WEBVTT

00:00:00.703 --> 00:00:03.515
Így kezdődik egy háború.

00:00:03.515 --> 00:00:06.781
Az egyik nap még éled a megszokott életed,

00:00:06.781 --> 00:00:09.297
egy buliba tervezel menni,

00:00:09.297 --> 00:00:11.681
viszed a gyerekeidet az iskolába,

00:00:11.681 --> 00:00:14.394
időpontot foglalsz a fogorvosnál.

00:00:14.394 --> 00:00:18.020
Aztán, egyszercsak megszakadnak a telefonvonalak,

00:00:18.020 --> 00:00:21.957
elmegy a TV adás, fegyveres emberek vannak az utcán,

00:00:21.957 --> 00:00:24.273
útlezárások vannak.

00:00:24.273 --> 00:00:28.750
A megszokott életed egy felfüggesztett valósággá válik.

00:00:28.750 --> 00:00:30.955
Megáll.

NOTE Paragraph

00:00:30.955 --> 00:00:33.513
Most lopok egy történetet az egyik barátomtól,

00:00:33.513 --> 00:00:36.491
egy boszniai barátom történetét,

00:00:36.491 --> 00:00:40.868
mert szerintem illusztrálná Önöknek, hogy pontosan milyen érzés is ez.

00:00:40.868 --> 00:00:44.962
1992 áprilisának egyik napján épp munkába sétált

00:00:44.962 --> 00:00:48.110
miniszoknyában és magassarkúban. Egy bankban dolgozott.

00:00:48.110 --> 00:00:51.634
Fiatal anya volt. Valaki aki szeretett bulizni.

00:00:51.634 --> 00:00:53.468
Egy nagyszerű ember.

00:00:53.468 --> 00:00:56.775
És hirtelen meglát egy tankot,

00:00:56.775 --> 00:00:59.981
amint Szarajevó főutcáján csordogál

00:00:59.981 --> 00:01:03.533
félresodorva mindent, ami az útjába akad.

00:01:03.533 --> 00:01:07.564
Azt gondolja, hogy csak álmodik, de nem.

00:01:07.564 --> 00:01:10.309
És elkezd futni, mint ahogy bármelyikünk tette volna,

00:01:10.309 --> 00:01:14.326
fedezékbe vonul, egy szeméttároló mögé bújik,

00:01:14.326 --> 00:01:16.925
a magassarkújában és a miniszoknyában.

00:01:16.925 --> 00:01:21.144
És mialatt ott bujkált nevetségesnek érzezte magát,

00:01:21.144 --> 00:01:23.840
de látja a tankot elhaladni a katonákkal,

00:01:23.840 --> 00:01:26.200
és mindenfelé emberek vannak, teljes a káosz,

00:01:26.200 --> 00:01:30.827
és azt gondolja, "Úgy érzem magam, mint Alíz Csodaországban,

00:01:30.827 --> 00:01:33.162
ahogy halad lefelé a nyúlüregben,

00:01:33.162 --> 00:01:36.230
lejjebb és lejjebb, le a káoszba,

00:01:36.230 --> 00:01:41.631
és az életem már sosem lesz a régi."

NOTE Paragraph

00:01:41.631 --> 00:01:45.418
Néhány héttel később, a barátom egy tömegben volt,

00:01:45.418 --> 00:01:50.368
furakodott előre az újszülött kisfiával a karjaiban,

00:01:50.368 --> 00:01:52.904
hogy odaadja egy idegennek egy buszon,

00:01:52.904 --> 00:01:55.928
ami egyike volt a Szarajevót elhagyó utolsó buszoknak,

00:01:55.928 --> 00:01:59.093
hogy kivigyék a gyerekeket a városból, hogy biztonságban legyenek.

00:01:59.093 --> 00:02:03.203
És emlékszik, ahogy tolakodtak előre az anyjával,

00:02:03.203 --> 00:02:06.629
emberek tömkelegén keresztül, "Az én gyerekem vigyék! Az enyémet!"

00:02:06.629 --> 00:02:12.682
és átadta a fiát valakinek az ablakon át.

00:02:12.682 --> 00:02:15.550
Évekig nem látta viszont.

