1
00:00:00,717 --> 00:00:05,514
Meghívom önöket a Rosetta űrhajóval 
egy eposzba illő kutatóútra.

2
00:00:05,514 --> 00:00:09,540
Két éve a szenvedélyem, 
hogy elvezessük az űrszondát,

3
00:00:09,540 --> 00:00:12,730
és leszálljunk vele az üstökösre.

4
00:00:13,450 --> 00:00:14,545
Ennek érdekében

5
00:00:14,545 --> 00:00:18,015
el kell magyaráznom valamit önöknek 
a Naprendszer keletkezéséről.

6
00:00:18,015 --> 00:00:20,238
Ha az időben 4,5 milliárd évet 
visszamegyünk,

7
00:00:20,238 --> 00:00:21,957
csak gáz- és porfelhőt találunk.

8
00:00:21,957 --> 00:00:26,484
A felhő közepében formálódott 
és izzott a Napunk.

9
00:00:26,484 --> 00:00:32,195
Vele egy időben alakultak ki 
a bolygók, az üstökösök és a kisbolygók.

10
00:00:32,195 --> 00:00:35,608
Az elmélet szerint, amikor

11
00:00:35,608 --> 00:00:39,625
kialakulása után a Föld elkezdett lehűlni,

12
00:00:39,625 --> 00:00:44,396
az üstökösök a Földbe csapódva 
vizet juttattak ide.

13
00:00:45,082 --> 00:00:49,516
Valószínűleg egyúttal bonyolult 
szerves anyagokat is hoztak a Földre,

14
00:00:49,516 --> 00:00:52,906
s lehet, hogy így indult meg az élet.

15
00:00:52,906 --> 00:00:56,366
A különbség annyi, mint egy 
250 darabos puzzle kirakása

16
00:00:56,366 --> 00:00:59,570
egy 2000 darabos puzzle 
kirakásához képest.

17
00:00:59,570 --> 00:01:03,053
Később a nagybolygók, pl. a Jupiter 
és a Szaturnusz,

18
00:01:03,053 --> 00:01:05,631
amelyek nem a mai helyükön voltak,

19
00:01:05,631 --> 00:01:08,278
a tömegvonzásuk hatásával

20
00:01:08,278 --> 00:01:11,830
tisztára söpörték 
a Naprendszer egész belsejét.

21
00:01:11,830 --> 00:01:13,432
Amiket most üstökösöknek hívunk,

22
00:01:13,432 --> 00:01:15,545
az ún. Kuiper-övben végezték;

23
00:01:15,545 --> 00:01:19,213
ez az övezet a Neptunusz pályáján 
kívül található.

24
00:01:19,213 --> 00:01:22,906
Néha ezek az objektumok 
egymásnak ütköznek,

25
00:01:22,906 --> 00:01:25,971
a tömegvonzás eltéríti őket,

26
00:01:25,971 --> 00:01:30,428
de a Jupiter vonzása visszatereli 
őket a Naprendszerbe.

27
00:01:30,428 --> 00:01:34,120
Az égen látható üstökösök lesznek belőlük.

28
00:01:34,120 --> 00:01:37,394
Fontos megjegyezni,

29
00:01:37,394 --> 00:01:39,693
hogy a 4,5 milliárd év alatt

30
00:01:39,693 --> 00:01:42,875
ezek az üstökösök a Naprendszer 
külső részén kuksoltak,

31
00:01:42,875 --> 00:01:44,290
— mit sem változva —

32
00:01:44,290 --> 00:01:47,193
mint Naprendszerünk mélyhűtött változatai.

33
00:01:47,193 --> 00:01:49,282
Az égen ilyennek látszanak.

34
00:01:49,282 --> 00:01:51,233
Csóvájukról ismerhetjük fel őket.

35
00:01:51,233 --> 00:01:52,904
Valójában kétféle csóvájuk van.

36
00:01:52,904 --> 00:01:56,759
Az egyik a porcsóva, amely 
a napszél hatására keletkezik.

37
00:01:56,759 --> 00:02:00,404
A másik az ioncsóva, 
amely töltött részecskékből áll,

38
00:02:00,404 --> 00:02:03,143
s a Naprendszer mágneses 
erővonalait követi.

39
00:02:03,143 --> 00:02:04,292
Ez itt a kóma,

40
00:02:04,292 --> 00:02:07,199
ez pedig az üstökösmag. 
Annyira kicsi, hogy nem látható,

41
00:02:07,199 --> 00:02:09,689
és jegyezzék meg, hogy a Rosetta esetében

42
00:02:09,689 --> 00:02:11,866
az űrhajó abban a középső 
pixelben található.

