Elsüllyedt ereklyék,
kísérteties hajóroncsok
és eltűnt városok.
Ezek a csodák nem csupán
kalandregényekben léteznek.
Az óceánok mélyén
romok vannak az egykori
útvonalak mentén,
és hajóroncsok, telve
elmúlt idők remekműveivel.
Ez a vízalatti régészet birodalma,
ahol a kutatók feltárják és tanulmányozzák
a tengerbe süllyedt alkotásokat.
Nem kincsvadászok.
A vízalatti régészet fontos
információkat nyújt
az ókori klímáról és a partvonalakról,
mesél a tengeri hajózás történetéről,
és hogy hogyan éltek
évezredekkel ezelőtt.
Pontosan mit találhatunk?
Kis mélységben vegyesen találhatók
jelenkori és ókori különböző leletek.
Ezeken a részeken láthatjuk,
hogyan halásztak őseink,
hogy javították a hajóikat,
hova ürítették a szemetet,
és hogyan temették
az elítélt kalózokat hullámsírba.
Nem csak a közelmúltról szól.
Találtak 800 000 éves lábnyomokat
Nordfolk partjainál Angliában.
Ezekben a kisebb mélységekben
elsüllyedt városok romjai is felbukkannak,
melyeket földrengések,
cunamik
és földkéregmozgások temettek be.
Majdnem minden elsüllyedt város
megtalálható ebben a kisebb mélységben,
mert a vízszint keveset változott
az elmúlt pár ezer évben,
az őket létrehozó civilizáció
létezése után.
Például az olaszországi Baia
sekély partjainál
egy kétezer éves római
tengerparti város terül el.
Úszni lehet a régi szerkezetek
romjai között,
melyeket nagy római családok,
szenátorok és uralkodók építettek.
Hajóroncsok is találhatók ott.
Mikor a hajók kiöregedtek, általában
otthagyták őket a part mentén
félreeső helyeken: a tölcsértorkolatoknál,
a folyóknál és a sekély öblökben.
A régészek ezek alapján állapítják meg
a kikötő fénykorát és hanyatlását,
és képet alkotnak
a hajóépítés alakulásáról.
Például az akarattal elsüllyesztett
öt hajó Roskidlénél, Dániában
felfedi, hogyan építették a félelmetes
viking hajókat ezer évvel ezelőtt.
Mikor kicsit mélyebbre ereszkedünk,
elérjük azt a zónát, ahol a legmélyebben
fekvő emberi alkotások találhatók,
például ókori kikötők és rakpartok.
Itt is láthatunk viharok, háborúk
és ütközések miatt elsüllyedt hajókat.
Még napjainkban is emelünk ki
több ilyen roncsot.
Például Feketeszakáll hajóját,
mely elárulja a 18. századi
kalózélet titkait.
Tizenöt méterrel mélyebben
jobb állapotban maradt hajóroncsok vannak,
mint az Antiküthéra,
mely az i.e. 1. században süllyedt el.
A hajón találtak szobrokat,
kereskedelmi árut,
és a legrégebbi ismert számológépet,
a titokzatos antiküthérai szerkezetet,
ami Naprendszerbéli objektumok
pozíciójának megállapítására,
holdfogyatkozások kijelzésére alkalmas.
Ma fontos információkat
szolgáltat a régészeknek
az ókori görög ismeretekről.
Ebben a zónában világháborús
repülők és tengeralattjárók is találhatók.
Hatvan méternél mélyebbre merülve
az emberiség legrégebbi
és nagyon ritka nyomaira is bukkanhatunk.
Ötezer évvel ezelőtt több szárazföld volt,
mert a mai tengerek vizét többnyire
gleccserek tartották fogságban.
Az őseink ezeken a helyeken éltek,
ezért a tengerfenéken
megtalálhatók a lakóhelyeik,
kőszerszámaik,
és a levadászott állatok csontjai.
Hasznos adatokat kapunk
az ősi vándorútvonalakról,
a vadászati technikákról
és a technológiákról.
A legmélyebb részekre
még sohasem jutott el az ember.
Ez a terület jóval az emberiség
megjelenése előtt elsüllyedt.
Itt csak olyan tárgyakat találtunk,
amik fentről kerültek a mélybe,
ilyenek a NASA Saturn V rakéták
motorjai 4300 méteres mélységben,
és a legmélyebben heverő hajóroncsok.
Az óceán olyan, mint egy hatalmas
vízalatti múzeum,
mely folyamatosan bővíti
ismereteinket az emberiségről.
Ezeknek csak töredékét tártuk fel,
rengeteg tennivalónk van még.