4:51 - 4:53
    hogy más megoldásokra is szükség lesz,
  • 4:53 - 4:56
    mert nem mindenki szeret
    éjszaka zoknit viselni.
  • 4:57 - 5:00
    Az érzékelők által gyűjtött adatok
  • 5:00 - 5:02
    javíthatják a betegek kezelését,
  • 5:02 - 5:05
    s elősegíthetik a gyógyításukat is.
  • 5:05 - 5:07
    Pl. most azt tanulmányozom,
  • 5:07 - 5:10
    hogy van-e összefüggés a beteg
    éjjeli sétáinak száma,
  • 5:10 - 5:13
    nappali tevékenységei és étrendje közt.
  • 5:14 - 5:17
    Sosem fogom elfelejteni,
    mikor a találmányom először
  • 5:17 - 5:19
    jelezte nagyapa elcsatangolási kísérletét.
  • 5:19 - 5:22
    Abban a pillanatban rádöbbentem,
    hogy a technológia
  • 5:22 - 5:24
    jobbá teszi életünket.
  • 5:24 - 5:26
    Boldogan és egészségesen élő emberek:
  • 5:26 - 5:28
    én ilyen világot képzeltem el.
  • 5:28 - 5:30
    Köszönöm szépen a figyelmeteket.
  • 5:30 - 5:34
    (Taps)
Title:
Egyszerű találmányom nagypapám biztonságának védelmére
Speaker:
Kenneth Shinozuka
Description:

A demenciás betegek hatvan százaléka elbóklászik. Ez ápolóikat és magukat a betegeket is igencsak megviseli. Elragadó előadásában Kenneth Shinozuka tizenéves feltaláló bemutatja új megoldását, amellyel éjjel elcsatangoló nagypapája és az őt gondozó nagynénje sorsát próbálta megkönnyíteni, s reméli, hogy más Alzheimere-kóros betegek hasznára is válhat.

more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
05:46

Hungarian subtitles

Revisions