43
00:02:11,866 --> 00:02:15,976
Csak 20, 30, 40 kilométerre 
járunk az üstököstől.

44
00:02:15,976 --> 00:02:18,297
Mit érdemes megjegyeznünk?

45
00:02:18,297 --> 00:02:23,166
Az üstökösök olyan ősi anyagokból 
állnak, amelyekből

46
00:02:23,166 --> 00:02:25,526
Naprendszerünk keletkezett, 
ezért ideálisak

47
00:02:25,526 --> 00:02:29,791
a Föld és az élet kialakulásakor 
jelenlévő összetevők tanulmányozásához.

48
00:02:29,791 --> 00:02:31,673
Gyanítjuk, hogy az elemeket,

49
00:02:31,673 --> 00:02:35,944
melyek az életet elindították,
az üstökösök hozták a Földre.

50
00:02:35,944 --> 00:02:40,309
1983-ban az ESA elindította a hosszú távú 
Horizon 2000 programját,

51
00:02:40,309 --> 00:02:44,233
amelynek lényege: leszállás egy üstökösre.

52
00:02:44,233 --> 00:02:49,123
Emellett elindult egy kisebb űrmisszió, 
az itt látható Giotto űrszonda,

53
00:02:49,123 --> 00:02:55,329
amely 1986-ban, elsuhant a Halley-
üstökös mellett, más szondákhoz hasonlóan.

54
00:02:55,329 --> 00:02:58,900
A kapott eredményekből 
rögtön világossá vált,

55
00:02:58,900 --> 00:03:04,087
hogy Naprendszerünk tanulmányozásához 
és megértéséhez az üstökösök ideálisak.

56
00:03:04,087 --> 00:03:08,599
Így 1993-ban a Rosetta-tervet jóváhagyták,

57
00:03:08,599 --> 00:03:12,234
és eredetileg úgy volt, 
hogy 2003-ban indul,

58
00:03:12,234 --> 00:03:14,858
de gondok voltak az Ariane rakétával.

59
00:03:14,858 --> 00:03:17,923
A PR-osztályunk azonban 
elkapkodta a dolgot, és legyártatott

60
00:03:17,923 --> 00:03:20,145
ezer darab kék színű, 
delfti fajansz tányért

61
00:03:20,145 --> 00:03:22,535
egy másik üstökös nevével.

62
00:03:22,535 --> 00:03:26,102
Azóta soha nem kellett porcelánt vennem.
Ez a dolog pozitív része.

63
00:03:26,102 --> 00:03:27,821
(Nevetés)

64
00:03:27,821 --> 00:03:29,701
Ahogy megoldódtak a nehézségek,

65
00:03:29,701 --> 00:03:32,882
2004-ben a rakéta elhagyta 
a Földet az újonnan kiválasztott

66
00:03:32,882 --> 00:03:35,970
Csurjumov–Geraszimenko üstökös irányában.

67
00:03:35,970 --> 00:03:38,826
Erre az üstökösre azért esett a választás,

68
00:03:38,826 --> 00:03:41,480
mert először is: elérhető távolságban van,

69
00:03:41,480 --> 00:03:44,261
másodszor: nincs túl régóta 
a Naprendszerben.

70
00:03:44,261 --> 00:03:48,208
Ez az üstökös 1959 óta 
van a Naprendszerben.

71
00:03:48,208 --> 00:03:51,523
Ekkor történt először, 
hogy a Jupiter eltérítette,

72
00:03:51,523 --> 00:03:54,500
és elég közel került a Naphoz, 
hogy elinduljon a változás.

73
00:03:54,500 --> 00:03:56,151
Ez az üstökös nagyon fiatal.

74
00:03:56,611 --> 00:03:59,502
A Rosetta nevéhez több történelmi 
elsőség fűződik.

75
00:03:59,502 --> 00:04:02,018
Ez az első műhold, amely 
üstökös körül kering,

76
00:04:02,018 --> 00:04:05,640
és a Naprendszerben megtett 
egész útján végigkíséri --

77
00:04:05,640 --> 00:04:08,938
augusztusban kerül a legközelebb 
a Naphoz, utána újból

78
00:04:08,938 --> 00:04:11,259
távolodik tőle a Naprendszer 
külső része felé.

79
00:04:11,259 --> 00:04:13,860
Ez az első szerkezet, 
amely leszáll egy üstökösre.

80
00:04:13,860 --> 00:04:17,552
Egyébként úgy kerüli meg az üstököst, 
hogy egy űrhajó számára

81
00:04:17,552 --> 00:04:19,001
szokatlan eszközt alkalmazunk.

82
00:04:19,001 --> 00:04:22,636
Ha fölnézünk az égre, tudjuk, hova 
mutatunk, és tudjuk, hol vagyunk.

