♪ [zene] ♪
- [Alex] A legutóbbi két videóban
a kereslet rugalmasságáról beszéltünk.
Most áttérünk a kínálat rugalmasságára.
A kínálat rugalmassága azt méri,
hogyan reagál a kínált mennyiség
egy árváltozásra.
Ez majdnem ugyanaz,
mint a kereslet rugalmassága,
kivéve, hogy a keresett mennyiség
reagálóképességének mérése helyett
a kínált mennyiség reagálóképességét méri
egy árváltozásra.
A kínálati görbéről akkor mondják,
hogy rugalmas,
ha az ár növekedése jelentősen
megnöveli a kínált mennyiséget.
És hasonlóan fordítva is,
azaz ha az ár csökkenése
jelentősen csökkenti a kínált mennyiséget,
akkor azt mondjuk,
hogy a kínálati görbe rugalmas.
Tehát ha a kínált mennyiség
nagyon reagál az árra,
azt mondjuk,
hogy a keresleti görbe rugalmas.
Ha ugyanaz az áremelkedés
csupán kismértékben növeli
a kínált mennyiséget,
akkor azt mondjuk,
hogy a kínálati görbe rugalmatlan.
Tehát ha a kínált mennyiség
nem változik nagymértékben az árral,
a kínálati görbe rugalmatlan.
Ezt mutatjuk itt meg egy grafikonon,
tehát vegyük az első görbét.
Egy $10-os áremelkedés ezen a görbén,
itt a $10-os áremelkedés,
megnöveli kínált mennyiséget
80 egységről 85-re,
azaz nem olyan sokkal.
Másrészt ezen a rugalmasabb
kínálati görbén
ugyanaz a $10-os áremelkedés
a kínált mennyiséget megnöveli
ezúttal 80-ról 170 egységre.
Így tehát sokkal nagyobb változást kapunk
a kínált mennyiségben
ugyanazon árnövekedés mellett,
ha a kínálati görbe rugalmas,
összehasonlítva egy rugalmatlannal.
Ahogyan azt
a keresleti görbénél is láttuk,
a rugalmasság nem ugyanaz,
mint a meredekség.
Mindenesetre ha van két görbe,
amely metszi egymást egy pontban,
akkor a laposabbik
lesz a rugalmasabb
bármely adott mennyiségnél.
A meredekebb a rugalmatlanabb.
Tehát mindig ránézhetünk két görbére,
és elmondhatjuk, hogy ez a görbe
rugalmasabb, mint a meredekebb görbe.
És ez működni fog mindenre,
amit ezen az előadáson teszünk.
Tehát melyek is a kínálat rugalmasságának
fő meghatározói?
Az első és legfontosabb,
hogyan változnak az egységnyi költségek
a termelés növekedésével?
Második az időtényező.
Harmadik az inputok piaci részesedése.
És negyedik a földrajzi kiterjedés.
Megmagyarázom mindegyiket sorban.
A kínálat rugalmasságának
fő meghatározója,
hogy milyen gyorsan nőnek
az egységre jutó költségek
a termelés növekedésével.
Különösen akkor,
ha a megnövelt termelés
magasabb költségekkel jár,
a kínálati görbe rugalmatlan lesz.
Meredek lesz,
ha összehasonlítunk két görbét.
Másrészt
ha a termelés növekedni tud
állandó költséggel
vagy anélkül,
hogy az egységenkénti költség nagyon nőne,
akkor a kínálati görbe rugalmas lesz.
Nézzünk két példát, hogy érthetőbb legyen.
Hasonlítsuk össze a következő két árut:
Picasso-festmények és fogpiszkálók.
Melyiknek van rugalmatlan
és melyiknek rugalmas a kínálata?
Oké, tehát gondoljunk
egy bizonyos árnövekedésre.
Melyik áru esetén könnyebb
növelni a termelést?
Melyik áru esetén tudjuk
növelni a termelést
alacsony költségekkel, anélkül,
hogy felvinnénk a költségeket?
Természetesen a fogpiszkálóknál.
Tehát ha a fogpiszkáló ára emelkedik,
sokkal több fokpiszkálót
tudunk előállítani,
csupán egy további farönk
fűrésztelepre szállításával.
Sokkal, sokkal több fogpiszkáló
költségnövekedés nélkül.
Másrészt gyakorlatilag lehetetlen
elérni a Picasso-festmények
termelésének növelését.
Ő egyszerűen nem gyárt többet.
Mégis nőhet
a Picasso-festmények piaci kínálata.
Néhány ember, akiknek van ilyen otthon,
piacra dobhatja azokat.
De alapvetően
a Picasso-festmények kínálata
igen rugalmatlan.
Az árak csak mennek
fel és fel és fel és fel,
mégsem lesz sokkal-sokkal több
Picasso-festmény.
Még egyszer: másrészt,
ha a fogpiszkáló ára
csak egy picit is emelkedik,
sokkal több fogpiszkáló kerül a piacra.
