1
00:00:06,884 --> 00:00:08,006
Minden tavasszal

2
00:00:08,006 --> 00:00:09,505
kalandvágyók százai álmodoznak

3
00:00:09,505 --> 00:00:11,965
a Csomolungma, 
angolul Mount Everest csúcsairól.

4
00:00:14,229 --> 00:00:17,209
Akár hónapokig is várakoznak 
az alaptáborban,

5
00:00:17,209 --> 00:00:22,011
hogy megmászhassák a hegy 
büszke és veszélyes csúcsát.

6
00:00:22,011 --> 00:00:25,893
De miért kockáztatják annyian életüket?

7
00:00:25,893 --> 00:00:27,582
A kihívásért?

8
00:00:27,582 --> 00:00:28,667
A kilátásért?

9
00:00:28,667 --> 00:00:31,697
Hogy a fellegekben érezhessék magukat?

10
00:00:31,697 --> 00:00:34,813
Az Everest sokakat "a Föld legmagasabb 
csúcsa" cím miatt vonz.

11
00:00:34,813 --> 00:00:37,563
Itt azonban tennünk kell 
egy fontos megjegyzést.

12
00:00:37,563 --> 00:00:40,958
Valójában hegylábtól a csúcsig mérve
a Hawaii-i Mauna Kea a legmagasabb,

13
00:00:44,291 --> 00:00:46,757
de 8850 méterével

14
00:00:46,757 --> 00:00:50,911
az Everest rendelkezik a legnagyobb
tengerszint feletti magassággal.

15
00:00:50,911 --> 00:00:54,199
Keletkezésének megértéséhez

16
00:00:54,199 --> 00:00:57,322
a Föld rétegeinek mélyébe 
kell tekintenünk,

17
00:00:57,322 --> 00:00:59,842
ahol a kontinentális lemezek találkoznak.

18
00:00:59,842 --> 00:01:03,410
Földünk felszíne akár a tatu páncélja:

19
00:01:03,410 --> 00:01:06,171
a lemezek folyamatosan

20
00:01:06,171 --> 00:01:07,021
egymás fölé, alá

21
00:01:07,021 --> 00:01:08,998
és egymás körül mozognak.

22
00:01:08,998 --> 00:01:13,507
A lemezek hatalmas méretéhez képest
a mozgás viszonylag gyors:

23
00:01:13,507 --> 00:01:16,187
évente 2-4 centimétert mozdulnak el,

24
00:01:16,187 --> 00:01:18,759
az emberi köröm növekedéséhez
hasonló sebességgel.

25
00:01:18,759 --> 00:01:20,524
Amikor két lemez összeütközik,

26
00:01:20,524 --> 00:01:25,035
az egyik magasan kiemelkedik, felgyűrődik,

27
00:01:25,035 --> 00:01:29,083
helyet teremtve a másik,
alábukó kőzetlemeznek.

28
00:01:29,083 --> 00:01:32,083
Így keletkezett az Everest.

29
00:01:32,083 --> 00:01:36,811
50 millió éve az Indiai kőzetlemez
északra mozdult,

30
00:01:36,811 --> 00:01:38,911
beleütközve a nagyobb Eurázsiai lemezbe,

31
00:01:38,911 --> 00:01:42,869
és e gyűrődés hatalmas 
felemelkedésben végződött.

32
00:01:42,869 --> 00:01:45,541
A Csomolungma ennek a
középpontjában helyezkedik el,

33
00:01:45,541 --> 00:01:49,120
a két lemez találkozási pontjánál.

34
00:01:49,120 --> 00:01:52,879
A hegységekre azonban más erők
is formáló hatást fejtenek ki.

35
00:01:52,879 --> 00:01:58,076
Ahogy a föld, úgy a levegő
is emelkedésre kényszerül.

36
00:01:58,076 --> 00:02:02,731
Emelkedés közben a levegő lehűl,
melynek hatására a vízpára lecsapódik,

37
00:02:02,731 --> 00:02:05,016
esőt vagy havazást fakasztva.

38
00:02:05,016 --> 00:02:07,630
E folyamat pedig lekoptatja a felszínt,

39
00:02:07,630 --> 00:02:12,679
feloldva vagy lebontva a kőzeteket, 
amit eróziónak is nevezünk.

40
00:02:12,679 --> 00:02:15,468
A lefolyó csapadék magával ragadja 
a lebontott kőzeteket,

41
00:02:15,468 --> 00:02:17,404
tovább alakítva a felszínt,

42
00:02:17,404 --> 00:02:20,655
mély völgyeket és egyenetlen 
csúcsokat hagyva maga után.

