Tajvanon születtem. Különféle vegyesboltok piacán cseperedtem fel, és szeretek éjszakai piacokra járni. Ezeknek a piacoknak energiájuk van, szeretem a színeit, fényeit, a játékokat, és minden váratlan dolgot, amit találok, bármikor megyek oda, mint például görögdinnyét szívószál antennákkal, vagy mohikánfrizurás kutyusokat. Ahogy kezdtem felnőni, szerettem szétszerelni a játékokat, bármelyiket, amit a ház körül találtam, mint a testvérem légpuskáját, mikor nem volt otthon. Ugyanakkor, feltaláló és játszótermeket rendeztem be nagy örömmel az embereknek. Ezekbe a korai installációkba műanyag lemezeket, és nejlonzacskókat vittem, amiket a boltokban, vagy a ház körül találtam. Használtam például szövegkiemelőt, vízzel keverve, műanyag csöveken átpumpálva, megalkotva ezeket a világító keringtető rendszereket hogy az emberek élvezettel sétáljanak benne. Szeretem ezeket az anyagokat a kinézetük és érzetük miatt, és mert megfizethetők. Szerettem testrészekre rakható szerkezetet is készíteni. Kamera LED lámpákat gumikötéllel csatoltam a derekamra, és így videóztam le a köldököm, hogy más nézőpontból láthassam, mit csinál. (Nevetés) Szeretek háztartási eszközöket is átalakítani. Ez egy automata éjjeli lámpa. Talán maguknak is van ilyen otthon. Kivágtam a fényérzékelőt, hozzáadtam egy hosszabbító vezetéket, és modellező gyurmát használva, a tévére ragasztottam. Aztán levideóztam a szemem, és a pupillámat használva, becsaptam a szenzort, hogy azt higgye, éjszaka van, így hát felkapcsolja az izzót. A szemfehérjével és a szemhéjjal, becsapom a szenzort, hogy azt higgye, nappal van, így le fogja kapcsolni a világítást. Különböző típusú szemeket akartam összegyűjteni. Tehát megépítettem ezt az eszközt kerékpáros sisakokból, néhány izzót és tévéket használva. Másoknak egyszerűbb lenne a sisakot viselni, és -emígy rögzíteni a szemeiket. Ez az eszköz lehetővé teszi, hogy -- képletesen szólva -- mások szemeit felcserélve, a szemek sokféleségét használhatom a többi szobromhoz. Ennek a szobornak négy szeme van. Mindegyik szem más eszközt felügyel. Ez a szem csak forog körbe egy tévékészülékben. Ez a szem felfúj egy műanyag csövet. Ez a szem egy videót néz, amiben egy másik darab készül. S ez a két szem világító vizet aktivál. Az alkotások közül többet kiállítottak múzeumokban, biennálékon, és triennálékon, szerte a világon. Szeretem a tudományt és a biológiát. 2007-ben egy kutatói közösséget szerveztem, a Smithsonian Természettörténeti Múzeumban, kettős világítású élőlényeket figyelve az óceánban. Szeretem ezeket az élőlényeket, azt ahogy kinéznek, a tapintásukat. Puhák és sikamlósak, elbűvölt, ahogy a fényüket használják az élő környezetükben, a párjuk vonzására, önvédelemre, vagy a táplálék csalogatására. Ez a kutatás különböző módon inspirálta a munkámat mint például mozdulatok, vagy más-más fényminták. Így hát elkezdtem összegyűjteni számos különböző típusú anyagot a műtermembe, csak kísérleti célból kipróbálni ezt, meg azt, és látni, milyen lényeket tudok létrehozni. Sok számítógép-hűtőventilátort használtam. Egyszerűen csak összekapcsoltam őket, hogy lássam mi történik. Ez egy 750 négyzetméteres installáció, számos különféle lényből összerakva. Némelyikük a mennyezetről lóg le, mások a padlón vannak. Távolról földönkívülieknek tűnnek, de amikor közelebbről megnézzük, látjuk, hogy fekete szemeteszsákból, vagy műanyag ételdobozokból készültek. Meg szeretném osztani önökkel, hogy hogyan tudnak közönséges dolgok mágikussá és bámulatossá válni. (Taps) Köszönöm. (Taps)