1
00:00:02,269 --> 00:00:04,510
♪ [zene] ♪

2
00:00:08,759 --> 00:00:12,074
[Alex] "Monopoly". Nem csak társasjáték.

3
00:00:12,074 --> 00:00:13,772
Ebben a videóban arról lesz szó,

4
00:00:13,772 --> 00:00:17,600
hogyan használják a cégek a piaci erejét 
a nyereség-maximalizálás érdekében.

5
00:00:17,600 --> 00:00:20,932
Egy vitatott példával kezdünk.

6
00:00:24,732 --> 00:00:27,133
Ez itt az AIDS vírus.

7
00:00:27,133 --> 00:00:30,164
Világszerte több mint 36 millió 
ember halálát okozta.

8
00:00:30,164 --> 00:00:32,162
Az Egyesült Államokban azonban

9
00:00:32,162 --> 00:00:35,110
az AIDS már nem halálos ítélet, 
mint korábban volt.

10
00:00:35,110 --> 00:00:37,330
Az 1990-es évek közepétől

11
00:00:37,330 --> 00:00:40,050
az AIDS halálozási rátája 
drámaian lecsökkent

12
00:00:40,050 --> 00:00:43,390
az olyan gyógyszerek bevezetésének 
köszönhetően, mint a Combivir.

13
00:00:43,390 --> 00:00:45,985
Ezek az új gyógyszerek hatásosak, 
de drágák

14
00:00:45,985 --> 00:00:47,400
de nem azért drágák,

15
00:00:47,400 --> 00:00:50,565
mert nagyon sokba kerül őket előállítani.

16
00:00:50,565 --> 00:00:54,410
A tablettánkénti előállítási áruk 
igazából kifejezetten alacsony.

17
00:00:54,410 --> 00:00:56,830
Hanem ezek a gyógyszerek azért drágák,

18
00:00:56,830 --> 00:01:01,060
amiért e fejezetnek is témáját adják: 
a monopólium miatt.

19
00:01:02,080 --> 00:01:05,150
A GlaxoSmithKline, 
vagy GSK tulajdonában van

20
00:01:05,150 --> 00:01:06,770
a Combivir szabadalma,

21
00:01:06,770 --> 00:01:10,370
ami azt jelenti, hogy jogában áll 
kizárni a versenytársakat.

22
00:01:10,370 --> 00:01:14,430
Törvényesen csak a GSK 
adhatja el a Combivirt.

23
00:01:14,430 --> 00:01:17,130
A szabadalom 
monopóliumhoz juttatja a GSK-t,

24
00:01:17,130 --> 00:01:20,610
vagy általánosabban úgy mondjuk, 
hogy piaci erőt ad neki.

25
00:01:20,610 --> 00:01:25,365
A piaci erő az az erő, 
amivel a határköltség fölé emelhető az ár

26
00:01:25,365 --> 00:01:29,030
anélkül, hogy félni kéne 
mások piacra lépésétől.

27
00:01:29,030 --> 00:01:32,300
Honnan tudjuk, hogy az ár 
a határköltség felett van?

28
00:01:32,300 --> 00:01:34,425
Itt egy egyszerű teszt:

29
00:01:34,425 --> 00:01:35,532
az Egyesült Államokban

30
00:01:35,532 --> 00:01:38,860
a Combivir nagyjából 12-13 $-ba 
kerül tablettánként.

31
00:01:38,860 --> 00:01:44,090
India azonban nem ismeri el 
a Combivir szabadalmi jogát.

32
00:01:44,090 --> 00:01:47,165
Így Indiában több gyártója is 
van a Combivirnek,

33
00:01:47,165 --> 00:01:49,890
akik versenypiacon értékesítenek.

34
00:01:49,890 --> 00:01:52,270
Tudjuk, hogy a versenypiacon az ár

35
00:01:52,270 --> 00:01:53,720
a határköltségig csökken,

36
00:01:53,720 --> 00:01:58,950
így Indiában a Combivir ára 
50 cent tablettánként.

