1
00:00:00,738 --> 00:00:03,878
Tengerbiológus vagyok,
kutató és fotográfus.

2
00:00:03,922 --> 00:00:05,663
A National Geographicnek dolgozom,

3
00:00:05,687 --> 00:00:07,685
és szeretnék megosztani
önökkel egy titkot.

4
00:00:07,793 --> 00:00:10,926
Ez a kép teljesen rossz.

5
00:00:11,460 --> 00:00:12,987
Teljesen rossz.

6
00:00:13,221 --> 00:00:15,438
Látom, hogy hátul már sírnak is páran:

7
00:00:15,438 --> 00:00:17,996
összetörtem a sellőkről alkotott képet.

8
00:00:17,996 --> 00:00:20,401
Na jó, a sellő maradhat,

9
00:00:20,515 --> 00:00:23,110
de aki merült már valaha, jól tudja,

10
00:00:23,110 --> 00:00:25,172
hogy az óceán inkább ilyen.

11
00:00:25,767 --> 00:00:29,217
Azért van ez, mert az óceán úgy működik,
mint egy erős szűrő.

12
00:00:29,291 --> 00:00:31,284
Amint alámerülünk,

13
00:00:31,388 --> 00:00:33,061
fokozatosan elveszítjük a színeket.

14
00:00:33,085 --> 00:00:36,135
Hirtelen minden sötét lesz és kék.

15
00:00:36,315 --> 00:00:39,030
Mi viszont emberek vagyunk, 
szárazföldi emlősök.

16
00:00:39,124 --> 00:00:41,299
A látásunk trikromatikus,

17
00:00:41,323 --> 00:00:43,989
vagyis a vörös, zöld
és kék színek érzékelésén alapul.

18
00:00:44,013 --> 00:00:46,398
Odavagyunk a színekért.

19
00:00:46,398 --> 00:00:48,915
Imádjuk a rikító színeket,

20
00:00:49,029 --> 00:00:51,616
és megpróbáljuk ezeket

21
00:00:51,640 --> 00:00:53,020
magunkkal vinni a víz alá.

22
00:00:53,044 --> 00:00:57,401
Hosszú és keserves története van annak,
hányféle módon igyekeztünk ezt elérni.

23
00:00:57,401 --> 00:01:01,935
Az egész 88 évvel ezelőtt Bill Longley-val
és Charles Martinnal kezdődött.

24
00:01:02,075 --> 00:01:04,936
Ők próbáltak először víz alatti
színes felvételt készíteni.

25
00:01:05,020 --> 00:01:07,729
Régimódi könnyűbúvár-
felszerelésben merültek:

26
00:01:07,729 --> 00:01:09,884
olyanban, melybe még
levegőt kellett pumpálni.

27
00:01:09,908 --> 00:01:15,292
Volt egy tutajuk, rajta egy csomó
nagy robbanóerejű magnéziumpor,

28
00:01:15,292 --> 00:01:17,969
és a szerencsétlenek a felszínen 
nem is tudták biztosan,

29
00:01:17,969 --> 00:01:20,957
mikor kell meghúzni a zsinórt,
mikor úszik be valami a képbe.

30
00:01:20,957 --> 00:01:24,121
Aztán – bumm! – Felrobbantottak
félkilónyi nagy erejű robbanószert.

31
00:01:24,355 --> 00:01:27,360
Így jutottak egy kis
világossághoz a víz alatt,

32
00:01:27,364 --> 00:01:30,148
és így tudták lefényképezni például
ezt a szép ajakoshalat.

33
00:01:30,148 --> 00:01:32,867
Tényleg fantasztikus a kép,
csak sajnos nem az igazi.

34
00:01:33,101 --> 00:01:35,761
Ugyanis mesterséges
környezetet hoztak létre,

35
00:01:35,884 --> 00:01:39,436
hogy színéhségünket kielégítsék.

