Ma azért vagyok itt, hogy bemutassam

a Fotokite-ot,

egy pórázon vezetett, repülő kamerát.

De mielőtt ezt megtenném, 
beszélnék arról,

hogy honnan jöttem, 
és mi volt a motivációm.

Oroszországban születtem,

ahol három évvel ezelőtt, 2011-ben

szövetségi választásokat tartottak.

Súlyos szabálytalanságok derültek ki,

és az emberek tiltakozni kezdtek,

ami Oroszországban 
elég valószínűtlen dolog volt.

Senki nem tudta igazából,

mennyire jelentősek ezek a tiltakozások,

mert valamilyen ok miatt

a világsajtó nem vett róluk tudomást.

Volt viszont egy csapat fotós,

akiknek a légi fényképezés 
volt a hobbija --

Szfinxet, a piramisokat és hasonlókat 
fotóztak többnyire --

akik véletlenül

éppen arra jártak, 
felengedték a kameráikat,

és készítettek pár felvételt,

pár panorámafotót a demonstrációról.

Független szemlélőként,

teljesen véletlen módon,

és én a képek láttán nagyon megdöbbentem.

Íme az egyik panorámafelvétel.

Ezen az egyetlen képen is

jól látható az esemény nagyságrendje --

az emberek puszta tömege,

a színek, a transzparensek.

Lényegtelennek a legkevésbé sem mondható.

Minden egyes képen. 
Lenyűgöző volt számomra.

Én azt hiszem, hogy a jövőben

az újságírás és sok más szakma számára
a már most is

széles körben elérhető 
légi kamerák használata

néhány hónapon, néhány éven belül,

sok más szakmával együtt,

kötelező elvárás lesz.

Ez értelmes dolog.
Egy teljesen egyedi nézőpont

Ezeket a méreteket például semmi 
nem képes visszaadni,

ilyen módon, ebben a formában.

Van azonban néhány komoly,

alapvető akadály.

Az első az irányítás.

Ehhez a felvételhez egy ötkilós,

SLR kamerát emeltek a magasba.

Ez nagyon nehéz, és tele van
forgó, éles dolgokkal.

Ezt elég kényelmetlen röptetni,

bizonyára a kezelő számára is.

Erre utal a pilóta ingének a hátán 
lévő felirat is:

"Leszállásig egy szót se!"

oroszul és angolul,

mert az emberek kíváncsiak, 
folyton kérdezősködnek,

ami elvonja a figyelmet,
és kész a baj.

Ezek a fickók fantasztikusak. 
Igazi profik;

nagyon precízen dolgoznak.

A tüntetésen, talán észrevették,

a folyó fölött repültek,
ami így elég biztonságos volt.

De ez a módszer nem használható

mindig, minden körülmények között,

ezért az irányítást egyszerűbbé 
kell tenni.

A másik problémát a szabályozás jelenti,

vagy inkább a jó szabályozás hiánya.

Számos ok miatt nem egyszerű dolog

értelmes törvényeket alkotni

a repülő kamerák szabályozására.

Már most is vannak kameráink.

Itt is mindenkinek van 
kamerás okostelefonja, ugye?

Egyre több és több van belőlük.

Hallhattunk a Google Glass 
elleni támadásokról.

Hallhattuk, hogy egy hobbi-drónert

két héttel ezelőtt támadás ért,

mert egy part közelében röptette a gépét.

És még pár váratlan személyes élmény.

Tegnap megtámadott egy fickó,

aki azt hitte, hogy őt filmezem.

Csak az email-jeimet ellenőriztem --

íme, hogyan gyűjtsünk 
anyagot az előadásunkhoz.

De azt hiszem, vannak jobb módszerek.

Ki kell húznunk a dolog méregfogát.

Olyan megoldásokat kell találnunk,
amelyek tiszteletben tartják

a személyiségi,

biztonsági, felelősségi szempontokat,

de mégis megadják számunkra 
ezt a perspektívát.

És ez egy lehetséges megoldás.

Ez a Fotokite.

Nézzük csak, ez egy quadcopter,

annyi a különlegessége, 
hogy egy pórázon van.

Ez egy kutyapóráz. 
Roppant kényelmes eszköz.

Az a szuper benne, hogy a röptetéshez

nem kell joystick vagy hasonló.

Csak bekapcsoljuk,

és a kívánt repülési irányba állítjuk.

Egy kis csavarás mindössze.

Így lehet vele kommunikálni.

És már megy is.

(Taps)

Tehát a kezelése végtelenül egyszerű.

Mintha lenne egy repülő háziállatunk.

Folymatosan egy bizonyos szögben áll,

és a mozgásomat

szépen követi.

Ez természetesen továbbfejleszthető.

A pórázon van egy kis elektronika.

Be lehet kapcsolni.

Most pedig mondhatom a kutyámnak, 
hogy repüljön alacsonyabban,

ha van ilyen kutyám. 
Megnyomok egy gombot,

és könnyedén irányítom.

Kicsit állítottam a pozícióján.

Teljesen biztonságos.

Bár lehet, hogy az első sorban ülők ....

(Nevetés) -- de legalábbis elméletben,

azt biztos elfogadják, 
hogy biztonságosabb,

mert van egy fizikai kapcsolat.

Az élő demók problémásak, ugye?

Mindig elromlik valami.

De itt ez nem számít,

ez a megoldás megakadályozza,

hogy önök közé repüljön.

Ráadásul rögtön látják azt is,

hogy az eszköz hozzám tartozik.

Nem kell keresni, hogy vajon ki irányítja.

Láthatják, nagyon egyszerű,

de talán még meggyőzőbb lesz,

ha fogok egy másikat,

és azt is elindítom.

És ha ezt mos sikerül élőben megcsinálnom,

akkor öt perc alatt bemutattam önöknek,

hogyan kell használni ezeket 
az eszközöket.

És máris két szemünk van a levegőben.
(Taps)

Amiket egy trükkel vissza tudok hívni.

(Nevetés)

Ez tehát egy szép kis megoldás,

megfizethető, biztonságos,

végezetül kérdezem önöktől:

Önök mire használnák?

Mit kezdenének egy ilyen kamerával 
a saját környezetükben?

Köszönöm.

(Taps)