37
00:01:58,960 --> 00:02:01,625
Tehát az Egyesült Államokban

38
00:02:01,625 --> 00:02:03,807
a Combivir ára

39
00:02:03,807 --> 00:02:07,730
kb. 25-szöröse a határköltségnek.

40
00:02:09,400 --> 00:02:12,235
Essen pár szó arról, 
miből ered a piaci erő.

41
00:02:12,235 --> 00:02:15,360
Az alapgondolat az, hogy egy cég 
akkor rendelkezik piaci erővel,

42
00:02:15,360 --> 00:02:17,180
ha egyedi terméket árul

43
00:02:17,180 --> 00:02:19,550
és akadályozott a piacra lépés.

44
00:02:19,550 --> 00:02:23,620
Bizonyos erők megakadályozzák 
a versenytársak piacra lépését.

45
00:02:23,620 --> 00:02:25,970
Ilyen akadály pl. a szabadalom,

46
00:02:25,970 --> 00:02:27,230
amit már említettünk.

47
00:02:27,240 --> 00:02:30,925
Más állami szabályozások is 
jelenthetnek akadályt,

48
00:02:30,925 --> 00:02:33,010
pl. a kizárólagos licencek.

49
00:02:33,010 --> 00:02:35,495
A méretgazdaságosság azt jelenti,

50
00:02:35,495 --> 00:02:37,297
hogy egyetlen nagy cég

51
00:02:37,297 --> 00:02:39,400
alacsonyabb költséggel értékesíthet,

52
00:02:39,400 --> 00:02:44,120
mint sok kis cég valamelyike, 
megnehezítve a piaci verseny kialakulását

53
00:02:44,120 --> 00:02:46,840
még szabad belépés esetén is.

54
00:02:46,840 --> 00:02:50,475
Exkluzív hozzáférés 
egy jelentős nyersanyaghoz.

55
00:02:50,475 --> 00:02:51,580
Gyémánt például

56
00:02:51,580 --> 00:02:53,895
csak nagyon kevés helyen 
lelhető fel a világban.

57
00:02:53,895 --> 00:02:56,710
Ha több gyémántbánya felett rendelkezünk,

58
00:02:56,710 --> 00:02:59,369
monopolizálhatjuk a gyémántpiacot,

59
00:02:59,369 --> 00:03:02,719
azaz piaci erővel rendelkezünk majd
a gyémántpiacon.

60
00:03:02,719 --> 00:03:04,980
A technológiai innovációk

61
00:03:04,980 --> 00:03:07,660
átmeneti piaci erőfölényt nyújthatnak
egy cégnek.

62
00:03:07,660 --> 00:03:10,470
Egy cég, mely olyan tudással 
vagy képességgel rendelkezik,

63
00:03:10,470 --> 00:03:13,550
amivel más cégek még nem, 
piaci erőfölényre tesz szert.

64
00:03:13,580 --> 00:03:16,440
Később lesz még szó erről.

65
00:03:16,440 --> 00:03:18,290
Most arra szeretnénk fókuszálni,

66
00:03:18,290 --> 00:03:21,495
hogy milyen egy piaci erővel 
rendelkező cég

67
00:03:21,495 --> 00:03:23,010
árképzése.

68
00:03:23,010 --> 00:03:26,200
Mi a profit-maximalizáló ár?

69
00:03:27,720 --> 00:03:31,210
Hogyan maximalizálja a nyereséget 
egy monopolista?

70
00:03:31,210 --> 00:03:33,760
Olyan kimeneti szinten termel,

71
00:03:33,760 --> 00:03:35,970
ahol a határbevétel egyenlő 
a határköltséggel.

72
00:03:35,970 --> 00:03:36,845
Nagyszerű!

73
00:03:36,845 --> 00:03:39,107
Ez ugyanaz a szabály, 
mint a versengő cégeknél:

74
00:03:39,107 --> 00:03:41,400
olyan kimeneti szintet kell választani,

75
00:03:41,400 --> 00:03:43,590
ahol a határköltség egyenlő 
a határbevétellel.

