1
00:00:00,000 --> 00:00:05,335
♪ [zene] ♪

2
00:00:09,387 --> 00:00:11,875
-[Alex] Most, hogy értjük
a kereslet és a kínálat,

3
00:00:11,875 --> 00:00:16,218
valamint az egyensúly folyamatát,
megkérdezhetjük: "Működik a modell?"

4
00:00:21,745 --> 00:00:26,139
A leghatásosabb bizonyítékokat
1956-ban dolgozta ki

5
00:00:26,139 --> 00:00:28,644
Vernon Smith, a kísérleti közgazdaságtan

6
00:00:28,644 --> 00:00:30,642
egyik megalapítója.

7
00:00:31,272 --> 00:00:34,352
Smith tulajdonképpen azt várta,
hogy a laboratóriumi kísérletei,

8
00:00:34,352 --> 00:00:36,832
amelyeket mindjárt
részletesebben bemutatok,

9
00:00:36,832 --> 00:00:39,850
azt várta,
hogy ezek megcáfolják a modellt.

10
00:00:40,248 --> 00:00:43,285
De megdöbbent, amikor újra és újra

11
00:00:43,285 --> 00:00:46,128
a modell pontosan megjósolta,
mi fog történni.

12
00:00:46,934 --> 00:00:49,245
Vernon Smith megkapta a közgazdasági

13
00:00:49,245 --> 00:00:51,477
Nobel-díjat 2002-ben.

14
00:00:51,906 --> 00:00:53,467
Nézzük meg, hogy mit csinált.

15
00:00:54,205 --> 00:00:56,699
Smith első kísérletei
nagyon egyszerűek voltak.

16
00:00:57,210 --> 00:00:59,883
Diákok egy csoportjának,
akiket vevőknek nevezett,

17
00:00:59,883 --> 00:01:03,998
ehhez hasonló kártyákat adott,
amely megmutatta nekik

18
00:01:03,998 --> 00:01:07,656
a javaknak tulajdonított értéket,
a maximumot, amit hajlandók lennének

19
00:01:07,656 --> 00:01:09,588
fizetni a javakért.

20
00:01:10,008 --> 00:01:13,497
Ezután ugyanezt tette az eladókkal is,
kártyákat adott nekik,

21
00:01:13,497 --> 00:01:16,633
amelyek megmutatták nekik a költségeket,
azt a minimális árat,

22
00:01:16,633 --> 00:01:19,417
amennyiért hajlandók lennének
eladni a javakat.

23
00:01:19,972 --> 00:01:22,268
Figyeljék meg,
hogy a vevők értékeinek eloszlása

24
00:01:22,268 --> 00:01:24,182
meghatároz egy keresleti görbét.

25
00:01:24,227 --> 00:01:28,352
A $3,50-os áron például
a keresett mennyiség 1 lenne.

26
00:01:29,195 --> 00:01:33,848
De ahogy az ár csökken, mondjuk $3 alá,

27
00:01:33,848 --> 00:01:37,263
a keresett mennyiség 2-re nőne.

28
00:01:38,407 --> 00:01:42,802
Hasonlóan a termelői költségek
kártyáinak eloszlása

29
00:01:42,802 --> 00:01:44,676
meghatározza a kínálati görbét.

30
00:01:44,694 --> 00:01:47,649
Ráadásul, mivel Smith ismerte a kiosztott

31
00:01:47,649 --> 00:01:51,351
értékeket, ki tudta számolni a keresleti

32
00:01:51,351 --> 00:01:54,002
és kínálati görbéket, és megjósolta

33
00:01:54,002 --> 00:01:56,350
az egyensúlyi árat és a mennyiséget.

34
00:01:57,271 --> 00:02:00,730
Smith hagyta, hogy a diákok
dupla szóbeli árverésen kereskedjenek.

