1
00:00:00,760 --> 00:00:02,600
Ez itt a Pleurobot.

2
00:00:03,400 --> 00:00:06,450
A Pleurobot egy robot,
melyet egy szalamandrafajta,

3
00:00:06,450 --> 00:00:08,890
a Pleurodeles waltl 
élethű imitálására terveztünk.

4
00:00:09,240 --> 00:00:11,496
A Pleurobot tud sétálni, 
amint itt látható,

5
00:00:11,520 --> 00:00:13,560
és ahogy később látni fogják, úszni is.

6
00:00:14,280 --> 00:00:16,471
Megkérdezhetik, 
miért terveztük ezt a robotot?

7
00:00:16,960 --> 00:00:20,722
Nos, az idegtudomány számára,
tudományos eszköznek szántuk.

8
00:00:21,400 --> 00:00:23,870
Neurobiológusokkal együtt terveztük,

9
00:00:23,870 --> 00:00:25,916
hogy megértsük, 
miként mozognak az állatok,

10
00:00:25,916 --> 00:00:28,840
és különösen, hogy a gerincvelő
miként irányítja e mozgást.

11
00:00:29,240 --> 00:00:31,466
Minél többet dolgozom 
a biorobotika területén,

12
00:00:31,466 --> 00:00:33,661
annál inkább lenyűgöz az állatok mozgása.

13
00:00:33,920 --> 00:00:38,216
Gondoljunk csak egy úszó delfinre, 
egy futó, ugráló macskára,

14
00:00:38,240 --> 00:00:39,816
vagy egy kocogó,

15
00:00:39,840 --> 00:00:41,380
vagy teniszező emberre -

16
00:00:41,380 --> 00:00:43,630
valamennyien bámulatos dolgokat tesznek.

17
00:00:43,880 --> 00:00:48,016
Az idegrendszer egy igen-igen 
komplex problémát old meg:

18
00:00:48,040 --> 00:00:51,136
tökéletesen összehangolja 
mintegy 200 izom mozgását,

19
00:00:51,160 --> 00:00:54,840
Ha ugyanis a koordináció rossz,
akkor elesünk, vagy helytelenül mozgunk.

20
00:00:55,560 --> 00:00:58,280
A célom megérteni, hogy ez miként működik.

21
00:00:59,160 --> 00:01:02,000
Az állatok mozgása mögött 
négy fő komponens áll.

22
00:01:02,800 --> 00:01:04,736
Az első komponens egyszerűen a test.

23
00:01:04,760 --> 00:01:06,736
Sosem szabad alábecsülni,

24
00:01:06,760 --> 00:01:10,240
hogy a biomechanika mennyire
leegyszerűsíti a mozgást az állatoknál.

25
00:01:10,920 --> 00:01:12,376
Aztán következik a gerincvelő,

26
00:01:12,400 --> 00:01:14,376
melyben a reflexek találhatók.

27
00:01:14,400 --> 00:01:17,856
Többféle reflex van, melyek szenzomotoros
koordinációs hurkot alkotnak

28
00:01:17,880 --> 00:01:21,360
a gerincvelői idegi aktivitása
és a mechanikus tevékenység között.

29
00:01:22,000 --> 00:01:24,976
A harmadik komponenst 
a központi mintagenerátorok jelentik.

30
00:01:25,000 --> 00:01:28,896
Ezek a gerincesek gerincvelőjében lévő,
nagyon érdekes áramkörök,

31
00:01:28,920 --> 00:01:30,536
melyek képesek önállóan,

32
00:01:30,560 --> 00:01:33,316
rendkívül összehangolt,
ritmikus mozgásmintákat létrehozni,

33
00:01:33,330 --> 00:01:35,740
rendkívül egyszerű bemeneti jelek alapján.

34
00:01:35,740 --> 00:01:37,076
Ezek a bemeneti jelek

35
00:01:37,076 --> 00:01:40,016
az alászálló idegpályán érkeznek
az agy felsőbb részeiből -

36
00:01:40,040 --> 00:01:42,796
a motoros kéregből,,
kisagyból, agyalapi idegsejtekből -

37
00:01:42,846 --> 00:01:45,276
melyek mind szabályozzák
a gerincvelő tevékenységét,

38
00:01:45,296 --> 00:01:46,486
miközben mozgást végzünk.