76
00:03:43,590 --> 00:03:44,750
Az egyetlen különbség,

77
00:03:44,750 --> 00:03:47,240
hogy a versengő cégeknél 
a határbevétel ugyanaz,

78
00:03:47,240 --> 00:03:51,580
mint az ár, de ez nem igaz
monopólium esetében.

79
00:03:51,580 --> 00:03:55,850
A monopolista nem egy kis szeletét 
birtokolja a piacnak.

80
00:03:55,850 --> 00:03:58,635
Mivel egyedi terméket árul,

81
00:03:58,635 --> 00:04:00,787
a monopolistára jut

82
00:04:00,787 --> 00:04:03,380
a csökkenő keresleti görbe egésze.

83
00:04:03,380 --> 00:04:06,390
Így a határbevétel alacsonyabb lesz,

84
00:04:06,390 --> 00:04:07,675
mint az ár.

85
00:04:07,675 --> 00:04:11,560
Nézzük, hogy számítjuk a határköltséget
egy monopolista esetében.

86
00:04:12,950 --> 00:04:15,319
Kezdjük a keresleti görbével,
és tételezzük fel,

87
00:04:15,319 --> 00:04:17,319
hogy kezdetben két egységet árulunk.

88
00:04:17,319 --> 00:04:20,719
Eladhatjuk ezt a két egységet 
egyenként 16 $-ért.

89
00:04:20,719 --> 00:04:25,670
Ekkor a teljes bevétel 16 $ x 2 = $32.

90
00:04:25,670 --> 00:04:28,755
Tudjuk, hogy a határbevétel

91
00:04:28,755 --> 00:04:33,200
a teljes bevételben bekövetkező változás
újabb egység eladása esetén.

92
00:04:33,200 --> 00:04:35,560
Adjunk el egy újabb egységet,

93
00:04:35,560 --> 00:04:37,385
azaz összesen három egységet.

94
00:04:37,385 --> 00:04:40,083
Három egységet 14 $-ért.

95
00:04:40,083 --> 00:04:45,501
14 $ a maximális egységár, 
amit három egység eladásakor kaphatunk.

96
00:04:45,510 --> 00:04:48,677
Ha az eladott mennyiség három,

97
00:04:48,677 --> 00:04:52,435
a teljes bevétel 14 x 3 = 42 $.

98
00:04:52,435 --> 00:04:55,420
Ez azt jelenti, hogy a határbevétel,

99
00:04:55,420 --> 00:04:58,874
az újabb egység eladásával 
keletkező bevételváltozás

100
00:04:58,874 --> 00:05:00,268
10 $.

101
00:05:00,268 --> 00:05:03,133
Ugyanerre a következtetésre juthatunk

102
00:05:03,133 --> 00:05:06,115
egy másik szemléletes módszerrel.

103
00:05:06,115 --> 00:05:09,097
A határbevétel két részre bontható.

104
00:05:09,097 --> 00:05:13,610
Az első az újabb egység eladásából 
származó pluszbevétel.

105
00:05:13,610 --> 00:05:15,348
Ez a terület itt.

106
00:05:15,348 --> 00:05:18,756
Eladhatunk egy további egységet, 
a harmadikat 14 $-ért.

107
00:05:18,756 --> 00:05:20,890
Ez a bevétel nyereség.

108
00:05:20,890 --> 00:05:22,426
De annak érdekében,

109
00:05:22,426 --> 00:05:24,506
hogy még egy egységet el tudjunk adni,

110
00:05:24,506 --> 00:05:28,713
le kellett vinnünk 
az előzőleg eladott két egység árát,

111
00:05:28,713 --> 00:05:31,610
így bevétel-kiesés is keletkezik.

112
00:05:31,610 --> 00:05:36,810
16 $-t kaptunk egységenként, 
amikor csak két egységet adtunk el.