00:02:15.550 --> 00:02:19.269
Az ostrom három és fél évig tartott,

00:02:19.269 --> 00:02:21.558
víz nélkül,

00:02:21.558 --> 00:02:26.847
áram nélkül, elektromosság nélkül, fűtés nélkül, étel nélkül,

00:02:26.847 --> 00:02:32.202
Európa szívében a 20. század közepén.

NOTE Paragraph

00:02:32.202 --> 00:02:36.004
Az enyém volt a megtiszteltetés, hogy egyike lehettem azoknak a riportereknek,

00:02:36.004 --> 00:02:38.423
akik átélték ezt az ostromot,

00:02:38.423 --> 00:02:41.461
és azért mondom, hogy megtiszteltetés és kiváltság volt, hogy ott lehettem,

00:02:41.461 --> 00:02:43.651
mert ez mindent megtanított nekem,

00:02:43.651 --> 00:02:47.780
nem csak a riporteri, hanem az emberi létről is.

00:02:47.780 --> 00:02:50.135
Tanultam a könyörületről.

00:02:50.135 --> 00:02:53.946
Átlagos emberekről, akik hősökké váltak.

00:02:53.946 --> 00:02:58.317
Tanultam az osztozkodásról. Tanultam a bajtársiasságról.

00:02:58.317 --> 00:03:01.228
De leginkább a szeretetről.

00:03:01.228 --> 00:03:06.507
Még ez a borzalmas pusztítás, halál és káosz közepette is

00:03:06.507 --> 00:03:09.643
megtanultam, hogy az átlagemberek hogyan segítenek a szomszédjaikon,

00:03:09.643 --> 00:03:12.287
megosztják az ételüket, felnevelik a gyerekeiket,

00:03:12.287 --> 00:03:15.539
elvonszolnak az út közepéről valakit, akire éppen lőnek,

00:03:15.539 --> 00:03:18.396
akkor is, ha ezzel a saját elétüket veszélyeztették,

00:03:18.396 --> 00:03:21.647
sérülteket segítettek be taxikba,

00:03:21.647 --> 00:03:24.268
hogy megpróbálják kórházba juttatni őket.

NOTE Paragraph

00:03:24.268 --> 00:03:27.487
Nagyon sokat tanultam magamról.

00:03:27.487 --> 00:03:30.512
Martha Gellhorn, a hőseim egyike, egyszer azt mondta:

00:03:30.512 --> 00:03:35.710
"Csak egy háborút szerethetsz. A többi csak kötelesség."

00:03:35.710 --> 00:03:39.246
Ezután még sok-sok háborúból tudósítottam,

00:03:39.246 --> 00:03:41.875
olyan sokat, hogy már számolni se tudom,

00:03:41.875 --> 00:03:44.958
de egyik sem volt olyan, mint Szarajevó.

NOTE Paragraph

00:03:44.958 --> 00:03:48.913
Múlt áprilisban visszatértem egy nagyon furcsa --

00:03:48.913 --> 00:03:52.687
én őrült középiskolai osztálytalálkozónak hívtam.

00:03:52.687 --> 00:03:57.030
Ez valójában az ostrom 20. évfordulója volt,

00:03:57.030 --> 00:03:59.502
a szarajevói ostrom kezdetének,

00:03:59.502 --> 00:04:03.942
és nem szeretem az "évforduló" szót, mert úgy hangzik, mint egy buli,

00:04:03.942 --> 00:04:05.345
és ez nem egy buli volt.

00:04:05.345 --> 00:04:09.333
Ez egy elég komor összejövetele volt a riportereknek,

00:04:09.333 --> 00:04:12.724
akik ott dolgoztak a háború alatt, humanitárius segélymunkásokkal,

00:04:12.724 --> 00:04:17.193
és persze Szarajevó bátor és merész lakosaival együtt.

00:04:17.193 --> 00:04:19.612
Az a dolog, ami a legnagyobb hatással volt rám,

00:04:19.612 --> 00:04:21.353
ami összetörte a szívem,

00:04:21.353 --> 00:04:23.523
maga az volt, ahogy Szarajevó főutcáján sétáltam,

00:04:23.523 --> 00:04:27.598
ahol a barátom, Aida, látta közeledni a tankot 20 évvel ezelőtt,

00:04:27.598 --> 00:04:34.295
és ezen az utcán több mint 12.000 piros szék állt

00:04:34.295 --> 00:04:35.921
üresen,

00:04:35.921 --> 00:04:38.190
és minden egyes darab egy embert

00:04:38.190 --> 00:04:41.907
szimbolizált, aki meghalt az ostromban,

00:04:41.907 --> 00:04:46.194
csupán csak Szarajevóban, nem egész Boszniában,

00:04:46.194 --> 00:04:48.781
és a székek a város egyik végéből

00:04:48.781 --> 00:04:51.055
kiterjedtek annak nagy részére,

00:04:51.055 --> 00:04:54.558
de a legszomorúbbak számomra a pici kis székek voltak

00:04:54.558 --> 00:04:57.414
a gyerekek emlékére.