39
00:01:46,536 --> 00:01:49,616
Igen érdekes, hogy egy olyan 
alacsony szintű komponens,

40
00:01:49,640 --> 00:01:51,576
mint a gerincvelő, a testtel együtt,

41
00:01:51,600 --> 00:01:54,186
milyen mértékben képes 
megoldani a mozgás problémáját.

42
00:01:54,186 --> 00:01:57,502
Valószínűleg ismerik azt a tényt,
hogyha a csirke fejét levágják,

43
00:01:57,532 --> 00:01:58,913
még képes futni egy darabig,

44
00:01:58,937 --> 00:02:01,476
bizonyítva, hogy az alsó rész,
a gerincvelő és a test

45
00:02:01,500 --> 00:02:03,373
végzi a mozgás nagy részét.

46
00:02:03,397 --> 00:02:05,856
Most már látjuk, hogy ez 
igen bonyolult működésmód,

47
00:02:05,880 --> 00:02:07,176
mert mindenekelőtt

48
00:02:07,200 --> 00:02:09,820
igen nehéz a mozgás
követése a gerincvelőben.

49
00:02:09,844 --> 00:02:12,616
Sokkal egyszerűbb a motoros
kéregbe elektródákat beültetni,

50
00:02:12,640 --> 00:02:15,696
mint a gerinccsigolya 
által védett gerincvelőbe.

51
00:02:15,720 --> 00:02:17,536
Különösen embereknél nagyon nehéz.

52
00:02:17,560 --> 00:02:21,336
A második nehézség, 
hogy a mozgás a négy összetevő

53
00:02:21,360 --> 00:02:24,416
igen bonyolult és dinamikus
kölcsönhatásának az eredménye.

54
00:02:24,440 --> 00:02:27,900
Igen nehéz kideríteni, hogy melyiknek,
mikor, mi a szerepe a folyamatban.

55
00:02:28,880 --> 00:02:32,616
Ez az, amiben a biorobotok, mint a 
Pleurobot és a matematikai modellek

56
00:02:32,640 --> 00:02:33,840
igazán segíteni tudnak.

57
00:02:35,480 --> 00:02:36,736
Mi a biorobotika tehát?

58
00:02:36,760 --> 00:02:39,496
A biorobotika egy igen aktív
robotikai kutatási terület,

59
00:02:39,520 --> 00:02:41,976
ahol az emberek az állatoktól
merítenek ötleteket

60
00:02:42,000 --> 00:02:44,456
kültéri robotok,,

61
00:02:44,480 --> 00:02:47,136
mint például szervizrobotok,
kutató- és mentőrobotok,

62
00:02:47,160 --> 00:02:48,750
vagy terepi robotok építéséhez.

63
00:02:48,880 --> 00:02:51,576
A fő cél, hogy ötleteket 
szerezzünk az állatoktól,

64
00:02:51,600 --> 00:02:54,116
hogy a komplex terepre 
- lépcsők, hegyek, erdők -

65
00:02:54,116 --> 00:02:55,576
alkalmas robotokat alkossunk.

66
00:02:55,600 --> 00:02:58,166
Ezeken a helyeken a robotok
még nehézségekkel küzdenek,

67
00:02:58,206 --> 00:02:59,776
és az állatok jobban boldogulnak.

68
00:02:59,776 --> 00:03:02,216
A robot egy csodálatos 
tudományos eszköz is lehet.

69
00:03:02,240 --> 00:03:04,860
Van néhány remek projekt,
ahol robotokat használnak:

70
00:03:04,884 --> 00:03:08,856
tudományos eszközökként az idegtudomány,
biomechanika vagy hidrodinamika területén.

71
00:03:08,880 --> 00:03:11,000
A Pleurobot célja is pontosan ez.

72
00:03:11,600 --> 00:03:14,536
A laboratóriumomban
neurobiológusokkal működünk együtt.

73
00:03:14,560 --> 00:03:17,776
Például Jean-Marie Cabelguen
Bordeaux-i kutatóval közösen

74
00:03:17,800 --> 00:03:21,840
gerincvelő modelleket készítünk,
és robotokon teszteljük őket.