113
00:05:36,810 --> 00:05:41,710
Amikor három egységet adunk el, 
csökkentenünk kellett az árat 14 $-ra,

114
00:05:41,710 --> 00:05:46,158
így egységenként 2 $-t veszítünk 
a korábbi egységeken,

115
00:05:46,158 --> 00:05:48,372
így a teljes veszteségünk 4 $.

116
00:05:48,372 --> 00:05:53,306
Tehát a határbevétel csak
a 14 $-os bevételnyereség,

117
00:05:53,306 --> 00:05:58,130
mínusz a 4 $-os bevétel-veszteség, 
azaz 10 $, pont mint korábban.

118
00:05:58,130 --> 00:06:00,990
Vegyük észre azt is, 
hogy a bevételnyereség

119
00:06:00,990 --> 00:06:03,580
csak a harmadik egység ára,

120
00:06:03,580 --> 00:06:08,654
a bevételnyereség 
mínusz a bevételveszteség,

121
00:06:08,654 --> 00:06:12,219
rögtön látjuk, hogy egy monopolista

122
00:06:12,219 --> 00:06:16,410
határbevétele kevesebb kell, 
hogy legyen, mint az ár.

123
00:06:16,410 --> 00:06:18,955
Mit is vizsgálunk?

124
00:06:18,955 --> 00:06:22,460
A profit-maximalizáló árat 
szeretnénk megtalálni,

125
00:06:22,460 --> 00:06:23,930
amely az a kimeneti szint,

126
00:06:23,930 --> 00:06:26,410
ahol a határbevétel 
egyenlő a határköltséggel.

127
00:06:26,410 --> 00:06:28,655
Végig kell-e menni ezen 
a fárasztó folyamaton,

128
00:06:28,655 --> 00:06:33,060
hogy megtudjuk 
az egyes egységek határbevételét?

129
00:06:33,060 --> 00:06:34,345
Nem.

130
00:06:34,345 --> 00:06:36,037
Van egy rövidítő út,

131
00:06:36,037 --> 00:06:37,880
ezt nézzük meg most.

132
00:06:39,010 --> 00:06:41,455
Itt a rövidítő út 
a határbevétel kiszámítására,

133
00:06:41,455 --> 00:06:44,820
ami működni fog bármely 
lineáris keresleti görbénél,

134
00:06:44,820 --> 00:06:47,479
és mivel csak ilyenekkel foglalkozunk
az előadásainkon,

135
00:06:47,479 --> 00:06:49,240
nekünk pont meg is felel.

136
00:06:49,240 --> 00:06:51,220
Vegyünk egy lineáris keresleti görbét,

137
00:06:51,220 --> 00:06:54,590
ekkor a határköltség-görbe ugyanott indul

138
00:06:54,590 --> 00:06:55,860
a függőleges tengelyen,

139
00:06:55,860 --> 00:06:57,440
mint a keresleti görbe,

140
00:06:57,440 --> 00:06:59,785
csak kétszer akkora a meredeksége.

141
00:06:59,785 --> 00:07:02,430
Ha a keresleti görbe 
inverzét kellene felírni,

142
00:07:02,430 --> 00:07:06,095
mivel P = A - B x Q,

143
00:07:06,095 --> 00:07:11,920
akkor a határbevétel görbe 
egyenlő A - 2B x Q.

144
00:07:11,920 --> 00:07:13,930
Ennyi, egész egyszerű.

145
00:07:13,930 --> 00:07:15,820
Nézzünk még néhány további példát.

146
00:07:16,530 --> 00:07:19,720
Használjuk a rövidítő utat erre 
a két különböző keresleti görbére.

147
00:07:19,720 --> 00:07:21,845
Az első esetben, a határbevétel görbe

148
00:07:21,845 --> 00:07:24,730
ugyanabból a pontból indul 
a függőleges tengelyen.

149
00:07:24,730 --> 00:07:27,070
A meredeksége kétszer akkora.

