Return to Video

Hogy működik a számítógép memóriája? - Kanawat Senanan

  • 0:07 - 0:10
    Sok tekintetben a memóriánktól
    vagyunk olyanok, amilyenek vagyunk.
  • 0:10 - 0:13
    Segít emlékezni, tanulni,
  • 0:13 - 0:14
    megőrizni szakértelmünket
  • 0:14 - 0:16
    és tervezni a jövőt.
  • 0:16 - 0:20
    A számítógépben, amely gyakran olyan,
    mintha önmagunk kiterjesztése lenne,
  • 0:20 - 0:22
    a memória ugyanezt a célt szolgálja,
  • 0:22 - 0:24
    legyen az kétórás mozi,
  • 0:24 - 0:25
    kétszavas szövegfájl,
  • 0:25 - 0:28
    vagy az utasítások,
    amelyekkel elérhetjük ezek bármelyikét.
  • 0:28 - 0:33
    A számítógép memóriájában minden a bitnek
    nevezett alapegység formáját ölti.
  • 0:33 - 0:36
    A bit a BInary digiT rövidítése.
  • 0:36 - 0:38
    Ezeket memóriacellákban tárolják,
  • 0:38 - 0:42
    amelyeknek két állapotuk,
    két értékük lehet:
  • 0:42 - 0:44
    a 0 és az 1.
  • 0:44 - 0:47
    A fájlok és programok
    milliónyi ilyen bitből állnak,
  • 0:47 - 0:50
    amelyeket a központi feldolgozó egység,
  • 0:50 - 0:52
    a CPU, a processzor dolgoz föl.
  • 0:52 - 0:54
    A számítógépnek ez az agya.
  • 0:54 - 0:59
    Mivel a földolgozandó bitek száma
    exponenciálisan nő,
  • 0:59 - 1:02
    a géptervezők állandóan
  • 1:02 - 1:05
    a mérettel, költséggel
    és a sebességgel küzdenek.
  • 1:06 - 1:10
    Akárcsak nekünk, a gépeknek is van
    rövidtávú memóriájuk azonnali feladatokra,
  • 1:10 - 1:13
    és hosszútávú memóriájuk
    a tartósabb tárolásra.
  • 1:13 - 1:15
    Amikor programot futtatunk,
  • 1:15 - 1:19
    az operációs rendszer helyet allokál
    a rövidtávú memóriában
  • 1:19 - 1:21
    az utasítások végrehajtásához.
  • 1:21 - 1:24
    Pl. ha lenyomunk egy billentyűt
    a szövegszerkesztőben,
  • 1:24 - 1:30
    a processzor odanyúl az egyik ilyen
    helyhez, hogy kiolvassa az adatbiteket.
  • 1:31 - 1:34
    Módosíthatja is őket,
    vagy újakat képezhet.
  • 1:34 - 1:38
    Az ehhez szükséges idő
    a memóriakésleltetés
  • 1:39 - 1:44
    Mivel a programutasításokat gyorsan
    és folyamatosan kell feldolgozni,
  • 1:44 - 1:49
    a rövidtávú memóriában minden helyhez
    tetszőleges sorrendben el lehet jutni.
  • 1:49 - 1:52
    így a neve: véletlen elérésű memória, RAM.
  • 1:52 - 1:56
    A RAM leggyakoribb fajtája
    a dinamikus RAM, a DRAM.
  • 1:56 - 2:01
    Itt minden memóriacella egy pici
    tranzisztorból és kondenzátorból áll,
  • 2:01 - 2:03
    ez tárolja az elektromos töltést:
  • 2:03 - 2:08
    0 értékű, ha nincs töltése,
    vagy 1 értékű, ha töltött állapotú.
  • 2:08 - 2:09
    Dinamikusnak azért nevezik,
  • 2:09 - 2:13
    mert csak rövid ideig tárolja a töltést,
    amely aztán elszivárog,
  • 2:13 - 2:17
    az adatok megtartásához
    folyton tölteni kell.
  • 2:17 - 2:20
    De még a 100 nanoszekundum
    rövidségű késleltetési idő is
  • 2:20 - 2:23
    túl hosszú a modern CPU-nak,
  • 2:23 - 2:27
    ezért létezik egy kicsi, nagy sebességű
    átmeneti gyorstároló, a cache,
  • 2:27 - 2:29
    ami statikus RAM-ból készül.
  • 2:29 - 2:32
