Nem tetszik a kattintásvadászat? Ne kattints rá!

Nem úgy tűnik, mintha a legtöbb online hírportál már túllépett volna a híradás határain, hogy nyíltan gerjessze a felháborodásodat (és az oldal látogatottságát)? Sally Kohn hírelemző azt ajánlja: ne foglalkozz azokkal a hírekkel, amiken látszik, hogy csak feldühíteni akarnak! Add inkább az értékes kattintásaidat azoknak a híroldalaknak, akikben igazán megbízol.

Nemrég

néhány fehér srác és pár fekete nő

elcserélték egymással a twitteres
felhasználói képüket.

Nem változtattak tartalmat,

ugyanúgy twittereztek, mint máskor,

de hirtelen, a fehér srácok észrevették,
hogy állandóan

a néger szóval illették őket,

és a legszörnyűbb
mocskolódásban volt részük,

míg a fekete nők számára hirtelen

minden sokkal kellemesebb lett.

Nos, ha az én öt éves
gyerekem lennél,

az internet leginkább
kölyökkutyákból, és tündérekből állna,

és néha a tündérek,
kutyusokon lovagolnak.

Ez egy dolog. Keress rá!

De mi többiek tudjuk, hogy az internet

igazán csúnya tud lenni.

Nem azokról a színes vitákról beszélek,

amik szerintem egészségesek
a demokráciánkra.

Inkább a csúnya, személyeskedő
támadásokra gondolok.

Lehet, hogy veled is megtörtént,
de legalább

kétszer annyi, vagy több esélyed van,

ha nő, színes bőrű,
esetleg meleg vagy,

vagy egyszerre több is ezek közül.

Sőt, ahogy írtam ezt a beszédet,

találtam egy Twitter fiókot
@SallyKohnGáz néven.

A leírás szerint én egy férfigyűlölő,

"kemény leszbikus vagyok, és az
egyetlen dolog, amit elértem az életben,

az a perverz szexualitásom terjesztése."

Aminek véletlenül, csak a harmada igaz.

Úgy értem, hazugság! (Nevetés)
De komolyan,

mind azt mondjuk,
hogy utáljuk a hülyeséget.

A kérdés az, hogy hajlandó vagy-e

személyes áldozatot hozni azért,
hogy mindezt megváltoztasd.

Nem úgy értem, hogy ne internetezz.

Úgy értem, hogy változtasd meg
mire kattintasz,

mivel a kattintás egy
nyilvános cselekedet.

Már nem az a helyzet,

hogy néhány erős elit
szabályozza az egész médiát,

és mi csak passzív befogadók maradunk.

Egyre inkább, mi vagyunk maga a média.

Régebben azt gondoltam,
ó, oké, kiöltözöm,

felteszek egy jó adag sminket,

bemegyek a tv-be,
beszélek a hírekről.

Az egy nyilvános médiaszereplés.

Aztán hazamegyek, és böngészek,

twitterezek,

ez meg személyes médiafogyasztás.

Mármint persze, hogy az.
Pizsamában vagyok.

Tévedés.

Minden, amit blogolunk,
amit twittelünk,

és bármi, amire kattintunk,

az egy médiamegnyilvánulás.

Mi vagyunk az új hírszerkesztők.

Mi döntjük el, mi kapjon figyelmet

annak alapján, hogy
mire fordítunk figyelmet.

Így működik most a média.

Van mindenféle rejtett
algoritmus, ami eldönti,

mit látsz többet, és azt,
hogy mit lát mindenki

annak alapján, amire kattintasz,

ez viszont formálja
az egész kultúránkat.

Ötből, több mint három
amerikai úgy hiszi,

nagy tahóság uralkodik most hazánkban,

de lefogadom, hogy
három az ötből,

ugyanúgy rákattint sértegető,

pletykát terjesztő szemétre,

ami a legcsúnyább hatásokat
táplálja társadalmunkban.

Az egyre zajosabb médiapalettán

mindenki hangosabb, hogy meghallják,

és ennek a hangoskodásnak a zsarnoksága

bátorítja fel az utálatosság zsarnokságát.

Nem kell, hogy így legyen.

Nem kell.

Meg tudjuk változtatni az ösztönzést.

Kezdetnek, két dolgot tehetünk.

Először is, ne csak állj a pálya szélén,
ha látod, hogy valakit sértegetnek.

Ha valakit online bántalmaznak,
tegyél valamit.

Légy hős. Ez a te lehetőséged.

Beszélj. Szólalj fel. Légy jó ember.

Jóval fojtsd el a rosszat.

És a második, le kell szoknunk arról,
hogy kattintunk

a legkisebb közös nevezőre
építő, zavarosban halászó

kattintásvadász tartalomra.

Ha nem tetszik, hogy Kardashian

van állandóan napirenden,

ne kattints a Kim Kardashian

villantásáról szóló linkekre.

Tudom, hogy megtetted. (Taps)

Te is, úgy tűnik.

Komolyan, ugyanez a példa:

ha nem tetszik, hogy gúnyolják
egymást a politikusok,

ne kattints arra a történetre,

hogy egyik párt politikusa mint
illeti a másik pártban a másikat.

Ha vonatroncsokra kattintasz,
azzal csak olajat öntesz rá.

Csak ront rajta,
gyorsabban terjed a tűz.

Az egész kultúránk leég.

Ha a legtöbb kattintás nyer,

akkor meg kell kezdeni
átalakítani a világunkat,

kattintással formálni,
amilyennek akarjuk,

mert a kattintás egyben állásfoglalás.

Úgyhogy kattints felelősségteljesen!
Köszönöm.

(Taps)