1 00:00:08,306 --> 00:00:11,045 1159 körül 2 00:00:11,045 --> 00:00:13,626 a tudós matematikus Bhászkara 3 00:00:13,626 --> 00:00:19,996 felvázolt egy kereket, íves küllői higannyal töltött tartályok voltak. 4 00:00:19,996 --> 00:00:22,179 Úgy gondolta, hogy a kerék forgása közben 5 00:00:22,179 --> 00:00:25,797 a higany a tartályok aljára áramlik, 6 00:00:25,797 --> 00:00:30,217 így a kerék egyik fele mindig nehezebb lesz a másik oldalánál. 7 00:00:30,217 --> 00:00:34,637 Az egyensúlyhiány örökké mozgásban tartja a kereket. 8 00:00:34,637 --> 00:00:37,566 Bhászkara készítette a legrégebbi feljegyzett vázlatot 9 00:00:37,566 --> 00:00:40,097 az örökmozgó gépről, 10 00:00:40,097 --> 00:00:46,737 a külső energiabevitel nélkül vég nélkül energiát szolgáltató berendezésről. 11 00:00:46,737 --> 00:00:52,318 Gondoljunk a szélkerékre, melyet a saját szele forgat. 12 00:00:52,318 --> 00:00:57,371 Vagy az önmaga által generált árammal működő izzóra. 13 00:00:57,371 --> 00:01:01,179 Ezek az eszközök sok kutató érdeklődését keltették fel, 14 00:01:01,179 --> 00:01:05,470 mert megváltoztathatják kapcsolatunkat az energiával. 15 00:01:05,470 --> 00:01:08,999 Például, ha tudnánk olyan örökmozgót készíteni, 16 00:01:08,999 --> 00:01:12,829 tökéletesen hatékony rendszerébe beépített emberrel, 17 00:01:12,829 --> 00:01:16,250 akkor a végtelenségig életben maradhatnánk. 18 00:01:16,250 --> 00:01:18,269 Csak egy gond van. 19 00:01:18,269 --> 00:01:20,359 Nem működik. 20 00:01:20,359 --> 00:01:22,389 Az örökmozgók 21 00:01:22,389 --> 00:01:27,410 ellentmondanak a termodinamika egy vagy több törvényének, 22 00:01:27,410 --> 00:01:29,649 a fizika energiaátalakulásokkal 23 00:01:29,649 --> 00:01:32,540 foglalkozó tudományterületén. 24 00:01:32,540 --> 00:01:37,440 A termodinamika első törvénye kimondja, hogy energia nem keletkezik, nem tűnik el. 25 00:01:37,440 --> 00:01:41,580 Nem nyerhetünk ki több energiát, mint amennyit a rendszerbe betápláltunk. 26 00:01:41,580 --> 00:01:45,461 Ez kizárja működő örökmozgó létezését, 27 00:01:45,461 --> 00:01:50,381 mert egy gép nem termel több energiát, mint amennyit elhasznál. 28 00:01:50,381 --> 00:01:54,751 Nem marad többlet, mely gépet működtessen vagy feltöltsön telefont. 29 00:01:54,751 --> 00:01:59,501 Mi lenne, ha a gép csak önmagát tartaná mozgásban? 30 00:01:59,501 --> 00:02:01,881 A feltalálóknak több ötletük is volt. 31 00:02:01,881 --> 00:02:06,951 Egyesek a Bhászkara-kerék dinamikus egyensúlyának elvét használták, 32 00:02:06,951 --> 00:02:11,582 golyókkal vagy karokon mozgó súlyokkal. 33 00:02:11,582 --> 00:02:13,241 Egyik sem működik. 34 00:02:13,241 --> 00:02:16,081 A mozgó részek, melyektől a kerék egyik fele nehezebb, 35 00:02:16,081 --> 00:02:20,933 a tömegközéppontot is a tengely alá mozdítják el. 36 00:02:20,933 --> 00:02:22,753 Az alacsonyan lévő súlypont miatt 37 00:02:22,753 --> 00:02:26,052 a kerék csak ingaszerűen mozog ide-oda, 38 00:02:26,052 --> 00:02:28,105 míg végül megáll. 39 00:02:28,105 --> 00:02:30,372 Mi a helyzet más megközelítéssel? 40 00:02:30,372 --> 00:02:33,692 A XVII. században Robert Boyle felvetette 41 00:02:33,692 --> 00:02:36,413 az önműködő öntöző ötletét. 42 00:02:36,413 --> 00:02:39,303 Elmélete szerint 43 00:02:39,303 --> 00:02:42,032 a folyadék és az edény fala között ható kapilláris erő 44 00:02:42,032 --> 00:02:44,853 felszívja a vizet a kis átmérőjű csövön, 45 00:02:44,853 --> 00:02:49,463 és keringeti a vizet az edényben. 