36
00:01:39,996 --> 00:01:43,664
Másfelől viszont rájöttünk,

37
00:01:43,848 --> 00:01:47,032
hogy ha lemondunk arról, hogy a színeket
magunkkal vigyük a víz alá,

38
00:01:47,076 --> 00:01:49,728
megcsodálhatjuk magát a kék óceánt –

39
00:01:49,852 --> 00:01:52,114
itt aztán van mindenféle kék.

40
00:01:52,138 --> 00:01:54,998
Ezek az állatok évmilliók óta élnek ott:

41
00:01:55,258 --> 00:01:59,632
a legkülönfélébb módjait fejlesztették ki
annak, hogy a kék szín felhasználásával

42
00:01:59,812 --> 00:02:01,479
más színeket bocsássanak ki.

43
00:02:01,479 --> 00:02:04,906
Itt egy kis ízelítő abból,
hogyan is néz ki ez a titokzatos világ.

44
00:02:04,906 --> 00:02:06,683
Olyan, mint egy víz alatti fény show.

45
00:02:06,867 --> 00:02:10,875
(Zene)

46
00:02:11,585 --> 00:02:14,953
Ezt a képet tehát a kék fény uralja.

47
00:02:15,353 --> 00:02:17,465
Ezek az állatok elnyelik ezt a fényt,

48
00:02:17,465 --> 00:02:23,188
és azonnal át is alakítják.
(Zene)

49
00:02:23,348 --> 00:02:27,463
Ha jobban belegondolunk
a föld 71 százalékát óceán borítja.

50
00:02:27,803 --> 00:02:31,663
A kék fény majdnem 1000 méteres
mélységig érzékelhető.

51
00:02:31,783 --> 00:02:33,947
Ahogy egyre lejjebb merülünk,

52
00:02:33,947 --> 00:02:36,525
körülbelül tíz méter mélyen
eltűnik a vörös.

53
00:02:36,525 --> 00:02:39,893
Ha tíz méteres mélység alatt
bármi vöröset látunk,


54
00:02:39,893 --> 00:02:43,050
az azt jelenti, hogy az állat
maga állítja elő ezt a színt.

55
00:02:43,050 --> 00:02:49,682
Ez bolygónk legnagyobb összefüggő
kék monokróm környezete.

56
00:02:50,772 --> 00:02:54,895
Számomra a korallok jelentették az első
lépést ebbe a biofluoreszcens világba.

57
00:02:54,895 --> 00:02:57,320
Egy külön TED-előadást
tudnék tartani a korallokról,

58
00:02:57,320 --> 00:02:59,940
és arról, hogy milyen
fantasztikusak ezek az élőlények.

59
00:02:59,980 --> 00:03:02,446
Az egyik varázslatuk a sok közül,

60
00:03:02,446 --> 00:03:05,372
hogy egy csomó világító fehérjét,

61
00:03:05,372 --> 00:03:07,134
fluoreszkáló molekulát állítanak elő.

62
00:03:07,134 --> 00:03:11,453
Ennél a korallnál ez akár testtömege
14 százalékát is jelentheti –

63
00:03:11,453 --> 00:03:13,394
14 százalék fluoreszkáló fehérje!

64
00:03:13,674 --> 00:03:18,023
Nem valószínű, hogy mi 14 százaléknyi
izmot fejlesztenénk feleslegesen,

65
00:03:18,023 --> 00:03:21,646
tehát feltehetően van ennek
valamilyen gyakorlati szerepe.

66
00:03:21,836 --> 00:03:25,414
Az elmúlt 10-15 évben ez
nagyon fontos volt számomra,

67
00:03:25,414 --> 00:03:31,265
mivel ez a molekula
forradalminak bizonyult

68
00:03:31,265 --> 00:03:32,809
a biogyógyászatban.

69
00:03:32,809 --> 00:03:36,363
Lehetővé teszi, hogy jobban lássuk
magunkat belülről.

70
00:03:37,083 --> 00:03:39,541
Hogyan is történt ez a kutatás?