75
00:03:22,480 --> 00:03:24,096
Egyszerű lépésekkel kezdjük.

76
00:03:24,120 --> 00:03:26,096
Jó dolog egyszerű állatokkal kezdeni

77
00:03:26,120 --> 00:03:28,376
mint az ingola, ami egy primitív halfajta,

78
00:03:28,400 --> 00:03:31,026
aztán lépésenként haladni
az összetettebb mozgások felé,

79
00:03:31,026 --> 00:03:32,176
amilyen a szalamandráké,

80
00:03:32,200 --> 00:03:33,696
vagy a macskáké, embereké,

81
00:03:33,720 --> 00:03:34,920
az emlősöké.

82
00:03:35,880 --> 00:03:38,256
Ilyenkor a robot egy érdekes 
eszközzé válik,

83
00:03:38,280 --> 00:03:40,216
mely a modelljeinket validálja.

84
00:03:40,240 --> 00:03:43,256
Nekem valójában a Pleurobot
egy álom megvalósulása.

85
00:03:43,280 --> 00:03:46,536
Körülbelül 20 éve már készítettem
számítógépes szimulációt

86
00:03:46,560 --> 00:03:49,216
ingolák és szalamandrák mozgásáról

87
00:03:49,240 --> 00:03:50,776
a doktori dolgozatom keretében.

88
00:03:50,800 --> 00:03:54,176
Ám mindig tudtam, hogy a szimulációim
csak közelítések.

89
00:03:54,200 --> 00:03:58,176
Például a víz, sár vagy 
bonyolult terep tulajdonságait

90
00:03:58,200 --> 00:04:00,856
nagyon nehéz megfelelően
szimulálni számítógépen.

91
00:04:00,880 --> 00:04:03,070
Miért ne lenne igazi
robot igazi feltételekkel?

92
00:04:03,600 --> 00:04:06,736
Ezek közül az állatok közül
az egyik kedvencem a szalamandra.

93
00:04:06,760 --> 00:04:10,216
Hogy miért? Azért, mert kétéltű.

94
00:04:10,240 --> 00:04:13,096
Evolúciós szempontból
igazán kulcsfontosságú állat.

95
00:04:13,120 --> 00:04:15,170
Csodálatos kapcsot teremt az úszás,

96
00:04:15,170 --> 00:04:17,126
amely halaknál és angolnáknál fordul elő,

97
00:04:17,126 --> 00:04:21,240
és a négylábúak - mint az emlősök, 
a macskák és az emberek - mozgása között.

98
00:04:22,160 --> 00:04:23,816
Valójában a mai szalamandra

99
00:04:23,840 --> 00:04:26,216
igen közel van az első
szárazföldi gerincesekhez,

100
00:04:26,240 --> 00:04:27,776
így majdnem egy élő kövület,

101
00:04:27,800 --> 00:04:29,736
ami kapcsolatot teremt az ősünkkel,

102
00:04:29,760 --> 00:04:32,680
és egyben az összes négylábú,
szárazföldi élőlény ősével.

103
00:04:32,940 --> 00:04:34,816
Tehát a szalamandra ún. "anguilliform"

104
00:04:34,866 --> 00:04:37,136
testtartásban úszik,

105
00:04:37,160 --> 00:04:40,800
azaz hullámzó izommozgást 
hoz létre a fejétől a farkáig.

106
00:04:41,440 --> 00:04:43,616
Ha egy szalamandrát a földre helyezünk,

107
00:04:43,640 --> 00:04:45,976
sétáló-ügető testtartásra vált.

108
00:04:46,000 --> 00:04:48,863
Ebben az esetben a végtagok 
periodikusan aktiválódnak,

109
00:04:48,887 --> 00:04:50,496
s e mozgás remekül összehangolt

110
00:04:50,520 --> 00:04:53,176
a test álló hullámzásával,

111
00:04:53,200 --> 00:04:56,856
és pontosan ezt a testtartást 
látják most a Pleuroboton.

112
00:04:56,880 --> 00:04:59,856
Nagyon meglepő és lenyűgöző a tény,

113
00:04:59,880 --> 00:05:03,900
hogy mindezt kizárólag a gerincvelő
és a test hozza létre.