    Általában 6 összekapcsolt
    tranzisztorból készül.
  • 2:32 - 2:34
    amelyeket nem kell frissíteni.
  • 2:34 - 2:37
    A SRAM a leggyorsabb memória,
  • 2:37 - 2:39
    de egyben a legdrágább,
  • 2:39 - 2:42
    és háromszor akkora hely
    kell neki, mint a DRAM-nak.
  • 2:42 - 2:47
    A RAM és a gyorstároló csak addig
    tárol, amíg feszültség alatt van.
  • 2:47 - 2:50
    Hogy az adatok kikapcsolás
    után is megmaradjanak,
  • 2:50 - 2:53
    át kell őket tölteni a tartós tárolóba.
  • 2:53 - 2:55
    Három fajtája létezik.
  • 2:55 - 2:58
    A mágnestároló a legolcsóbb,
  • 2:58 - 3:04
    Benne az adatot mágneses minták alakjában,
    mágneses bevonatú forgó diszken tárolják.
  • 3:04 - 3:07
    Mivel a lemeznek
    az adattárolás helyére kell fordulnia
  • 3:07 - 3:09
    a kiolvasáshoz,
  • 3:09 - 3:15
    a késleltetésük 100 000-szer
    hosszabb, mint a DRAM-oké.
  • 3:15 - 3:19
    Vannak az optikai tárolók is,
    mint pl. a DVD és a Blu-ray,
  • 3:19 - 3:21
    ezek szintén forgó lemezeket használnak,
  • 3:21 - 3:23
    ezek fényvisszaverő anyaggal
    vannak bevonva.
  • 3:23 - 3:28
    A biteket lézerrel olvasható festékkel
    világos-sötét foltokba kódolják.
  • 3:28 - 3:31
    Az optikai tárolók olcsók és kivehetők,
  • 3:31 - 3:35
    de még hosszabb késleltetésűek,
    mint a mágneses tárolók,
  • 3:35 - 3:37
    és a kapacitásuk is kisebb.
  • 3:37 - 3:43
    A tartós tárolók legújabb és leggyorsabb
    fajtája a szilárdtest-meghajtó [SSD],
  • 3:43 - 3:44
    pl. az USB-flash-tároló.
  • 3:44 - 3:46
    Nincsenek mozgó részei,
  • 3:46 - 3:49
    lebegőkapus [FGMOS]
    tranzisztorok vannak benne.
  • 3:49 - 3:53
    Ezek úgy tárolják a biteket,
    hogy elfogják vagy elengedik a töltéseket
  • 3:53 - 3:56
    a különlegesen kialakított belsejükben.
  • 3:56 - 4:00
    Mennyire megbízható ez a milliárdnyi bit?
  • 4:00 - 4:03
    Hajlamosak vagyunk föltételezni,
    hogy a gépek memóriája stabil és állandó,
  • 4:03 - 4:06
    ám elég rohamosan leromlik.
  • 4:06 - 4:09
    A gép melegedése és
    a környezetből származó hő
  • 4:09 - 4:12
    elrontja a merevlemez mágnesezettségét,
  • 4:12 - 4:14
    tönkreteszi az optikai lemezek festékét,
  • 4:14 - 4:17
    és az FGMOS-ban töltésvesztést okoz.
  • 4:17 - 4:20
    A szilárdtest-meghajtóknak [SSD]
    is megvan a gyenge oldaluk.
  • 4:20 - 4:24
    A gyakori írás hatására az
    FGMOS tranzisztorok korrodálódnak,
  • 4:24 - 4:27
    végül tönkremennek.
  • 4:27 - 4:30
    Minthogy a legtöbb jelenlegi
    tárolóeszköz várható élettartama
  • 4:30 - 4:32
    kevesebb mint 10 év,
  • 4:32 - 4:36
    a kutatók igyekeznek minél jobban
    kiaknázni az anyagok tulajdonságait,
  • 4:36 - 4:39
    egészen kvantumszintig,
  • 4:39 - 4:41
    azt remélve, hogy a tárolóeszközök
  • 4:41 - 4:42
    gyorsabbak, kisebbek
  • 4:42 - 4:44
    és tartósabbak lesznek.
  • 4:44 - 4:49
    Mind az emberek, mind a számítógépek
    halhatatlansága egyelőre elérhetetlen.
Title:
Hogy működik a számítógép memóriája? - Kanawat Senanan
Speaker:
Kanawat Senanan
Description:

