Képzeld el, hogy egy elszabadult
villamos vágtat a síneken,
egyenesen öt dolgozó felé,
akik nem tudnak elmenekülni.
Te éppen egy kapcsoló mellett állsz,
ami egy másik sínre tereli át a villamost.
De van egy kis probléma
Azon a sínen is van egy dolgozó,
de csak egy.
Mit teszel?
Feláldozol egy embert, hogy megments ötöt?
Ez a villamosprobléma,
az etikai dilemma egy változata,
melyet Philippa Foot talált ki 1967-ben.
Azért népszerű, mert elgondolkodtat,
hogyan válasszunk,
amikor nincs jó megoldás.
A legelfogadhatóbb
következményt választjuk,
vagy tartjuk magunkat az erkölcshöz,
mely tiltja más ember életének kioltását?
Egy felmérésben a válaszadók 90 százaléka
szerint helyes elfordítani a kapcsolót,
feláldozni egy munkást,
hogy megmentsünk ötöt,
és más felmérések, melyekben virtuális
valóság szimulátorokat használtak,
hasonló eredményt kaptak.
Ezek a döntések egyeznek
a haszonelvűség filozófiai elveivel,
mely szerint az erkölcsileg
helyes döntés az,
mely több ember jólétét garantálja.
Öt élet többet ér egynél,
még akkor is, ha ez valaki halálát okozza.
De az emberek nem mindig
a haszonelvű nézetet választják,
amit akkor láthatunk, ha a villamos
problémát módosítjuk egy picit.
Ez alkalommal egy hídon
állsz a sínek felett,
miközben közeledik
az elszabadult villamos.
Most nincs másik sín,
de van melletted
egy nagyon nagy ember.
Ha őt lelököd,
a teste megállítja a villamost,
ezzel öt munkást mentesz meg,
de ő meghal.
A haszonelvűek a döntése változatlan,
egy élet elveszik öt másikért.
De ebben az esetben csak
az emberek 10 százaléka szerint
helyes lelökni az embert a sínekre.
Az ösztöneink azt súgják, hogy egy ember
halálát okozni szándékosan
más, mint hagyni valakit meghalni,
mint járulékos veszteség.
Nehéz elmagyarázni miért,
de érezzük, hogy nem helyes.
Az etika és a pszichológia
közti kereszteződés
teszi érdekessé a villamos problémát.
A dilemma más változatai mutatják meg,
hogy szerintünk mi helyes vagy helytelen,
a tényeken alapul, nem csak a logikus
érvektől és ellenérvektől függ.
Például, a nőkkel szemben
a férfiak inkább gondolják úgy,
hogy helyes lelökni a hídról az embert.
Ugyanúgy mint azok, akik a kísérlet előtt
megnéznek egy vicces videót.
Egy virtuális valóság tanulmányban pedig
az emberek előbb áldozták fel
a férfiakat, mint a nőket.
A kutatók tanulmányozták
az emberek agyműködését,
miközben a klasszikus és a hidas
változaton gondolkodtak.
Mindkét esetben az agy tudatos,
döntéshozó területe volt aktív,
valamint az érzelmi reakciók.
De a híd változatnál az érzelmi
reakció sokkal erősebb.
Csak úgy, mint az agy azon része,
amely a belső konfliktusok
feldolgozásért felel.
Hogy mi a különbség?
Az egyik magyarázat az, hogy valakit
a halálba lökni sokkal jobban megérint,
mely aktiválja egy másik ember
megölésétől való irtózást,
de ez ellentmondásos, mert tudjuk,
hogy mégiscsak ez a logikus döntés.
Egyes filozófusok és pszichológusok
kritizálták a villamos problémát.
Szerintük nem mutat meg semmit,
mert annyira valószínűtlen az elképzelés,
hogy a tanulmány résztvevői
nem veszik komolyan.
De az új technológia miatt
az efféle etikai elemzés
fontosabb, mint valaha.
Például, a vezető nélküli autók
ilyen választás elé kerülhetnek,
inkább okoznak egy kisebb balesetet,
hogy egy nagyobbat megakadályozzanak.
Eközben a kormányok autonóm
harci drón kutatást végeznek,
melyek akár civil áldozatokról
is dönthetnek
egy fontosabb célpont
megtámadásának érdekében.
Ha azt akarjuk, hogy ezek
a tettek etikusak legyenek,
előre el kell dönteni,
hogyan értékeljük az emberi életet
és miként ítéljük meg a nemesebb célt.
A kutatók, akik az autonóm
rendszereket tanulmányozzák,
filozófusokkal dolgoznak együtt,
hogy megoldják az etikának a gépekbe
történő bonyolult programozását,
ami megmutatja, hogy még
az elméleti dilemmák is
összeütközést okozhatnak a valóságban.