83
00:04:22,636 --> 00:04:24,772
Ebben az esetben ez kevés.

84
00:04:24,772 --> 00:04:28,070
Úgy navigáltunk, hogy az üstökös 
kiválasztott pontjait figyeltük.

85
00:04:28,070 --> 00:04:30,545
Felismertük a jellegzetességeit: 
sziklatömb, kráter,

86
00:04:30,545 --> 00:04:34,562
ebből tudjuk, hol járunk 
az üstököshöz képest.

87
00:04:34,562 --> 00:04:39,091
És persze ez az első műhold, 
amely túljut a Jupiter pályáján

88
00:04:39,091 --> 00:04:40,292
napelemek segítségével.

89
00:04:40,292 --> 00:04:42,619
Ez kissé hősiesebbnek 
hangzik, mint valójában,

90
00:04:42,619 --> 00:04:47,715
mert akkortájt Európában 
nem állt rendelkezésre

91
00:04:47,715 --> 00:04:51,013
radioizotóp alapú hőfejlesztő 
technológia, így nem volt más mód.

92
00:04:51,013 --> 00:04:52,590
De ezek a napelemek nagyok.

93
00:04:52,590 --> 00:04:55,865
Ez az egyik szárny és nem direkt 
alacsony embereket állítottunk oda.

94
00:04:55,865 --> 00:04:57,699
Olyan magasak, mint önök vagy én.

95
00:04:57,699 --> 00:05:00,090
(Nevetés)

96
00:05:00,090 --> 00:05:04,291
Két ilyen 65 négyzetméteres szárnyunk van.

97
00:05:04,291 --> 00:05:07,310
Később, mikor elérjük az üstököst,

98
00:05:07,310 --> 00:05:10,839
meglátják, hogy a 65 méteres vitorla

99
00:05:10,839 --> 00:05:16,481
a gázt kibocsátó rakéta mellett 
nem mindig kényelmes megoldás.

100
00:05:16,481 --> 00:05:18,525
Hogy jutottunk el az üstökösre?

101
00:05:18,525 --> 00:05:22,193
Hiszen a Rosetta tudományos 
feladatai végett oda kellett jutnunk,

102
00:05:22,193 --> 00:05:26,001
nagyon messzire,
— a Föld—Nap távolság négyszeresére —,

103
00:05:26,001 --> 00:05:30,111
és sokkal nagyobb sebességgel, 
mint ami hajtóanyaggal elérhető,

104
00:05:30,111 --> 00:05:34,180
mert az űrhajónak a súlyánál hatszor több 
hajtóanyagot kellett magával vinnie.

105
00:05:34,180 --> 00:05:35,620
Mit tesz ilyenkor az ember?

106
00:05:35,620 --> 00:05:39,323
Felhasználja a gravitációs csúzlit,

107
00:05:39,323 --> 00:05:42,690
amikor nagyon közel száguldunk el 
egy bolygó mellett,

108
00:05:42,690 --> 00:05:44,455
néhány ezer kilométernyire,

109
00:05:44,455 --> 00:05:48,798
a bolygó keringési sebessége 
ingyen hozzáadódik az űrhajóéhoz.

110
00:05:48,798 --> 00:05:50,341
Ezt néhányszor megismételtük.

111
00:05:50,341 --> 00:05:53,690
A Földdel, a Marssal, azután 
még kétszer a Földdel,

112
00:05:53,690 --> 00:05:57,658
elzúgtunk két kisbolygó, 
a Lutetia és a Steins mellett.

113
00:05:58,318 --> 00:06:02,983
2011-ben már olyan messze jutottunk 
a Naptól, hogy ha az űrhajót baj éri,

114
00:06:02,983 --> 00:06:06,792
semmit sem tehettünk volna a megmentésére,

115
00:06:06,792 --> 00:06:08,765
ezért hibernáltuk.

116
00:06:08,765 --> 00:06:12,103
Minden ki lett kapcsolva, 
egyetlen óra kivételével.

117
00:06:12,103 --> 00:06:15,614
Itt látható fehér színnel jelölve 
a röppálya, s az is, hogyan működik.

118
00:06:15,614 --> 00:06:18,057
Abból a körből indultunk;

119
00:06:18,057 --> 00:06:21,873
a fehér vonal egyre inkább 
ellipszis alakúvá válik,

120
00:06:21,873 --> 00:06:24,822
végül elértük az üstököst

121
00:06:24,822 --> 00:06:29,187
2014 májusában, és el kellett kezdenünk 
a randevú kézi irányítását.