35
00:02:01,264 --> 00:02:04,081
A kereskedők bekiabálták:
"Én eladom $2-ért",

36
00:02:04,081 --> 00:02:06,501
"Én megveszem $1-ért", és így tovább.

37
00:02:07,255 --> 00:02:10,357
Minden alkalommal,
amikor két kereskedő üzletett kötött,

38
00:02:10,357 --> 00:02:13,562
kikiáltották az árat: "Eladva $1,50-ért".

39
00:02:13,895 --> 00:02:18,140
Ha a vevő és az eladó,
mondjuk ez a vevő és ez az eladó,

40
00:02:18,140 --> 00:02:22,037
megegyeznek,
hogy mondjuk $1-os áron kötnek üzletet,

41
00:02:22,697 --> 00:02:27,427
akkor az eladó nyeresége
az ár mínusz a költség.

42
00:02:27,456 --> 00:02:30,808
Ebben az esetben az eladó
25 cent profitot kap,

43
00:02:31,214 --> 00:02:33,904
az ár mínusz a költséget.

44
00:02:34,417 --> 00:02:38,044
Hasonlóan a vásárló elnyerheti az értéket,

45
00:02:38,044 --> 00:02:42,598
ebben az esetben $2,25-t,
mínusz az árat, 1$-t,

46
00:02:42,598 --> 00:02:46,116
így 1,25$ profitja lesz.

47
00:02:46,377 --> 00:02:48,888
Smith piacának volt
egy másik fontos eleme.

48
00:02:49,400 --> 00:02:53,939
A kereskedőknek
valódi pénzzel fizette ki a profitjukat.

49
00:02:53,939 --> 00:02:57,576
Szóval Smith kísérleti piaca
igazi piac volt,

50
00:02:57,576 --> 00:03:00,927
igazi keresleti és kínálati görbével,

51
00:03:00,927 --> 00:03:03,679
és kereskedőkkel, akik ösztönözve voltak,

52
00:03:03,679 --> 00:03:07,409
hogy maximalizálják
a kereskedelmi nyereséget.

53
00:03:07,495 --> 00:03:09,275
Tehát mi történt?

54
00:03:09,275 --> 00:03:12,728
Itt vannak Smith egyik figyelemre méltó
kísérletének eredményei.

55
00:03:13,231 --> 00:03:15,944
A Smith által kiszámolt
keresleti és kínálati görbe

56
00:03:15,944 --> 00:03:17,832
innen balra látható.

57
00:03:19,163 --> 00:03:22,716
A modell $2-os
egyensúlyi árat jelez előre,

58
00:03:22,726 --> 00:03:27,020
az egyensúlyi mennyiség
pedig 5 vagy 6 egység.

59
00:03:27,828 --> 00:03:30,553
A jobb oldali ábra mutatja,
mi történt valójában.

60
00:03:31,328 --> 00:03:34,641
A tényleges piaci ár hamar elérte a $2-t

61
00:03:34,641 --> 00:03:36,321
vagy szorosan megközelítette azt.

62
00:03:36,351 --> 00:03:39,505
A piaci mennyiség
hamar 5 vagy 6 egység lett.

63
00:03:40,063 --> 00:03:43,744
Sőt, pontosan úgy,
ahogyan a modell előrejelezte,

64
00:03:43,744 --> 00:03:46,800
a legnagyobb értékkel
rendelkező vevők vásároltak,

65
00:03:46,800 --> 00:03:50,038
és a legalacsonyabb költséggel
rendelkezők adtak el.

66
00:03:51,139 --> 00:03:55,343
Röviden majdnem minden
kereskedelmi nyereséget kihasználtak,

67
00:03:55,343 --> 00:04:00,139
közel a maximális hatékonysághoz,
pontosan úgy, ahogy a modell előrejelezte.

68
00:04:00,505 --> 00:04:04,134
A modell tesztelésének egy másik módja,
ha megvizsgáljuk,, mit jelez előre,

69
00:04:04,134 --> 00:04:05,555
mi történik, ha a keresleti

70
00:04:05,555 --> 00:04:07,393
vagy a kínálati görbe elmozdul.