71
00:03:39,541 --> 00:03:42,865
A biofluoreszcencia tanulmányozásához
éjszaka merültünk.

72
00:03:42,910 --> 00:03:47,652
Eleinte ilyen kék szűrőt
ragasztottam a fényszórómra,

73
00:03:47,652 --> 00:03:50,617
ezzel biztosítottam,
hogy csak azt a fényt lássam,

74
00:03:50,617 --> 00:03:52,790
amit az állatok bocsátanak ki.

75
00:03:52,830 --> 00:03:56,086
Épp a Természettudományi Múzeumban
készítettünk elő egy kiállítást:


76
00:03:56,086 --> 00:04:00,157
azt akartuk bemutatni, milyen csodálatosak
a zátonyokon fluoreszkáló korallok.

77
00:04:00,157 --> 00:04:02,998
És ekkor történt valami,
amitől teljesen kikészültem.

78
00:04:02,998 --> 00:04:04,258
Ez!

79
00:04:04,588 --> 00:04:06,151
A korallok között

80
00:04:06,151 --> 00:04:09,311
megjelent ez a zölden fluoreszkáló hal.

81
00:04:09,311 --> 00:04:11,841
Ekkor láttam először olyan halat,
ami zölden világít –

82
00:04:11,841 --> 00:04:14,007
vagy egyáltalán bármilyen gerincest.

83
00:04:14,007 --> 00:04:16,518
Megdörzsöltük a szemünket,
ellenőriztük a szűrőket.

84
00:04:16,518 --> 00:04:19,357
Arra gondoltunk, hogy valaki
szórakozik a kamerával,

85
00:04:19,357 --> 00:04:21,540
de az angolna tényleg ott volt.

86
00:04:21,540 --> 00:04:25,017
Ez volt az első zölden fluoreszkáló
angolna, amit felfedeztünk.

87
00:04:25,017 --> 00:04:28,130
A történtek teljesen új irányba
terelték a pályámat.

88
00:04:28,130 --> 00:04:30,373
Kénytelen voltam felhagyni
a korallkutatással,

89
00:04:30,373 --> 00:04:34,031
és felkértem John Sparks halbiológust,

90
00:04:34,031 --> 00:04:35,541
hogy legyen segítségemre:

91
00:04:35,541 --> 00:04:36,898
kutassuk körbe a világot,

92
00:04:36,898 --> 00:04:39,531
hogy megtudjuk,
mennyire elterjedt ez a jelenség.

93
00:04:39,531 --> 00:04:42,016
A halak még a koralloknál is
érdekesebbek voltak,

94
00:04:42,016 --> 00:04:44,255
hiszen nekik a látásuk is
rendkívül fejlett.

95
00:04:44,255 --> 00:04:48,233
Ahogy a fényképeken látszik,
néhány halfajnak

96
00:04:48,233 --> 00:04:51,132
még a szemlencséje is felerősíti
a fluoreszkálást.

97
00:04:51,452 --> 00:04:53,532
Szerettem volna többet megtudni erről.

98
00:04:53,532 --> 00:04:55,426
Ehhez új felszerelést terveztünk.

99
00:04:55,426 --> 00:04:57,602
Ezzel fésültük át a világ korallzátonyait,

100
00:04:57,602 --> 00:04:59,415
kerestük a fluoreszcens élet nyomait.

101
00:04:59,415 --> 00:05:02,258
Kicsit olyan volt az egész,
mint mikor E.T. hazatelefonált.

102
00:05:02,258 --> 00:05:04,037
Ott úsztunk a kék fényünkkel,

103
00:05:04,037 --> 00:05:06,530
és vártuk, mi lesz a válasz.

104
00:05:06,530 --> 00:05:09,759
hogyan nyelik el az állatok a fényt,
és mivé alakítják át?