NOTE Paragraph

00:04:57.414 --> 00:05:00.541
Most Szíriából tudósítok,

00:05:00.541 --> 00:05:03.731
és azért kezdtem el tudósítani, mert úgy hittem,

00:05:03.731 --> 00:05:05.987
szükség van rá.

00:05:05.987 --> 00:05:08.992
Úgy hiszem, itt egy történet elmesélésre vár.

00:05:08.992 --> 00:05:12.962
Ismét látom a boszniai háború sablonját.

00:05:12.962 --> 00:05:15.191
És amikor először megérkeztem Damaszkuszba,

00:05:15.191 --> 00:05:17.593
egy furcsa pillanatot láttam, ahol az emberek

00:05:17.593 --> 00:05:21.153
nem hitték el, hogy a háború eléri majd őket,

00:05:21.153 --> 00:05:23.088
mert ugyanez volt Boszniában is,

00:05:23.088 --> 00:05:25.902
és szinte minden más országban is, ahol háború közeleg.

00:05:25.902 --> 00:05:28.445
Az emberek nem akarják elhinni, hogy jön,

00:05:28.445 --> 00:05:31.912
és ezért nem távoznak, nem mennek el, amíg bírnának.

00:05:31.912 --> 00:05:33.582
Nem veszik ki a pénzüket.

00:05:33.582 --> 00:05:37.477
Ott maradnak, mert mindenki az otthonában akar maradni.

00:05:37.477 --> 00:05:41.516
És aztán a háború és a káosz utoléri őket.

NOTE Paragraph

00:05:41.516 --> 00:05:45.319
Ruanda egy hely, ami sokat kísért.

00:05:45.319 --> 00:05:51.473
1994-ben, röviden távoztam Szarajevóból, hogy tudósítsak a ruandai népirtásról.

00:05:51.473 --> 00:05:56.322
1994 áprilisa és augusztusa között

00:05:56.322 --> 00:06:00.523
egymillió embert mészároltak le.

00:06:00.523 --> 00:06:05.750
Ha engem már ez a 12.000 szék így felkavart

00:06:05.750 --> 00:06:07.822
pusztán a mennyiségével,

00:06:07.822 --> 00:06:11.453
szeretném, hogy gondoljanak egymillió emberre, ha csak egy másodpercre is.

00:06:11.453 --> 00:06:13.990
És hogy egy példával szolgáljak, emlékszem,

00:06:13.990 --> 00:06:19.071
ahogy álltam egy úton és végignéztem rajta, ameddig csak bírtam,

00:06:19.071 --> 00:06:25.160
legalább egy mérföldig, és végig holttestek halomjait láttam,

00:06:25.160 --> 00:06:26.884
kétszer magasabban, mint én.

00:06:26.884 --> 00:06:30.219
És ez a halottak csak egy kis százaléka volt.

00:06:30.219 --> 00:06:32.188
Anyákat láttam, ahogy a gyerekeiket karolták,

00:06:32.188 --> 00:06:35.529
akik már a halálukon voltak.

NOTE Paragraph

00:06:35.529 --> 00:06:38.859
Szóval sokat tanulunk a háborúból,

00:06:38.859 --> 00:06:41.211
és azért említettem Ruandát,

00:06:41.211 --> 00:06:45.329
mert egy olyan hely, mint Dél-Afrika,

00:06:45.329 --> 00:06:49.311
ahol 20 évvel később gyógyulást tapasztalhatunk.

00:06:49.311 --> 00:06:52.779
Az országgyűlési képviselők 56%-a nő,

00:06:52.779 --> 00:06:55.231
ami fantasztikus,

00:06:55.231 --> 00:06:59.257
és ma már az ország alkotmánya tiltja

00:06:59.257 --> 00:07:02.430
a hutu és a tutsi megnevezések használatát.