A teljes leckét lásd: http://ed.ted.com/lessons/how-computer-memory-works-kanawat-senanan

Sok tekintetben memóriánktól vagyunk olyanok, amilyenek vagyunk. Segít emlékezni, tanulni, megőrizni szakértelmünket és tervezni a jövőt. A számítógépekben, amely gyakran olyan, mintha önmagunk kibővítése lenne, a memória ugyanezt a célt szolgálja. Kanawat Senanan elmagyarázza, hogyan működik a számítógép memóriája.

Lecke: Kanawat Senanan, animáció: TED-Ed.

more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
05:05
Péter Pallós commented on Hungarian subtitles for How computer memory works
Csaba Lóki commented on Hungarian subtitles for How computer memory works
Csaba Lóki approved Hungarian subtitles for How computer memory works
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for How computer memory works
Maria Ruzsane Cseresnyes accepted Hungarian subtitles for How computer memory works
Maria Ruzsane Cseresnyes edited Hungarian subtitles for How computer memory works
Péter Pallós commented on Hungarian subtitles for How computer memory works
Maria Ruzsane Cseresnyes commented on Hungarian subtitles for How computer memory works
Show all
  • Jegyzetek: (Kimásolva)

    0:47.18
    central processing unit - én központi egységként ismertem, központi számító egységnek biztos nem hívták, innen választhatsz: https://hu.wikipedia.org/wiki/Central_processing_unit, én központi feldolgozó egységet írtam.
    Maria Ruzsane Cseresnyes - Just now
    3:45.96
    térhatású helyett én térvezérlésűt találtam. https://hu.wikipedia.org/wiki/Tranzisztor
    Maria Ruzsane Cseresnyes - Just now
    1:15.28
    Azért írtam allokált, mert hadd ismerkedjen egy kis szakkifejezéssel is a hallgató. A szövegkörnyezetből világos a jelentése.
    Maria Ruzsane Cseresnyes - Just now
    3:14.51
    Itt a "másrészt" nem illik a szövegbe. Vagy, ha ragaszkodunk hozzá: "Másrészt vannak az optikai tárolók..."
    Maria Ruzsane Cseresnyes - Just now

  • 0:47.18 Ez is egy változat_ http://www.tferi.hu/konyv5/fej19p.htm
    "CPU. (Central Processing Unit = Központi számító egység)"
    De a tiéd jobb.

    1:15 Jó, hadd okosodjanak. Éljen a szakmai szleng! Allokál = helyet lefoglal, elhelyez.

    2:29 Inkább "készül", mint "áll össze", hiszen készítik.

    3:15 Valóban, a "másrészt" nem illik a szövegbe, ezért nem is írtam ilyet.

    3:45.96 Természetesen, térvezérlésű. a nagy hőség meg a pillanatnyi elmezavar miatt írhattam térhatásút.

    4:03 Milyen plusz információt hordoz a "valójában"? Ez csak töltelékszó.

    4:06 és 4:20 A névelő ne szakadjon el a főnévtől.

  • A "lebegőkapus" és az FGMOS egy kicsit pontosabb - ha elfogadjátok.

  • OK

Hungarian subtitles

Revisions