105
00:05:09,759 --> 00:05:14,668
És egyszer csak bejött a képbe
egy Kaupichthys angolna:

106
00:05:14,668 --> 00:05:19,204
egy félénk, visszahúzódó angolnafaj,
amiről szinte semmit sem tudunk.

107
00:05:19,204 --> 00:05:21,088
Körülbelül akkorák, mint az ujjam.

108
00:05:21,088 --> 00:05:25,753
Életük 99,9 százalékát egy szikla alatt
rejtőzködve töltik,

109
00:05:25,753 --> 00:05:29,887
de teleholdkor, párzás idején előbújnak.

110
00:05:29,887 --> 00:05:33,192
A teliholdas éjszaka a tenger
mélyebb rétegeit is kékbe borítja.

111
00:05:33,192 --> 00:05:35,079
Feltehetően ezt használják fel arra,

112
00:05:35,079 --> 00:05:38,123
hogy észrevegyék és gyorsan
megtalálják egymást, párosodnak,

113
00:05:38,123 --> 00:05:41,178
aztán újabb hosszú időszakra
visszabújnak a rejtekhelyükre.

114
00:05:41,178 --> 00:05:44,166
Ezután viszont más világító
tengeri állatokat is találtunk.

115
00:05:44,166 --> 00:05:47,030
Például ezt a zölden
fluoreszkáló keszeget,

116
00:05:47,030 --> 00:05:50,841
"versenycsíkokkal"
a fején és a tarkóján.

117
00:05:50,841 --> 00:05:55,210
Szinte tökéletes álca.
Ugyanolyan erősen világított,

118
00:05:55,210 --> 00:05:57,635
mint a környezetében látható
fluoreszkáló korallok.

119
00:05:58,325 --> 00:05:59,685
A keszeg után

120
00:06:00,315 --> 00:06:04,227
ez a vörösen fluoreszkáló
skorpióhal akadt az utunkba.

121
00:06:04,227 --> 00:06:06,902
Ott rejtőzködött egy sziklán.

122
00:06:06,902 --> 00:06:10,569
Ilyesmit korábban vagy csak
vörös világító algán,

123
00:06:10,569 --> 00:06:12,534
vagy vörös világító korallon láttunk.

124
00:06:12,794 --> 00:06:17,643
Aztán rábukkantunk erre
a zölden fluoreszkáló lopakodó gyíkhalra.

125
00:06:17,643 --> 00:06:20,127
Sokféle gyíkhal van,

126
00:06:20,127 --> 00:06:23,139
és szinte mind ugyanúgy néz ki.

127
00:06:23,139 --> 00:06:25,732
Ha viszont fluoreszkáló fény alatt
vizsgáljuk meg őket,

128
00:06:25,732 --> 00:06:27,770
látjuk, mennyire változatos a mintázatuk.

129
00:06:27,770 --> 00:06:29,985
Ilyenkor látszanak igazán
köztük a különbségek.

130
00:06:29,985 --> 00:06:32,825
Összességében – és épp tavaly
írtunk erről egy tanulmányt –

131
00:06:32,825 --> 00:06:36,986
több mint 200 biofluoreszcens
halfajt fedeztünk fel.

132
00:06:38,136 --> 00:06:43,748
Egyik példaképem Jean Painlevé,
francia képzőművész és biológus.

133
00:06:43,748 --> 00:06:47,931
Számomra ő testesíti meg a biológiában
a vállalkozó szellemet és a kreativitást.

134
00:06:47,931 --> 00:06:51,674
Saját felszerelést tervezett,
saját kamerát készített magának.

135
00:06:51,674 --> 00:06:55,691
A csikóhal – a Hippocampus erectus –
teljesen rabul ejtette.

136
00:06:55,691 --> 00:06:58,869
Ő filmezte le először,
hogyan születnek a csikóhalak.

137
00:07:00,199 --> 00:07:01,570
Ez tehát egy hím csikóhal.

138
00:07:01,570 --> 00:07:05,718
Ez volt az egyik első halfaj, amelyik
függőlegesen kezdett úszni,

139
00:07:05,788 --> 00:07:07,266
mert felül van a feje.