122
00:06:29,187 --> 00:06:33,784
Odaútban elrepültünk a Föld mellett, 
s kameráink kipróbálására

123
00:06:33,784 --> 00:06:35,962
készítettünk néhány képet. 
Ez a felkelő Hold,

124
00:06:35,962 --> 00:06:37,917
ez meg, amit manapság szelfinek hívunk.

125
00:06:37,917 --> 00:06:41,609
Egyébként ez a szó akkor még 
nem is létezett. (Nevetés)

126
00:06:41,609 --> 00:06:44,580
Ez itt a Mars, CIVA kamerával 
fényképeztük le.

127
00:06:44,580 --> 00:06:46,762
Az a leszállóegység egyik kamerája,

128
00:06:46,762 --> 00:06:49,177
amint a napelemekre irányul,

129
00:06:49,177 --> 00:06:53,450
emez a Mars, a távolban a napelemek.

130
00:06:53,900 --> 00:06:59,118
Amikor 2014 januárjában 
felélesztettük az űrhajót,

131
00:06:59,118 --> 00:07:00,903
kétmillió kilométerről

132
00:07:00,903 --> 00:07:03,736
kezdtük megközelíteni 
az üstököst májusban.

133
00:07:03,736 --> 00:07:07,845
De az űrhajó sebessége túl nagy volt,

134
00:07:07,845 --> 00:07:13,906
óránként 2800 kilométerrel gyorsabb volt 
az üstökösnél, ezért fékeznünk kellett.

135
00:07:13,906 --> 00:07:15,763
Nyolcszor kellett kézzel irányítanunk,

136
00:07:15,763 --> 00:07:18,340
s látható, hogy némelyikük 
tényleg nagyszabású volt.

137
00:07:18,340 --> 00:07:24,364
Először óránként pár száz 
kilométerrel kellett lassítanunk,

138
00:07:24,364 --> 00:07:28,674
ez hét órát vett igénybe,

139
00:07:28,674 --> 00:07:31,622
s 218 kiló hajtóanyag fogyott.

140
00:07:31,622 --> 00:07:35,572
Az a hét óra idegtépő volt, mert 2007-ben

141
00:07:35,572 --> 00:07:38,762
a Rosetta hajtóműve eresztett,

142
00:07:38,762 --> 00:07:40,909
és az egyik ágát le kellett zárnunk,

143
00:07:40,909 --> 00:07:43,487
ezért a rendszer tulajdonképpen 
nyomás alatt működött,

144
00:07:43,487 --> 00:07:46,785
bár nem erre volt tervezve, 
nem volt ilyen rendeltetése.

145
00:07:47,795 --> 00:07:52,704
Aztán az üstökös közelébe jutottunk,
és először ezek a képek tárultak elénk.

146
00:07:52,704 --> 00:07:55,277
Az üstökös 12,5 óra alatt 
fordul meg a tengelye körül,

147
00:07:55,277 --> 00:07:57,366
tehát gyorsabb mozgású.

148
00:07:57,366 --> 00:08:00,617
Érthető, hogy repülésdinamikai 
mérnökeink úgy gondolták,

149
00:08:00,617 --> 00:08:04,471
hogy nem lesz könnyű rá leszállni.

150
00:08:04,471 --> 00:08:09,115
Valami krumpli alakú objektumra 
számítottunk,

151
00:08:09,115 --> 00:08:11,281
amelyre könnyű leszállni.

152
00:08:11,281 --> 00:08:14,572
Egy reményünk volt: talán sima lesz.

153
00:08:14,572 --> 00:08:18,310
Hát nem. Ez sem jött be. (Nevetés)

154
00:08:18,310 --> 00:08:21,003
Akkor nyilvánvalóan 
elkerülhetetlenné vált:

155
00:08:21,003 --> 00:08:24,534
az egész égitestet föl kell 
részletesen térképeznünk,

156
00:08:24,534 --> 00:08:29,687
mert találnunk kellett 
egy 500 méter átmérőjű sík területet.

157
00:08:29,687 --> 00:08:34,286
Miért 500 méterest? Ilyen nagy 
a szonda leszállásakor a hibahatár.

158
00:08:34,286 --> 00:08:37,467
Végigvittük a folyamatot, 
és föltérképeztük az üstököst.

159
00:08:37,467 --> 00:08:39,834
Ehhez a fotoklinometriai 
technikát alkalmaztuk,

160
00:08:39,834 --> 00:08:42,064
mely a Nap által vetett 
árnyékot használja.

161
00:08:42,064 --> 00:08:45,151
Itt az üstökösön lévő 
egyik sziklát látjuk,

162
00:08:45,151 --> 00:08:48,077
melyet a Nap felülről világít meg.