114
00:05:03,900 --> 00:05:05,734
Tehát ha egy agy nélküli,

115
00:05:05,734 --> 00:05:08,520
- nem valami szép, de a fejétől 
megfosztott szalamandra -

116
00:05:08,520 --> 00:05:10,776
gerincvelőjét elektromosan ingereljük,

117
00:05:10,800 --> 00:05:14,056
az alacsony szintű inger
sétáló járást indukál.

118
00:05:14,080 --> 00:05:16,536
Az inger fokozásával a járás gyorsul,

119
00:05:16,560 --> 00:05:18,456
és van egy pont, egy küszöbérték,

120
00:05:18,480 --> 00:05:21,016
ahol az állat automatikusan úszásra vált.

121
00:05:21,040 --> 00:05:22,416
Ez lenyűgöző.

122
00:05:22,440 --> 00:05:24,036
Pusztán a hajtóerő változtatása -

123
00:05:24,046 --> 00:05:25,696
mintha a gázpedált nyomnánk -

124
00:05:25,720 --> 00:05:27,856
a leszálló idegpályán,

125
00:05:27,880 --> 00:05:30,880
teljes váltást idéz elő a két
különböző mozgásforma között.

126
00:05:32,440 --> 00:05:35,016
Valójában ugyanezt 
figyelték meg macskáknál.

127
00:05:35,040 --> 00:05:37,056
Ha egy macska gerincvelőjét stimuláljuk,

128
00:05:37,080 --> 00:05:39,296
váltani tudunk a séta, 
ügetés és vágta között.

129
00:05:39,320 --> 00:05:42,056
Madaraknál az alacsony ingerrel a séta,

130
00:05:42,080 --> 00:05:43,536
erősebb ingerrel pedig

131
00:05:43,560 --> 00:05:46,376
szárnycsapkodás között válthatunk.

132
00:05:46,400 --> 00:05:48,416
Ez azt mutatja, hogy a gerincvelő

133
00:05:48,440 --> 00:05:50,856
egy igen kifinomult mozgásszervi vezérlő.

134
00:05:50,880 --> 00:05:53,980
Miközben a szalamandrák 
mozgását részletesebben megfigyeltük,

135
00:05:53,980 --> 00:05:56,936
lehetőségünk volt egy röntgensugaras
videofelvevőt használni,

136
00:05:56,976 --> 00:06:00,056
Martin Fischer professzor jóvoltából
a német Jena University-ről.

137
00:06:00,080 --> 00:06:02,656
Ennek köszönhetően
bámulatos eszközhöz jutottunk,

138
00:06:02,680 --> 00:06:05,136
hogy igen részletesen rögzítsük
a csontok mozgását.

139
00:06:05,160 --> 00:06:06,416
Pontosan ezt tettük.

140
00:06:06,440 --> 00:06:09,616
Kitaláltuk, hogy mely csontok
fontosak számunkra,

141
00:06:09,640 --> 00:06:12,656
és 3D-ben összegyűjtöttük a mozgásukat.

142
00:06:12,680 --> 00:06:15,376
Egy teljes adatbázisnyi 
mozgást gyűjtöttünk,

143
00:06:15,400 --> 00:06:17,056
szárazföldön és vízen egyaránt.

144
00:06:17,080 --> 00:06:18,579
Így létrehoztunk egy adattárat

145
00:06:18,609 --> 00:06:20,833
egy valóságos állat 
motoros mozgásformáiról.

146
00:06:20,858 --> 00:06:24,008
Robotkutatóként ezeknek
az utánzása volt a feladatunk.

147
00:06:24,033 --> 00:06:27,270
Egy teljes optimalizálást végeztünk
hogy megtaláljuk a jó struktúrát.

148
00:06:27,270 --> 00:06:30,446
Hova kell tenni, hogy kell 
összekötni a motorokat,

149
00:06:30,446 --> 00:06:33,000
hogy minél jobban 
visszaadjuk a mozgásokat.

150
00:06:33,680 --> 00:06:36,040
Így kelt életre a Pleurobot.

151
00:06:37,200 --> 00:06:39,616
Nézzük, mennyire hasonlít
egy valódi állathoz!

152
00:06:40,960 --> 00:06:43,456
Itt egy összehasonlítást látunk

153
00:06:43,480 --> 00:06:46,176
a valódi állat és a Pleurobot
sétáló mozgása között.