150
00:07:27,070 --> 00:07:28,770
Vegyük észre, hogy ez azt jelenti,

151
00:07:28,770 --> 00:07:33,400
hogy ha a keresleti görbe 
500-nál metszi a vízszintes tengelyt,

152
00:07:33,400 --> 00:07:37,935
a határbevételi görbe 250-nél kell, 
hogy messe a vízszintes tengelyt.

153
00:07:37,935 --> 00:07:40,930
Általánosabban, mivel kétszer akkora 
a meredeksége,

154
00:07:40,930 --> 00:07:44,730
a határbevételi görbe 
megfelezi a távolságot

155
00:07:44,730 --> 00:07:48,944
a függőleges tengely 
és a keresleti görbe között.

156
00:07:48,944 --> 00:07:50,991
A határbevételi görbe

157
00:07:50,991 --> 00:07:53,289
függőleges tengelytől mért a távolsága

158
00:07:53,289 --> 00:07:57,050
a keresleti görbétől való 
teljes távolság fele,

159
00:07:57,050 --> 00:08:00,505
a határbevételi görbe teljes hosszában.

160
00:08:00,505 --> 00:08:02,610
Mi a helyzet a második 
keresleti görbénkkel?

161
00:08:02,610 --> 00:08:06,720
Láthatjuk, hogy ez 200-nál metszi 
a vízszintes tengelyt,

162
00:08:06,720 --> 00:08:08,670
ezért a határbevételi görbének

163
00:08:08,670 --> 00:08:11,920
100-nál kell metszenie 
a vízszintes tengelyt.

164
00:08:11,920 --> 00:08:12,880
Ennyire egyszerű,

165
00:08:12,880 --> 00:08:15,590
és bármely lineáris keresleti görbe 
esetén működik,

166
00:08:15,590 --> 00:08:17,465
azaz minden, ezen a kurzuson felmerülő

167
00:08:17,465 --> 00:08:18,630
keresleti görbe esetén.

168
00:08:20,980 --> 00:08:22,860
Most már készen állunk a végkifejletre:

169
00:08:22,860 --> 00:08:26,270
hogyan használja egy cég piaci erejét, 
a profit maximalizálására?

170
00:08:26,270 --> 00:08:29,940
Itt van a keresleti görbénk 
és a kétszeres meredekségű

171
00:08:29,940 --> 00:08:31,380
határbevételi görbénk.

172
00:08:31,380 --> 00:08:33,315
Tegyük hozzá a határköltség görbéjét.

173
00:08:33,315 --> 00:08:36,030
50 cent per tabletta költségnél lineáris.

174
00:08:36,030 --> 00:08:38,290
Hogyan maximalizálja a cég a profitot?

175
00:08:38,290 --> 00:08:40,300
Minden egyes egységnél összehasonlítja

176
00:08:40,300 --> 00:08:43,184
az újabb eladott egység utáni bevételt

177
00:08:43,184 --> 00:08:46,069
az egység eladásával járó költséggel.

178
00:08:46,250 --> 00:08:50,265
Ha a határbevétel nagyobb, 
mint a határköltség,

179
00:08:50,265 --> 00:08:52,480
akkor azt nyereségesen lehet eladni,

180
00:08:52,480 --> 00:08:54,589
tehát a cég tovább termel,

181
00:08:54,589 --> 00:08:58,049
míg a határbevétel nagyobb, 
mint a határköltség.

182
00:08:58,049 --> 00:09:00,940
Vagyis addig termel, amíg 
a határbevétel

183
00:09:00,940 --> 00:09:02,905
egyenlő a határköltséggel.

184
00:09:02,905 --> 00:09:08,062
Ez a pont mutatja a profit-maximalizáló 
kimeneti mennyiséget,

185
00:09:08,062 --> 00:09:10,820
ami ebben az esetben 80 millió tabletta.

186
00:09:10,820 --> 00:09:14,910
Mi a maximális ár tablettánként,

187
00:09:14,910 --> 00:09:17,580
amennyiért ezt a 80 millió tablettát 
el tudjuk adni?

188
00:09:17,580 --> 00:09:19,770
Ezt hol találjuk?

