Hogyan írjunk prózát, amely életre kel - Nalo Hopkinson
-
0:08 - 0:12Sok oka van, hogy irodalmat olvasunk.
-
0:12 - 0:13Hogy szórakozzunk,
-
0:13 - 0:15hogy megtudjuk, ki a tettes,
-
0:15 - 0:18hogy új, idegen bolygókra utazzunk,
-
0:18 - 0:19hogy féljünk,
-
0:19 - 0:20nevessünk,
-
0:20 - 0:21sírjunk,
-
0:21 - 0:22gondolkodjunk,
-
0:22 - 0:23érezzünk,
-
0:23 - 0:28hogy annyira elmerüljünk benne, hogy
egy pillanatra elfelejtsük, hol vagyunk. -
0:28 - 0:31De mi van az irodalom írásával?
-
0:31 - 0:34Hogy szippantsuk be
az olvasókat a történetünkbe? -
0:34 - 0:36Egy izgalmas cselekménnyel? Talán.
-
0:36 - 0:39Lenyűgöző szereplőkkel? Valószínűleg.
-
0:39 - 0:43Gyönyörű nyelvezettel? Lehetséges.
-
0:43 - 0:48"Billie lába, mint a tészta.
A hajvégei mérgező tűk. -
0:48 - 0:53A nyelve, akár egy durva szivacs,
a szemei pedig savas táskák." -
0:53 - 0:58Ettől a leírástól önök is
úgy émelyegnek, mint Billie? -
0:58 - 1:01Felfogtuk, hogy Billie lába
valójában nem tészta. -
1:01 - 1:04De Billie úgy érzi, hogy olyan
puha és ernyedt, mint a főtt tészta. -
1:04 - 1:07Ez egy burkolt hasonlat, egy metafora.
-
1:07 - 1:10De akkor miért nem írjuk egyszerűen így?
-
1:10 - 1:13"Billie gyenge és hányingere van."
-
1:13 - 1:18Nagy eséllyel a második leírás
nem volt olyan élénk, mint az első. -
1:18 - 1:21Az irodalom lényege,
hogy elvarázsoljuk az olvasót, -
1:21 - 1:26hogy azt az illúziót keltsük, hogy
az olvasó valóban a történetben van. -
1:26 - 1:28Az irodalom leköti az érzékeket,
-
1:28 - 1:31színes de csalóka látszatot kelt
-
1:31 - 1:34a szereplők élményeiről.
-
1:34 - 1:37A színpad és a kivetítő közvetlenül
kötik le az érzékeink egy részét. -
1:37 - 1:42Látjuk és halljuk a szereplők
interakcióját és a díszleteket. -
1:42 - 1:43De a prózában
-
1:43 - 1:48csak statikus szimbólumok vannak
egy ellentétes színű háttéren. -
1:48 - 1:52Ha valamit tárgyilagosan és
nem kézzelfoghatóan írunk le, -
1:52 - 1:54a történet varázsa gyenge lesz.
-
1:54 - 1:58Az olvasónak nem lesz része semmiben,
a kacskaringók értelmezésén kívül. -
1:58 - 2:00Megérti, hogy mit érez Billie,
-
2:00 - 2:04de nem fogja azt érezni, amit Billie.
-
2:04 - 2:07Csak olvassa a történetet,
de nem merül el benne, -
2:07 - 2:13nem Billie-vel együtt fedezi fel
a lány életének részleteit. -
2:13 - 2:16Az irodalom játszik az érzékeinkkel:
-
2:16 - 2:17ízleléssel,
-
2:17 - 2:18szaglással,
-
2:18 - 2:19tapintással,
-
2:19 - 2:20hallással,
-
2:20 - 2:21látással,
-
2:21 - 2:23és a mozgással.
-
2:23 - 2:29Valamint a képességünkkel,
hogy elvonatkoztassunk és társítsunk. -
2:29 - 2:31Figyeljük meg a következő mondatot:
-
2:31 - 2:33"Síri csend volt,
-
2:33 - 2:38a vitorlák csattogása és a hajóderékhoz
csapódó hullámok moraja hallatszott csak." -
2:38 - 2:41A "csend," "csattogás," és "moraj" szavak
-
2:41 - 2:43lekötik a hallásunkat.