154
00:06:46,200 --> 00:06:48,936
Láthatjuk, hogy majdnem 
egy az egyben pontos mása

155
00:06:48,960 --> 00:06:50,216
a sétáló járásnak.

156
00:06:50,240 --> 00:06:52,840
Ha visszafelé és lassan lépkedünk,
még inkább látható.

157
00:06:55,520 --> 00:06:57,896
Még jobban látható az úszásnál.

158
00:06:57,920 --> 00:07:00,936
Ehhez vízhatlan ruhát 
tettünk a robot köré,

159
00:07:00,960 --> 00:07:02,056
(Nevetés)

160
00:07:02,080 --> 00:07:05,256
majd vízbe helyeztük,
és visszajátszottuk az úszó mozgást.

161
00:07:05,280 --> 00:07:08,616
Ekkor nagyon boldogok voltunk, 
mert ezt nehéz kivitelezni.

162
00:07:08,640 --> 00:07:10,856
A kölcsönhatás fizikája bonyolult.

163
00:07:10,880 --> 00:07:13,296
A robotunk jóval nagyobb,
mint egy kis állat,

164
00:07:13,320 --> 00:07:16,376
így ún. dinamikus frekvencialéptetést
használtunk,

165
00:07:16,400 --> 00:07:18,736
hogy biztosan ugyanazt a hatást érjük el.

166
00:07:18,760 --> 00:07:21,176
Végül látszik, hogy nagy 
hasonlóságot értünk el

167
00:07:21,200 --> 00:07:23,080
és nagyon örültünk ennek.

168
00:07:23,480 --> 00:07:25,696
Tehát nézzük a gerincvelőt.

169
00:07:25,720 --> 00:07:28,016
Itt Jean-Marie Cabelguen-nel

170
00:07:28,040 --> 00:07:30,280
a gerincvelő idegpályáit modelleztük.

171
00:07:31,040 --> 00:07:33,140
Érdekes, hogy a szalamandra

172
00:07:33,140 --> 00:07:35,090
megőrzött egy nagyon egyszerű áramkört,

173
00:07:35,090 --> 00:07:36,830
amely nagyon hasonló az ingolában,

174
00:07:36,850 --> 00:07:39,496
ebben az a primitív, 
angolnaszerű halban találthoz.

175
00:07:39,520 --> 00:07:41,256
Úgy tűnik, az evolúció során

176
00:07:41,280 --> 00:07:44,216
új idegi reflexívek fejlődtek ki
a végtagok irányítására,

177
00:07:44,240 --> 00:07:45,656
a lábak mozgatására.

178
00:07:45,680 --> 00:07:47,856
Tudjuk, hol vannak ezek az idegközpontok,

179
00:07:47,880 --> 00:07:50,136
és készítettünk 
egy matematikai modellt arról,

180
00:07:50,160 --> 00:07:51,776
hogyan kell összekötni őket,

181
00:07:51,800 --> 00:07:54,736
hogy az átmenet lehetővé váljon 
a két különböző járás között.

182
00:07:54,760 --> 00:07:57,320
Aztán teszteltük a robot vezérlésén.

183
00:07:57,680 --> 00:07:58,880
Íme, így néz ki.

184
00:08:06,920 --> 00:08:09,936
Amit itt látnak, egy korábbi
Pleurobot-verzió,

185
00:08:09,960 --> 00:08:13,056
amit teljesen a mi programozott

186
00:08:13,080 --> 00:08:14,870
gerincvelő modellünk irányít.

187
00:08:15,280 --> 00:08:16,496
Csupán annyit teszünk,

188
00:08:16,520 --> 00:08:18,696
hogy táviránytón keresztül küldjük

189
00:08:18,720 --> 00:08:21,216
a két leszálló ingert, amit normál esetben

190
00:08:21,240 --> 00:08:22,840
az agy felső részéből kapna.

191
00:08:23,480 --> 00:08:26,176
Érdekes, hogy ezekkel 
az ingerekkel játszva

192
00:08:26,200 --> 00:08:29,000
teljesen irányítható a járás 
sebessége, iránya és típusa.