140
00:07:07,336 --> 00:07:09,218
A hímek hozzák világra az utódokat.

141
00:07:09,218 --> 00:07:11,073
Elképesztő élőlények.

142
00:07:12,413 --> 00:07:14,287
Painlevé napokig éberen várt.

143
00:07:14,287 --> 00:07:17,377
Még egy elektromos pántot is
tett a fejére, nehogy elaludjon.

144
00:07:17,377 --> 00:07:19,306
Így tudta megörökíteni ezt a pillanatot.

145
00:07:20,906 --> 00:07:23,582
Bárcsak megmutathatnám Painlevének azt,

146
00:07:23,582 --> 00:07:26,076
mikor biofluoreszcens
csikóhalakra bukkantunk!

147
00:07:26,076 --> 00:07:28,837
Annak a fajnak a képviselőire,
amit ő is tanulmányozott.

148
00:07:28,837 --> 00:07:30,210
Itt a mi felvételünk.

149
00:07:30,280 --> 00:07:33,388
(Zene)

150
00:07:34,458 --> 00:07:36,319
Ez a legtitokzatosabb halfaj.

151
00:07:36,449 --> 00:07:39,483
Lehet, hogy pont fölöttük úszunk el,
mégsem látjuk őket.

152
00:07:40,383 --> 00:07:44,567
Elrejtőznek az algában, mely maga is
vörös színben világít,

153
00:07:44,567 --> 00:07:46,426
de a látásuk kiváló,

154
00:07:46,426 --> 00:07:48,395
és sokáig tart a párzási rítusuk.

155
00:07:48,525 --> 00:07:50,943
Talán épp ezzel álcázzák magukat.

156
00:07:51,483 --> 00:07:54,205
A dolgok akkor kezdtek izgalmassá válni,

157
00:07:54,775 --> 00:07:59,866
amikor rátaláltunk
egy zölden fluoreszkáló rájára.

158
00:07:59,866 --> 00:08:03,235
Azért érdekes ez, mert a ráják
az Elasmobranchii alosztályba tartoznak,

159
00:08:03,235 --> 00:08:04,393
épp úgy, mint...

160
00:08:05,063 --> 00:08:06,166
a cápák.

161
00:08:06,446 --> 00:08:09,344
Én elsősorban korallkutató vagyok,

162
00:08:10,054 --> 00:08:13,726
de valakinek le kellett menni megnézni,
hogy a cápák is fluoreszkálnak-e.

163
00:08:13,726 --> 00:08:15,006
Itt is vagyok.

164
00:08:15,006 --> 00:08:16,252
(Nevetés)

165
00:08:16,252 --> 00:08:19,444
Mondtam is magamnak: "Talán jobb lenne,
ha maradnék a koralloknál."

166
00:08:19,444 --> 00:08:20,187
(Nevetés)

167
00:08:20,187 --> 00:08:22,813
Kiderült, hogy ezek a cápák
nem fluoreszkálnak.

168
00:08:22,813 --> 00:08:24,823
Aztán mégis találtunk valamit.

169
00:08:25,063 --> 00:08:29,279
Egy sötét, mély kanyonban
Kalifornia partjainál

170
00:08:29,739 --> 00:08:32,881
közvetlenül a szörfösök alatt

171
00:08:33,041 --> 00:08:35,862
megtaláltuk az első fluoreszkáló
pettyes macskacápát.

172
00:08:36,082 --> 00:08:37,211
Itt is van.

173
00:08:37,211 --> 00:08:40,180
Hosszúságuk körülbelül egy méter.

174
00:08:40,180 --> 00:08:43,288
Angolul dagadócápának is hívják,
mert mikor veszélyben érzi magát,

175
00:08:43,288 --> 00:08:46,174
vizet nyel, és normális méretének
mintegy duplájára dagad,

176
00:08:46,174 --> 00:08:47,724
akár egy gumibelső.

