Amikor kilenc éves voltam,

anyukám megkérdezte,
milyen házban szeretnék lakni,

és én ezt a tündérlakot rajzoltam.

Ő pedig tényleg megépítette.

(nevetés)

Kétlem, hogy ezt akkor
különleges dolognak találtam,

és ez talán máig így van,

hisz még mindig házakat tervezek.

Ez egy hatemeletes, 
rendelésre készült otthon Bali szigetén.

Majdnem kizárólag bambuszból készült.

A nappali a negyedik emeletről
tekint le a völgyre.

A házba egy hídon át lehet bejutni.

A trópusokon nagy lehet forróság,

ezért nagy, íves tetőkkel
fogjuk fel a légmozgásokat.

Ám néhány szobát 
magas ablakokkal láttunk el,

hogy a légkondicionált levegőt bent, 
a rovarokat pedig kívül tartsák.

Ezt a szobát nyitva hagytuk.

Készítettünk egy légkondicionált, 
sátras ágyat.

Az egyik ügyfél pedig egy TV-szobát 
kért a nappali sarkába.

Nem tűnt jó ötletnek 
magas fallal leválasztani egy részt,

ezért inkább elkészítettük 
ezt a hatalmas fonott gubót.

Elláttuk minden szükséges kényelemmel, 
mint mondjuk fürdőszoba.

Egy kosár az, itt
a nappali sarkában.

Be kell vallanom, egyesek
vonakodnak ezt használni.

A hangszigetelést még nem igazán
sikerült megoldanunk.

(nevetés)

Tehát, rengeteg dolgon 
még mindig dolgozunk,

ám azt már megtanultam,

hogy a bambusz meghálálja,
ha jól használjuk.

A bambusz tulajdonképpen vad fűféle.

Az amúgy terméketlen talajon nő --

mély szakadékokban, hegyoldalakon.

Esővíz, forrásvíz és napfény táplálja

és a világon található mintegy 1450
bambuszfajtából

mi mindössze hetet használunk fel.

Ő az édesapám.

Ő vett rá, hogy bambuszból építsek,

itt egy óriásbambusz-csomóban áll,

amit mindössze 7 évvel ezelőtt ültetett.

Minden évben hajtások új generációi
sarjadnak.

A múlt héten tanúi voltunk, amint ez
a hajtás 3 nap alatt 1 métert nőtt!

Tehát 3 év múlva fenntartható módon
nyerhetünk belőle faanyagot.

Napjainkban család birtokában lévő
bambuszcsomók százait gyűjtjük be.

Betung, ahogy mi hívjuk,
tényleg jó hosszú:

hasznos hossza eléri a 18 métert is.

Próbáljunk csak ezzel a teherautóval
lejutni a hegyről!

A bambusz igen erős:
szakítószilárdsága, mint az acélé,

nyomószilárdsága, mint a betoné.

Akár 4 tonnát is kibír egy rúd,

ha ráejtjük.

Mivel üreges, igen könnyű

így néhány férfi 
is fel tudja emelni,

vagy akár egyetlen nő.

(nevetés) (taps)

És mikor apám a Green Schoolt
építette Balin,

a kampusz összes épületének
alapanyagául a bambuszt választotta,

mivel ígéretként tekintett rá.

A bambusz egy gyerekeknek tett ígéret.

Hisz ez egy fenntartható alapanyag,
melyből sosem fogynak ki.

Mikor 6 éve először láttam ezen
struktúrákat, még félkészen,

úgy véltem: igen, ennek valóban van
értelme.

Hiszen körülöttünk nő.

Erős. Elegáns.

Földrengésálló.

Miért nem alkalmazták korábban?
Mire használhatnánk még?

Így a Green School néhány 
eredeti építőjével együtt

megalapítottam az Ibukut.

Az Ibu jelentése "anya", a ku jelentése 
"enyém", tehát az Anyaföldre utal.

Az Ibuku egy csapatnyi kézműves, 
építész és tervező,

az építészet új lehetőségeit keressük.

Az együtt eltöltött 5 év alatt

több mint 50 különleges építményt
hoztunk létre, többségüket Balin.

Ezek közül 9 Green Village-ben található

-- némelyikbe az imént engedtünk 
bepillantást .--

Egyedi bútorokkal szereljük fel őket,

konyhakertet építünk köréjük.

Nagyon örülnénk, ha egy nap 
meglátogatnának minket.

Akkor a Green Schoolt is megmutatnánk,

melyhez minden évben új 
osztálytermeket építünk,

csakúgy, mint az újragondolt
tündérlakot.

Egy exportra szánt kisházon is dolgozunk.

Ez egy hagyományos szumbanéz otthon,

melyet a legapróbb részletekig 
lemásoltunk, a textileket is beleértve,

Egy étterem egy nyitott konyhával.

Pont úgy fest, mint egy konyha, igaz?

És egy híd, mely 22 méter hosszan
ível át egy folyón.

Nem nevezhető teljesen új dolognak, 
amivel mi foglalkozunk.

A kis kunyhóktól az ilyen bonyolult
hidakig, mint ez Jáván,

a bambuszt a világ trópusi éghajlatú 
területein

már ténylegesen több tízezer 
éve használják.