Tehát a fogpiszkáló kínálata rugalmas,
míg a Picasso-festményeké rugalmatlan.
Az időtényező szintén befolyásolja
egy áru kínálatának rugalmasságát,
és ez valóban logikus következménye
annak a ténynek,
hogy a rugalmasság függ a költségtől,
és attól,
mennyire könnyű bővíteni a termelést.
Közvetlenül egy áremelést követően
a termelők bővíteni tudják
a termelést vagy kibocsátást
csupán az aktuális
kapacitásukat használva,
ez hajlamos rugalmatlanabbá tenni
a kínálatot.
Beszéljünk például a gabonatermesztésről.
Ha a gabona ára felmegy, a farmerek
kicsivel több gabonát tudnak kinyerni
a földjükön csépléssel,
gondosabb betakarítással,
de nem fognak tudni sokkal többet termelni
még további egy vagy két évig,
ameddig lehetőségük nyílik
több holdnyi gabonát elvetni.
Másrészt ahogy már mondtam,
idővel bővíthetik
a termelők a kapacitásaikat.
Rövid távon tehát a kínálat rugalmassága
inkább rugalmatlannak mondható,
mert nehezebb ugyanazon a költségen
bővíteni a kibocsátást.
Idővel azonban
a termelők tudják bővíteni
a kapacitásaikat,
a kínálati görbe egyre rugalmasabbá válik.
A kínálati görbe tehát
egyre rugalmasabbá válik,
minél több időt adunk a termelőknek,
hogy reagáljanak az árra.
A kínálat rugalmassága ugyanakkor
szintén függ
attól, hogy a kérdéses áru
mekkora kereslettel lép fel
a nyersanyagok piacán.
Azaz, hogy az iparnak mekkora
a részesedése a nyersanyagai piacán.
Hadd magyarázzam el.
A kínálat általában rugalmasabb,
ha az ipar kismértékű kereslettel lép fel
a nyersanyagai piacán.
Ilyenkor ugyanis a kínálat bővíthető
anélkül, hogy nagy növekedést okozna
az ipar nyersanyagainak keresletében.
Menjünk vissza a fogpiszkálós példához.
Az egyik oka annak,
hogy a fogpiszkáló kínálata rugalmas,
az, hogy könnyedén
megduplázhatjuk a fogpiszkálók kínálatát,
annak nagyon pici kihatása lesz
a fa keresletére,
ami a fogpiszkáló alapanyaga.
Tehát megduplázhatjuk
a fogpiszkálók kínálatát,
és mivel a fogpiszkálók
kevés fát használnak fel,
nincs szükségünk sokkal több fára,
tehát nem nagyon fogjuk megnövelni
a fa iránti keresletet,
amikor a fogpiszkálók iránti keresletet
megnöveljük.
Ezért nem fogja a fa árát felnyomni,
ha nő a fogpiszkálók iránti kereslet.
Így a fogpiszkálók kínált mennyisége
könnyedén növelhető ugyanazon az áron,
a fogpiszkálók költségének
növekedése nélkül.
Másrészt a kínálat általában rugalmatlan,
ha az ipar nagymértékű kereslettel lép fel
a nyersanyagai piacán.
Tegyük fel,
hogy az autók iránti kereslet megnő.
Az autók kínálatának bővítése érdekében
több acélra van szükségünk,
de az autók acél iránti kereslete
nagymértékű.
Tehát amikor növelni akarjuk
az autók kínálatát,
több acélt fogunk használni,
ez fel fogja nyomja az acél árát,
ezért emelkedni fog
az autógyártás egy nyersanyagának ára,
ami felnyomja az autók árát is.
Ezért az autók kínálata
inkább rugalmatlannak mondható,
hiszen ha növelni próbáljuk
az autók kínálatát,
növelni fogjuk az acél árát,
az pedig megnöveli az autógyártás
költségét.
A piac földrajzi kiterjedése
egy másik meghatározója
a kínálat rugalmasságának.
Különösen,
minél szűkebb a piac kiterjedése,
annál rugalmasabb a kínálat.
Minél szélesebb a piac kiterjedése,
annál rugalmatlanabb a kínálat.
Tegyük fel például,
hogy a benzin iránti kereslet megnő
Washington D.C.-ben,
mondjuk több ember költözik
ebbe a régióba.
Ez a kereslet könnyen kielégíthető,
ha veszünk egy kis benzint
máshonnan az országból,
így növelni tudjuk a benzin kínálatát
Washington DC-ben nagyon könnyen,
a benzin árának emelése nélkül.
Másrészt
ha a benzin iránti kereslet
világszerte emelkedik,
mondjuk mert Kína gazdagabbá vált,
India gazdagabbá vált,
több autót vásárolnak.
Ebben az esetben
több olajat kell majd kibányásznunk.
Több olajat kell majd találnunk.
Sokkal többe fog kerülni
a benzin kínálatának növelése
az egész világban,
mint a benzin kínálatának növelése
Washingtonban.
Még egyszer:
mindkettő csak egyszerű elmélkedés
az alapvető gondolat alapján.