00:07:02.430 --> 00:07:06.299
Tilos bárkit az etnikai hovatartozása alapján azonosítani,

00:07:06.299 --> 00:07:10.845
mert természetesen ez volt a mészárlás elsődleges oka.

00:07:10.845 --> 00:07:13.952
Egy segélymunkás barátom elmesélt egy gyönyörű történetet,

00:07:13.952 --> 00:07:15.435
legalábbis nekem az volt.

00:07:15.435 --> 00:07:20.352
Volt egy csoport gyerek, hutuk és tutsik keverve,

00:07:20.352 --> 00:07:23.066
és egy csoport asszony, akik majd örökbe fogadják őket,

00:07:23.066 --> 00:07:27.000
és a sorban álló gyerekeket egymás után adták a nőknek.

00:07:27.000 --> 00:07:30.166
Nem volt semmilyen kompenzálás, hogy te egy tutsi vagy,

00:07:30.166 --> 00:07:33.081
te egy hutu vagy, talán te ölted meg az anyám,

00:07:33.081 --> 00:07:34.927
talán te ölted meg az apám.

00:07:34.927 --> 00:07:40.233
Csak összehozta őket ez a fajta kibékülés,

00:07:40.233 --> 00:07:43.817
és szerintem ez csodálatos.

00:07:43.817 --> 00:07:46.659
így mikor megkérdeznek, hogy tudom folytatni a háborús tudósítását,

00:07:46.659 --> 00:07:48.871
és miért folytatom,

00:07:48.871 --> 00:07:50.340
hát ezért folytatom.

NOTE Paragraph

00:07:50.340 --> 00:07:53.731
Amikor visszatérek Szíriába, tulajdonképpen a jövő héten,

00:07:53.731 --> 00:07:57.692
amit látok, az egy sor hihetetlenül hősies ember,

00:07:57.692 --> 00:07:59.965
néhányuk a demokráciáért harcol,

00:07:59.965 --> 00:08:03.982
olyasmikért, amiket mi minden egyes nap biztosra veszünk.

00:08:03.982 --> 00:08:07.220
És nagyjából ezért csinálom.

NOTE Paragraph

00:08:07.220 --> 00:08:11.688
2004-ben kisfiam született,

00:08:11.688 --> 00:08:14.883
és csodagyereknek tartom,

00:08:14.883 --> 00:08:17.929
mert miután ennyi halált,

00:08:17.929 --> 00:08:22.106
pusztítást, káoszt és sötétséget láttam életem során,

00:08:22.106 --> 00:08:25.965
megszületett ez a kis reménysugár.

00:08:25.965 --> 00:08:30.162
És Lucának neveztem el, ami azt jelenti "fényhozó",

00:08:30.162 --> 00:08:35.085
mivel tényleg fényt hoz az életembe.

00:08:35.085 --> 00:08:38.536
De most azért beszélek róla, mert amikor négy hónapos volt,

00:08:38.536 --> 00:08:43.208
a külföldi szerkesztőm visszaküldött Bagdadba,

00:08:43.208 --> 00:08:46.540
ahol a teljes Saddam-rezsim alatt tudósítottam,

00:08:46.540 --> 00:08:49.419
és Bagdad bukása közben és utána is,

00:08:49.419 --> 00:08:52.513
és emlékszem, ahogy könnyes szemmel felszállok a repülőre,

00:08:52.513 --> 00:08:55.499
sírok, mert el leszek választva a fiamtól,

00:08:55.499 --> 00:08:57.732
és mialatt ott voltam

00:08:57.732 --> 00:09:00.467
egy igazán híres iraki politikus, aki a barátom volt,

00:09:00.467 --> 00:09:02.941
azt mondta, "Mit keresel te itt?

00:09:02.941 --> 00:09:04.782
Miért nem vagy otthon Lucával?"

00:09:04.782 --> 00:09:08.567
Mire én, "Mert muszáj látnom." 2004 volt,

00:09:08.567 --> 00:09:12.954
a kezdete egy hihetetlenül véres időszaknak Irakban,

00:09:12.954 --> 00:09:16.194
"Muszáj látnom, muszáj látnom, hogy mi történik itt.

00:09:16.194 --> 00:09:17.059
Muszáj tudósítanom."

