Miért szorongunk a matek miatt? – Orly Rubinsten

A teljes leckét lásd: http://ed.ted.com/lessons/why-do-people-get-so-anxious-about-math-orly-rubinsten

Előfordult már, hogy a matekvizsgán szívük rögtön hevesebben kezdett dobogni, és tenyerük megizzadt? Ezt hívják matekszorongásnak. Mások is járnak ebben a cipőben. Kutatók szerint a népesség 20%-a szenved tőle. Mi történik ilyenkor? Mit tehetünk, hogy kigyógyuljunk belőle? Orly Rubinsten értelmezi a legutóbbi kutatásokat, és módszereket ajánl matematikai teljesítményünk javítására.

Lecke: Orly Rubinsten, animáció: Adriatic Animation.

Középiskolás korában
Laurent Schwartz francia matematikus

amiatt szorongott, hogy nem elég
okos a matekpéldák megoldásához.

Talán önöknek is volt már hasonló érzésük.

Matekvizsgára beülve azt érzik,

hogy szívverésük fölgyorsul,

és tenyerük izzadni kezd.

Gyomruk émelyeg,
és képtelenek koncentrálni.

E jelenséget matekszorongásnak hívják,

és nemcsak önökkel fordul elő.

Kutatók szerint a népesség
kb. 20%-a szenved tőle.

Egyes pszichológusok
diagnosztizálható állapotnak tartják.

De akinek matekszorongása van,
még nem biztos, hogy gyenge matekból.

Távolról sem.

Laurent Schwartz elnyerte a Fields-érmet,

a matematikában kapható
legtekintélyesebb elismerést.

Az emberek talán azt hiszik, hogy azért
szoronganak, mert gyengék matekból,

de néha ez pont fordítva van.

Azért rosszak a matekeredményeik,
mert szoronganak miatta.

Egyes pszichológusok szerint ennek oka,

hogy a matekszorongás csökkenti
a kognitív erőforrásokat,

azaz az operatív memóriát.

Ez a rövid távú memóriarendszer,

amely segít rendszerezni a feladat
elvégzéséhez szükséges információt.

Idegeskedni azon,
hogy meg tudjuk-e oldani a példát

vagy hogy nem állunk helyt a vizsgán,

felemészti az operatív memóriát,

és ezért kevesebb marad a matekfeladatra.

Hirtelen alapvető matekkészségünkkel,
pl. a számtannal,

amivel egyébként brillírozunk,
is gondunk támad.

A tanulás okozta szorongás
nem korlátozódik a matekra,

de ezen a területen a leggyakoribb,

és itt okoz több kárt.

Mi ennek az oka?

A kutatók bizonytalanok,

de egyes kutatások szerint

a szülők és tanárok hozzáállása
a matekhoz nagyban befolyásolja

a gyerekek viselkedését.

Ha a szülők a matekot mint valami
szörnyű ismeretlent emlegetik,

ez beleivódhat a gyerekbe.

A maguk is matekszorongással küzdő tanárok
hajlamosak ezzel diákjaikat megfertőzni.

A "hamar oldd meg a feladatot!"
még csak fokozza a szorongást.

Egyes kultúrákban a jó matektudás
az általános értelem jele.

Ha ekkora a tét, nem csoda,

ha a diákok szoronganak.

Még Maryam Mirzakhani befolyásos
matematikus is,

aki nők közül elsőként
nyerte el a Fields-érmet,

bizonytalanul érezte magát,
s elvesztette a tárgy iránti érdeklődését,

mert középiskolai matektanára
nem tartotta tehetségesnek.

Mit tehetünk,

ha matekszorongást tapasztalunk?

Lazító technikák, rövid légzőgyakorlatok

javították az ettől szenvedő
diákok vizsgateljesítményét.

Az is segít, ha leírjuk a rémület okát.

E stratégiával átértékelhetjük
a stressz okozta élményt,

és fölszabadíthatjuk operatív memóriánkat.

Ha lehetőségünk van rá,

a testmozgás, pl. az élénk séta
elmélyíti a légzést

és segít oldani az izomfeszültséget,

így megakadályozza
a szorongás kialakulását.

Használhatjuk agyunkról
szerzett tudásunkat is

fölfogásunk megváltoztatására.

Agyunk alakítható.

A matematikai készségek agyterülete
mindig nőhet és fejlődhet.

E pszichológiai elvet
fejlődő szemléletmódnak nevezik.

Ha úgy tekintünk magunkra
mint fejlődőképes személyre,

akkor ez elősegíti a fejlődésünket.

Tanárként vagy kisgyerekes szülőként

tekintsük játékosnak a matekot,
és az alkotó jellegre koncentráljunk.

Ez fejleszti a számolási készséget,

amely révén a gyerekek később
magabiztosan tekintenek a matekra.

Fontos, hogy időt és teret
adjunk a gyerekeknek

válaszaik elemzésére.

Az igazgatók ügyeljenek rá,

hogy a tanárok jó hozzáállásúak
és magabiztos tudásúak legyenek,

mert ez nélkülözhetetlen ahhoz,

hogy diákjaikból is
ezt az érzést váltsák ki.

Ne tűrjük el, hogy bárki azt terjessze,

hogy a fiúk eleve jobbak matekból.

Ez teljes tévedés.

Ha matekszorongást tapasztalunk,

a tény fölismerése önmagában nem segít.

Ám a gond megnevezése már segíthet.

Akárhogy van is, ha körülnézünk,

jó eséllyel találunk olyanokat,
akik ugyanebben a cipőben járnak.

Gondoljunk arra, hogy a szorongás
nem tükrözi képességeinket,

hanem olyasvalami, amit idővel
és tudatosan legyőzhetünk.