46 00:02:49,463 --> 00:02:53,013 De ha a kapilláris erő legyőzi a gravitációt, 47 00:02:53,013 --> 00:02:54,733 és felemeli a vizet, 48 00:02:54,733 --> 00:02:59,294 akkor azt is megakadályozza, hogy visszafolyjon az edénybe. 49 00:02:59,294 --> 00:03:03,485 Vannak mágneses változatok, mint ez a rámparendszer. 50 00:03:03,485 --> 00:03:07,364 Feltételezzük, hogy a fent található mágnes felvonzza a golyót, 51 00:03:07,364 --> 00:03:09,175 amelyik visszaesik a lyukon, 52 00:03:09,175 --> 00:03:11,352 és a ciklus ismétlődik. 53 00:03:11,352 --> 00:03:14,396 Ez is elbukik, mint az önműködő öntöző: 54 00:03:14,396 --> 00:03:18,176 a mágnes egyszerűen nem hagyná a golyót átesni a lyukon. 55 00:03:18,176 --> 00:03:20,435 Ha mégis valahogy mozogna, 56 00:03:20,435 --> 00:03:23,176 a mágnes idővel veszítene erejéből, 57 00:03:23,176 --> 00:03:25,897 és végül a gép megállna. 58 00:03:25,897 --> 00:03:28,431 Mindegyik gép a működéséhez 59 00:03:28,431 --> 00:03:30,745 többletenergiát kellett előállítson, 60 00:03:30,745 --> 00:03:34,076 hogy túllendítse a rendszert a holtponton, 61 00:03:34,076 --> 00:03:37,596 ellentmondva a termodinamika első törvényének. 62 00:03:37,596 --> 00:03:39,687 Egyesek úgy tűnik, hogy működnek, 63 00:03:39,687 --> 00:03:43,148 de valójában ott is kiderül, hogy energiát vesznek fel 64 00:03:43,148 --> 00:03:46,177 külső forrásból. 65 00:03:46,177 --> 00:03:48,707 Még ha sikerülne is a mérnököknek megtervezniük 66 00:03:48,707 --> 00:03:51,618 a termodinamika első törvényének nem ellentmondó gépezetet, 67 00:03:51,618 --> 00:03:56,067 a második törvény miatt a valóságban nem működne. 68 00:03:56,067 --> 00:03:58,118 A termodinamika második törvénye kimondja, 69 00:03:58,118 --> 00:04:03,225 hogy súrlódás miatt energiaveszteség keletkezik. 70 00:04:03,225 --> 00:04:05,677 A valóságban minden gépezetnek vannak mozgó részei, 71 00:04:05,677 --> 00:04:08,562 ezek kölcsönhatásba lépnek a levegő- vagy a vízmolekulákkal, 72 00:04:08,562 --> 00:04:12,348 ez súrlódás és hő miatti kis veszteségekhez vezet, 73 00:04:12,348 --> 00:04:14,635 még vákuumban is. 74 00:04:14,635 --> 00:04:16,998 A hő energiaveszteség, 75 00:04:16,998 --> 00:04:18,881 és ez folyamatos elszivárgáshoz vezet, 76 00:04:18,881 --> 00:04:21,828 csökkentve a rendszer mozgásához rendelkezésre álló energiát, 77 00:04:21,828 --> 00:04:25,248 míg az elkerülhetetlenül le nem áll. 78 00:04:25,248 --> 00:04:27,769 Tehát a termodinamika e két törvénye 79 00:04:27,769 --> 00:04:31,299 meghiúsított minden örökmozgóról alkotott elképzelést, 80 00:04:31,299 --> 00:04:36,639 és minden tökéletesen hatékony energia-előállítási álmot. 81 00:04:36,639 --> 00:04:41,748 Nehéz biztosan kijelenteni, hogy soha nem fogjuk felfedezni az örökmozgót, 82 00:04:41,748 --> 00:04:46,550 hiszen olyan sok ismeretlen dolog van még a világegyetemben. 83 00:04:46,550 --> 00:04:49,313 Lehet, hogy felfedezzük az anyag új, egzotikus formáját, 84 00:04:49,313 --> 00:04:53,340 s majd rákényszerülünk újragondolni a termodinamika törvényeit. 85 00:04:53,340 --> 00:04:58,600 Lehet, hogy létezik örökmozgó kis kvantumskálán. 86 00:04:58,600 --> 00:05:03,100 Határozottan állíthatjuk, hogy soha nem adjuk fel a kutatását. 87 00:05:03,255 --> 00:05:07,845 Most igazából csak a kutatásunk van örök mozgásban.