177
00:08:47,724 --> 00:08:51,877
Beékelik magukat a sziklák alá,
így a ragadozók nem falják fel őket.

178
00:08:52,227 --> 00:08:56,376
Itt az első felvétel, amit a világító
dagadócápáról készítettünk.

179
00:08:57,126 --> 00:09:01,341
Egyszerűen csodálatos.
Jól kivehető egyedi mintázat:

180
00:09:01,341 --> 00:09:05,290
vannak rajta fluoreszkáló
és nem fluoreszkáló területek,

181
00:09:05,290 --> 00:09:08,217
de csillogó pöttyöket is láthatunk,

182
00:09:08,217 --> 00:09:10,590
amik sokkal világosabbak,
mint a cápa más részei.

183
00:09:10,800 --> 00:09:13,035
Egyszerűen gyönyörű látvány.

184
00:09:13,035 --> 00:09:14,876
Szerintem legalábbis fenséges volt.

185
00:09:14,876 --> 00:09:17,570
De milyen jelentősége van ennek
a cápa szempontjából?

186
00:09:17,790 --> 00:09:19,045
Ők is látják ezeket?

187
00:09:19,275 --> 00:09:20,826
Utánanéztünk a szakirodalomban,

188
00:09:20,826 --> 00:09:23,462
de nem találtunk semmit
ennek a fajnak a látásáról.

189
00:09:23,942 --> 00:09:27,874
Elvittem hát egy példányt Ellis Loew-hoz, 
a Cornell Egyetem szemspecialistájához.

190
00:09:28,154 --> 00:09:29,550
Megtudtuk, hogy ezek a cápák

191
00:09:29,550 --> 00:09:33,087
nagyon pontosan és élesen látnak
a kék és zöld tartományban,

192
00:09:33,087 --> 00:09:36,335
feltehetően százszor jobban,
mint ahogy mi látunk a sötétben,

193
00:09:36,335 --> 00:09:38,019
de csak a kéket és a zöldet látják.

194
00:09:38,389 --> 00:09:41,149
Így hát ebben a kék világban

195
00:09:41,149 --> 00:09:44,212
elnyelik a kék fényt és zölddé alakítják,

196
00:09:44,212 --> 00:09:46,879
vagyis olyan kontrasztot
hoznak létre, amit ők is látnak.

197
00:09:46,879 --> 00:09:48,131
Megvan hát a modellünk,

198
00:09:48,131 --> 00:09:51,526
ami bizonyítja, hogy a cápák
jól látják ezeket a mintákat.

199
00:09:51,526 --> 00:09:52,772
Azt is megtudtuk,

200
00:09:52,772 --> 00:09:56,347
hogy a hímek és a nőstények 
eltérő mintázatúak.

201
00:09:57,157 --> 00:10:02,497
Az utolsó felfedezésünket
ettől a helytől alig néhány mérföldre,

202
00:10:02,497 --> 00:10:04,129
a Salamon-szigeteken tettük.

203
00:10:04,209 --> 00:10:08,554
Egy éjszakai merülésen találkoztam
az első biofluoreszcens teknőssel.

204
00:10:08,554 --> 00:10:12,088
Vagyis a halaktól és cápáktól
eljutottunk a hüllőkig,

205
00:10:12,088 --> 00:10:15,364
és ez is még alig egy hónapja történt.

206
00:10:15,364 --> 00:10:18,012
de azzal szembesít minket,
hogy szinte semmit sem tudunk

207
00:10:18,012 --> 00:10:19,974
a cserepesteknősök látásáról.

208
00:10:19,974 --> 00:10:22,912
Elgondolkodtam azon, mennyi mindent
kell még megtanulnunk.

209
00:10:22,912 --> 00:10:24,272
Itt a Salamon-szigeteken

210
00:10:24,272 --> 00:10:28,128
már csak néhány ezer termékeny
nőstény maradt ebből a fajból.