-
2:43 - 2:47Észrevettük, hogy Buckell nem használja
az általános hang szót. -
2:47 - 2:53Mindegyik szó, amit használ, feleleveníti
a hang egy-egy bizonyos jellegét. -
2:53 - 2:56Azután, mint egy művész,
aki több réteg festékkel -
2:56 - 2:59ad textúrát a festménynek,
-
2:59 - 3:04hozzáad a szöveghez még egy réteget,
a mozgást: "a vitorlák csattogása," -
3:04 - 3:08és a tapintást: "a hajóderékhoz
csapódó hullámok moraja." -
3:08 - 3:11Végül pedig egy elvont
kapcsolattal szolgál, -
3:11 - 3:15amikor összeköti a csendet a sír szóval.
-
3:15 - 3:17Nem "csendes, mint egy sír"
-
3:17 - 3:19amely egy hasonlat,
és távolságot teremt -
3:19 - 3:21az olvasó és az élmény közt.
-
3:21 - 3:26Ehelyett Buckell létrehozza
a "síri csend" metaforát -
3:26 - 3:29egy burkolt, nem pedig nyílt
összehasonlítás céljából. -
3:29 - 3:32Az íróknak mindig azt tanítják
hogy kerüljék a kliséket, -
3:32 - 3:36mert egy elkoptatott kép
nem köti le az olvasót, -
3:36 - 3:38például: "vörös, mint a rózsa."
-
3:38 - 3:39Viszont:
-
3:39 - 3:42"A szerelmük a tengerparton kezdődött.
-
3:42 - 3:47Azon a napon, amikor Jacob meglátta
Anette-et pároltmeggy-színű ruhájában." -
3:47 - 3:50Az olvasók elméjét leköti
az érdekfeszítő feladat, -
3:50 - 3:53hogy kitalálják, milyen az a
pároltmeggy-színű ruha. -
3:53 - 3:57A tengerparton találják magukat,
amint épp beleszeretnek valakibe. -
3:57 - 4:01Megtapasztalják a történetet
mind zsigeri, mind fogalmi szinten, -
4:01 - 4:04ebben a fantáziadús játékban
félúton találkoznak az íróval, -
4:04 - 4:08amint felkavarja az érzékek viharát.
-
4:08 - 4:11Amikor írunk, válogassuk meg a szavainkat,
-
4:11 - 4:16hogy lekössük a hallást, látást, ízlelést,
tapintást, szaglást és a mozgás érzékét. -
4:16 - 4:21Majd alkossunk váratlan kapcsolatokat
a történet elemei közt, -
4:21 - 4:25és gerjesszük fel az olvasók
erdőtűzszerű képzelőerejét.
- Title:
- Hogyan írjunk prózát, amely életre kel - Nalo Hopkinson
- Description:
-
Teljes lecke: http://ed.ted.com/lessons/how-to-write-fiction-that-comes-alive-nalo-hopkinson
Az irodalom lényege, hogy elvarázsoljuk az olvasót, hogy azt az illúziót keltsük, hogy valóban a történet világába került. De mint írók, hogyan tudjuk beszippantani az olvasót a történetünkbe? Nalo Hopkinson megoszt velünk néhány tippet, hogy miként keltsük életre a prózánkat a nyelvezet segítségével.
Lecke: Nalo Hopkinson; animáció: Enjoyanimation.
- Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TED-Ed
- Duration:
- 04:42
Csaba Lóki approved Hungarian subtitles for How to write fiction that comes alive - Nalo Hopkinson | ||
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for How to write fiction that comes alive - Nalo Hopkinson | ||
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for How to write fiction that comes alive - Nalo Hopkinson | ||
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for How to write fiction that comes alive - Nalo Hopkinson | ||
Izabella Szalma accepted Hungarian subtitles for How to write fiction that comes alive - Nalo Hopkinson | ||
Izabella Szalma edited Hungarian subtitles for How to write fiction that comes alive - Nalo Hopkinson | ||
Izabella Szalma edited Hungarian subtitles for How to write fiction that comes alive - Nalo Hopkinson | ||
Lívia Sági edited Hungarian subtitles for How to write fiction that comes alive - Nalo Hopkinson |