163
00:08:48,077 --> 00:08:50,236
Az árnyékból közvetlenül meghatározhatjuk

164
00:08:50,236 --> 00:08:53,880
a szikla hozzávetőleges alakját.

165
00:08:53,880 --> 00:08:55,922
Az egész üstökös adatait betáplálhatjuk

166
00:08:55,922 --> 00:09:00,176
a számítógépbe, így megkaphatjuk 
az üstökös térképét.

167
00:09:00,176 --> 00:09:03,856
E célból augusztustól speciális 
röppályára állítottuk az űrhajót.

168
00:09:03,856 --> 00:09:06,765
Először egy 100 km oldalú 
háromszög alakú pályára,

169
00:09:06,765 --> 00:09:08,428
amely 100 kilométerre volt,

170
00:09:08,428 --> 00:09:11,432
majd ezt megismételtük 50 kilométernél.

171
00:09:11,432 --> 00:09:15,079
Addigra az üstököst már 
mindenféle szögből szemügyre vehettük,

172
00:09:15,079 --> 00:09:19,752
és a technikát az egész égitest 
föltérképezésére alkalmazhattuk.

173
00:09:19,752 --> 00:09:23,019
Következett a leszállóhely 
megválasztása.

174
00:09:23,019 --> 00:09:27,279
A folyamat, amely a föltérképezéstől

175
00:09:27,279 --> 00:09:30,844
a leszállóhely végleges kiválasztásáig 
eltelt, 60 napig tartott.

176
00:09:30,844 --> 00:09:32,230
Nem volt több időnk rá.

177
00:09:32,230 --> 00:09:34,350
Hogy fogalmuk legyen: egy átlagos Mars-út

178
00:09:34,350 --> 00:09:38,134
esetén több száz kutató évekig tárgyalja,

179
00:09:38,134 --> 00:09:40,201
hová kellene leszállni.

180
00:09:40,201 --> 00:09:42,359
Nekünk 60 napunk volt rá.

181
00:09:42,359 --> 00:09:45,402
Végül kiválasztottuk 
a végleges leszállóhelyet,

182
00:09:45,402 --> 00:09:50,455
és a Rosettának előkészítettük 
a parancsokat, hogy indítsa a Philae-t,

183
00:09:50,455 --> 00:09:54,830
Ez úgy történik, hogy a Rosetta 
a fix pont az űrben,

184
00:09:54,830 --> 00:09:57,653
ráirányítva az üstökösre, 
mert a leszállóegység passzív.

185
00:09:57,653 --> 00:10:01,330
A leszállóegységet kilökjük, 
az pedig az üstökös felé száll.

186
00:10:01,330 --> 00:10:03,120
A Rosettának meg kellett fordulnia,

187
00:10:03,120 --> 00:10:07,677
hogy kamerái a távolodó 
Philae felé nézzenek,

188
00:10:07,677 --> 00:10:10,146
és forgalmazni tudjon vele.

189
00:10:10,146 --> 00:10:14,720
A szonda 7 óra alatt tette meg 
a leszállásig tartó utat.

190
00:10:14,720 --> 00:10:17,507
Számoljunk egy kicsit!

191
00:10:17,507 --> 00:10:21,546
Ha a Rosetta sebessége 
1 cm/másodperccel kevesebb,

192
00:10:21,546 --> 00:10:25,888
7 óra az 25 000 másodperc,

193
00:10:25,888 --> 00:10:30,253
ebből adódik, hogy 252 méterrel 
elhibázza az üstököst.

194
00:10:30,253 --> 00:10:33,597
Ezért a Rosetta sebességét

195
00:10:33,597 --> 00:10:36,104
pontosabban kellett 
ismernünk, mint 1 cm/sec,

196
00:10:36,104 --> 00:10:40,168
az űrbeli helyzetét pedig 
100 méternél pontosabban.

197
00:10:40,168 --> 00:10:43,372
Mindezt a Földtől 500 millió km-re.

198
00:10:43,372 --> 00:10:45,740
Ez nagy teljesítmény.

199
00:10:45,740 --> 00:10:50,129
Mutatok egy pár 
tudományos dolgot és műszert.

200
00:10:50,129 --> 00:10:53,565
Nem untatom önöket 
az összes műszer részleteivel,

201
00:10:53,565 --> 00:10:55,214
de mindenünk megvan.

202
00:10:55,214 --> 00:10:58,348
Érzékelhetjük a gázokat, 
mérhetjük a porszemcséket,

203
00:10:58,348 --> 00:11:00,600
alakjukat, összetételüket,

204
00:11:00,600 --> 00:11:03,108
vannak magnetométerek, minden.