211
00:10:28,128 --> 00:10:30,003
Ez az egyik legjelentősebb lelőhelyük.

212
00:10:30,003 --> 00:10:31,661
Ebből láthatjuk, mennyire fontos,

213
00:10:31,661 --> 00:10:34,912
hogy megvédjük és megértsük
ezeket az állatokat, amíg még itt vannak.

214
00:10:35,592 --> 00:10:37,772
Ami pedig a biofluoreszcenciát illeti,

215
00:10:37,772 --> 00:10:41,190
szerettem volna megtudni, milyen mélységig
figyelhető meg ez a jelenség.

216
00:10:41,190 --> 00:10:42,479
Egészen az óceán legaljáig?

217
00:10:42,479 --> 00:10:44,627
Ehhez már tengeralattjáróra
volt szükségünk,

218
00:10:44,627 --> 00:10:48,088
amit elöl speciális
kék lámpákkal szereltünk fel.

219
00:10:48,088 --> 00:10:49,786
Leereszkedtünk,

220
00:10:49,786 --> 00:10:52,450
és észrevettünk valami fontosat:

221
00:10:52,450 --> 00:10:56,171
amint elérjük az 1000 méteres mélységet,

222
00:10:56,171 --> 00:10:57,633
a jelenség megszűnik.

223
00:10:57,633 --> 00:11:01,453
Lent, 1000 méter alatt már nincs
biofluoreszcens tengeri élet –

224
00:11:01,453 --> 00:11:03,341
szinte semmi nincs, csak sötétség.

225
00:11:03,351 --> 00:11:05,700
Ez tehát egy viszonylag
felszínközeli jelenség.

226
00:11:05,700 --> 00:11:07,354
1000 méter alatt

227
00:11:07,354 --> 00:11:09,951
a biolumineszcens zóna következik:

228
00:11:09,951 --> 00:11:11,746
itt ugyanis tíz állatból kilenc

229
00:11:11,746 --> 00:11:14,637
saját, villogó, pislákoló fényt bocsát ki.

230
00:11:15,007 --> 00:11:16,685
Mikor megpróbáltam mélyebbre jutni,

231
00:11:16,685 --> 00:11:19,362
belebújtam ebbe a búvár overallba.

232
00:11:19,362 --> 00:11:23,331
Egyesek szerint úgy néztem ki, mintha
Cousteau-t ötvözték volna Woody Allennel.

233
00:11:23,331 --> 00:11:24,808
(Nevetés)

234
00:11:24,808 --> 00:11:26,403
Mikor itt körülnéztünk,

235
00:11:26,403 --> 00:11:30,208
azon töprengtem: hogyan tudnánk finoman
megvizsgálni az ottani élővilágot.

236
00:11:30,208 --> 00:11:32,991
A felfedezések új korszakába
léptünk ugyanis,

237
00:11:32,991 --> 00:11:34,802
és ezen a ponton már nagyon óvatosan,

238
00:11:34,802 --> 00:11:37,329
példamutató módon kell kutatnunk.

239
00:11:37,329 --> 00:11:41,018
Felkértük Rob Woodot, a Harvard Egyetem
robotikaprofesszorát,

240
00:11:41,018 --> 00:11:45,196
hogy tervezzen nekünk olyan puha,
víz alatt működő robotujjakat,

241
00:11:46,326 --> 00:11:49,519
amelyek képesek finoman megfogni
a mélyben élő tengeri lényeket.

242
00:11:49,519 --> 00:11:53,862
A mélytengeri kutatáshoz használt
eszközeink többségét ugyanis

243
00:11:53,862 --> 00:11:56,701
a kőolaj- és földgázipar,
valamint a katonaság fejleszti,

244
00:11:56,701 --> 00:11:59,725
és mint tudjuk, egyik ágazatnak sem
kenyere az óvatosság.

245
00:11:59,725 --> 00:12:02,660
Egyes korallok
akár ezer évesek is lehetnek.