Egyes szigeteket vagy akár kontinenseket
bizony bambuszhajókkal értek el először.

Ám nem sokkal ezelőttig

szinte lehetetlen volt megvédeni
a bambuszt a rovaroktól.

Így aztán szinte minden, amit valaha
bambuszból építettek, immár a múltté.

A bambusz védelem nélkül elkorhad.

A kezeletlen bambusz szétporlad.

Ezért - különösen Ázsiában - a 
legtöbben úgy vélekednek,

hogy nem lehetünk annyira szegények 
vagy annyira vidékiek, hogy valóban

egy bambuszházban akarjunk lakni.

Így el kellett gondolkodnunk azon,

mi is kellhet ahhoz, 
hogy meggondolják magukat,

és meggyőzzük az embereket arról,
hogy érdemes bambuszból építeni,

sőt mi több, érdemes rá vágyni!

Mindenekelőtt biztonságos kezelési
eljárásokra volt szükségünk.

A bórax egy természetes só,

mely valódi építőanyaggá teszi a bambuszt.

Megfelelő kezelés, gondos tervezés,

és a bambuszépítmény
egy életen át megmarad.

Másodszor: valami igazán különlegeset
épísünk belőle!

Ötletekkel kell szolgáljunk.

Szerencsére

a balinéz kultúra nagy hangsúlyt fektet
a kézművességre.

Nagy becsben tartja a mesterembert.

Hozzuk össze őket 
kalandos kedvű kívülállókkal

helyben képzett építészek, tervezők

és mérnökök új generációiból!

Közben ne feledjük,

hogy íves, hegyes végű, 
üreges rudakból tervezünk.

Nincs két egyforma rúd, 
nincsenek egyenes vonalak,

nincsenek szabvány gerendák.

Az építészet jól kipróbált és jól működő 
szabályai és szótára

itt nem alkalmazhatóak.

Fel kellett találnunk a saját
szabályainkat.

Megkérdezzük a bambuszt, miben volna jó, 
mivé kíván válni.

Amit mond, azt tiszteletben kell tartsuk,
arra kell használni, ami az erőssége.

Óvni kell a víztől és a legtöbbet kihozni
az ívekből!

Így aztán valódi 3D-ben tervezünk,

maketteket építünk

ugyanazon anyagokból, melyeket majd a
házépítésnél is használunk.

A bambuszmakett-építés művészet

és kőkemény mérnöki feladat.

Hát ez volna a ház tervrajza.

(nevetés)

Kivisszük a helyszínre

és apró vonalzókkal
lemérünk minden egyes rudat,

átgondolunk minden ívet és kiválasztunk 
egy bambuszrudat a halomból,

hogy a helyszínen megépítsük
a makett mását.

Amikor pedig a részletekre kerül a sor,
mindent mérlegelünk.

Miért négyszögletesek az
ajtók oly gyakran?

Miért nem kerekek?

Miként lehetne javítani egy ajtón?

Nos, a zsanérok a gravitációval küzdenek

és a gravitáció a végén úgyis mindig győz,

szóval miért is ne lehetne 
középen egy tengelye,

mely egyensúlyban tartaná?

És ha már itt tartunk, miért is
ne lehetne csepp alakú az ajtó?

Ezen alapanyag egyes előnyeinek
kiaknázásáért

és korlátainak betartásáért

erőt kellett venni magunkon,

és a korlátok között
teret találtunk valami újnak.

Ez egy kihívás: miként készítesz
mennyezetet

lapos deszkák nélkül?

Be kell vallanom, néha gipszkartonról
és furnérlapokról álmodom.

(nevetés)

Ám ha van pár szakképzett mesterember

és vékonyka csíkok,

lehet szőni egy mennyezetet,

kifeszíteni fölé vásznat, 
lelakkozni a felületet.

Milyen volna egy tartós konyhai
munkalap,

mely eleget tesz eme újonnan 
épített hullámos szerkezetnek?

Szeletelj fel egy szikladarabot,
mint egy vekni kenyeret

kézzel faragd őket, 
hogy illeszkedjenek egymáshoz

a széleket pedig hagyd érintetlenül.

A mi munkánk szinte
teljesen kézi munka.

Épületeink strukturális
kapcsolódási pontjait

acél illesztékekkel erősítettük, de sok
faragott bambuszszeget is használunk.

A padlókban sok ezer ilyen szeg található.

Ez a padló fényes, strapabíró 
bambuszhéjból készült.

Mezítláb érezni a textúráját.

Vajon a padló a lábunk alatt

hatással lehet a járásunkra?

Vajon megváltoztathatja a lábnyomot,
melyet e világon hagyunk?

Emlékszem, mikor kilenc éves voltam,

telve voltam csodálattal,

lehetőséggel,

és egy kevés idealizmussal.

Hosszú út áll még előttünk,

sok mindent meg kell még tanulnunk,

de egy dolgot biztosan tudok:
kreativitással és elhivatottsággal

szépet és kényelmeset,

biztonságosat és akár luxust lehet 
létrehozni,

méghozzá olyan alapanyagból,
ami visszanő.

Köszönöm.

(taps)