205
00:11:03,108 --> 00:11:06,707
Ezek itt az egyik műszer által 
mért gázsűrűség adatai

206
00:11:06,707 --> 00:11:08,565
a Rosetta helyzetében:

207
00:11:08,565 --> 00:11:10,794
az üstökösből kiszabaduló gázok adatai.

208
00:11:10,794 --> 00:11:13,278
Az alsó diagram a múlt év 
szeptemberére vonatkozik.

209
00:11:13,278 --> 00:11:16,575
A hosszú távú változat 
önmagában nem is meglepő,

210
00:11:16,575 --> 00:11:18,456
de figyeljék meg a hegyes csúcsokat.

211
00:11:18,456 --> 00:11:20,546
Most nappal van az üstökösön.

212
00:11:20,546 --> 00:11:24,656
Látható, hogy a Nap hatására 
párolognak a gázok,

213
00:11:24,656 --> 00:11:27,604
és hogy az üstökös forog.

214
00:11:27,604 --> 00:11:29,312
Szemmel láthatólag van egy hely,

215
00:11:29,312 --> 00:11:31,459
ahonnan sok anyag távozik,

216
00:11:31,459 --> 00:11:34,756
a Nap hatására fölmelegszik, 
aztán a másik oldalon lehűl.

217
00:11:34,756 --> 00:11:38,262
Láthatjuk, hogyan változik a fajsúlya.

218
00:11:38,262 --> 00:11:42,395
Ezeket a gázokat és szerves vegyületeket

219
00:11:42,395 --> 00:11:44,090
már megmértük.

220
00:11:44,090 --> 00:11:45,878
Lenyűgöző listát láthatunk,

221
00:11:45,878 --> 00:11:48,362
és még hátra van a java,

222
00:11:48,362 --> 00:11:50,308
mert ennél több mérési adatunk van.

223
00:11:50,308 --> 00:11:53,656
Most folyik egy tanácskozás Houstonban,

224
00:11:53,656 --> 00:11:56,117
amelyen az eredményeink közül 
sokat ismertetünk.

225
00:11:56,827 --> 00:11:58,448
Megmértük a porszemcséket is.

226
00:11:58,448 --> 00:12:01,250
Az önök számára ezek nem falrengetők,

227
00:12:01,250 --> 00:12:04,523
de a kutatókat lázba hozták.

228
00:12:04,523 --> 00:12:05,940
Két porszemcse:

229
00:12:05,940 --> 00:12:08,934
a jobb oldalit Borisznak nevezték el, 
és tantállal bombázták

230
00:12:08,934 --> 00:12:11,048
az elemzés érdekében.

231
00:12:11,048 --> 00:12:13,439
Nátriumot és magnéziumot találtunk benne.

232
00:12:13,439 --> 00:12:17,688
Ez arra enged következtetni, 
hogy a Naprendszer keletkezésekor

233
00:12:17,688 --> 00:12:20,404
főleg ez a két anyag volt jelen,

234
00:12:20,404 --> 00:12:23,771
így megtudtuk, mely anyagok 
voltak megtalálhatók,

235
00:12:23,771 --> 00:12:26,289
amikor a bolygó keletkezett.

236
00:12:26,289 --> 00:12:29,577
Természetesen, az egyik 
fontos tényező a fénykép.

237
00:12:29,577 --> 00:12:32,943
Ez a Rosetta egyik kamerája, 
az OSIRIS kamera,

238
00:12:32,943 --> 00:12:35,938
ez került a Science folyóirat borítójára

239
00:12:35,938 --> 00:12:38,608
idén, 2015. január 23-án.

240
00:12:38,608 --> 00:12:42,046
Senki nem számított rá, 
hogy ez az égitest ilyen lesz.

241
00:12:42,046 --> 00:12:45,644
Kőtömbök, sziklák — inkább 
a Yosemite Nemzeti Parkban lévő

242
00:12:45,644 --> 00:12:48,151
Half Dome-ra hasonlít, mint bármi másra.

243
00:12:48,151 --> 00:12:50,729
Ilyeneket is láttunk:

244
00:12:50,729 --> 00:12:55,651
dűnéket, és a jobb oldalon 
szélfútta árnyékokat.

245
00:12:55,651 --> 00:12:59,575
Ezeket ismerjük a Marsról, 
de ennek az üstökösnek nincs légköre,

246
00:12:59,575 --> 00:13:02,454
ezért egy kissé nehéz szélfútta 
árnyékoknak kialakulniuk.

247
00:13:02,454 --> 00:13:04,439
Ez helyi gázkiáramlástól lehet,

248
00:13:04,439 --> 00:13:06,622
az anyag feljön, és visszamegy.

249
00:13:06,622 --> 00:13:09,803
Nem tudjuk, úgyhogy sok kutatnivalónk van.

