Entry, Exit, and Supply Curves: Decreasing Costs

In this video, we talk about the special case of the decreasing cost industry. As output increases, costs will continue to fall, and more firms will enter which, again, increases output. It’s a virtuous circle!
At the end of this video, we review the major points made in this section. If you find that something doesn’t quite make sense, feel free to re-watch videos as many times as you’d like.
Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/supply-curve-decreasing-cost-industry#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/minimizing-industry-costs-production-invisible-hand

♪[zene]♪

- [Alex] Ma össze fogjuk foglalni

a belépés, kilépés és kínálati görbe
megvitatását úgy,

hogy röviden beszélünk
a csökenő költségű iparág

lenyűgöző esetéről.

Ami fontos és érdekes a csökenő költségű
iparral kapcsolatban,

hogy úgy gondoljuk, hogy megmagyarázza
a csoportosulásokat.

Ha körbetekint a világban, lát olyan
helyeket, mint a georgia-i Dalton,

ami a világ szőnyegfővárosaként ismert,

mert a világ gyárilag előállított
szőnyegeinek körülbelül 90%-a

ebben az egy georgia-i kisvárosban készül.

Vagy gondoljunk a Szilikon-völgyre
a számítástechnikában

vagy Hollywoodra a filmek miatt,

Vagy akár a kínai Hangji-ra, ahol évente

3-4 milliárd fogkefét készítenek
abban az egy kisvárosban.

Mi a helyzet a kínai Hangji-val?

Van valami különleges, ami ezt a várost

a világon a legideálisabb hellyé teszi
a fogkefegyártáshoz?

Nem, egyáltalán nem.

Ez nem olyan, mint gyémántot
vagy aranyat bányászni.

Fogkefét bárhol lehet készíteni.

Van valami igazán különleges
a georgia-i Daltonban,

ami ideális hellyé teszi
a szőnyegkészítéshez?

Nem, de akkor miért látjuk ezeket
az ipari klasztereket?

Az elképzelés ez: csoportosulások képződ-
nek, ha a nagyobb termelés lecsökkenti

a helyi ipari költségeket, és a legjobb
mód ennek megmagyarázására,

ha elmondunk egyfajta
stilizált történetet, ami

talál sok ilyen klaszter tényállására,

mint például a georgia-i Daltonban.

Az elképzelés ez: az első vállalat többé-
kevésbé véletlenszerűen választ helyet.

Az első cég azonban egyfajta
helyi szakértelmet hoz létre.

A georgia-i Dalton esetében

ez tudást jelentett, arról,
hogyan gyártsanak szőnyegeket.

Elkezdte betanítani a munkásokat
a speciális technikákra,

szőnyeggyártás céljából.

Néhány a szőnyegek hátoldalát
gyártó beszállító

például szintén a georgia-i Daltonba
kezdett telepedni.

Tehát ott voltak olyan előnyök,
amelyek elkezdtek

kialakulni Daltonban egyszerűen azért,
mert egy cég már ott volt.

Egy második cég, aki szétnéz az országban,

próbálja eldönteni, hova települjön,
úgy dönt, hogy

Daltonba települ, az első cég mellé, mert

ott már léteznek a specializált inputok.

Az az a hely, ahol néhány,
a technológiához

már értő munkást könnyebb találni.

Amint a második cég ezt teszi,

hozzájárul a a helyi tudáshoz.

Ezután a harmadik cég, aki szétnéz,
szintén úgy találja, hogy a költségek

alacsonyabbak a georgia-i Daltonban,
mint máshol,

és a folyamat halad tovább.

Úgy is gondolhat rá,
mint egy körforgásra.

A termelés nő az első céggel.

Ez költségcsökkenést hoz létre,
a költségek esnek.

Ez megnöveli a belépést,, és más
vállalatok is a területre érkeznek,

hogy kihasználják az alacsonyabb
költségeket.

Ez pedig növeli a kibocsátást,
és a folyamat halad tovább.

Természetesen a folyamat nem folytatódik
a végtelenségig.

Nem látjuk nulláig csökkeni a költségeket,
de a folyamat folytatódhat

elég hosszan ahhoz, hogy Dalton
lehengerlő előnyre tegyen szert.

Annyira sok vállalat települ Daltonba
szőnyeget gyártani,

hogy őrültség volna bárhol máshol
a szőnyegkészítés,

hiszen Dalton az, ahol könnyen
találhat munkást,

könnyen találhat szaktudást,

ahol a beszállítók értik az üzletet.

Daltonban még a közösségi
főiskola is tanítja

a szőnyeggyártáshoz szükséges technikákat.

Szóval ezek az körforgások generálhatnak
költségcsökkentést.

Rendben, többet erről nem fogok mondani.

Mára rövidre fogom.

Ha többet szeretne megtudni,
elérhetővé tettem egy ráadás előadást

az MRUniversity-n a nemzetközi
kereskedelemről,

kifejezetten a kereskedelemről és
a méretarányos külső gazdaságokról.

Sokkal többet mesélek ezekről
a csoportosulásokról és a kereskedelemre

kifejtett hatásukról
abban a videóban, amit megtalál

a tanfolyam tananyagában.

Rendben, foglaljuk össze.

Tehát ebben a fejezetben igazából
két dolgot csináltunk.

Először a profitmaximalázására alapozva
egy vállalat kiadási görbéin

bemutattuk, hogyan dönti el egy vállalat,
mennyit termeljen,

és mikor lépjen be vagy ki
egy iparágba/ból.

Másodszor a termelési döntések
alapján bemutattuk,

hogyan épül fel a kínálati görbe
a vállalatok döntéseire alapozva:

belépés, kilépés, mennyit termeljenek.

Megnéztünk három konkrét esetet,

az állandó költségű iparágak példáit:
doménnév-regisztráció,

kanalak, pincérek, répa, ezekek lapos
a kínálati görbéje.

A költségek nem változnak, ahogy az iparág
termelése változik,

tehát a kínálati görbe lapos.

Az emelkedő költségű iparágnál
- olaj, acél, atomfizikusok -

a költségek növekednek, az ipari költség
növekszik a termelés növekedésével,

és ennek eredményeként
a kínálati görbe nő.

És végül a ritka, de fontos eset,
a csökkenő

költségű iparág, ahol bizonyos időn át

és egy adott helyen a költség
csökkenhet a növekvő mennyiséggel,

és ez a költségszerkezet-típus
csoportosulásokat generál,

mint Daltonban, Georgia-ban,
a Szilikon Völgyben

és Hollywoodban, stb.

Rendben, ennyi. Köszönöm.

- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
kattintson a kérdésekre.

Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.

♪[zene]♪