00:09:17.059 --> 00:09:20.623
És ő azt mondta, "Menj haza,

00:09:20.623 --> 00:09:23.909
mert ha lemaradsz az első fogáról,

00:09:23.909 --> 00:09:26.907
az első lépéséről, sosem fogod magadnak megbocsátani.

00:09:26.907 --> 00:09:30.770
De mindig lesz egy másik háború."

NOTE Paragraph

00:09:30.770 --> 00:09:35.111
És sajnos mindig lesznek háborúk.

00:09:35.111 --> 00:09:38.965
És becsapnám magam, ha azt hinném, hogy mint újságíró,

00:09:38.965 --> 00:09:40.731
riporter vagy író,

00:09:40.731 --> 00:09:45.569
az amit teszek, megállíthatja őket. Én nem bírom.

00:09:45.569 --> 00:09:48.116
Nem vagyok Kofi Annan. Ő nem tud megállítani egy háborút.

00:09:48.116 --> 00:09:51.093
Próbált tárgyalni Szíriáról, de nem sikerült neki.

00:09:51.093 --> 00:09:55.089
Nem vagyok egy ENSZ-es konfliktus kezelő.

00:09:55.089 --> 00:09:57.372
Még egy humanitárius segély orvos sem vagyok,

00:09:57.372 --> 00:10:00.198
és nem tudnám megmondani, hányszor álltam tehetetlenül,

00:10:00.198 --> 00:10:03.469
míg emberek haltak meg előttem, és nem tudtam őket megmenteni.

00:10:03.469 --> 00:10:07.304
Csupán egy tanú vagyok.

00:10:07.304 --> 00:10:12.358
Az a szerepem, hogy hangot adjak azoknak, akiknek nincsen.

00:10:12.358 --> 00:10:15.591
Egy munkatársam úgy írta le, hogy fényt hozunk

00:10:15.591 --> 00:10:18.353
a föld legsötétebb zugaiba.

00:10:18.353 --> 00:10:21.000
És ezt próbálom én is tenni.

00:10:21.000 --> 00:10:24.036
Nem mindig járok sikerrel,

00:10:24.036 --> 00:10:26.577
és néha roppant idegesítő tud lenni,

00:10:26.577 --> 00:10:28.783
mert úgy érzi az ember, hiába ír,

00:10:28.783 --> 00:10:31.112
vagy úgy érzi, senkit sem érdekel.

00:10:31.112 --> 00:10:33.361
Kit érdekel Szíria? Kit érdekel Bosznia?

00:10:33.361 --> 00:10:35.374
Kit érdekel Kongó,

00:10:35.374 --> 00:10:37.648
Elefántcsontpart, Libéria vagy Sierra Leone,

00:10:37.648 --> 00:10:39.763
ez a sor hely, melyet

00:10:39.763 --> 00:10:43.736
soha életemben nem fogok elfelejteni?

00:10:43.736 --> 00:10:46.989
De a hivatásom az, hogy tanúskodjak,

00:10:46.989 --> 00:10:50.171
és ez a lényeg, a dolog szíve,

00:10:50.171 --> 00:10:52.712
nekünk riportereknek, akik ezt csináljuk.

00:10:52.712 --> 00:10:56.303
És csupán csak annyit tehetek, hogy reménykedek,

00:10:56.303 --> 00:10:58.911
nem az államvezetésben vagy a politikusokban,

00:10:58.911 --> 00:11:01.308
mivel akármennyire is bízni szeretnék abban,

00:11:01.308 --> 00:11:03.773
hogy olvassák a szavaim és tesznek annak érdekében,

00:11:03.773 --> 00:11:06.933
nem csaphatom be magam.

NOTE Paragraph

00:11:06.933 --> 00:11:11.150
Viszont remélem, hogy holnap miközben reggeliznek, emlékeznek majd arra,

00:11:11.150 --> 00:11:14.703
amit mondtam vagy a történeteim egyikére,

00:11:14.703 --> 00:11:17.385
és ha emlékeznek Szarajevó

00:11:17.385 --> 00:11:20.876
vagy Ruanda történetére,

00:11:20.876 --> 00:11:23.449
akkor elvégeztem a munkám.

NOTE Paragraph

00:11:23.449 --> 00:11:25.487
Köszönöm szépen.

NOTE Paragraph

00:11:25.487 --> 00:11:32.717
(Taps)