189
00:09:19,770 --> 00:09:23,205
Nézzük a keresleti görbét.

190
00:09:23,205 --> 00:09:25,060
Láttuk, hogy a keresleti görbe megadja,

191
00:09:25,080 --> 00:09:27,635
mennyi a maximális fizetési hajlandóság.

192
00:09:27,635 --> 00:09:31,800
A maximális fizetési hajlandóság 
egy tablettáért 12,50 $.

193
00:09:31,800 --> 00:09:33,815
80 millió egység,

194
00:09:33,815 --> 00:09:36,227
ez a profit-maximalizáló mennyiség,

195
00:09:36,227 --> 00:09:40,960
12,50 $, 
ez a profit-maximalizáló egységár.

196
00:09:40,960 --> 00:09:42,464
Még egy görbe:

197
00:09:42,464 --> 00:09:44,559
idézzük fel az átlagköltség görbét.

198
00:09:44,559 --> 00:09:46,615
Ha ezt a görbét is berajzoljuk,

199
00:09:46,615 --> 00:09:48,990
a profitot is bemutathatjuk a grafikonon,

200
00:09:48,990 --> 00:09:51,510
ahogy versengő cég esetében is tettük.

201
00:09:51,510 --> 00:09:56,540
A profit az ár mínusz az átlagköltség,

202
00:09:56,540 --> 00:10:00,010
ebben az esetben ez 10 $ tablettánként,

203
00:10:00,010 --> 00:10:03,160
szorozva a mennyiséggel, 
ami 80 millió egység,

204
00:10:03,160 --> 00:10:07,090
vagyis a profit ez a kék terület itt.

205
00:10:07,090 --> 00:10:08,649
Most már minden itt van.

206
00:10:08,649 --> 00:10:10,690
Bármilyen monopólium témájú kérdés esetén

207
00:10:10,690 --> 00:10:13,730
van egy keresleti görbénk, 
megrajzoljuk a határbevételi görbét

208
00:10:13,730 --> 00:10:16,525
és a határköltség görbét, ha az nem adott.

209
00:10:16,525 --> 00:10:20,890
Ezután megkeressük a profit-maximalizáló 
termelési mennyiséget,

210
00:10:20,890 --> 00:10:23,800
ami ott van, ahol a határbevétel 
egyenlő a határköltséggel.

211
00:10:23,800 --> 00:10:27,620
Felmegyünk a keresleti görbéig, 
hogy megkapjuk a profit-maximalizáló árat.

212
00:10:27,620 --> 00:10:30,260
Az ár és átlagköltség közötti különbség

213
00:10:30,260 --> 00:10:33,240
megadja az egységre eső profitot,

214
00:10:33,240 --> 00:10:37,020
ez szorozva az összes egység számával 
megadja a teljes profitot.

215
00:10:37,020 --> 00:10:39,990
Ez volt a mai feladatunk.

216
00:10:39,990 --> 00:10:42,114
Legközelebb azt vizsgáljuk meg,

217
00:10:42,114 --> 00:10:45,969
hogyan változik az ár 
és a határköltség közötti különbség,

218
00:10:45,969 --> 00:10:48,175
azaz a haszonkulcs.

219
00:10:48,175 --> 00:10:50,020
Megmutatjuk, hogy a haszonkulcs

220
00:10:50,020 --> 00:10:52,380
a kereslet rugalmasságának 
függvényében változik.

221
00:10:52,380 --> 00:10:55,260
Említettük, hogy a kereslet 
rugalmasságáról még lesz szó.

222
00:10:55,260 --> 00:10:57,690
A következő leckében ismét 
alkalmazni fogjuk.

223
00:10:58,930 --> 00:11:00,925
[Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,

224
00:11:00,925 --> 00:11:02,700
kattintson a kérdésekre.

225
00:11:02,700 --> 00:11:06,089
Ha pedig készen áll a folytatásra, 
kattintson a következő videóra.

226
00:11:06,841 --> 00:11:10,841
♪ [zene] ♪