Egy áru kínálatának növekeléséhez
szükséges-e az áru előállítási költségének
jelentős növelése?
Nagyon könnyű növelni a kínálatot
Washingtonban
vagy egy bizonyos államban, sb.
Sokkal nehezebb
a teljes kínálatot növelni.
Rendben. Összegezzünk.
Mi teszi a kínálati görbét rugalmasabbá?
Alapvetően a kínálati görbe
akkor rugalmas,
ha könnyű növelni a termelést
állandó egységnyi költségen,
vagy ha könnyű növelni a termelést
az egységnyi költség
jelentős növekedése nélkül.
A kínálati görbék hosszú távon
inkább rugalmasak,
mint rövid távon.
Inkább rugalmasak,
ha az áru részesedése
a nyersanyagai piacán kicsi,
tehát nem emeli a nyersanyagai árát,
ha bővül a piac.
Az áruk pedig rugalmasabbak,
ha csupán egy áru
helyi szintű kínálatáról beszélünk,
nem pedig globális kínálatról,
amely rugalmatlanabb.
A kínálat rugalmasságának a meghatározása:
a kínált mennyiség százalékos változása
osztva az ár százalékos változásával.
Ez tehát pontosan ugyanaz,
mint a kereslet rugalmassága,
azzal a különbséggel, hogy nem
a keresett mennyiségről,
hanem a kínált mennyiségről beszélünk.
A matematika nyelvén
a kínálat rugalmassága
százalékos, delta a változás jele, tehát
a kínált mennyiség százalékos változása
osztva az ár százalékos változásával.
Itt egy példa.
Ha a kakaó ára 10%-kal emelkedik,
és a kínált mennyiség 3%-kal nő,
akkor a kakaó esetén
a kínálati rugalmasság:
Tehát a rugalmasság a kínált mennyiség
százalékos változása, 3%,
osztva az ár százalékos változásával, 10%.
Így a rugalmasság értéke 0,3.
Itt a "felezőpont képletünk".
Gyakorlatilag ugyanaz,
mint a kereslet rugalmassága esetén,
csak a kínált mennyiséggel foglakozunk
a keresett mennyiség helyett.
Tehát a kínált mennyiség
százalékos változása
a kínált mennyiség változása
elosztva az átlagos mennyiséggel,
szorozva 100-zal.
Az ár százalékos változása az ár változása
osztva az átlagos árral, szorozva 100-zal.
A 100-akat egyszerűsítjük,
így marad ez a képlet,
ahol a mennyiség változása
"utána mennyiség"
mínusz "előtte mennyiség"
osztva az átlagmennyiséggel.
"Utána ár" mínusz
"előtte ár" osztva az átlagárral.
Végezzünk el egy példát.
Az induló ár $10, a kínált mennyiség 100.
Ha az ár $20-ra emelkedik,
a kínált mennyiség 110.
Idézzük fel a képletünket:
a mennyiség változása
per átlagos mennyiség,
az ár változása per az átlagos ár.
Tehát az "utána mennyiség" 110,
az "előtte mennyiség" 100,
tehát a mennyiség változása
110 mínusz 100.
Ez az átlagmennyiség.
Az ár változása 20 mínusz 10.
Bizonyosodjunk meg róla, hogy ahogyan itt
az "utána mennyiséggel" kezdtük, ami 110,
ehhez az "utána ár" tartozik, ami 20,
tehát a 20-at írjuk előre.
20 mínusz 10 az 10
osztva az átlagos árral,
stb., stb., stb.
Kiszámolhatja, és kijön,
hogy a rugalmasság 143.
Ahogyan a kereslet rugalmasságánál,
ha a kínálat rugalmassága egynél kisebb,
a kínálati görbét rugalmatlannak nevezzük.
Ha egynél nagyobb,
a kínálati görbét rugalmasnak nevezzük.
Ha egyenlő eggyel,
egységnyi rugalmasságúnak nevezzük.
Oké, ennyit a kínálat rugalmasságának
működéséről.
A következőkben
a kínálat rugalmasságának
alkalmazásairól lesz szó.
Ez a tanfolyam egy rendkívül fontos része,
tehát gondoskodjon róla,
hogy követi az alkalmazásokat,
megtanulja ezeket a gondolatokat
a valóságban alkalmazni,
rávilágítva, mik a valós következményei
ezeknek a különböző rugalmasságoknak,
ez rendkívül fontos.
Ezzel fogunk foglalkozni
következőleg, és ez visszavisz
ahhoz a kérdéshez,
amit még a legelején tettünk fel:
hogyan elemezhetünk olyasmit,
mint a rabszolgák felszabadítása,
hogy ez jó politika lesz
vagy rossz politika?
Kiderül, hogy a kínálat rugalmassága
kritikus fontosságú lesz
a kérdés megértésében,
ezzel fogunk legközelebb foglalkozni.
Köszönöm.
[Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
kattintson a kérdésekre.
Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.
♪ [zene] ♪