71
00:04:08,644 --> 00:04:12,630
Valójában az teszi ilyen erőssé
a keresleti és kínálati görbe modelljét,

72
00:04:12,630 --> 00:04:17,118
hogy megvizsgálhatjuk
a piaci feltételek változásait,

73
00:04:17,118 --> 00:04:21,558
elmozdítva vagy a keresleti,
vagy a kínálati görbét.

74
00:04:22,332 --> 00:04:25,244
Ez majd előrejelzést készít arról,
hogy mi fog történni.

75
00:04:26,503 --> 00:04:28,705
Ismerős kell legyen
a keresleti és a kínálati

76
00:04:28,705 --> 00:04:30,058
görbe elmozdulása.

77
00:04:30,058 --> 00:04:31,719
Nézzünk át néhány példát.

78
00:04:31,943 --> 00:04:36,670
Itt az a lényeg, hogy megértsük a logikát,
nem pedig, hogy megpróbáljuk memorizálni

79
00:04:36,670 --> 00:04:39,501
minden lehetséges elmozdulás eredményét.

80
00:04:40,304 --> 00:04:43,998
Ha érti a logikát, akkor egy pár görbével

81
00:04:43,998 --> 00:04:48,455
mindig képes lesz megismételni ezt,
és pontosan megérteni,

82
00:04:48,455 --> 00:04:50,015
mit jelez előre a modell.

83
00:04:50,184 --> 00:04:53,223
Itt a laptopok piaca, a laptopok

84
00:04:53,223 --> 00:04:54,694
kereslete és kínálata.

85
00:04:54,694 --> 00:04:57,675
Mindannyian tudjuk,
hogy a technológia lecsökkentette

86
00:04:57,675 --> 00:05:00,680
a számítógépes chipek költségeit
- Moore törvénye és hasonlók.

87
00:05:00,961 --> 00:05:04,421
A számítógépes chipek árának a csökkenése
lecsökkenti a laptopok

88
00:05:04,421 --> 00:05:06,411
gyártásának költségét.

89
00:05:06,411 --> 00:05:10,375
A költségek csökkenését
a kínálat növekedése modellezi.

90
00:05:10,375 --> 00:05:13,360
A kínálati görbe jobbra és le mozdul el.

91
00:05:14,259 --> 00:05:16,528
Szóval mit jelez előre a modell?

92
00:05:16,528 --> 00:05:20,919
A modell ezért azt jelzi előre,
hogy a laptopok ára esni fog,

93
00:05:20,919 --> 00:05:23,327
a vásárlott és eladott mennyiség pedig nő.

94
00:05:23,754 --> 00:05:25,638
Egész jó előrejelzés.

95
00:05:25,638 --> 00:05:28,476
Most nézzük meg
a hordozható generátorok piacát.

96
00:05:29,294 --> 00:05:31,556
Tegyük fel, hogy hurrikán közeledik.

97
00:05:31,556 --> 00:05:36,141
Mit fog a közelgő hurrikán okozni
a generátorok keresletében?

98
00:05:37,128 --> 00:05:40,836
Meg fogja növelni a keresletet,
felfelé és jobbra mozdítva

99
00:05:40,836 --> 00:05:42,720
a keresleti görbét.

100
00:05:42,764 --> 00:05:44,989
Mit jelez előre a modell?

101
00:05:44,989 --> 00:05:48,754
A modell előrejelzi
a generátorok áremelkedését

102
00:05:48,754 --> 00:05:51,311
és egy nagyobb mennyiség adás-vételét.

103
00:05:51,854 --> 00:05:53,570
Ismét egy elég jó előrejelzés.

104
00:05:54,413 --> 00:05:58,572
A kereslet és kínálat egyszerű,
ám biztos modelljét használva

105
00:05:58,572 --> 00:06:01,737
megértheti a világtörténelem
fontos eseményeit is.