193
00:08:29,600 --> 00:08:30,816
Például,

194
00:08:30,840 --> 00:08:34,416
egy alacsony szintű inger
sétáló mozgást eredményez

195
00:08:34,440 --> 00:08:36,416
és egy ponton, ha erősebb az inger,

196
00:08:36,440 --> 00:08:38,600
hirtelen úszásra vált át.

197
00:08:39,480 --> 00:08:41,696
Még az fordulás is kivitelezhető,

198
00:08:41,720 --> 00:08:45,240
ha a gerincvelő egyik oldalát
jobban ingereljük.

199
00:08:46,200 --> 00:08:47,816
Azt gondolom, igazán szép,

200
00:08:47,840 --> 00:08:50,096
ahogy a természet szétosztotta
az irányítást

201
00:08:50,120 --> 00:08:52,976
és jó adag felelősséget
adott a gerincvelőnek.

202
00:08:53,000 --> 00:08:56,656
Tehát az agy felső részének nem kell
aggódnia minden izom miatt.

203
00:08:56,680 --> 00:08:59,216
Elég az inger erősségéért aggódnia,

204
00:08:59,240 --> 00:09:02,816
az összes izom irányítása
a gerincvelő dolga.

205
00:09:02,840 --> 00:09:06,360
Most nézzük a macska mozgását 
és a biomechanika fontosságát.

206
00:09:07,080 --> 00:09:08,336
Egy másik munkánkban,

207
00:09:08,360 --> 00:09:10,776
melyben a macska biomechanikáját
tanulmányoztuk,

208
00:09:10,800 --> 00:09:14,696
látni akartuk, hogyan segíti 
a morfológia a mozgást.

209
00:09:14,720 --> 00:09:18,336
Három fontos kritériumot 
találtunk a végtagok

210
00:09:18,360 --> 00:09:19,680
tulajdonságai között.

211
00:09:20,320 --> 00:09:22,296
Az első, hogy a macska végtagja

212
00:09:22,320 --> 00:09:25,016
többé-kevésbé egy
pantográf-szerű struktúra.

213
00:09:25,040 --> 00:09:27,256
A pantográf egy mechanikai szerkezet,

214
00:09:27,280 --> 00:09:30,680
melyben a felső és alsó rész mindig
párhuzamos marad.

215
00:09:31,600 --> 00:09:34,696
Tehát egy ilyen, egyszerű
geometriai rendszer koordinálja

216
00:09:34,720 --> 00:09:36,536
a szegmensek belső mozgását.

217
00:09:36,560 --> 00:09:39,616
A végtagok másik tulajdonsága,
hogy könnyűek.

218
00:09:39,640 --> 00:09:41,496
Az izmok többsége a törzsön van,

219
00:09:41,520 --> 00:09:44,786
ami jó elrendezés, mert így 
a végtagok tehetetlensége kicsi,

220
00:09:44,786 --> 00:09:46,216
és gyorsan mozgathatók.

221
00:09:46,240 --> 00:09:50,056
Az utolsó fontos tulajdonságuk:
a nagy rugalmasság,

222
00:09:50,080 --> 00:09:52,736
mely a hatásokat és erőket kezeli.

223
00:09:52,760 --> 00:09:55,096
Így terveztük meg a Cheetah-Cub-ot 
[Pumakölyköt].

224
00:09:55,120 --> 00:09:57,320
Hívjuk a színpadra.

225
00:10:02,160 --> 00:10:05,816
Ő Peter Eckert, aki doktori tanulmányokat
folytat erről a robotról,

226
00:10:05,840 --> 00:10:07,896
amint látható, ez egy aranyos kis robot.

227
00:10:07,920 --> 00:10:09,176
Olyan, mint egy játék,

228
00:10:09,200 --> 00:10:11,446
de valójában tudományos 
eszközként használják,

229
00:10:11,496 --> 00:10:14,576
a macskaláb tulajdonságainak
tanulmányozásához.

230
00:10:14,600 --> 00:10:17,216
Látható, hogy nagyon alkalmazkodó,

231
00:10:17,240 --> 00:10:18,496
könnyű, és igen rugalmas,

232
00:10:18,520 --> 00:10:21,296
tehát könnyen lenyomható, és nem törik el.

233
00:10:21,320 --> 00:10:22,776
Sőt, szinte felugrik.