250
00:13:09,803 --> 00:13:11,893
Itt kétszer látjuk ugyanazt a fényképet.

251
00:13:11,893 --> 00:13:14,410
A bal oldali közepén egy gödröt látnak.

252
00:13:14,410 --> 00:13:16,627
Ha jól szemügyre veszik a jobb oldalit,

253
00:13:16,627 --> 00:13:19,858
a gödör aljából induló
három kilövellést láthatnak.

254
00:13:19,858 --> 00:13:22,155
Ez az üstökös tevékenysége.

255
00:13:22,155 --> 00:13:26,172
Nyilván, ezeknek a gödröknek 
az alján vannak az aktív területek,

256
00:13:26,172 --> 00:13:28,935
innen párolog el az anyag az űrbe.

257
00:13:28,935 --> 00:13:32,545
Van egy nagyon érdekes repedés 
az üstökös nyakán.

258
00:13:32,545 --> 00:13:34,541
A jobb oldalon látható.

259
00:13:34,541 --> 00:13:38,237
A hosszúsága kb. egy kilométer, 
szélessége 2,5 méter.

260
00:13:38,237 --> 00:13:40,483
Egyesek úgy tartják, hogy

261
00:13:40,483 --> 00:13:42,551
amikor az üstökösünk a Nap közelébe kerül,

262
00:13:42,551 --> 00:13:44,409
lehet, hogy kettétörik,

263
00:13:44,409 --> 00:13:46,089
és azután választanunk kell,

264
00:13:46,089 --> 00:13:48,341
melyik darabbal tartsunk.

265
00:13:48,341 --> 00:13:51,514
A leszállóegységben 
sok hasonló műszer van,

266
00:13:51,514 --> 00:13:56,855
a kivétel a talajt kalapáló 
és fúró szerkezet.

267
00:13:56,855 --> 00:14:00,732
De többnyire olyanok 
mint a Rosettán lévők, s azért,

268
00:14:00,732 --> 00:14:04,238
mert szeretnénk összehasonlítani 
az űrben és az üstökösön találtakat.

269
00:14:04,238 --> 00:14:06,931
Ezt szimultán adatgyűjtésnek hívjuk.

270
00:14:06,931 --> 00:14:10,162
Ezek itt a leszállás közben fölvett képek,

271
00:14:10,162 --> 00:14:12,210
melyeket az OSIRIS kamera készített.

272
00:14:12,210 --> 00:14:16,436
Látják, ahogy a leszállóegység 
egyre távolodik a Rosettától.

273
00:14:16,436 --> 00:14:20,244
A jobb felső részen látható képet 
a leszállóegység 60 méterre

274
00:14:20,244 --> 00:14:23,100
az üstökös felszínétől vette föl.

275
00:14:23,100 --> 00:14:25,514
A kőtömb úgy 10 méteres.

276
00:14:25,514 --> 00:14:30,228
A leszállás előtti egyik utolsó felvétel.

277
00:14:30,228 --> 00:14:33,786
Itt megint látható az egész terület,
de most más nézetből,

278
00:14:33,786 --> 00:14:37,971
és itt láthatunk három nagyítást a bal 
alsó résztől a leszállóegység közepéig.

279
00:14:37,971 --> 00:14:42,156
Az egység az üstökös felszínén közlekedik.

280
00:14:42,156 --> 00:14:46,342
Fenn egy-egy kép, amely a leszállás 
előtt és után készült.

281
00:14:46,342 --> 00:14:50,269
Az utána készült képpel az a gond, 
hogy nincs rajta az egység.

282
00:14:50,269 --> 00:14:53,540
De ha gondosan megnézzük a kép 
jobb oldalát, láthatjuk,

283
00:14:53,540 --> 00:14:57,569
hogy megvan, de előtte visszapattant.

284
00:14:57,569 --> 00:14:59,230
Még egyszer elhagyta a talajt.

285
00:14:59,230 --> 00:15:02,317
Egy vicces megjegyzés:

286
00:15:02,317 --> 00:15:06,937
eredetileg a Rosettát úgy tervezték, 
hogy visszapattanó egység lesz rajta.

287
00:15:06,937 --> 00:15:09,510
De lemondtak róla, mert túl drága volt.

288
00:15:09,510 --> 00:15:11,784
Nos, mi elfeledtük, 
de a leszállóegység nem.

289
00:15:11,784 --> 00:15:13,388
(Nevetés)

290
00:15:13,388 --> 00:15:15,895
Láthatók az első visszapattanás közben

291
00:15:15,895 --> 00:15:19,725
a magnetométerek által az x, y és z 
tengely mentén mért adatok.