246
00:12:02,660 --> 00:12:05,987
Nem lehet csak úgy odamenni,
és egy nagy markolókanállal nekik rontani.

247
00:12:05,987 --> 00:12:07,850
Az álmom valami ilyesmi volt.

248
00:12:07,850 --> 00:12:10,062
Itt vagyok éjszaka egy tengeralattjáróban.

249
00:12:10,062 --> 00:12:12,112
Van erővisszacsatolásos kesztyűm,

250
00:12:12,112 --> 00:12:15,446
és szépen felállíthatok egy labort
a tengeralattjáróm előtt,

251
00:12:15,446 --> 00:12:18,048
ahol a ruganyos robotujjak

252
00:12:18,048 --> 00:12:20,741
finoman összeszedik
és üvegekbe helyezik, amit kell,

253
00:12:20,741 --> 00:12:22,420
mi pedig megvizsgálhatjuk ezeket.

254
00:12:22,420 --> 00:12:25,839
Térjünk most vissza ahhoz, hogyan
használható fel mindez a gyakorlatban.

255
00:12:25,839 --> 00:12:27,947
Itt egy élő agyat látnak,

256
00:12:27,947 --> 00:12:29,821
melyben fluoreszcens tengeri élőlények,

257
00:12:29,821 --> 00:12:34,752
ez esetben halak és medúzák
DNS-ét felhasználva világítjuk meg

258
00:12:34,752 --> 00:12:36,872
az agyban kialakuló kapcsolatokat.

259
00:12:36,872 --> 00:12:39,285
Érdekes, hogy itt is
az RGB színskálát használjuk,

260
00:12:39,285 --> 00:12:41,605
mivel ez jobban megfelel
az emberi képalkotásnak:

261
00:12:41,605 --> 00:12:43,467
így jobban látjuk az agyat.

262
00:12:43,467 --> 00:12:45,665
Még elképesztőbb,

263
00:12:45,665 --> 00:12:48,817
hogy közeli kollégám, Vincent Pieribone,
a Yale munkatársa,

264
00:12:48,817 --> 00:12:52,301
olyan fluoreszcens fehérjét
tervezett és hozott létre,

265
00:12:52,301 --> 00:12:54,302
amely reagál az áramerősségre.

266
00:12:54,472 --> 00:12:57,501
Így akár egyetlen neuron
aktivitását is megfigyelheti.

267
00:12:57,501 --> 00:13:01,897
Most tehát lényegében
a tudatra nyíló kaput látják,

268
00:13:01,897 --> 00:13:04,970
amit tengeri élőlények
nyitottak meg számunkra.

269
00:13:06,050 --> 00:13:10,578
Ezzel vissza is térnék a nézőpont
és a kapcsolódás problémájához.

270
00:13:10,578 --> 00:13:12,568
Messze az űrből

271
00:13:12,628 --> 00:13:16,161
univerzumunk úgy néz ki, 
mint egy emberi agysejt.

272
00:13:16,161 --> 00:13:18,547
Mi meg itt vagyunk, az óceán mélyén,

273
00:13:18,547 --> 00:13:21,653
és olyan tengeri élőlényeket,
olyan sejteket fedezünk fel,

274
00:13:21,653 --> 00:13:23,938
amelyek megvilágíthatják
az emberi elme működését

275
00:13:23,938 --> 00:13:26,691
Remélem, hogy ezzel a tudással
a birtokunkban megérthetjük

276
00:13:26,691 --> 00:13:30,843
az élet mindenen átívelő
szövevényes kapcsolódásait,

277
00:13:30,843 --> 00:13:33,382
és fel tudjuk mérni,
mi minden van még rejtve előlünk.

278
00:13:33,382 --> 00:13:35,654
Feltéve, hogy megőrizzük
óceánjaink egészségét.

279
00:13:35,694 --> 00:13:36,503
Köszönöm.

280
00:13:36,503 --> 00:13:40,855
(Taps)