234
00:10:22,800 --> 00:10:25,680
Ez a nagyfokú rugalmasság is
igen fontos.

235
00:10:27,160 --> 00:10:29,056
Ezeket a tulajdonságokat szintén

236
00:10:29,080 --> 00:10:31,480
láthattuk a pantográf három szegmensén is.

237
00:10:32,280 --> 00:10:35,056
Érdekes, hogy ezt az igen
dinamikus járási módot,

238
00:10:35,080 --> 00:10:36,976
egy tisztán nyílt hurok hozza létre,

239
00:10:37,000 --> 00:10:40,136
szenzorok, vagy bonyolult
visszacsatolások nélkül.

240
00:10:40,160 --> 00:10:42,576
Azért érdekes, mert ez azt jelenti,

241
00:10:42,600 --> 00:10:46,616
hogy csupán a mechanika
már stabilizálta ezt a gyors járást,

242
00:10:46,640 --> 00:10:50,816
és ez a kiváló mechanika
leegyszerűsíti a mozgást.

243
00:10:50,840 --> 00:10:54,136
A következő felvételen azt látjuk,

244
00:10:54,160 --> 00:10:56,496
mi történik, ha kis zavar 
kerül a mozgásba.

245
00:10:56,576 --> 00:10:59,736
Egy gyakorlat során a robot 
egy lépcsőn megy le,

246
00:10:59,760 --> 00:11:01,376
mégsem esik el,

247
00:11:01,400 --> 00:11:02,976
ami meglepetés volt számunkra.

248
00:11:03,000 --> 00:11:04,486
Ez egy kismértékű zavarás volt.

249
00:11:04,486 --> 00:11:06,856
Azt vártam, hogy a robot azonnal elesik,

250
00:11:06,880 --> 00:11:09,316
mert nincs szenzor, vagy visszacsatolás.

251
00:11:09,340 --> 00:11:11,536
De tévedtem: a mechanika
stabilizálta a járást,

252
00:11:11,560 --> 00:11:13,136
és a robot nem esett el.

253
00:11:13,160 --> 00:11:16,296
Nyilvánvalóan, ha a lépcsőfok nagyobb,
vagy akadályok vannak,

254
00:11:16,320 --> 00:11:19,976
szükség van a teljes hurokra, 
reflexekre és minden egyébre.

255
00:11:20,000 --> 00:11:22,936
Ami itt fontos, hogy kis zavar esetén

256
00:11:22,960 --> 00:11:24,456
a mechanika elegendő.

257
00:11:24,480 --> 00:11:26,576
Azt gondolom, ez egy fontos üzenet

258
00:11:26,600 --> 00:11:29,251
a biomechanika és robotika
részéről az idegtudománynak,

259
00:11:29,251 --> 00:11:33,495
hogy ne becsüljük le, milyen mértékben
segíti a test a mozgást.

260
00:11:35,440 --> 00:11:37,600
Hogyan kapcsolódik ez az emberi mozgáshoz?

261
00:11:37,960 --> 00:11:41,600
Világos, hogy az emberi mozgás komplexebb,
mint a macskáé vagy szalamandráé,

262
00:11:42,360 --> 00:11:45,496
de ugyanakkor az emberi idegrendszer
nagyon hasonló

263
00:11:45,520 --> 00:11:47,096
más gerincesekéhez.

264
00:11:47,120 --> 00:11:48,576
A gerincvelő különösképp

265
00:11:48,600 --> 00:11:51,240
egy kulcsfontosságú 
vezérlőszerv az emberekben is.

266
00:11:51,760 --> 00:11:54,176
Ezért a gerincvelő sérülése

267
00:11:54,200 --> 00:11:55,746
drasztikus hatással jár.

268
00:11:55,746 --> 00:11:58,606
Két, vagy akár mind a négy végtag
lebénulását is okozhatja.

269
00:11:58,646 --> 00:12:00,896
Ennek oka, hogy az agy
elveszti a kapcsolatot

270
00:12:00,920 --> 00:12:02,176
a gerincvelővel.

271
00:12:02,200 --> 00:12:04,416
Különösen a leszálló modulációt veszti el,

272
00:12:04,440 --> 00:12:06,360
ami a mozgást elindítja vagy módosítja.