292
00:15:19,725 --> 00:15:21,931
Félúton látnak egy vörös vonalat.

293
00:15:21,931 --> 00:15:23,765
A vörös vonalnál változás történik.

294
00:15:23,765 --> 00:15:27,690
Az első visszapattanás közben nyilván

295
00:15:27,690 --> 00:15:32,416
valahol nekiütődött az egység 
egyik lába egy kráter szélének,

296
00:15:32,416 --> 00:15:35,236
és módosult az egység forgási sebessége.

297
00:15:35,236 --> 00:15:37,209
Akár szerencsésnek mondhatjuk magunkat,

298
00:15:37,209 --> 00:15:39,485
hogy ennyivel megúsztuk.

299
00:15:39,485 --> 00:15:43,154
Ez a Rosetta egyik ikonikus felvétele.

300
00:15:43,154 --> 00:15:47,077
Egy ember által készített tárgy, 
a leszállóegység lába,

301
00:15:47,077 --> 00:15:49,028
amely az üstökösön áll.

302
00:15:49,028 --> 00:15:54,159
Számomra ez az űrtudomány tárgyában 
valaha készült egyik legjobb kép.

303
00:15:54,159 --> 00:15:59,340
(Taps)

304
00:15:59,340 --> 00:16:03,191
Az egyik hátralévő teendőnk, 
hogy megtaláljuk a leszállóegységet.

305
00:16:03,191 --> 00:16:06,887
Szerintünk a kék területen kell lennie.

306
00:16:06,887 --> 00:16:10,505
Még nem tudtuk megtalálni, 
de folytatjuk mind a keresést,

307
00:16:10,505 --> 00:16:13,900
mind az egység újbóli üzembe helyezésére 
irányuló erőfeszítésünket.

308
00:16:13,900 --> 00:16:15,352
Minden nap fülelünk,

309
00:16:15,352 --> 00:16:17,690
és reméljük, hogy áprilisig

310
00:16:17,690 --> 00:16:20,308
a leszállóegységet föléleszthetjük.

311
00:16:20,308 --> 00:16:22,445
Az üstökösről nyert leletek:

312
00:16:23,795 --> 00:16:26,251
Ez a dolog úszna a vízen.

313
00:16:26,251 --> 00:16:28,875
Sűrűsége fele a vízének.

314
00:16:28,875 --> 00:16:31,893
Ránézésre olyan, mint egy 
nagyon nagy szikla, de nem az.

315
00:16:31,893 --> 00:16:35,539
Tavaly június-július-augusztusban 
négyszeres

316
00:16:35,539 --> 00:16:37,930
tevékenység-élénkülést tapasztaltunk.

317
00:16:37,930 --> 00:16:39,673
Míg a Nap közelébe nem ér,

318
00:16:39,673 --> 00:16:44,246
üstökösünk másodpercenként 
100 kilóval lesz könnyebb:

319
00:16:44,246 --> 00:16:45,802
gáz, por, egyebek.

320
00:16:45,802 --> 00:16:48,333
Ez naponta 100 millió kiló.

321
00:16:49,603 --> 00:16:51,978
Végül, a leszállás napjáról.

322
00:16:51,978 --> 00:16:57,366
Soha nem felejtem el — tiszta őrület, 
250 tévés forgatócsoport Németországban.

323
00:16:57,366 --> 00:16:59,385
A BBC meginterjúvolt, egy másik

324
00:16:59,385 --> 00:17:02,357
tévés forgatócsoport, amelyik 
egész nap a nyomomban volt,

325
00:17:02,357 --> 00:17:04,493
interjú közben filmezett engem,

326
00:17:04,493 --> 00:17:06,931
és ez így ment egész álló nap.

327
00:17:06,931 --> 00:17:08,742
A Discovery Channel csapata elkapott,

328
00:17:08,742 --> 00:17:11,064
amikor kifelé tartottam 
az irányítóteremből,

329
00:17:11,064 --> 00:17:13,177
jó kérdést tettek fel,

330
00:17:13,177 --> 00:17:16,802
istenem, könny szökött a szemembe, 
és most is így vagyok ezzel.

331
00:17:16,802 --> 00:17:18,485
Másfél hónapon keresztül

332
00:17:18,485 --> 00:17:21,319
nem tudtam sírás nélkül gondolni
a leszállás napjára ,

333
00:17:21,319 --> 00:17:24,034
és most is ilyen érzések 
uralkodnak el rajtam.

334
00:17:24,034 --> 00:17:26,983
Ezzel az üstökösről készült képpel 
szeretnék búcsúzni önöktől.

335
00:17:26,983 --> 00:17:29,096
Köszönöm.

336
00:17:29,096 --> 00:17:34,000
(Taps)