43
00:02:20,655 --> 00:02:25,582
A gyűrődés és erózió adja
a hegységek karakterét.

44
00:02:25,582 --> 00:02:28,027
Ha összehasonlítjuk a Himalája
mennyei csúcsait

45
00:02:28,027 --> 00:02:30,375
az Appalache megnyugtató lankáival,

46
00:02:30,375 --> 00:02:33,019
láthatjuk, hogy nem minden hegy egyforma.

47
00:02:33,019 --> 00:02:35,981
A múló idő is fontos tényező.

48
00:02:35,981 --> 00:02:40,290
Amikor a lemezek találkoznak, 
a felemelkedés gyorsan megtörténik,

49
00:02:40,290 --> 00:02:43,157
a csúcs meredeken tör fel.

50
00:02:43,157 --> 00:02:46,800
Ahogy az idő telik, a gravitáció 
és a víz lekoptatja őket.

51
00:02:46,800 --> 00:02:49,463
Az erózió túltesz a felemelkedésen,

52
00:02:49,463 --> 00:02:52,525
gyorsabban lekoptatva a csúcsokat, 
mint ahogy azok emelkednek.

53
00:02:52,525 --> 00:02:55,965
A harmadik formáló tényező az éghajlat.

54
00:02:55,965 --> 00:03:00,768
Fagypont alatt bizonyos 
hómennyiség nem olvad el,

55
00:03:00,768 --> 00:03:03,861
hanem lassan összesűrűsödve jeget alkot.

56
00:03:03,861 --> 00:03:08,944
Ezt nevezzük hóhatárnak, ami különböző
magasságokon húzódik a Földön,

57
00:03:08,944 --> 00:03:11,229
éghajlattól függően.

58
00:03:11,229 --> 00:03:14,926
Sarkvidéken ez a tengerszint.

59
00:03:14,926 --> 00:03:19,339
Az Egyenlítő közelében 5000 méter 
magasra kell másznunk,

60
00:03:19,339 --> 00:03:21,398
hogy elég hideg legyen a jégképződéshez.

61
00:03:21,398 --> 00:03:24,527
A tömör jég saját hatalmas súlya
következtében lassú,

62
00:03:24,527 --> 00:03:28,066
lefelé irányuló mozgásba kezd, 
amit gleccserjelenségnek nevezünk.

63
00:03:28,066 --> 00:03:30,896
Ez pedig tovább morzsolja 
az alatta lévő kőzeteket.

64
00:03:30,896 --> 00:03:33,642
Minél meredekebb a hegy, 
annál gyorsabban mozog a jég,

65
00:03:33,642 --> 00:03:37,276
így sebesebben koptatva a felszínt.

66
00:03:37,276 --> 00:03:41,028
A gleccserek gyorsabban változtatják
a tájképet, mint az eső és a folyók.

67
00:03:41,028 --> 00:03:45,129
Amikor a gleccserek a csúcshoz tapadnak,
súlyuk következtében

68
00:03:45,129 --> 00:03:49,663
körfűrész módjára nyesik le a hegytetőt.

69
00:03:49,663 --> 00:03:54,364
Hogyan maradt ilyen magas a Himalája?

70
00:03:54,364 --> 00:03:57,802
A hatalmas kontinentális ütközés, 
amiből kiemelkedett,

71
00:03:57,802 --> 00:04:00,541
az elsődleges ok.

72
00:04:00,541 --> 00:04:03,156
Másodsoron a hegység 
közel fekszik a trópusokhoz,

73
00:04:03,156 --> 00:04:07,714
így a hóhatár magas, a gleccserek
pedig viszonylag kis méretűek,

74
00:04:07,714 --> 00:04:10,046
kevés erővel rendelkeznek 
a felszín alakításához.

75
00:04:10,046 --> 00:04:12,802
A hegység tökéletes természeti feltételek

76
00:04:12,802 --> 00:04:15,702
között húzódik, hogy megtartsa 
masszív vonulatait.

77
00:04:15,702 --> 00:04:17,699
De ez sem fog örökké tartani.

78
00:04:17,699 --> 00:04:20,495
Gyorsan változó világunkban
a kontinentális lemezek,

79
00:04:20,495 --> 00:04:21,997
a Föld éghajlata,

80
00:04:21,997 --> 00:04:24,471
és a bolygó eróziós folyamatai
egy napon összefognak,

81
00:04:24,471 --> 00:04:26,066
és koptatni kezdik az Everestet.

82
00:04:26,066 --> 00:04:28,062
Egyelőre azonban továbbra is a hegymászók,

83
00:04:28,062 --> 00:04:29,108
kalandvágyók,

84
00:04:29,108 --> 00:04:32,406
és álmodozók legendás álma marad.