273
00:12:07,640 --> 00:12:09,336
A beültetett protézisek fő célja

274
00:12:09,360 --> 00:12:11,736
e kommunikáció újraélesztése

275
00:12:11,760 --> 00:12:14,200
elektromos vagy kémiai ingerlés
használatával.

276
00:12:14,840 --> 00:12:17,776
Számos kutatócsoport a világon,
melyek pontosan ezt csinálják,

277
00:12:17,800 --> 00:12:19,016
különösen az EPFL-en.

278
00:12:19,040 --> 00:12:21,536
A kollégáim, Grégoire Courtine 
és Silvestro Micera,

279
00:12:21,560 --> 00:12:22,800
akikkel együtt dolgozom.

280
00:12:23,960 --> 00:12:27,056
Ahhoz, hogy ezt helyesen csináljuk,
fontos megérteni,

281
00:12:27,080 --> 00:12:28,816
hogy működik a gerincvelő,

282
00:12:28,840 --> 00:12:30,536
hogyan lép interakcióba a testtel,

283
00:12:30,560 --> 00:12:33,040
és az agy hogyan kommunikál
a gerincvelővel.

284
00:12:33,800 --> 00:12:36,696
Ez az, ahol a bemutatott 
robotok és modellek

285
00:12:36,720 --> 00:12:38,696
remélhetően kulcsszerepet játszanak majd,

286
00:12:38,696 --> 00:12:41,296
és segítenek e fontos célok elérésében.

287
00:12:41,320 --> 00:12:42,536
Köszönöm.

288
00:12:42,560 --> 00:12:47,120
(Taps)

289
00:12:51,720 --> 00:12:54,736
Bruno Giussani: Auke,
a laborban más robotokat is láttam,

290
00:12:54,760 --> 00:12:57,216
melyek például szennyezett vízben úsznak,

291
00:12:57,240 --> 00:12:59,696
és közben mérik a szennyezést.

292
00:12:59,720 --> 00:13:01,236
Ám ennek

293
00:13:01,326 --> 00:13:04,440
a mellékprojektként említett

294
00:13:05,640 --> 00:13:06,856
kereső- és mentőrobotnak

295
00:13:06,880 --> 00:13:09,056
van egy kamera az orrán,

296
00:13:09,080 --> 00:13:11,576
Auke Iljspeert: Igen, így van.

297
00:13:11,600 --> 00:13:13,089
Van néhány spin-off projektünk,

298
00:13:13,089 --> 00:13:16,496
melyben keresésre és felderítésre
akarjuk használni a robotokat,

299
00:13:16,520 --> 00:13:18,096
tehát ez a robot most lát téged.

300
00:13:18,120 --> 00:13:21,296
Nagy álmom, hogy egy nehéz helyzetben,

301
00:13:21,320 --> 00:13:24,936
mint egy összeomlott 
vagy elárasztott épület,

302
00:13:24,960 --> 00:13:28,296
ami nagyon veszélyes egy
mentőcsapat vagy akár kutyák számára,

303
00:13:28,320 --> 00:13:31,306
inkább egy robotot küldjünk oda,
körbejárni, körbeúszni,

304
00:13:31,306 --> 00:13:34,416
kamerával felszerelve,
hogy felderítse és azonosítsa a túlélőket,

305
00:13:34,440 --> 00:13:37,216
és kapcsolatot létesítsen velük.

306
00:13:37,240 --> 00:13:40,926
BG: Természetesen, feltéve, hogy a túlélők
nem ijednek meg a formájától.

307
00:13:40,926 --> 00:13:44,136
AI: Igen, valószínűleg meg kell
változtatnunk némileg a külsejét,

308
00:13:44,160 --> 00:13:46,976
mert a túlélők szívrohamot kapnak attól,

309
00:13:47,000 --> 00:13:49,536
hogy megeszi őket.

310
00:13:49,560 --> 00:13:52,416
De a megjelenését megváltoztatva,
és robusztusabbá téve,

311
00:13:52,440 --> 00:13:54,916
biztos vagyok benne, 
hogy jó eszközzé alakíthatjuk.

312
00:13:55,036 --> 00:13:57,126
Nagyon köszönöm neked és a csapatodnak.