106
00:06:02,378 --> 00:06:05,703
Nézzük meg az olaj árát
az elmúlt 50-60 évben.

107
00:06:06,851 --> 00:06:11,769
Itt az olaj ára 1960 óta. Láthatunk
egy pár kulcsfontosságú eseményt.

108
00:06:12,199 --> 00:06:17,086
Például 1973-ban az OPEC
először fitogtatta az erejét

109
00:06:17,086 --> 00:06:20,026
az olajkínálat csökkentésével
egy embargó révén.

110
00:06:20,457 --> 00:06:23,965
Láthatják, hogy az olaj ára
az égbe szökött.

111
00:06:23,965 --> 00:06:26,337
A nagy árnövekedés érthető,

112
00:06:26,337 --> 00:06:29,365
mivel az olajnak nincs túl sok
jó helyettesítője

113
00:06:29,365 --> 00:06:30,934
rövid távon.

114
00:06:31,323 --> 00:06:35,055
Többet fogunk beszélni
a kereslet rugalmasságáról

115
00:06:35,055 --> 00:06:36,721
a következő videókban.

116
00:06:36,731 --> 00:06:39,408
Az iráni forradalom és az Irán-Irak háború

117
00:06:39,408 --> 00:06:43,138
szintén fontos kínálati sokkot okozott,
negatív kínálati sokkot,

118
00:06:43,138 --> 00:06:45,298
ami felnyomta az olaj árát.

119
00:06:45,342 --> 00:06:48,791
A magasabb ár azonban
ösztönözte a további kitermelést.

120
00:06:49,327 --> 00:06:52,843
Miután további forrásokat fedeztek fel
az Északi-tengeren

121
00:06:52,843 --> 00:06:55,742
és Mexikóban, az olaj ára esni kezdett.

122
00:06:56,599 --> 00:07:00,540
Egy másik kulcsfontosságú esemény
a 2000-es években történt, amikor Kínában

123
00:07:00,540 --> 00:07:02,488
és India beindult a növekedés.

124
00:07:02,488 --> 00:07:06,161
Ez megnövelte az olaj iránti keresletet,
felnyomva az árat.

125
00:07:06,882 --> 00:07:09,221
Több millió ember először

126
00:07:09,221 --> 00:07:12,143
engedhette meg magának,
hogy autója legyen, és ez növelte

127
00:07:12,143 --> 00:07:14,223
az olaj keresletét.

128
00:07:14,223 --> 00:07:18,052
Láthatja, hogy a megnövekedett kereslet
folytatódott egészen eddig a nagy

129
00:07:18,052 --> 00:07:21,434
olajárcsökkenésig a2008-2009-ben,

130
00:07:21,475 --> 00:07:23,092
Mi ez?

131
00:07:23,092 --> 00:07:26,124
Ez természetesen a keresleti sokk
a nagy gazdasági visszaesés

132
00:07:26,124 --> 00:07:29,192
és pénzügyi válság nyomán,
ami az Egyesült Államokra

133
00:07:29,192 --> 00:07:33,350
és Európára különösen erősen hatott,
lecsökkentve az olaj iránti keresletet,

134
00:07:33,350 --> 00:07:36,131
legalábbis amíg a fellendülés
el nem kezdődött.

135
00:07:36,131 --> 00:07:37,466
Itt azt láthatja,

136
00:07:37,466 --> 00:07:40,154
hogy az egyszerű
kínálat és kereslet modell

137
00:07:40,154 --> 00:07:44,879
nagyon hasznos keretrendszert biztosít
a világunk megértéséhez.

138
00:07:45,418 --> 00:07:47,082
Köszönöm.

139
00:07:48,264 --> 00:07:52,317
- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
kattintson a kérdésekre.

140
00:07:52,317 --> 00:07:55,603
Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.

141
00:07:55,603 --> 00:08:00,436
♪ [zene] ♪